Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

1967. szeptember 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megyénk levéltárából Ezzel- a közleménnyel egy soroza­tot indítunk útnak és minden hó­napban egyszer jelentkezünk a Szek­szárdi Állami Levéltár anyagából egy-egy szemelvénycsokorral, mely bepillantást enged megyénk és ha­zánk történetébe. Az .utóbbi években az egészséges hazaszeretet kialakulása mind nagyobb érdeklődést eredmé­nyezett a szűkebb környezet, a fa­lu, a megye, a város története iránt. Megyénk története semmivel sem szegényebb, mint más megyéé, le­véltárunk országos viszonylatban is a leggazdagabbak közé tartozik. A so­rozat megindításának célja ezeket a kevéssé ismert értékeket feltárni és egy lépést ismét tenni megyénk tör­ténetének megírása felé. A szemelvényeket a levéltárban őrzött hiteles, eredeti anyagból vesszük. Minden közlésnél feltüntet­jük az okmány, irat számát, hogy a hitelességet és eredetiséget bizo­nyítsuk. Magyarázatot csak akkor fű­zünk a közléshez, ha az a megértés és értékélés szempontjából szüksé­ges, azonban a közölt szövegen soha- vem vált ózta. tutik és amennyiben le­hetséges nem a magunk, hanem a •orrás szavával szólunk; ott ahol tartalmi kivoiiatot adunk, szigorúan ragaszkodunk a kezünkben lévő írott anyaghoz. Bizonyos időszakok szerint közöl­jük a szemelvényeket; 25, 50, 100 éves és még régebbi anyagot fogunk össze egy-egy közleménybe, hogy mennél nagyobb időről adjunk át­tekintést és törekszünk arra, hofry színes válogatást adjunk közre. Bí­zunk benne, hogy ez a törekvésünk sokak érdeklődését fogja kielégíteni! 25 éve történt Tolna Vármegye Közigazgatási Bizottságának tárgysorozatából: 1942. szeptember 15. A Gazdasági Felügyelőség ve­zetőjének jelentéséből: „Az úgy­nevezett feketepiacon a felhaj­tott árak minden vonatkozásban megvannak. Főleg a kukoricát igyekszik mindenki megszerezni, aminek a kialakult ára 25 pengő q-ként. Igen nagy a kereslet a kövér baromfi és tojás iránt, ami csak fekete piacon kerül forgalomba. A munkáshelyzet nem mond­ható jónak. A munkaerkölcs ki­fogásolható. A megállapított munkabéreket nem tartják be, főleg a kisgazdáknál, akik kise­gítő és napszámmunkát vesznek igénybe.” (: 5587/1942. K. B. sz. :) A kir. Tanfelügyelő jelentésé­ből: „A vármegye kisebbségi népiskoláival kapcsolatban je­lentem, hogy a 62 kisebbségi (német) népiskolánk közül 22 is­kolában kérték a tankötelesek gondviselői a vegyes, magyar— német oktatási rendszer további meghagyását, a többi 40 iskolá­ban azonnal át kell térni a tel­jes anyanyelvi német oktatásra. Ezen kívül még olyan 7 népisko­lában kérték a gondviselők a ve­gyes oktatás bevezetését, ahol eddig tisztán magyar nyelven folyt az oktatás” (:5689,'1942 K. B. sz. :) 50 éve történt 1917. szeptember 28-án az alis- páni hivatalban Totlnay János megbízott irodaigazgató jegyző­könyvben jelentette, hogy a me­gyei kőnyomdában dolgozó mun­kások megtagadták a választói névjegyzék sokszorosítását és mindaddig nem hajlandók dol­gozni, amíg fizetésüket nem rendezik. A vármegye főjegyzője, Ujfalussy Sándor azonnal a nyomdába ment, ahol jegyző­könyvileg kihállgatta a munka­megtagadó nyomdászokat. Simon Ferenc 80 éves, a kőnyomdában mór 20 éve dolgozó nyomdász és Katalencsics Károly, aki 3 éve dolgozik a megyének, tár­saik nevében is elmondták, hogy valóban megtagadták a munkát és addig nem is hajlandók dol­gozni. amíg részükre az 1916-ban megállapított béremelést 1917. évre visszamenőleg ki nem fize­tik. Az történt ugyanis, hogy a törvényhatósági bizottság 1916. év