Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
4 TOTNV MEGYEI NEPtJS40 1961. szeptember 3. Rejt vény pályásat II. hét Sorszám: . Kérdés Megfejtés A békért harcoló erók nagyszerű győzelme volt a Moszkvában aláírt atomcsendegy ezmény — 1. Melyik évben volt? 1 *- 1962 — 1963 2 — 1964 Milyen atomrobbanás idéz elő nagyobb sugár2» szennyeződést? — földi i — légi X — föld alatti 2 A mérgező harcanyagok mely csoportjába tartó3. zik a difoszgén? — a hólyaghúzó 1 — ingerlő X — fojtó hatású 2 4 Az alábbi tünetek közül melyik utal ütőeres vér4. zésre? — a vér ütemesen fecskendez 1 — a vér lökés nélkül folyik X — a vér cseppenként szivárog 2 * Árokóvóhely padozatát milyen anyagból célszerű 5. építeni? — agyag 1 — deszka X — égetett tégla 2 Mi a helyes sorrend a sebek bekötözésénél? 6. — vatta + sebfedőlap + pólya 1 — vatta + pólya + sebfedőlap X — sebfedőlap + vatta + pólya 2 7 Hány C foknak kell lennie a személymentesítésí • hez használt víznek? — 20—25 C fok i — 30—35 C fok X — 49—50 C fok 2 Hány ország írta alá a Varsói Szerződést? 8. — 6 ország 1 — 7 ország X — 8 ország 2 9. Mikor jött létre a Nemzetközi Vöröskereszt? — 1863 1 — 1864 X — 1865 2 10. Szükségvédő eszközök mennyi ideig védenek a vegyi harcanyagok csepp jel ellen? — rövid ideig X — hosszú ideig X — semeddig 2 Magyarországon a motorkerékpár a legnépszerűbb jármű. Jelenleg minden harmincadik lakosnak van motorja, s csaknem 450 ezer közlekedik útjainkon. A motorkerékpár rohamosan növekvő népszerűsége azonban sajnos az évenkénti baleseti statisztikában is lemérhető: évről évre több a motor baleset. Miért veszélyes ez a jármű, mi az oka súlyos — sajnos nem ritkán végzetes baleseteknek? Ezt vizsgálta tanulmányában Fekete Béla alezredes, a Közúti Balesetelhárítási Tanács egyik bizottságának tagja. A tanulmány érdekes megállapítása, hogy a motorosok többsége fiatal, akik szeretik a motorozást és a járművet, de éppen fiatal koruk miatt nem eléggé óvatosak a sebesség mámora hamar elragadja őket. Ehhez járul túlzott önbizalmuk is, utasuknak is be akarják bizonyítani, hogy kiváló vezetők és mindenkit maguk mögött hagynak. Nem véletlen, hogy éppen a motorosok között alakult ki és terjedt el az az alapjában téves és a szó fís&ros értelmében életveszélyes nézet, rrf£ly szerint „aki gyorsan hajt, az jó vezető” . . . Hogy ez mennyire nem így van, azt a más járművezetők jósain többsége régóta tudja, csak éppen a motorosok nem. Az eredmény: a ^ motorosok által előidézett közlekedési baleseteknél — mint ok — első helyen áll a gyorshajtás. Egyik baleseti forrás a motorosok rutinhiánya is. A felmérések szerint egy motoros évente átlagosan 6—7 ezer kilométert tesz meg, egy kocsi- tulajdonos viszont 12—16 ezer kilométert. Mivel a motorkerékpár alkalmi és idényjellegű jármű, az évnek csupán nyolc hónapjában vesz részt a forgalomban. Még a hosszabb gyakorlattal rendelkező, több éve vezető motorkerékpárosok is csak tavasz- fizal — tehát a hosszú téli pihenő után — ülnek fel járművükre, tehát náluk eleve hiányzik az állandó gyakorlat, .mely a többi gépjárművezetőknél már biztos készséggé fejlődött. 1966-ban a balesetek több mint egynegyedét motorkerékpárosok okozták. Egy figyelemre méltó adat: a hal- eseteknek több mint 72 százaléka a különböző KRESZ-szabályok megsértése miatt történt. A m otorosb alese- tek Jeggyakoribb előidézője a gyorshajtás. az elsőbbség meg nem adás, az előzési szabályok megsértése, valamint a figyelmetlen vezetés. Változatlanul az egyik lesveszówesebb és az esetek többségében halálos következményekkel járó , motorosbűn”: az Ittas vezetés. Kétségtelen, hogy az állandó és következetes hatósági intézkedések következtében némi javulás tapasztalható. 1964-ben még minden harmadik. 1966-ban már ,,csupán” minden ötödik, balesetet okozó motorkerékpár-vezető volt ittas. A számok azonban még most is meg- döbhontőf=*k: a múlt évben 23*>i knnv- nyebb. súlyosabb, illetve halálos közlekedési balesetet idéztek elő ittas motorosok és 145 ember az alkohol miatt halt meg. A gépkocsivezető ne tüsszentsen! A pályázaton úgy kell tippelni, hogy a megfelelőnek vélt jelet bekarikázzuk, s a kivágott szelvényt zárt borítékban, szept. 7-ig beküldjük, a Tolna megyei Népújság címére. A borítékra kérjük ráírni. „Rejtvénypályázat. A helyes megfejtők között hetenként tíz jutalomtárgyat sorsolunk ki. Csak tíz találatot elértek vesznek részt a sorsolásban. Az augusztus 27-i, első heti rejtvény nyertesei: Kovács Klára (Szekszárdi, özv. Bölkény Sándorné (Szekszárdi, Tóth Antal (Szekszárdi), Szilágyi Gábor (Mözs), dr. Bándy Györgvné (Szekszárdi, Katona József né (Szekszárdi, Szabó Vilmosné (Bonyhádi, Wiand István (Bonyhádi, Gyi- móti Teréz (Szekszárdi, Szab<> Márta (Kistormás). A megfejtőknek a díjakat postán küldjük el. Név: Lakcím: Száz font pénzbüntetésnek, vagy négyhónapi fogságnak teszik ki magukat azok az angol gépkocsivezetők, akik jogosítványuk megszerzésekor nem figyelmeztetik a hatóságokat, hogy szénanáthában szenvednek. Mintegy 500 000-re becsülik a »szénanáthás« brit gépkocsivezetők számát, akikre tehát az országúton rájöhet a tüsszentés. A Gépkocsizó Szövetség vizsgálata kiderítette: az a vezető, aki 110 km-es sebesség mellett egyet tüsszent, 330 métert vaktában tesz meg, tekintve, hogy minden tüsszentés öt másodperc grimasszal, két másodperc teljes figyelmetlenséggel és három másodperc szemtörölgetéssel jár. Motorosok vigyáxat • • • Egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, hogy az alkoholnak nincs és nem lehet helye útjainkon. Az ital, a szesz, az ittas vezetés már nem baleseti ok, hanem — állapot: minden más szabálysértés előidézője és forrása. Nem véletlen, hogy az ittas motoros — többnyire a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel nekihajt útszéli fának, jelzőtáblának, másik járműnek. Nemrég történt, hogy egy fiatalember két társát vitte — szólómotoron. Mindhárman ittasak voltak. Egy vasúti átjáróban — noha láthatták a szerelvény áthaladását váró kocsioszlopot, — sem fékeztek, s teljes sebességgel belerohantak a tehervonatba. Ketten a helyszínen meghaltak, a harmadikat életveszélyes sérülésekkel válságos állapotban szállították kórházba. A halálos végű motorkerékpár-balesetek nagy része akkor kövétkesük be, amikor a vezető a nagy sebesség, a csúszós út, a rossz látási viszonyok, vagy éppen figyelmetlensége miatt elveszti a jármű feletti uralmát és valamilyen tárgynak: fának, kilométerkőnek, kerítésnek, villanyoszlopnak rohan. A tapasztalat szerint a motorosok zöme nem ismeri és ezért nem is értékeli a motorozással járó veszélyeket. Nem ismerik a jármű fék- távolságát, sokuknál hiányzik a megfelelő távolság- és sebességbecslő érzék, egyebek között ez az oka, a már említett ^belerohanásos” baleseteknek. A notórius gyorshajtók és va- gánykodók nyilván nem is sejtik, milyen erők hatnak egy gyorsan haladó járműnél. Csak egy példát: a 60 kilométeres sebességgel haladó motorkerékpáros az összeütközésnél több mint három méter magasságban huszonhárom, métert zuhan előre .. • Egy ismert külföldi sebésztanár megállapította, hogy a közlekedési baleseteknél az összes sérülések 40,5 százalékában a járművezető vagy az utas feje sérül meg. Ez a megállapítás1 fokozottan vonatkozik a motorosokra: a sérülésos baleseteknek * fele, a halálos baleseteknek pedig a 80—82 százaléka — tehát négyötöde — koponyasérülés volt. Amíg a többi gépjármű vezetői és utasai rendszerint a járműben sérülnek meg, a motorosnál és utasánál a bukás a végzetes. Abban a pillanatban, amikor a balesetnél a motoros elválik a járműtől, teste élő lövedékként repül fejjel előre L- amíg valami meg nem állítja. Ezt a külföldi statisztikát hazai adataink is alátámasztják. Ez volt az oka, hogy hatóságaink a koponya és agysérülések csökkentésére már 1962-ben elrendelték a bukósisak használatát. Sajnos, kezdetben különböző problémák miatt a rendelkezést fel kellett függeszteni, 1965. április 1-től viszont kötelező lett a bukósisak. Az eredmény magáért beszélt: 1963- ban a sérültek 3; 1964-ben 8; 1965-ben 74; 1966-ban már 90 százaléka viselt bukósisakot. A fejsérülése« balesetek aránya 1963-hoz hasonlítva a múlt évben már 13 százalékkal csökkent,- 1964-ben az összes sérültek 4,6 százaléka halt meg, 1966-ban 2,4 százalék,- vagyis két év alatt a bukósisak 122 ember életét mentette meg. Még egy számadat: 1963-hoz viszonyítva a halottak száma 21 százalékkal, a súlyos sérülések száma 6 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy ez idő alatt a motorkerékpáros balesetek 18 százalékkal emelkedtek. A bukósisak használata tehát nem hiábavaló, de az igazsághoz tartozik, hogy a bukósisak nem a balesetek ellen nyújt védelmet, csupán a sérülés súlyosságát mérsékeli. A balesetek csökkenése csak a fokozott óvatosságtól, a közlekedési szabályok szigorú megtartásától várható. A tapasztalat azt bizonyítja; hogy illetékes szerveinknek a jövőben erélyesebben kell kézbe venniök ' a motorosok elméleti és gyakorlati oktatását. Ezen a téren ugyanis még koránt sincs minden rendben. A mind forgalmasabb, mind balesetveszélye* sebb utakon csak a kellően felkészült.- a közlekedés szabályait kifogástalanul ismerő motorosok lehetnek biztonságban. Mindnyájunk érdeke, hogy ne legyen ön- és közveszélyes a legnépszerűbb jármű: a motorkerékpár. Autósztráda a Szaharán keresztül Az Afrique Nouvelle című folyóirat nemrégen közölte, hogy elkészült a térv annak az autó sztrádának a megépítésére, amely a Szaharán vonul keresztül és összeköttetést teremt Észak- és Közép-Afrika között. Ennek a tervnek a megvalósításában a következő afrikai államok fognak közréműködni: Egyesült Arab Köztársaság, Algéria, Tunézia, Marokkó, Mali, Mauritánia, Nigéria és Csád. Az autósztráda hossza 3200 km lesz, és különösen azoknak az on- szágoknak fontos, amelyek a földrész szívében fekszenek s nincs tengeri összeköttetésük. A megépítendő országút révén ezek az államok kijutnak a tengerhez; ezáltal véget ér az