Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
4 ¥ömS STfiGYFÍ flEPDJIW! 1957. augusztus T: A töld mű vessző vetkezeti ipar a lakosság szolgálatában A földművesszövetkezetek fő pro- termelés. Tavaly már másfél mílfilja ugyan nem az ipari termelés, de mégis egyre több ilyen jellegű tevékenységet folytatnak. Ugyanis a legalapvetőbb, mindent meghatározó feladatuk az, hogy sokoldalúan kell szolgálniok a lakosság, a szövetkezeti tagság érdekeit. Ez pedig megköveteli, szükségessé teszi, hogy a kereskedelmi, a felvásárló és a szakszövetkezeti hálózat mellett az iparit is fejlesszék. És itt nem is csak az immár hagyományosnak számító szódavíz- és bambigyártásról van szó, hanem más ipari ágazatokról is. A minap a dunaföldvári földművesszövetkezetben jártunk. Ez a földművesszövetkezet például nagy cementáruüzemmel rendelkezik. Nemcsak Dunaföldvárcxn van telepe, hanem Bölcskén is. — Az építőanyag-ellátás nem a legjobb, beszerzése meglehetősen nehéz a mi körzetünkben is. Ezért elhatároztuk, hogy helyi kezdeményezésként megpróbálunk tenni valamit — mondotta Ri- góczky István, a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke. A cementáru üzem már régóta működött: kútgyűrűket, vályúkat stb. gyártottak, tehát nem olyan árukat, amelyek különösebben befolyásolták volna a lakásépítkezéseket. A legnagyobb hiány téglából mutatkozott. A földművesszövetkezet tehát, ha valamit tenni akart, a téglahiány megszüntetésével kellett foglalkoznia. Végül is felfejlesztette a cement- áruüzemét: alkalmassá tette nagy mennyiségű falazóblokk gyártására. A földművesszövetkezet építtetett egy 1200 négyzetméter alap- területű betonozott, fedett gyártóteret. Számos gépet is- beszereztek. Korábban csak kézi termelés folyt, most a termelés zömét géppel végzik. Géppel keverik a betont, a blokkgyártás is gépi. Ez utóbbihoz például saját rnaguk készítettek megfelelő gépet. Az újítás annyira bevált, hogy a többi földművesszövetkezet részére is rendeltek belőle. Vibrátor, vibrációs asztal segíti a munkát. Bár bizonyos áruk gyártását nem tudták még gépesíteni, az üzemben a korszerű gépi munka dominál. Ennek köszönhető, hogy a termelés megtöbbszöröződött a korábbiakhoz képest, és jelenleg is gyors emelkedést mutat. A technikai fejlesztés előtt félmillió forint körüli volt az évi lió forint termelési értéket produkáltak. Az idei év első felének az eredménye már önmagában egymillió forintot tett ki, a második félévben pedig másfél millió lesz a termelés a kalkulációk szerint. A falazóblokkot nagyobb ütemben egy év óta gyártják. Az előállított mennyiség több mint félmillió kis méretű téglának felel meg. Számításba véve a fejlődést, a földművesszövetkezeti üzemnek egyre nagyobb szerepe van a helyi magánépítkezésekben. A falazóblokkot ugyanis kizárólag a lakosság részére hozzák forgalomba. Amint Szászvári Lajos üzemvezetőtől megtudtuk, még tapasztalható némi Idegenkedés a falazóblokk használatától, de ez minden új esetében így szokott lenni. Ezért legtöbben csak vegyesen használják a hagyományos téglával. Viszont egyre nagyobb a kereslet iránta, alig győzik a termelést. — A termelés további növelése érdekében most újabb intézkedéseket teszünk — mondotta Ri- góczky István. — Az egyik fő problémánk az alapanyag-ellátás. A cementtel most nincs baj, kellő mennyiségben van, de kohósalakhoz már annál nehezebb hozzájutni, mert a vállalatok is igénylik, hasznosítják, hiszen a modern építkezéseknél ez nélkülözhetetlen. a kohósalak-képződés pedig adott. Meglehetősen nehezen lehet hozzájutni sóderhez is, annak ellenére, hogy itt folyik a Duna. A megoldást azonban éppen itt keressük. Létrehozunk egy házi sóderkitermelő részleget, hogy az is kellő mennyiségben álljon rendelkezésünkre. Megkezdte a termelést a földművesszövetkezeti vegyesipari üzem is. Különböző műanyagtárgyakat, fémeszközöket gyárt. A termelés részben bérmunka, más üzemek megrendelésére végzik. Viszont számos olyan' dolgot is készítenek, ami közvetlenül kiskereskedelmi forgalmazásra kerül. Ez az üzem ugyan még most van beindulóban, ezernyi nehézséggel küzd, de segíti egyrészt az áruellátást, másrészt pedig a falu dolgozóinak munka- és kereseti lehetőségeket nyújt. . A földművesszövetkezet összes ipari termelése az idei év első felében 4 millió forint volt. a másodikban jóval több lesz. Ez azt jelenti, hogy most körülbelül négyszer annyi ipari tevékenységet folytatnak, mint 1959-ben. BODA FERENC k\^-„,AAÉ RAD TO- p* RÖK , AZT /WONtr í JA A SEREGEK ' URA, ÉS FÜSTTÉ \ ÉGETE/VA szeke- I RElT.OROSZlÁNi | kölykeidet karó ?, eaaeszti /v\£e,..w KEPREGENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE vA$K£fZ£szr S2AGA VÁM... ^HIAAAAL**6 PONTOSAN A UES Rosszabb pil- [LANAT8AN...Ä CHfUSTVAM Ár- vermins magát A KŐFALOM és A ßARIKÄDFm- \té K0ZJSL£D£W: f Amikor teám *Az te O, A2 ISTEN AlO 3A ME©, HALLGASSON aaXr^j»^ A FAGYLALT TÖRTÉNETEManapság egy év alatt körülbelül 300 millió forintnyi fagylalt fogy Magyarországon. A hűs „nyalakodnivaló” népszerű élvezeti cikknek számít, — és szinte hihetetlennek tűnik, hogy a fagylaltfogyasztás valamikor csak a vagyonosabb emberek kiváltsága volt. Az első fagylaltot a francia király udvarában tálalták fel. 1660-ban lelt rá a készítés módjára Procipio Coltelli nevű olasz származású cukrász. A XV III. század közepéről fennmaradt úgynevezett sárospataki szakács- könyvben, — melynek szerzője ismeretlen — már megtalálni a sózott jéggel, vagy hóval fagyasztott fagylalt receptjét is. Pénzért és nyilvánosan 1822ben kezdték mérni a fagylaltot Pesten, Fischer Péter Színház téri „fagylaltdájában” (a mai Vörösmarty tér és Váci utca sarkán), az akkor nagyon divatossá lett „nyári kioszkban”. Itt fogyasztotta fagylaltját esténként Deák Ferenc is. Bár itt adták a legjobb fagylaltot, olykor nyilván baj lehetett a minőséggel, mert Nagy, Ignác, a korabeli vígjátékíró egyik szatirikus tollrajzából megtudjuk, hogy jobbnak tartaná a „fagylaltda” megjelölés helyett a „bélgörcsde” elnevezést. Olasz cukrászok 1930-ban leltek rá a vizes fagylalt, — hosszú ideig „olasz fagylalt” néven szereplő készítési eljárásra és a cu- kortalan vizes ostya gyártási módjára, amelyből a kis adagokban kiméréshez szükséges tölcsérek készültek. A Magyarországra tömegesen érkező olasz fagyialtosok a 10 és 20 filléres adagok árusításával gyorsan népszerűvé váltak, noha a fagylalt utcai fogyasztása ellen tiltakozó kampány indult — a jóízlés és közegészség nevében. Az utcán fagylaltot szopogató felnőttre rossz szemmel néztek. De hol vagyunk már ettől? Az automatikusan adagoló krém- fagylaltgépek térhódítása révén a néhány év előtt még idényjellegű nyalánkságból, egész éven át kedvelt csemege lett. Korra való tekintet nélkül, átlagosan az ország minden egyes lakosára évi 30 forintnyi fagylaltfogyasztás jut. A ZUBOV — L. PEROV— A. SZERGEJEV: iSJUKI FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA Natasa szívesen találkozott a követségi dolgozóval. Igaz, néha megkérdezte, miért kell ez? De aztán meggyőzte magát. Kellemesek az esték és jó nyelvgyakorlat is. Eleinte meglepte, hogy a diplomata jól ismeri a nagybátyját. A dicséret, a bók azonban elaltatta kétkedését, hiszen a külföldi mindig elismerően beszélt nagybátyjáról. A lány erre elmondott mindent, amit tudott, hallott. Igaz, a vendég nem_ mutatott különösebb érdeklődést, el is terelte a beszélgetést néhányszor más témára, de aztán mindig a tudományos felfedezéseknél kötött ki. És aztán... Egy estén a férfi a lakásán fogadta a lányt. Amikor az asztalhoz ültek, egy dobozt vett elő, melyben aranygyűrű volt bril- liánssal. — Miss Natali őszinte leszek. Nagyon értékesek kormányomnak az ön adatai. Ezért a kormány nevében szeretném ezt meghálálni. A lány zavarba jött, eltolta magától az ékszeresdobozt és megkérdezte: — Hogy merészel ilyesmit? A sovány, fiatal férfi megjegyezte: „Nem kell a szívére vennie. Bekapcsolom a magnetofont és meghallgathatja, amit a nagybátyja intézetéről mondott. Mikor ezt az ajándékot átnyújtom, újabb szívességre kérem”. A lány felugrott. — Hogy merészel ilyent javasolni, hogy én... A férfi tenyerét a lány szájára tette: — Nem kell így beszélni. Ön okos lány. Ilyen dilemma akkor keletkezik, amikor választania kell: az állambiztonsági szervek, vagy... De ne beszéljünk erről. Igyunk az ön egészségére, szépség. A könnyelmű lány vívódása nem tartott sokáig. Nem volt ereje bűnét beismerni. — Az ön feladata ... — mondta a diplomata — kitűnően tanulni, hogy a diploma megszerzése után jó helyre kerüljön. Jó helyre, ön tehetséges. Tolmács lesz és tudós is. Érti?... Ettől a naptól kezdve Natali hírforrás lett, a gáláns férfi meg utasítást osztogató főnök, akivel többet nem találkozhat. — Alekszej Mihajlovics osztályára kell kerülnie. Az öreg minket nagyon érdekel. Lehet, hogy engem többé nem is lát. A kapcsolatot egy harmadik személyen keresztül tartjuk. A jelszó: — 49 — — 50 — „Hol van itt a legközelebbi kenyérbolt?” Ön erre azt feleli: — „Azonnal megmutatom”. Ha személyesen akarom látni, megkeresem. Egyébként, ha találkoznánk, nem ismerjük egymást. A „harmadik” csak fél év múlva jelentkezett. Az állomás előtti téren lépett a lányhoz, az atléta termetű, sportruhás férfi. — Hol van itt a legközelebbi kenyérbolt? A lány egy pillanatra zavarba jött, jobbra- balra nézett és ijedten felelte: — Mindjárt megmutatom. De aztán hamar feltalálta magát a hírforrás szerepében, „Vénus” fedőnévvel. Egy hónap alatt kiérdemelte a férfi — aki „Atlétádnak nevezte magát — dicséretét. Először apró híreket közölt a főiskoláról, a mama muzsikus társairól: F-ről, aki külföldi vendégszereplésre készül. Szásáról, alá a külkereskedelemhez került és szeret inni és lányok után járni. Rövidesen kiépítették a találkahelyeket, a titkos postaládákat. Natasa az egyik parkban egy öreg fa odvábán hagyta a küldeményt. Megtanulta a titkos írást, és azt, hogy bár közömbös arccal figyelje társait, mindent elraktározzon fejében. Már néhány dolog Alekszej Makszimovics kutatásaiból is a külföldi hírszerző szervek birtokába jutott, amikor a lány utasítást kapott: — A főnök elégedett munkájával, de azt kéri magasabb fokon tevékenykedjen. — 51 —
