Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

■ 1967. augusztus 23. TOLNA MEG VEI NÉPtfíSAO Á mechanizmus törvényeinek műhelyében Tájékoztató a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos törvények előkészületeiről A gazdasági mechanizmus nagyobb intenzitással. A reform- előnye is van. Egyrészt a központi 1968. január 1-én életbe lépő re- mai összefüggő jogszabályok idő- szabályozás eleve nem tudja fi- formjának előkészítése a lakosság ben történő megjelenését azért gvelembe venni az egyedi, a he- érdeklődésének középpontjában tartjuk különösen fontosnak, lyi sajátosságokat; a vállalatok, a áll. A reform ^ természetesen a mert érthetően — az a célunk, szövetkezetek közössége viszont gazdasági élet jogi szabályozásá- hogy a január 1-én életbe lépő igen alkalmas erre. De arról sem ra is kihat. A jogszabályok elő- új irányítási rendszer fő voná- készületéről dr. Szép György, az sait, a gazdálkodás feltételeit a igen alkalmas erre. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a , ... .... .. , munkaviszony részletkérdéseinek, Igazságügynainiszterium törvény- vállalatok ne csupán közvetlenül az adott gazdasági egység műkö- előkészítő főosztályának helyet- a reform életbe lépése előtt is- dési szabályainak kidolgozásában merjék meg, hanem lehetőleg való részvétel nagyban fokozza egy-ket hónappal korábban. az érdekeltek aktivitását, amire a Az illetékesek^ ezért a re- mechanizmus-reform — mint is- íormmal összefüggő jogszabályok meretes — különleges súlyt he- többségének tervezetét már szép- lyez. temberben el akarják készíteni, s — A jogszabályok másik cso- — A mechanizmusreform meg- rövidesen a kormány elé terjesz- portja az állampolgárokat mint valósításához szükséges jogsza- • Hyenek például a Munka fogyasztókat érdekli, védi. A bály-előkészítő munkát végző Törvénykönyve, a termelőszövet- mechanizmus-reform előkészítése szakemberek előtt kezdetben az kezeti törvény, a beruházási jog- során néhány helyen felmerült a nehézség állott — mondotta dr. szabályok, az árszabályozás rend- az aggály: a nagyobb vállalati ön- Szép György — hogy már a köz- szere> a vámtarifák, az állami állóság, a vállalat tevékenységé- gazdasági elképzelések kimunká- vállalatok vállalkozási és bizo- nek értékelésénél a nyereség köz- lásának viszonylag korai szaka- szerződései és az újítási pontba állítása nem jár-e esetleg szában hozzá kellett látniok a jo- rendelet A törvényi szabályozást nyereséget gi szabályozásra .-..tkívánó témákat az orszaeevulesi maja azzal, nogy ezt a nyereséget tes vezetője tájékbztatott bennün két. Egyszerre jogi és közgazdasági munka Hol a panorámabusz ? Használják-e a nyerges buszt ? Több mint egy éve adtunk hírt róla, hogy a 11-es AKÖV műszaki és fizikai dolgozói merész dologra vállal­koztak: elkészítették egy selejtezésre ítélt Ikarus 30-asból a panorámabuszt. Röviddel ezután a szakmában újdonság­nak számító nyerges vontató után kapcsolható autóbuszt ké­szítettek. Szakmai körökben mindkét jármű nagy tetszést, elismerést váltott ki. — Mi lett a két autóbusz sorsa? — kérdeztük a 11-es AKÖV igazgatójától, Piegl Ferenctől. __ — A vezérigazgatóság megbízása alapján készített jár­művek valóban újdonságnak számítottak, és az erkölcsi elismerést dolgozóink meg is kapták nagyszerű munkáju­kért — válaszolta az igazgató. — A panoráma autóbuszt Szekszárd városnak szántuk. Sajnos, nem