a függő konjunktúra, amely őket szomszédaikkal szemben hátrányos helyzetbe hozta. Pl. ebben az évben januárban a Csád Köztársaság a fűtőanyag tekintetében súlyos válságba jutott. Ha Észak- és Közép-Afrika között elkészül az országút, ennek az országnak gazdasági fejlődése előtt új távlatok fognak megnyílni. Az északafrikai államok számára is előnyt jelent egy ilyen országút megépítése. A szállítási költségek pl. Algéria számára 50 százalékkal fognak csökkenni. Természetesen ilyen terv megvalósítása igen nagy költségeket igényel. A szakértők számítása szerint ezek a költségek 30 milliárd frankra rúgnának. A tervezés költségeit az Egyesült Nemzetek különleges alapja fedezi. A szakértők szerint a Szaharán át futó autósztrádát egy év alatt meg lehet építeni. — Azt. hiszem mögöttünk állt... Nem túlságosan érdekelte a fénykép. Nagyon ideges volt. — Egész idő alatt érezte az italszagot? — Nem. Erre határozottan emlékszem. Csak néhány pillanatig, amikor számoltuk a másodperceket. , — Tehát csak közvetlenül a gyilkosság előtti másodpercekben? — Igen. — Eskü alatt is vallaná ezt? — Az egész tanúvallomásom minden szavára hajlandó vagyok esküt tenni — nézett a nyomozóra Ákos. Pikó felállt az asztal mellől. Néhányszor végigjárta a szobát, majd egyik szemüveges tiszthez lépett. A füléhez hajolt és halkan súgta: — 22 — — Vizsgálja meg Lábas ittassági fokát! Az orvos eltávozott. A nyomozó újra a katonához fordult. — Van még valami, amit el akar mondani? — Talán még az,... hogy nekünk soha semmi bajunk nem volt Faragóval. Egyedül a Lábas. — Jó, elmehet! — vágott közbe a tiszt. — Felmehetek a körletbe? — csillant fel a katona szeme. — Nem. Menjen^ csak vissza egyelőre a többihez. Ákos bizonytalan léptekkel kiment. A tisztek egymásra néztek. — Nos? — kérdezte a százados. A hadnagy furcsa mosollyal bámult maga elé. — 'Megvizsgáljam a tőrt? — kérdezte egy kövér, polgári ruhás férfi. — Még ne — intette le Pikó, majd a hadnagyhoz fordult. — Hol a kutya? — A kocsiban van az őrmesterrel. — Jó. Maradjanak ott! Az orvos nyitott be és már az ajtónál megszólalt: — Körülbelül másfél liter sör. ö maga is ezt mondja. — Hogy viselkedik? — fordult hozzá érdeklődéssel Pikó. — Cudarul lehet. Hányt. — Első esete — jegyezte meg irónikusan a hadnagy. — 23 — — Tehát? — tekintett végig a százados a tiszteken. — Hívjuk a Joóst, az értelmesnek látszik — javasolta a pufók hadnagy. — Hívja! Joós Károly megállt a tisztek előtt, megnézte a rendfokozatokat és Pikó elé lépett. — Százados elvtárs jelentem, parancsára megjelentem. Pikó ismét csak ezt kérdezte: — Ki ölte meg Faragó honvédet? — H — Joós száján kis orrhang szökött ki, majd váratlanul kijelentette: — Én. Pikó föl se nézett a katonára, arca torz mosolyra fintorodott. Joós is elmosolyodott, majd akaratlanul nevetni kezdett. — Mit tetszik gondolni, ha tudnám, hogy ki volt, nem mindjárt azzal kezdtem volna? Fogalmam sincs róla... — komolyodott el a katona. — Joós honvéd —- kapta fel a fejét Pikó. — Mit csinált ön, mielőtt a laborba mentek? De a szellemességeire nem vagyok kíváncsi — tette hozzá. / — A KISZ-klubban voltunk. Rexeztünk, én levelet írtam, meg a Néphadsereget -olvasgattam — válaszolta készséggel a katona. — Hol helyezkedett el a laborban? — Faragó jobboldalán ültem. Én adogattam volna a fotópapírt. — 24 —
