Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
1 19CÍ. szeptember 2". TOLNA MEGVET NEPOjSAtJ s Különös, ősi ritmushoz hasonló mozdulatokat végez a há^i szövőszéken dolgozó nő. Külső szemlélőnek ismeretlen összhangban rándul a karja és a fapedálokon két meztelen talpa. Lendület, és kedv lüktet a mozdulatokból, de aki először lát ilyen munkát, visszaretten: milyen nehéz! A jobb kar, mert többnyire az . dolgozik, megvastagodik, az évek során. A lábikra izmosabb lesz az átlagosnál és a szem előtt néha összefutnak a sorok. Ezerkétszáz szál. Emelkedik, süllyed, köztük siklik a vetélő, villognák' a Színes fonalak, fürgén rebben a kézi — Soha, soha nem tudnám megtanulni! — sóhajtok. Fehér Lászlóné elmosolyodik: én is ezt hittem tizennégy éves koromban.. A munkahely Decsen. a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben dolgozik Fehér Lászlóné, a népművészet "mestere. 1957-ben elnyerte av népi iparművész besorolást, 1961. óta Viseli a népművészet mestere kitüntető címet. Saját . tervezésű, saját szövésű mestermunkáiért kapta. A szövetkezet, amikor megalakult, 18 taggal kezdett. Otthonról hozott szövőszékkel, kézi gombolyításű orsókkal, akadozó anyagellátással. Szaporodnak a nehézségek, de hogy hogynem, mindenki vállalja az előrejutásért a küzdelmet: a 18 fő 30, majd 50 taggá szaporodik és a kezdetben bizonytalan jövőjű egyesülés erős, megbízható kereseti forrássá válik. Az elmúlt évben a szövetkezet nyolcmilliós tervet teljesített. Jelenlegi dolgozói létszáma megközelíti a 600-at, és 14 községben vannak tagjai. Mindennap akad egy-két munkára jelentkező. A hajdani szövőnő ma a bemintázó részleg vezetője, művészeti vezető, ezenkívül főmeós, párttitkár, ügyel a munkaelösz- tásra, s ha elromlik a gép, segít a javításánál, mintát tervez... Mindenkinek, közvetlenül: ő a „Katica”. „A lányom gyógyszerész“ Tizennyolc éves, már asz- szony. Kéthónapos korában meghal a kisfia. A férje nem is látta: a fronton volt. Kislánya azonban kárpótolja sok mindenért: gyógyszerészt nevel belőle. A gyógyszerész kislány maga is tud szőni. A hozományát maga szőtte. Huszonöt lepedő elnyűhetetlenek. Jutott belőle a kislánya háztartásába. is. Törölköző, szakajtóruhák. — Még akkor mi is otthon sütöttük a kenyeret. Ma már sokan nem is tudják, mi az a szakajtóruha. Az emlékek töredezetten kerülnek elő a feledés homályából. Ami nem halványul: a szövetkezet jelenlegi épülete 70 holdas gazdáé volt, és rendkívül elhanyagolt állapotban került a tulajdonukba. A népművészeti ház — mert az épület első részét már azzá alakították — belső szobájában, díszhelyen ül egy baba. Hajszál pontosan régi sárközi népvisele- tű a ruhája. A baba, az üvegvitrinben a hímzett, csipkével díszített régi ruhadarabok, főkötőmaradványok, híines tojások, mind-mind a hagyományokat őrzik, az ősi népművészet díszítő elemeit. Motívumaikból merítenek a szőttesek díszítéséhez. A kincses szekrény Van a bemintázóban, cifra faragással, sok színű festéssel egy régi szekrény; amelynek a homlokzatára rápingálták a hajdani tulajdonos nevét. Ebben a szádafüggönnyel díszített üvegablakos szekrényben gyűjti Fehér Lászlóné a szövetkezet fennállása óta szőtt, , legyártott darabok mintáit, és azokat a régi népművészéti szőttesdarabokat, amelyek,; padlásról, régi háztartások kiselejtezett darabjaként kerültek ide. Van olyan, gyárilag készített selyemszalag is a gyűjteméhy- ben, amelyet . régen fillérekért árultak, s ma száz forintért adja méterét, akinek még van. Megveszik, mert kell az itt létrehozandó népművészeti múzeumba. A mintákat, a számozott szőtteseket gondosan őrzik, fényképeken is megörökítik, mert szüksége lesz rá az utódoknak. Fehér Lászlóné szerint: — Akkor is, ha én már nem leszek... A pesszimista kijelentés hangulatát gyorsan eloszlatja, mert előveszi, a fiókból kockás papírra rajzolt szövéstervezeteit. Láttákra ismét, úgy érzem, soha nem érteném meg a szerkezeti összhangját, A tervező őszintén mondja: — Sokszor fakadtam sírva én is, amíg rájöttem. Egy idős néni tanított. Azt mondta, lányom így kell. A „lányom” meg ült, néha éjfélig is, és törte a fejét, hogyan is legyen? Ma már a legrégibb munkán is eligazodom, és a hagyományokhoz hűen tervezhetem az újat. De ez a legkedvesebb része al munkámnak. Itt állnak a szekrényben a színes fonalak, legutóbb rózsaszínt is kaptunk, pedig ez nem a mi színűnk. Megpróbálok ■ azért valamit összehozni- ebből is, például ez a gyönyörű mercerezett kék különösen izgatja a fantáziámat, mert ebből soha nem szőttünk még... Csibészéin, párosgalamb, csillagrózsa Turkálok az ölembe gyűjtött szőtteshalomban. A fény felé emelem a stólákat, megvillannak az aranyszálak, kivirulnak a hófehér, lángpiros színek. — Melyek a Sárköz hagyományos színei? — Fekete-fehér, piros-fehér, fekete-nyers, kék-fekete... — A mintatípusok? — Párosgalamb. Négy oszlopos rózsa, kerekrózsa, koszorús galamb, vasmacska, tölgyfalevél, gyöngyvirág, rozmaring, csibeszem, vízfolyás — sorolja vég nélkül. Hosszas szemlélődésre a látszatra összeolvadó képből kiválik a galambforma, már megismerem, milyen a csillagrózsa, és a csibeszem. A fantáziagazdagság most hökkent meg igazán. A népművészet mesterének haj szál vékony vonásokkal átszőtt arcában kislányt» elevenséggel ragyognák fel a szemek. — Örülök, hogy tetszik. Én (sokszor elkeseredem. Minden elkészült darabról úgy érzem, nem úgy sikerült, ‘ahogy kellett volna. De tavaly, mikor 76 új darabot mutattunk a Népi Ipar- művészeti Tanácsnak zsűrizés végett, csak négyet utasítottak vissza. A megrendeléseink is azt bizonyítják, hogy hosszú ideig szükség lesz még a ml munkánkra. Ha fáradt vagyok és kedvetlen, mellettem állnak az asszonyok, akikkel együtt kezdtünk, tizenhat évvel ezelőtt. A mi szövetkezetünkben rajtam kívül négy népművészet mestere dolgozik. MOLDOVÁN IBOLYA JEGYZET Ahol már gyakorolják a mechanizmust Bár hivatalosan csak 1968. január 1-től lép életbe az új gazdaságirányítási rendszer, ennek ellenére napjainkban már egyre gyakrabban lehet találkozni olyan vállalatokkal, amelyek mintegy előgyakorlatként már most igyekeznek az új mechanizmus szellemében dolgozni. Ezek közé tartozik a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat is, ahol több olyan igen helyes kezdeményezéssel találkoztunk, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy a vállalatvezetés ezt az előgyakorlati időt kellő alapossággal és lelkiismeretesen igyekszik kihasználni. Az első és a vállalat szempontjából talán legjelentősebb kezdeményezés, az önálló piackutatás. Több termékükről fényképes katalógust készítettek, s azokat megküldték szerte az országba, azoknak a vállalatoknak, amelyektől érdeklődés várható e termék iránt. így például a 12 reke- szes palackszállítóról készült katalógust megküldték az ország valamennyi borpalackozó vállalatának. És az eredmény nem maradt el. Az első érdeklődők már megkeresték a vállalatot és az egriek már meg is kötötték több ezer palackszállítóra a szerződést. Legalább ennyire jelentős kezdeményezésnek számít az új termékek mintadarabjainak elkészítése. A vállalatvezető irodájában már ott sorakoznak az új termékek — camping- asztal, gyermekfürdőkád-állvány, fürdőszobaszekrény stb. — amelyeket majd az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuzamosan kívánnak gyártani. De az év hátralévő részében még újabb mintadarabok készülnek el, szélesítve ezzel a vállalat termékskáláját. S teszik mindezt a gazdaságosság legmesszebbmenő figyelembevételével. Úgy, ahogy azt majd az új gazdaság- irányítási rendszerben tenni kell. Jelentősnek mondható a megyei nagykereskedelmi vállalatokkal kötendő szerződés, amelynek értelmében az üresjárat megszüntetése érdekében a jövőben a vállalat vissz- *irut biztosít a gépkocsinak. Ezzel tulajdonképpen mindkét vállalat jól jár, “hiszen megszünteti az egyébként igen költséges üresjáratot, ugyanakkor kedvezményes szállítási tarifát biztosít a dombóváriaknak. Arról nem beszélve, hogy ebben az esetben mindössze egyszer kell rakodni a vállalatnak, míg vagonnal történő szállítás esetében háromszor. Mint ahogy azt a fenti példák is bizonyítják a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat igyekszik 'az előgyakorlati idő jó kihasználására. Ez azonban nem mindenütt van így. Sőt. A Ferroglobus, amely a vállalatnak kiutalja a. vaslemezt ez év hármadik negyedéig minden esetben dunaújvárosi lemezt biztosított, most nem kis meglepetésre, a harmadik, illetve a negyedik negyedre borsodnádasdi lemezt utalt ki. A több száz kilométeres plusz távolság természetesen a szállítási költségeknél is érezteti hatását. Arról nem is beszélve, hogy a dunaújvárosi lemezt, amelyet kö- tegekben szállítottak, géppel tudták kirakni, ezzel szemben a borsodnádasdit csak kézi erővel. Joggal teszik fel a kérdést a vállalatnál: vajon a Ferroglobusznál ez jelenti az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülést? Nem hrsz- szük. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál nem titkolt várakozással tekintenek az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése elé. Ez a várakozás azonban szorgos munkával, lelkiismeretes felkészüléssel párosul. Az előgyakorlat tehát jól sikerült, most már jöhet az igazi gyakorlat. SZ. b. IV égyen ülünk az asztal mel- 1 ’ lett. Esküdt Lajosné a szekszárdi járás Vöröskereszt-titkára néhány új kiadványt mutat. Az ifjú egészségőr kiskönyvtárának kiadványait, órarendet, könyvjelzőt. — Ezekből szívesen vinnék magammal, ha adnátok. Éppen iskolalátogatásra megyek, s a gyerekek nagyon örülnek az ilyen ajándékoknak — mondja Nagyréti Miklósné, városi védőnő, a Vöröskereszt járási elnökségének tagja. Ajánlkoztam, hogy vele tartok. Szívesen fogadta. Első állomásunk a Garay téri általános iskola. A folyosón friss mészszag terjeng. •— Gyermekeink vigyáznák a rendre, a tisztaságra, bár még nem választottuk meg az osztályokban az egészségőröket; — tájékoztatja a védőnőt dr. Martin ■Ferencné, az Ifjúsági Vöröskereszt tanárelnöke. — Lassan túljutunk az iskola- kezdéssel járó apró gondokon. Az igazgató elvtárssal megállapodtunk abban, hogy osztályonként megválasztjuk az egészségfelelősöket, aztán versenyt indítunk a „Tiszta, rendes osztály” cím elnyeréséért — mtmdja Tancz Jó- zsefné igazgatóhelyettes. A védőnő látogatása tulaj- donképpen az elsősöknek szólt. Az igazgatóhelyettes kíséretében az első osztályosok tantérz VÉDŐNŐ az iskolában mébe kopogtattunk, ahol harsány „jó napot kívánok"-kal fogadtak bennünket. — Vendégünk érkezett. Tudjátok-e, ki a vendégünk? — kérdezte Gaál tanító néni a gyerekeket. — Igen. ’A védő néni — válaszoltak kórusban. — Mit gondoltok, miért jött a védő néni? ■ — Azért, hogy megnézze a kezünket és a fogunkat. — Akkor szépen sorakozzatok fel a pad mellé. A védő néni megnéz benneteket. Megkapó volt az apróságok igyekezete. Kezecskéjüket maguk elé tartva mutatták tiszta körmüket. Attila eldicsekedte, hogy van egészségügyi táskája, kéztörlő, ivópohár, szappan és selyempapír van benne. Erzsiké kezén apró szemölcsöt fedezett fel a védő néni. „Majd legyetek szívesek és küldjétek el az iskolaorvoshoz” — mondta Gaal Lászlódéhoz fordulva. A védőnő meg volt elégedve az első osztályban tett „egészségügyi őrjárat” eredményeivel. Meg is lehetett. Tiszta az iskola és a gyerekeken is látszik a szülői gondoskodás. A következő a Béla téri Gyógypedagógiai Iskola. Itt már több dolga, vizsgálódni- valója akadt Nagyréti Miklósné- nak. A tiszta, egészséges környezettől meglehetősen elütött a gyerekek testi ápoltsága, ruházata, lábbelije. Annuska ruhája szakadozott, köténye pecsétes. Jankó fülecskéjét eltakarta a hosszúra nőtt haj. Milán körmei gyászolva árulkodtak, A gyermekeket nem szabad megszégyeníteni egymás előtt, erre vigyáz a védőnő. Néhány nevet feljegyzett Az iskolában tett látogatást családlátogatás követi. Az említett esetekben ugyanis a szülőkkel kell foglalkozni. Nagyrétí. Miklósné városi védőnő havonta rendszeresen meglátogatja a hatáskörébe tartozó iskolákat. Szorosan együttműködik, a tantestülettel. Szereti hivatását és bármiről legyen szó, ahol* csak tud, segít. Mint mondja, nem szereti a félmegoldásokat. Ezúttal sem elégedett meg a tapasztalatok rekonstruálásával. Megoldást keresett és talált Elintézte, hogy a gyógypedagógiai iskola rászoruló tanulói a hét egy meghatározott napján a KÖJÁL- fürdőben fürödhessenek. Annyira fellelkesedett az eredményen, hogy mint mondja, a másik dolog szinte magától ment. — A fodrász ktsz-ben járva elmondtam, milyen problémával találkoztam. Anélkül, hogy külön kértem volna, az ifjúsági brigád maga vállalkozott arra: havonta egyszer rendbehozzák a gyógypedagógiai iskolások frizuráját. Az ilyen dolgok megkönnyítik munkámat. A védőnői munka sokoldalú Hogyan tud ennyi mindennel foglalkozni? — kérdeztem, mire így válaszolt: — Nincs különösebb magyarázata, szeretem az embereket, ez az alapja mindennek. 8QZSQNYI ICNACNÉ