tudtuk kihasz­nálni, így átadtuk Dunaújvárosnak. A napokban beszéltem az ottani AKÖV-főnökkel, panaszkodott, hogy még a sok látványosságot nyújtó városban sem tudják kihasználni a praktikus járművet. — A nyerges vontató után kapcsolható autóbuszt az ATUKI nem fogadta el. A kutatóintézet kifogásolta, hogy önhordó karosszériája van az egyébként igen praktikus kocsinak. Úgy tudom, hogy a nyerges busz gyártását meg­kezdik, de külön alvázat építenek hozzá. A két szekszárdi születésű járműújdonság nem tűnt el a gépjárműszakmából. A szekszárdi kezdeményezést tovább­viszik az ATUKI mérnökeinek irányításával. ____________________________________________- Pj. ­______ _______ váró feladatok kívánó témákat az országgyűlési s zámbavételéhez, sőt magához a állandó bizottságok felülvizsgá- kodifikációs munkához is. Ez után októberben az ország­nem is lehetett másképpen, hi- gyűlés plénuma tárgyalja meg: szén a régi gazdaságirányítási biztosítható, hogy a gazdasági rendszer alapvető intézményeit ref°rm i°gi szabályainak zöme jogszabályok foglalták magukban, mar novemberben megjelenjék, és az új mechanizmus működésé- . A készülő jogszabályok meg nem engedett eszközökkel, hellyel-közzel a vásárlók megká­rosítása útján is növelni próbál­ják majd. Ha ezzel tömegmére­tekben nem is kell számolnunk, a jogi szabályozás felkészül az hez ugyancsak sok fontos jogsza- egyik csoportja, a munkaviszonyt, esetleges visszaélések megakadá­bály szükséges. Ez azzal jár, hogy a túlhaladottakat hatályon kívül kell helyezni, illetve újjal kell felváltani. — Kiindulásként — a reform közgazdasági alaptételeinek meg­ismerése után — azokat a főbb el­veket igyekeztünk megfogalmaz­ni, arpelyek a jogi szabályozás egészét új szemlélettel egységes irányba terelik. Ilyen elv például az állam gazdaságirányítói, tulaj­donosi és közhatalmi feladatköré­nek elválasztása a jogi szabályo­zás során; a kockázatvállalás és a jogi felelősség viszonyának tisztázása; a gazdasági kapcsola­tokkal összefüggő jogvitás ügyek intézésének egyszerűsítése. Novemberben : „közhírré tétetik" — Ezután a jogrendszernek a gazdasági élettel összefüggő vala­a termelőszövetkezeti tagsági vi­szonyt rendezi, illetve a vásárló, a fogyasztó érdekvédelmét bizto­sítja. Ezeket éppen most dolgoz­zuk ki. Mint dolgozók és mint fogyasztók — A jogi szabályozás egy része az állampolgárokat mint dolgo­zókat érinti, érdekli. A munka­lyozására, erélyes visszaszorítá­sára. — Ezért a most előkészületben lévő tervezetek külön csoportja foglalkozik a fogyasztók érdekei­nek védelmével. Ide tartoznak az árformákról, az árszabályozásról, a minőségvédelemről intézkedő jogszabályok, a vállalatoknak a fogyasztói érdeket sértő összefo­közvetlenül milliókat érint. Ezek­nek lényeges rendelkezései a nyilvános viták, sajtócikkek út­ján már viszonylag széles körben ismeretessé váltak. Fontos voná­sukként emelném ki, hogy az il­letékes állami szervek jogalkotása után az érdekelt kollektívák (vál­lalatok, termelőszövetkezetek' maguk fogják kialakítani — kol­lektív szerződés, alapszabály, kü- mennyi területén gyor$ ütemben lönféle szabályzatok formájában megindult a tételes jogszabály- — e jogszabályok által szándéko- előkészítő munka, amely éppen san nem érintett viszonyokat, ezekben a hetekben folyik a leg- — Ennek a módszernek több Egyesül a váron gi és a lápafői tsz A dombóvári járás két