nyarán a nyomdai munkások bérét felemelte. Az alispán a belügyminisztertől a béiemelé- fedezetéül pótiavadalmazást kért, de ezt a belügyminiszter nem adta meg, így a nyomdá­szok a nekik megszavazott bért nem kapták meg. Usv látszik, három nanig nem is dolgoztak a megyei nyomdában mert októ­ber 2-án a főjegyző előtt elvál­lalják ugyan a munkát, de azzal a kikötéssel, hogy bérüket ren­dezik. Feltehetően a főjegyző által tett ígéretet nem váltották valóra, mert 1917. november 2- án két munkás meg sem jelent a nyomdában, másik kettő pedig bejelentette, hogy az aznapi mun­kát ugyan elvégzik, de másnap már ők sem dolgoznak, ha az egy éve megszavazott béreme­lést visszamenőleg meg nem kapják. Az alispán még aznap teljesíti a követelést, mégpedig nem is mindennapi módon: 1916. évben a rézgálicalapnál elért megtakarítás terhére a munká­sok részére fejenként kiutal 250 Koronát, vagyis az év eltelt ré­szére járó béremelést. Az, alis­pán szükségesnek tartotta, "hogy ehhez a rendkívüli eljárásához megszerezze a megyei törvény­hatásági bizottság utólagos hoz­zájárulását és eljárását azzal in­dokolta. hogy más megoldása nem volt, mert ha a begyako­rolt munkások leteszik a mun­kát, helyettük szakmunkást nem kap, a közigazgatási feladatok ellátását komoly veszély érte volna. (: 18 079 1917. alisp. szám :) 100 éve történt 1867. szeptember 21-én Tolna Vármegye kisgyűlésén ismertet­ték a belügyminiszter 3980 elnö­ki számú rendeletét, mely szó- szerint ezt tartalmazza: „Tolna Vármegye Közönségé­nek! A Kormány arról értesült, hogy f. évi octóber hó 6-án Ara­don egy úgynevezett országos honvédgyűlés szándékoltatik tar­tani. Nem ismeri ugyan a kormány ezen gyűlés czélját, miután az egylet, mely azt elhatározta, er­ről hozzá jelentést nem tett, sem pedig alapszabályait, melyekből az egylet feladatát megismerhet­te volna, hozzá eddigelé be nem küldötte; de bármi legyen is a kitűzött aradi gyűlés czélja, már maga a hely és az idő, melyre kitűzetett, annak olyértelmű tüntetés színét kölcsönzik, mely régi sebeket újra feltéphetné, a kölcsönös bizalmat megingathat­ná s könnyen ellentüntetésekre szolgáltathatna okot. Noha a kormány meg van győződve arról, hogy minden jó­zan hazafi belátva annak fon­tosságát, hogy óvatosan kerülni kell mindént, ami a kedélyek nyugalmát s a fejedelem és a nemzet közötti bizalmat, békés kifejlődésünk ezen alapfeltételét ismét kockára tehetné s e szem­pontból minden kétes értelmű tüntetéstől önként tartózkodni fog: mindemellett, mivel lehet­nek akik e lépés horderejét nem ismerik fel, a kormány nem mu­laszthatja el kijelenteni: hogy a fent érintett aradi gyűlés meg­tartását, mely könnyen tüntetés­nek volna magyarázható, meg nem engedheti. Felszólítom tehát a megye ha­tóságát: hogy a fent érintett aradi gyűlés betiltását azonnal köztudomásra hozza oly hozzá­adással, miként Arad város pol­gármestere egyúttal szigorú fe­lelősség terhe alatt utasítva van, ama törvénytelen gyülekezet megtartását minden hatalmában álló eszközzel megakadályozni s miként a tilalom áthágói a tör­vények büntető kezeinek fognak átszolgáltatni. Kelt Budán, 1867. évi Sep­tember hó 14-én. A miniszterta­nács határozata folytán: Báró Wenckheim Béla sk.” A kisgyűlés jegyzőkönyvében egy rövid, de sokatmondó meg­jegyzéssel nyugtázták a független magyar kormány rendeletét: „Je­len tilalom köztudomású lévén esyszerűen tudomásul vétetett.” (:Kisgyűlési jkv. 1983/1867. sz.:) Régen történt Madocsa község bíróinak pro­tokolláris könyvéből: Anno 790 die 1-a Junii (:1790. június 1.:) Gergely Péter Fele­sége Csirkék lopásával vádolván özvegy Sitkéi Istvánnét, de azt bizonyítani nem tudván, ítélte­tett 12 Korbáts ütésre. Factum. (Megkapta:) Ugyanakkor Szekeres György- né és Szekeres Kata egymást kurvázván, ítéltettek hat-hat Korbátsra a Tanáts által, de mi­vel Szekeres Györgyné magát terhesnek lenni vallotta, az ő büntetése differáltatott; Szekeres Kata pedig szerentséssen meg kaphatta. Ugyanakkor: Tóót Miska ká­romkodásért ítéltetett 12 pálczá- ra, Keresztes István ugyan azért 12 pálezára. 3-a Junii 790. Szabó János el­lopván Szántó István 40 Kéve Nádját a Rétről, a Tanáts által ítéltetett 12 páleza ütésre és 40 Kévé Nád meg adására. Ugyanakkor: öreg Sitkai Já­nos özvegy Szabó Jánosnén el követett káromkodásért, és egy­szersmind azt Boszorkánynak, égetni valónak mondván, ítélte­tett 12 páleza ütésre. Factum. (: Megkapta:) 12-a Junii 790. Curator Kiss hozatott Budáról a Parochiális Házhoz Hat Esztergályos Hátú Egész Kar-Széket. A Követke- zendőségnek legyen Rája gond­ja, hogy idegenség ne érje. 27-a Junii 790: N. Tarczal Já­nos Felesége I. Sitkéi Mihály Felesége és Zsidó Sándor Fele­sége egymáson elkövetett fertel- mes nyelveskedésért ítéltettvén 12—12 Korbátsra. Factum. (Meg­kapták:) Anno 790 Die 14-a Junii. 1794. június 14-én kezdődött Budán Nemes Magyar Országnak Kö­zönséges Diétája vagy Ország Gyűlése, el végződött pedig 1791- dikben. (:Ez utóbbi évszám utó­lagos bejegyzés:) 29-a Aug. 790: özvegy Béníts Jánosné törvénytelenül Pató Évát jól meg tiposván s kezével is meg vervén ítéltetett 15 Kor­báts ütésre, Pató Éva pedig az két Rokka Csepüjét meg fonni köteleztetik. Determinatum. (El­határoztatott:) Ugyanakkor: Veress Pista éj- tzakai kóborlásért ítéltetett 24 Pálezára. Ugyanakkor: Zsigmond Miska dettó. Ugyanakkor: Baán Pista pipá- zásért 12 pálezára. (Madocsa község levéltárából. Kurrens könyvek gyűjteménye.:) Már idejét múlta!, 1914. Zichy Gyula gróf pécsi püspök IV. pásztorlevelében a fiatalság nevelésével kapcsolat­ban a szülőkhöz fordul. A pász­torlevélből szószerint: „Vannak olyan táncnemek, amelyek hatá­rozottan rosszak. Egyet megne­vezek, van okom rá. Főpásztori szívem teljes határozottságával akarom, hogy hallgassatok rám: tiltsátok meg gyermekeiteknek, hogy a tangót táncolják, mert ez határozottan illetlen, érzékies tánc. Berlinben a császár megtil­totta, hogy a katonatisztek egyenruhában a tangót táncol­ják, Londonban azokon a mulat­ságokon, melyeken az udvar résztvesz, tangót táncolni nem szabad, az udvarhoz tartozó ma­gas állású személyek Bécsben nem vesznek részt a tangó mu­latságokon. Az fogjátok gondol­ni, hogy ezek a fejedelmek s más magasállású világi urak nem ér­tenek ahhoz, hogy mi illik és mi nem?” (:Tolna megvei Közlöny, 1914. március 1-i szám.:) Megjegyzés: Az akkor uralko­dó V. György angol király uno­kája, Erzsébet királynő mór más­képp gondolkozik, mint nagy- atyja. A Beatles együttest lovag­gá ütötte. Változnak az idők, vál­toznak az emberek, a fejedelmek is! DR. PUSKÁS ATTILA Családtervezés Kaptuk az alábbi levelet: „Kedves Négyszemközt! Mos­tanában sokat hallani a család- tervezésről. Van-e egyaitalan ilyen? Nem tudom, mi lehet. Sokféle tervről hallottam, de ilyenről még nem. Ha lehet, nagyon kérem, írjanak róla, stb. . . Köszönettel: egy olva­sójuk”. Kedves Olvasónk! Családterve­zés van, sőt, az Egészségügyi Mi­nisztérium felvilágosítási köz­pontja kiadvány útján óhajtja azt ismertetni és terjeszteni. Az életben az ember kevés dolgot hagy a bizonytalanra, és mégis hány nő, férfi és gyermek életét teszi tönkre az, hogy sokan a véletlenre bízzák a családtagok számát. Mi is az a sokat emle­getett családtervezés? Megtervez­zük, hány gyermekünk szülessék, és. hogy a gyermek, vagy gyer­mekek mikor jöjjenek a világra. A családtervezés nemcsak az egyén szabad elhatározását, ha­nem ugyanakkor a felelősséget is jelenti, de nem csupán a nő fe­lelősségét! A legtöbb férfi hajla­mos arra, hogy az ilyen dolgokat egyedül a „nő gondjának” te­kintse. Előfordulhat az . is, hogy felesége esetleg nem ismeri, vagy nem alkalmazza a betervezett gyermek születése előtt, a fogam zás megelőzésének módjait. Ilyen esetben forduljanak- bizalommal orvoshoz, aki megfelelő útbaiga­zítást fog adni. Sok gond, baj kerülhető el, ha a gyermek nem „véletlenül” születik, hanem a házaspárok döntenek a legked­vezőbb időpontról. Az' is lénye­ges, hogy a leendő anya ebben a kezdeti, sok tekintetben döntő időszakban, az alapvető egészség- ügyi szabályoknak megfelelő életmódot folytasson. Különösen fontos, hogy ebben az időben a leendő szülők élete kiegyensúlyo­zott legyen! A terhességre ked­vezőtlenek lehetnek a huzamosan Idegesítő körülmények. Talán nem kell , különösebben hangsúlyozni, hogy ilyenkor még több figyel­mességet kíván a nő! Sok férfi pedig éppen ilyenkor „leng ki”. Pedig ebben az időben minden megrázkódtatás fokozottabban hat és következményekkel járhat a születendő gyermekre is! Hazánk­ban kiterjedt orvosi hálózat fog­lalkozik a terhesgondozással. Ha gyermeket akarnak, akkor már az első jeleknél, a havi ciklus első elmaradásánál, forduljanak orvoshoz. A leendő gyermek szá­mára sem lényegtelen, hogyan zajlanak le ezek a hónapok. Vi­gyázni kell az asszonyra, törődni kell vele, hogy szinte a fogam­zás első napjától kezdve egész­séges, célszerű életet éljen. Óva­kodnia kell az elhízástól, viszont, sokat sétáljon. Javasoljuk a könnyű’ tornát is, persze szak­szerű összeállításban. Ma a gyógyszerek kultuszát éljük. So­kan valósággal táplálékként sze­dik a különböző csillapítókat, nyugtátokat, nem egyszer ' az or­vos utasítása ellenére, vagy or­vosi ellenőrzés nélkül. A legegy­szerűbb gyógyszerek is károsak lehetnek a magzat fejlődésére. Gyógyszert csak az orvos rende­letére szedjen! A dohányzás (ni­kotin) a születendő gyermeknek is árt. Kutyát, macskát ne simo­gassa, mert azok sokféle fertő­zést okozhatnak. Az orvosi vizs­gálatok során említse meg ter­hességét, hogy a röntgenezést en­nek ismeretében döntsék el az orvosok. A nagy várakozás után jön a feloldódás — megszületik a gyermek. Rájönnek az „ízére” és szinte csodálkoznak, hogyan le­hettek meg eddig nélküle. A mű­vi vetélés olyan megoldás, ami gyakran visszaüt. Visszaüthet a nő betegségével, vagy később koraszülött gs^ermek révén, s visszaüt azzal, hogy amikor már akarnak gyermeket, akkor a sok vetélés miatt esetleg már nem lehet és megismernek majd egy új fájdalmat, olyat, amelyről azt hitték, hogy nem is létezik. Magas vérnyomás, szédülés... Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt az Or­vossal! Egy kéréssel fordulok önökhöz. Én egy negyvenhét éves, férjes asszony vagyok. A vérnyomásom 160. Idő­közönként szédülés fog el és egy hétig is eltart. Már há­romhetenként megjeleni!?. Ké­rem, válaszoljanak; ez ellen mivel lehet védekezni és mi lehet a következménye és, hogy öröklődik-e a megzava­rodás? Nagyon kérem és vá­rom a válaszukat. Tisztelettel egy régi olvasójuk”. Kedves Olvasónk! . A hozzánk intézett levelében felsorolt pana­szoknak és tüneteknek igen sok­féle oka lehet. Az érrendszer be­tegsége, az érelmeszesedés, hor­monzavar, a petefészkek műkö­désének kiesése, (ebben az élet­korban, ilyen tüneteket szokott okozni). A nagyfokú idegesség mindenféle tünetet okozhat. Mi gyógykezeléssel nem foglalko­zunk. Különben is a gyógykeze­lés csak akkor eredményes, ha a betegség okát ismerjük. Az ok megszüntetése az okozatot is megszünteti, s beáll a gyógyulás. Kedves Olvasónk! Azt tanácsol­juk, utaltassa be magát a kór­házba. ahol a belgyógyászati vizsgálatok mellett, a nőorvossal is vizsgáltassa meg magát. Beteg­ségének megállapítása után az okszerűen bevezetett gyógykeze­lés eredménnyel fog járni. A má­sik kérdésére sajnos azt kell vá­laszolnunk, hogy a „megzavaro­dás” sok esetben kisebb-nagyobb mértékben öröklődik. Kertész jeligére Kertész jelige alatt kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt az Orvossal! Kérném szíves lenni, erre a kérdésemre választ adni. Már három hónapja telt el, hogy voltam egy orvosnál és kér­tem, vizsgáljon meg, de az orvos hozzám sem nyúlt, az asztalon keresztül kérdi, mi a bajom? Azt feleltem, hogy nem tudom. A nyakam, ami még most is fáj, a baloldali nyakizom-merevedés és olyan fájdalmas, hogy a nyakam nem tudom semmiféle irány­ba mozgatni. Erre a doktor úr azt felelte, érelmeszesedé­sem van és minden ebben maradt. Gyógyszert semmi­félét nem adott. Azt mondta, hogy ennek a betegségnek nincsen orvossága, ennek semmi sem használ. Kérném szépen szívességüket és írják meg, hogy ez milyen beteg­ség és mitől van, mi ennek a kórokozója és mit szabad enni, inni? Dohányozni sza­bad-e? Az életkoromat is közlöm, 69 éves vagyok. Dol­gozok még mindig, de csak egy pár napon át, hetente 3—4 nap. Akkor már ki­vagyok. Foglalkozásom ker­tész volt, most nyugdíjas va­gyok, január óta. Előre is há­lás köszönetemet fogadják. Egy régi olvasójuk. Kérem, erre a jeligére megírni a vá­laszt a lapban. Kertész”. „Kertész” jeligére üzenjük: Kedves Olvasónk! Az orvos való­színűleg jól ismeri már a maga betegségét, azért tartotta feles­legesnek a megvizsgálását. Olyan esetet nem is tudok elképzelni, hogy valaki megkéri az orvost, bogy vizsgálja meg és ő azt nem teljesítené. Valamilyen félreértés miatt állhatott elő ez a helyzet. Mi betegségét levelezés útján megállapítani nem tudjuk. Hogy betegségének mi az oka, s fáj­dalmai mitől állanak elő. eldön­teni nem tudjuk. Ehhez feltétlen orvosi vizsgálatra van szükség. Tanácsunk: keresse fel kórhá­zunk rheumatológiai osztályát, ahol fájdalmaitól, a szükséges gyógykezeléssel,. megszabadítják. Ott azt is előírják, hogy mit ehet és mit ihat. Ami a dohány­zást illeti, az nem használ az egészséges embernek sem, a be­tegnek pedig igen nagy ártalmá­ra van. Idegen test a köröm alatt Mi a teendő ilyen esetben? Tanfolyamon ez kimaradt a tananyagból. Egy elsősegély- nyújtó”. A köröm alatt lévő idegen test, (pl. faszálka) eltávolítását csak akkor kísérelje meg az első­segélynyújtó, ha a köröm alól nagy része kiáll. Vigyázzon arra, hogy a húzás a szálka hossz­tengely-irányában történjék, mert egyébként beletörik. A szálka ki­húzása után az ujj nyomkodásá­val véreztessük a sebet, hogy a szálka által bevitt szennyezést el- távolítsuk. Jódozás után fedő- kötést tegyünk a sebre. Beletört szálka eltávolítása orvosi fel­adat. Legjobb minden esetben orvost igénybe venni, aki szük­ség esetén tetanus-injekciót ad. Kedves Olvasóink! A befutott sürgetésekre közlöm, hogy a „Négyszemközt” minden hozzá ér­kezett levélre és kérdésre vála­szol. Ha válaszunk késik, annak oka a kérdések nagy száma. Szíves türelmüket kéri a „Négy- szemközt”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom