Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
A 221 -IK NAPON Láttuk, hallottuk, észrevettük, megkérdeztük — Szekszárdon-Tyr-' ; • *-.1 BíííiMm’ *" *' ...» 5 á\| ■A : ' 86MMI il || « ■ v.< ’ (fr- V ’ri ■■ ;S. ■ ^ H* * ” * ’ v ' • mm Jé Piac a gyümölcs jegyében Mondhatnánk úgy is, hogy a dinnye jegyében, mert négy-öt helyen is lehetett vásárolni és most már a görögdinnyét is elfogadhatóbb áron adták: 2,50—3 forintért kilóját. , Szemre is szép, ízletes, édes csemegeszőlőt hozott piacra a. Szekszárdi Állami Gazdaság. Jelentősen csökkent az ára, bár még így is drága gyümölcsnek számít. A dinnye mellett a barack volt a „fő cikk’’ a szerdai piacon, ízre, fajtára is bőven lehetett választani. Az ára *— annak ellenére, hogy szintén eladhatatlan mennyiséget hoztak belőle —, nem csökkent. Különösen a nagy szemű, eltenni való barack ára tartja magát. Sok asszonyt ért csalódás a to jásfielvóoárló-helyení A megbízott ugyanis csak tiszta, szép tojásokat vett át, szóba sem állt azokkal, akik nem ilyen áruval jelentkeztek. Ez a követelmény új lehet, mert a korábban felvásárolt, piszkos, foltos tojásokat egész piac ideje alatt nagy buzgalommal smirglizte] fényest- . tette. A tolnai halászati szövetkezet konkurrenciát csinált a szekszárdi halszaküzletnek — mérséket sikerrel. Néhány kosár jegelt halat hoztak fel a piacra, amely a késő délelőtti órákban fogyott el. Szokatlan nagy volt a forgalom szerdán, különösen vidékről hoztak be sole árut — főként gyümölcsöt —■, a termelők. Még a délelőtti vonattal is érkeztek néhányan, akik- Szekszárdon akartak túladni portékájukon. Baromfit nagyon keveset láttunk tegnap, de még így is nagyobb volt a kínálat, kevés vásárlója akadt. Megyei tanács kereskedelmi osztálya: Száz hektó sör — terven felül Az ablakok gondosan befüggönyözve, nehogy a napfény és ezzel együtt a meleg zavarja a tárgyalást. A megyei tanács kereskedelmi osztályának 10 dolgozója serényen munkálkodik, hogy pontos jelentést adjon a végrehajtó bizottság soron következő ülésére. A beszámoló összeállítása közben több más üggyel is foglalkozni kell. Cseng a telefon, az augusztus 20-i sörellátásról érdeklődnek DunaföldvárróL A választ délutánra ígérik, a Pécsi Sörgyárral való tárgyalás után. — Délelőtt 11-re ígérték, hogy eljönnek a pécsiek —, mondja az osztályvezető. E hónap 20-án tartják Dunaföldváron a szövetkezeti napot, a szántóversenyt és Tamásiban a lovasversenyt. Erre az alkalomra legalább száz hektó sört kell terven felül biztosítani. Azt hiszem nehezen megy, mert sem a pécsiek, sem a kőbányaiak nem kecsegtetnek nagy reményekkel. URH-rádiót kapott a mentőállomás szentgyörgy, Kajdacs és Nagydolog is. Ezért az a rengeteg kilométer, amelyet a mentő-„piló- táknak” és kísérőiknek meg kell tenni. 10—14 órát vannak szolgálatban, ami azt jeletni, hogy havonként 26—28 000 kilométert utaznak a kocsikkal. A munka megkönnyítésére URH- rádióval látták el az állomást A készülék beszerelését tegnap kezdték, két-három nap múlva már működhet. Ezzel a készülékkel összeköttetést teremthetnek a megyén belüli mentőállomásokkal és a környező megyék állomásaival is. Rövidesen, két-három hét múlva a mentőkocsikat is felszerelik URH-rádióval, amely a gyors életmentést, segítségnyújtást könnyíti meg. Bármilyen balesetnél, ha a gépkocsi nem az állomáson, hanem a baleset környékén tartózkodik, rádióhullámok útján értesíthetik hova kell mennie. Elpusztult egy vaddisznó A gemenci vadgazdaságban Party István irányításával mintegy húsz ember dolgozik a szarvasbőgés előkészítésén. Javítják a magasleseket, a gyalog cserkélő utakat, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést is. Még folyik a téli takarmány begyűjtése, az erdő- gazdaság dolgozói pedig igyekeznek minél több fát kihordani, amíg szárazak az utak. Vadászati tilalom óv minden vadat, a vaddisznók kivételével. Csend és nyugalom kell az állatoknak, hogy felkészülhessenek a- szarvasbőgés időszakára. Szeptember a szarvasbőgés hónapja, de éjszakánként már el-elbö- dül egy-két magányos bika, jelezve a közeledő nagy eseményt Augusztus 9, egy a vadgazdaság mindennapjaiból. De az élet a csendes erdőben is mozgalmas: éjszaka az egyik vadász megbízást kapott, hogy keresse meg a kukoricába behatolt vaddisznót, és terítse le. A vadászat sikerrel járt, a puska eldördült, a zsákmány, egy több iránt felmázsás kártevő, már élettelenül hever. Ez sincs, az sincs, semmi sincs Tegnap viszonylag csendes napjuk volt a mentőállomás dolgozóinak. Mindössze huszonhétszer csengették őket és egy kivételével valamennyi esetben kórházi betegszállítást kellett végezniük. A 27-es szám soknak tűnik. Amikor azonban a statisztikai adatokból megtudtuk, hogy hétköznaponként átlag 30—40 kiszállásuk van, gyenge napnak bizonyult a tegnapi. A 27 kiszállást négy úgynevezett futókocsi végezte, ami annyit jelent, hogy a gépkocsivezetőknek, kísérőknek állandóan talpon kellett lenniük. Nem ritka az olyan nap amikor 1000—1200 kilométert tesznek meg. Az elmúlt nap egyetlen balesete egy bokaficam. volt A mentő- állomás orvosa meg is jegyezte: „Bár minden nap ilyen könnyű volna!” A Szekszárdi Mentőállomás körzete a legnagyobb a megyében, Idetartozik még DunaSzázharminc kölcsönző naponta Bevásárlókörútjárál hazajövet nál nem drágább, de nélkülözKéthetes szünet után ismét találkoztam dir. Kovács Bélával, hetetlen, — nincs. Pestről, akárnyitva a megyei könyvtár. S, a szekszárdi állatkórház új melyik háztartási boltból tucat- hogy mennyire hiányzott míg orvosával. Budapestről költözött számra hozhatnék, de egy va- tatarozták, annak alátámasztá- Szekszárdra, új lakást kapott, salódeszkáért felutazzam Pestre? sara talán elég egyetlen adat is: otthonával temérdek az apró- Konyhabútort egyáltalában naponta 120—130-an fordulnak cseprő gondja, amelyeket keile- nöm kaptam Szekszárdon. Paks- meg a kölcsönzőben. Ranga Évá- mesnek is vehetnénk, ha volna ró| kellett hozatnom. Fotelágy nak újdonság az egész, hiszen lehetőség az eloszlatásukra. Most nincs és azt mondja meg ne- csak néhány napja a könyvtár nagyon mérges, bosszankodik és kém,’ hol kapok nyugágyat’ dolgozója, a kölcsönzés tűz- az őszinte emberek szókimondó- Nem gyártják? A vasboltban vakeresztsegén pedig csak most savai sorolja panaszait: lamd apró csavart keresek, nincs, esett at. , . , Nem tudom miért, de eb- Chemotox szunyiogirtó a nyár Az uj könyvtáros uj, olvasó- ben a varosban semmi... sincs, kellős közepén hiánycikk Télen kát vesz fel Szerdán Pold Mar- amit venni akarok. A műanyag- biztosan lesz bőven Akármit gitt volt az újonnan jelentkező, bolt kirakatában láttam egysza- akarok venni csak* mérgelőd- Az olvasójegyén az 1666-os kajtót, meg akarom venni. Az hetek Már nevetnek raitam a számjegy áll Ennyi olvasója üzletben azt mondják, nincs. Va- kollégáim ha elmesélem, meant v«n most a "legyei könyvtárnak, salódeszka, egyszerű, 100 forint- mit nem ’ kaptam.Aa^ondfák* ej i i q ők Bajára, vagy Budapestrejár1tJ.11 VCtCtt i nak vásárolni. De én itt szeretnék megkapni mindent, amire szükségem van, itt lakom, és nem tudom megérteni, hogy miért kell belenyugodnom, ha nincs? Nem tudom és nem akarom megérteni, hogy manapság, amikor országosan annyit fejlődött a kereskedelem, ne lehessen pótolni ilyen egyszerű cikkeket? Hát hol tartják a nagykereskedelmi vállalatok az árut, hogy nem lehet hozzájutni? Kérik egyáltalában az üzletvezetők, hogy szállítsák le ezeket a hiánycikkeket? Nem valószínű, hogy egyedül én keresem őket,.. Nem akarok mindenért, amit vennem kell, Budapestre utazni. Erre se pénzem, se időm. Más megoldás nem létezik? Szavait azért írtam le változtatás nélkül, mert ezen a napon ez volt a legrészletesebb panasz, amelyet kereskedelmünkről hallottam. Sajnos, el kellett ismernem: az utolsó betűig igaz. Várjuk az illetékesek válaszát! A Hunyadi János utca sarkán kaptuk lencsevégre ezt a fura helyzetű lámpaoszlopot. i>tó: D. K. J. Bakonyi sertésszelet galuskával ,,Mai ételkülönlegességünk:"..” Félévi őrjárat Fortuna egyik fellegvárában Másfél eser „szerencsevadász“ naponta — olvassa az ember és már szinte szájában érzi a finom falatokat. — Hogyan döntik el, hogy melyik nap, milyen ételkülönlegességet ajánlanak vendégeiknek? — Mindig aznap, legfeljebb előző nap határozzuk el, hogy mi legyen az „ínyenc”, a különleges étel — mondja Horváth József, a Garay-étterem séfje. — Hogy hogyan döntünk, attól függ, milyen nyersanyag áll rendelkezésünkre. — A mai, szerdai ételkülönlegesség? — Bakonyi sertésszelet galuskával. — Hányféle ételből választhatnak a mai vendégek? — Ma lesz 12 féle készételünk. Válogatni lehet 13 féle frissen sültből, s készítünk halat is ötféleképpen. Természetesen levesek, főzelékek, köretek, saláták, tészták is találhatók az étlapon. Azt hiszem, mindenki találhat kedvére valóra közöttük. — Hányán dolgoznak összesen a Garay-étterem konyháján? — Összesen huszonketten. Csúcsforgalom idején, azaz délfelé a legforgalmasabb a konyha, ilyenkor 14—16 „konyhaművész” szorgoskodik, hogy eleget tegyen a lehető legteljesebben a vendégek óhajának. Az akarat, a szándék igazán méltányolandó, s hogy mégsem sikerül a lehető legteljesebben eleget tenni a vendég óhajának? Hát... Ne felejtsük el, vannak „háklis” vendégek is, Mindenki láthatja, tapasztalhatja, helyes volt a szekszárdi lottózót modernebb, nagyobb helyiségbe költöztetni. Különösen a „kritikus” időben valóságos sorbanállás alakul ki az ablakok előtt. Szelvényt kérnek, nyeremény-kifizetésre várnak, kinek- kinek szerencséje szerint. Nem érdektelen tehát, ha az elmúlt félév eredményeiről számot adunk. A lottózóban a félév alatt totó- é$ lottószelvényekből több mint 300 ezer darabot adtak el. Ha nem számítanánk, hogy egy-egy szerencseváró több szelvénnyel is játszik, népvándorlásszerű forgalmat képzelhetnénk el. így persze több mint 1600 embernek kellene megfordulnia, vásárolnia a helyiségben. És akik a nyereményért jönnek? Mert jönnek azért is. Csak a nagyját említjük és csak a lottóból. A félév alatt kilenc nagy nyereményt fizettek ki itt, főként szekszárdiaknak, de jutott nagy nyeremény Decsre, Sió- agárdra és Bátaszékre is. Csak ezek összege meghaladja a félmillió forintot. Ehhez bátran számolhatunk még ugyanennyit, amit a rengeteg hármasra, kettesre fizettek ki. És ha a totót, valamint a tárgysorsolások nyereményeit is számítjuk, megállapíthatjuk: Fortuna hódolóinak vállalkozása — a szekszárdi lottózóban, nyereséges vállalkozás volt. Végeredményben a szelvényekre fizetett egymillió körüli ősz- szeg legalább másfélszeresen megtérült Szekszárdon. Tudjuk, ez nem segít azokon, akik nem voltak a nyertesek közt. No, de bátraké a szerencse, hátha a következő félév az eddig „nyeretleneknek” kedvez majd.