szom- felterjeszteni az egyesülési szán- szédos községének termelőszö- dékot és akkor a két falu lakos- ve t keze ti tagsága elhatározta, sága a jövőben együtt fog dol- hogy egyesítik a közös gazdasá- gozni. A szövetkezet vezetőségét gokat. Először Várongon hatá- is természetesen majd a mindsz- rozott így a közgyűlés, azzal a tériumi jóváhagyás után választ- kikötéssel, hogy az egyesített tér- ják meg. melőszövetkezet neve csak vá- Az új iroda építésében szeren- rongi Petőfi Tsz lehet. Ezzel kis- csésebb döntés történt, ugyanis sé nehéz helyzetbe került a Iá- a felépítendő iroda a két falu pafői közgyűlés, de végül is győ- között lesz, az országút mellett, zött a bölcsesség: helyben hagy- a várongi major közelében. Mö- ták a várongiak akaratát. Most götte fogják felépíteni az új gép- már csak a minisztériumhoz kell műhelyt. viszony, a termelőszövetkezeti gását tiltó rendelkezések, vala- tagsági viszony új szabályozása mint a jogellenesen eljáró válla­latok megbírságolásáról szóló rendelettervezet is. ÚJLAKI LÁSZLÓ A szakcsiak nem kaszálnak Az utóbbi másfél év alatt dön- raktak hagyományos kazlakat, tő változás történt a szakcsi tér- Az tjj Élet Tsz ugyanis az egész ben. Egyebek között az, hogy a szalmatermest bálázta. Hat ge- kézi kaszálás kiment a divatból. P®* vett. Bálázott szalmát hor- Az idei aratást kizárólag »kom- danak a háztáji jószágállomány bájnokkal végezték el, csaknem almozásához is, és ha éppen háromezer holdon. Kézi aratás- . . . , , ra egyáltalán nem került sor. mncs otthon senkl a haznak sz^ Sokan abból értesültek a gabo- Pen lerakják az udvarra, nabetakarítás befejezéséről, hogy Az ekevasat nem kézzel kala­a községi hangosbemondó érte­sítette őket: mindenki mehet a gabona j árandóságért. pálják, élesítik újabban Szak­oson. Kalapáló gépet szereztek és az veri az ekevasat. Nagyon Ü^ancsak, g^i tostóíták a okos doloft mert így is alig győ­zik az élesítést. Keményre ki­föld. Ennek ellenére pillangós takarmányokat, a kö­zös és a háztáji jószág részére sz;jradt egyaránt. Pedig elég sok volt a pillangós. A közös részére a ta­valyinak kétszeresét kazlazták be ez ideig. nincs különösebben elmaradva a nyári szántásban az Űj Élet Tsz, mert három DT éjjel-nappal szánt és három-négy nehéz uni- Uj a falu életében az is, hogy verzális traktor ugyancsak talaj- a szalmát nem villázták, nem munkán dolgozók. Kereskedelmi szakemberek utaznak a megyéből Lipcsébe Lipcsét vásárvárosnak nevezi ABC-áruházak, szállodák legkor- minden idegenforgalmi prospek- szerűbb berendezéseivel, szerve­tus — és nem is alaptalanul. Nagy hagyományai vannak a lipcsei vásároknak, kiállításoknak. Szeptember 3-a és 29-e közt is­mét nagy eseményre kerül sor, a lipcsei első nemzetközi belkeres­kedelmi bemutatóval egybekötött tapasztalatcserére. Ennek kereté­ben a hagyományos áruházak, zésével, munkájával, a vidéki ke­reskedelem legújabb módszerei­vel és más fontos belkereskedel­mi témákkal ismerkedhet a szak­közönség. E rendezvényekre Tol­na megyéből 17 földművesszövet­kezeti szakember utazik Lipcsé­be. KISZOV —MÉSZÖV Közös feladat — közös tanácskozás Kedden közösen tartotta ta- kifizetődő külön átvevőhelyet lé- nácskozását a KISZÖV vezetősége tesíteni. A megyében 118 ilyen és a MÉSZÖV igazgatósága. Ez része annak a baráti kapcsolat­közös átvevőhely van, s az eze­ken lebonyolított javítási érték nak, ami most az új gazdasági az idei év első felében megha- mechanizmusra való készülődés ladta a 220 000 forintot. jegyében mindinkább előtérbe ke­rül, s tartalmát illetően is válto­zik. A két nafey szövetkezeti szerv De az is kiderül a beszámoló­ból, hogy a tett intézkedések el­lenére is sok még az ellátatlan közt eddig elsősorban protokollá- községek száma. De olyan tapasz- bogy ris, kulturális jellegű összefogás tálát is van — amint a vita során nem. A ktsz-ek szívesebben ex­portálják őket vagy adják el má­sutt, mint helyi fogyasztásra, mert a különböző ösztönzők olyanok, hogy kevésbé kifizető helyi el­látásra termelni. A további elő­rehaladás érdekében tehát ko­moly ellentmondásokat kell közö­sen áthidalni. így felvetődött, volt. Viszont mindkét szerv érdé- elmondották —, hogy az átvevő ke megkívánja a szorosabb gaz- nem szívesen foglalkozik a meg­dasági együttműködést* s ami et­től nem független, a lakosság el­látása is ezt teszi szükségessé. hibásodott eszközök, lábbelik összegyűjtésével. Kibontakozóban van az erőtel­közös erőfeszítéseket kel! tenni az alapanyag biztosítá­sa érdekében, mivel a helyi ellátásra való termelést sok­szor éppen ez gátolja. Ezt tükrözte az a beszámoló is, iesebb közvetlen árukapcsolat. A amelyet az illés elé terjesztettek, s ami közös munka eredménye­földművesszövetkezetek közvetle- _ „ . nül is rendelnek a ktsz-ek tér­ként készült el. A MÉSZÖV re- mékeiből szérűi Szoboszlai Jenő, a KISZÖV képviseletében pedig Samu Lajos és Kopp Ádám közösen készí­tették. Amint a beszámolóból kiderült bizonyos szolgáltatási ágazatok- összességében ban már sikerült a jó együttmű­ködést megteremteni. Az elektroakusztikai cikkek, háztartási kisgépek, lábbelik javítását a falvak jelentős ré­szében együttműködve végzik. a földművesszövetkezetek embe­rei összegyűjtik a javítani valót, lékát sem teszi ki, ezért adott a lehetősége a még nagyobb áru­forgalomnak. Horváth János MÉSZÖV igazgatósági elnökhe- _ _ lyettes és aki csak felszólalt a a ktsz-ek” pedig' tőlük' átveszik'és MÉSZÖV képviseletében, min­Amint a beszámolóból és vi­tából kiderült, komoly problé­mák merülnek fel a javító jel­legű szolgáltatás továbbfejleszté­se terén. Nem kétséges, egyes helyeken még mindig szemléleti problé­mák vannak, s félő, hogy a nye­reségesség jegyében a lakosság jelentős érték ífénye szorul ma-íd ismét hattér* ugyan, de a lehetőségekhez ké- t>e' . . , , . , , pest még kevés. Samu Lajos is , ,A tanácskozáson jelen volt es elmondotta az értekezleten, hogy árutermelésüknek még 10 száza­Ez a közvetlen áruforgalom az év végéig a számítások sze­rint mintegy 18 millió forin­tot tesz ki. javítják. Ez azért nagyon fontos, mert éppen a kisebb községek helyzetét javítja. Mivel itt vi­szonylag kevés javítani való gyű­lik össze, a ktsz-nek nem lenne tők, csak éppen a megyében pártbizottság osztályvezetője. Ö ugyancsak a két szerv összefogá­sának, a szolgáltatási igények fo­kozott kielégítésének fontosságát hangsúlyozta. Ennek szellemében hozott határozatot is a közös ta­nácskozás. Mivel a KISZÖV ve- denki arról beszélt, hogy szüksé- zetősége részéről is többségben ges is lenne. A Tolna megyei helyesen foglaltak állást az egyes ktsz-ek termékei' altalaban kiva- . _ ló minőségűek, keresettek, ám reszkerdesekben, remelhetoleg a sokszor csak Budapesten kapha- tettek sem maradnak el. BODA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom