Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

T&tftA MEGYEla vttAo (mama«, ecnsttsBms ■ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA : XVII. évfolyam, 206. szám ' ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. szeptember L A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazság- ügy miniszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesz­téséről szóló törvények terveze­tét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait-és ész­revételeit f igyelembe véve az elő­terjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, el­fogadta s úgy határozott hogy az országgyűlés elé terjeszti, A pénzügyminiszter benyújtot- -ba a gazdasági és pénzügyi ellen­őrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet ter­vezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta' az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányel­veket. u. A pénzügyminiszter és a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter javaslatai alapján a kor­mány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendsze­réről, továbbá a földadóról, va­lamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelemadójáról.. A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi mun­kákra való felkészülésről. A kor­mány a jelentést tudomásul vet­te. Elismerését és köszönetét fe­jezte ki a mezőgazdasági üze­mek, a felvásárló vállalatok dol­gozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, il­letve előmozdították, hogy a bú­za hoddankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár á vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes el­látását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy az őszi munkák si­keres elvégzéséhez szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. Felké­ri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredmé­nyes betakarításáért és feldol­gozásáért, s az őszi munkák gon­dos elvégzésével biztosítsák a jö­vő évi megfelelő termés feltéte­leit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság el­nökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szerveze­téről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. Kormányhatározat a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeré­ről szóló kormányhatározat egy­séges szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, egyszerűbb me­zőgazdásági szövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányí­tás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. így a köz­ismert — a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek támogatását tar­talmazó — 3004-es kormányhatá­rozat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirdetett árintézkedések következtében a mezőgazdasági felvásárlási ár­színvonal emelkedik. Mivel a me­zőgazdasági nagyüzemek még en­nek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számotte­vően növekszik — továbbra is szükséges a mezőgazdaságban fel­használt ipari anyagok, beruhá­zások és szolgáltatások után álla­mi támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ár- támogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgaz­dasági üzemek beszerzési ár­színvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelemszabályozási' rendszer az üzemi érdekeltségen keresztül ösztönöz a gazdaságpo­litikai célkitűzések megvalósítá­sára. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat ab­ból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gép javítási díjak között olyan arányt kell ki­alakítani, amely helyes irányban befolyásolja a mezőgazdasági üze­meket úi gépel: vásárlására, a gé­pek felújítására, javítására. A kormányhatározat fontos in­tézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépja­vítás és gépi munka díjai szá­mottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagi-műszaki bázis továb­bi fejlesztését. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csök­kentése és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében, a nö­vényvédő és gyomirtó szerek 1968. évi beszerzési árszmtjét vala­mennyi mezőgazdasági felhasz­náló részére egységesen határoz­zák meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Társult 3 állami gazdaság, egy tsz és egy fmsz Négy boltot nyitnak — A juhsajttól a borig mindenféle termék Kereskedelmi tevékenységre társult megyénk több. mezőgazda- sági üzeme és a bonyhádi föld­művesszövetkezet. Boltokat nyit­nak Bonyhádon és árusítják kü­lönböző termékeiket. A társulás igen célszerű elgondolás, mert Bonyhádnak szüksége van ezek­re a boltokra. A Biritói Állami Gazdaság, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a lengyeli tangazdaság, a bony­hádi Petőfi Tsz és a bonyhádi földművesszövetkezet a tagja a vállalkozásnak. Alapszabályt dol­goztak ki és úgy döntöttek, hogy a gazdaságokból a főkönyvelők, a földművesszövetkezettől pedig a kereskedelmi osztályvezető ' képviselik az egyes üzemeket, különböző tanácskozásokon, ők beszélik meg év közben a szük­séges tennivalókat. A társuló üzemek termékei igen jól kiegészítik egymást. A bonyhádi Petőfi Tsz zöldségfélék­kel, gyümölccsel, továbbá élő hallal, csirkével és juhsajttal lép a társulásba, ezen kívül sertés­húst és bort is ad. A legtöbb hússal a Hőgyészi Állami Gaz­daság rendelkezik ahhoz, hogy a társulás közös boltjában külön­böző húskészítményeket kínálhas­son. A gazdaság feldolgozóüze­mében fogják előkészíteni a bony­hádi Petőfi Tsz által szállított húst is. A Biritói Állami Gaz­daság főként boraival társul, és a jövő évtől kezdve a lengyeli tangazdaság is. A tangazdaság­nak száz hold új telepítésű sző­lője van, ebből a jövő évben for­dul termőre negyven hold. Ki­sebb mértékben más kertészeti termékeket is tudnak majd szál­lítani a bonyhádi üzletbe és sze­retnének virágüzletet nyitni. Bonyhádnak régi kívánsága a vi­rágüzlet, úgy tudják Lengyelen. A bonyhádi földművesszövet­kezet a kereskedelmi tevékeny­ség gyakorlati megvalósításában segít és zöldségesboltjában helyet ad a társulás termékeinek. Az üzlethelyiségek megszerzésében és kialakításában jelentős szere­pet vállalt a bonyhádi Petőfi Tsz is. Zöldségesboltját átadja a tár­sulásnak, s itt hentesárukat és italokat fognak árusítani. Ez az üzlet és a zöldségesbolt körül­belül két hét múlva nyit. Má­sik két üzletet szeretnének az év végére berendezni: az egyik borozó lesz, a másikban élő ba­romfit és halat árusítanak. Tanévnyitó Foto: Bakó Jenő Kétmillióan az iskolában A diákoknak az egyik szeptem­ber olyannak tűnik, mint a má­sik; ismét vége a nyári szabad­ságnak, ismét tanulniok kell. A gimnáziumokban megkezdődött a reformtantervek és tankönyvek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza; az idén megindul az úgynevezett emeltszintű szak­munkásképzésre épülő esti szak­középiskolai oktatás, és tovább korszerűsödik a nappali szakkö­zépiskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gazdasági re­form is: hiszen lényeges tan­anyagbeli változtatásokat hoz, el­sősorban a közgazdasági szakkö­zépiskolákban. Az iskolákban lényegében meg­szűnt az évek óta tartó krónikus pedagógushiány. Az országban sok új iskola és tanterem épült, a régebbieknek pedig korszerűsö­dött a felszerelése, s valamelyest bővült a kollégiumi hálózat, ja­vultak a falusi, tanyai gyerekek tanulási körülményei. A korsze­rűsítés sikere elsősorban a tanin­tézményeken, a pedagógusokon múlik, hiszen az új tantervek és tankönyvek inkább csak a kere­teket, a lehetőségeket biztosítják. A nevelőknek kell a részletekben is gyakorlattá formálniok azokat az alapelveket, amelyeket a re­form során célul tűztünk az okta­tás és a nevelés elé. Az ő felada­tuk, hogy a fiatalok jól felkészül­jenek az életre, beilleszkedjenek a közösségbe, s megszerezzék azt a képességet és készséget, hogy önmagukat és környezetüket ál­landóan formálják, s megszeres­sék a rendszeres munkát, majdan pedig hivatásukat. E munkát azonban csak a szü­lők és az ifjúsági szervezetek ha­tékony segítségével lehet elvé­gezni. A pedagógusok és a szülők köz|i együttműködés bonyolult, kényes és törékeny. Ezt a köte­léket természeténél fogva szinte' lehetetlen rendeletekkel szabá­lyozni. Az előírásoknak megfele­lően látogathatja a pedagógus a családokat, tarthat a szülői érte­kezleteken előadásokat az otthon és az iskola kapcsolatáról. De mindkét fél részéről ahhoz, hogy valóban közelebb kerüljön egy­máshoz az iskola és a szülői ház, nélkülözhetetlen a szándék, az akarat. Ha. nem segítőtársnak te­kintik a pedagógusokat a szülők, hanem csupán neveléssel és ok­tatással foglalkozó állami alkal­mazottaknak, akiktől hivatásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsolatuk ridegebb lesz, s ennek következ­tében az egész nevelőmunka — hatástalanabb. .Az iskolai munká­hoz nyugodt légkörre van szük­ség, Ennek megteremtéséért sokat tehetnek a szülők, hiszen a peda­gógusok is érzékenyen reagálnak az őket ért hatásokra. Az utóbbi években az úttörő­mozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a nevelés­hez. A kevésbé formális, valóban tartalmas mozgalmi jellegű tevé­kenységgel pedagógiailag értékes hozzájárulást adnak a szocialista iskola kialakításához. Ezekben a napokban csaknem kétmillió általános és középisko­lás, valamint szakmunkás tanuló kezdi meg tanulmányait. Ennyi gyerekkel, fiatallal kell foglalkoz­nak a pedagógusoknak. Elenged­hetetlenül fontos tehát, hogy az oktatás és a nevelés kérdéseivel még odaadóbban törődjenek az állami és a társadalmi szervek is. Hiszen a tét óriási: ifjúságunk jö­vője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom