Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-17 / 193. szám
TOLNA MEGYEI NEFÜJSAG 1967. augusztus 17. Országgyűlési bizottságok ülése Szerdán délután a Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Megjelent a tanácskozáson Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Markója Imre, az igazságügyminiszter első helyettese. Bencsik István, a mezögazdasá" gi állandó bizottság elnöke bejelentette, hogy a napirend témaköre: a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, valamint a föld- tulajdon és a földhasználat egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet megvitatása. Dimény Imre adott tájékoztatást arról, hogy a törvénytervezetek milyen fő koncepciókat tükröznek, azután az egyes fejezeteket részleteiben is elemezte, majd a tanácskozáson részt vevő mezőgazdász és jogász képviselők kérdéseire válaszolt. Ezután dr. Molnár Imre, a minisztérium főosztály- vezetője adott kiegészítő tájékoztatást. Az esti órákban véget ért tanácskozás második részében hozzászólások következtek, és sokoldalú véleménycsere Után a parlament két bizottsága ülését olyan észrevételek rögzítésével fejezte be, amelyeket hamarosan eljuttatnak az illetékes fórumra. 8uliarío beszéde Indonézia nessizeti ünnepén Az EDA nyilatkozata Belgrád (MTI) Az Igazság hangja nevű görög rádióállomás közölte, az Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EDA) nyilatkozatát, amely szerint az EDA vezetőségének képviselői valamint külföldi megbízottai augusztus 10-én és 11-én Frankfurtban ülést tartottak, s megválasztották az EDÄ nyugat-európai főbizottságát. A görög katonai junta diktatúrájával szembeni ellenállás mindinkább erősödik Görögor- ságban — hangoztatja az EDA nyilatkozata — s hozzáfűzi, hogy az ellenálláshoz csatlakoznak a külföldön élő görög hazafiak is. Az EDA nyilatkozatában felszólítja külföldön élő tagjait, létesítsenek ellenállási bizottságokat ott, ahol ilyenek még nem működnek, s tájékoztassák a Görögországban uralkodó állapotokról a kormányköröket azokban az országokban, ahol élnek. Djakarta (Reuter) tndozénia nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltása 22. évfordulójának előestéjén Suharto tábornok, az ország ügyvezető államelnöke beszédet mondott a parlamentben. Beszédének . jelentős részét a Sukarno elleni kirobbanások foglalták el. Suharto azt jnondotta, hogy elődjének „elhajlásai” aláásták a jogot és törvényességet, megroppantották az indonéz nemzetgazdaság gerincét és csaknem tönkretették Indonéziát. Suharto, aki ilyen élesen még nem támadta meg Sukarno volt elnököt, felszólította a politikai pártokat,* hogy hagyják abba az ideológiai vitát és működjenek együtt a kormánnyal az ország építésében. Suharto kijelentette, hogy a tömbönkívüliség politikája mellett Indonézia törekedni fog a regionális együttműködésre. A közel-keleti válsággal kapcsolatban az ügyvivő elnök óvatos kifejezésekkel élve ugyan, de támogatásáról biztosította az arab álláspontot. Indonézia és a Kínai Népköz- társaság kapcsolatairól szólva Suharto támogatta azt a javaslatot, hogy meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolatot Kínával, de egyben türelemre szólított mindaddig, amíg a kormány nem tanulmányozza e probléma minden vonatkozását. Az ország belpolitikai helyzetére áttérve Suharto méltatta a fegyveres erő szerepét és cáfolta, hogy Indonézia a katonai diktatúra felé haladna. Azt állította, hogy a hadsereg vezetőit demokratikus úton választották magas kormánytisztségekbe. Közölte, hogy elhalasztják a jövőre esedékes választásokat, mert késik a választójogi törvény kidolgozása. Az ügyvivő elnök nagy figyelmet szentelt az ország gazdasági helyzetének és kormánva gazdaságpolitikájának. Kijelentette, hogy Indonézia 1968-ban még jelentős mértékben függ majd a külföldi gazdasági segítségtől. Szélesre tárják a kanut a külföldi tőkebefektetések előtt, ez azonban nem fogja azt ereamé- nvezni. hogy Indonéziát külföldi érdekeknek rendelik alá —, hangoztatta befejezésül Suharto, Országos tanácskozás a mezőgazdaság és éíelmezésügy tartalékainak feltárásáról Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban országos tanácskozást rendeztek a megyei 'tanácsok elnökhelyetteseinek, a megyei pártbizottságok és tanácsok illetékes osztályvezetőinek részvételével, a mezőgazdaság és élelmezésügy tartalékainak jobb kihasználásáról, a tartalékok feltárásával kapcsolatos tennivalókról, valamint az 1968. évi tervezés legfontosabb kérdéseiről. A tanácskozást dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor miniszterhelyettes a tartalékok hasznosítására kínál- kozó, széles körű lehetőségekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy főleg a rendelkezésre álló termelési, fel- dolgozási kapa'citás teljesebb és gazdaságosabb kihasználására • kell törekedni mindenütt. Számítanunk kell arra, hogy a következő években — az ipar belterjes irányú fejlesztéséből adódóan — erősen csökken,majd a munkaerő-elszívó hatás, tehát az 1 eddiginél fokozottabban kell gondoskodni a mezőgazdasági vidék lakosságának foglalkoztatásáról, a munkák idényjellegének csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemek további fejlesztésével párhuzamosan szükséges a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének széles körű kibontakoztatása, rendszeres segítése. A mezőgazdaság tartalékainak feltárásánál fokozottan előtérbe kell helyezni a rendelkezésre álló termőterületek ésszerűbb kihasználását, a területek teljes hasznosítását, valamint a termelés technikai bázisának megfelelő alkalmazását és a kutatási eredményeknek — új növényfajták, új géptípusok, új termelési és feldolgozási módszerek elterjedését, az úgynevezett agrotechnikai optimumok szigorú megtartását. Az állattenyésztésben különösen fontos a fajták és a tartási viszonyok összhangjának megteremtése. Az állategészségügyi tennivalók közül azok a legfontosabbak, amelyek a szaporulatarány növelésére és az elhullás arányának csökkentésére adnak lehetőséget. Hasonlóképpen nagy gondot kell fordítani a takarmányozás hatékonyságának fokozására, valamint a takarmánybázis növelésére. Az idei szűkös takarmányhelyzetben mindenütt fel kell használni a takarmányértékű melléktermékeket, feldolgozási hulladékot. Hozzávetőleges számítás szerint ugyanis a melléktermékek, növénytermesztési, kertészeti hulladékok észszerű felhasználásával a szarvasmarha-állomány szálas- és tömeg- takarmány-szükségleténfck mintegy 60 százalékát fedezhetik a gazdaságok. A tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak feladatait Köves János miniszter- helyettes, az 1968. évi terv és a tervezés legfontosabb kérdéseit Kazareczki Kálmán miniszter- helyettes, a sertéshús-ellátás javításához szükséges termelési és szervezési teendőket dr. Gergely Ttrp-ón miniszterhelyettes ismertette. Néger tábor Washington mellett Dr. Martin Luther King amerikai néger polgárjogi vezető kedden bejelentette, hogy a színes bőrű lakosság jogainak érvényesítésére „országos polgári engedetlenségi mozgalmat” indit. Washington mellett hatalmas néger tábort szervez. A déli Mississippi államból toborozza a tábor lakóit, akik — tervei szerint — mindaddig nem költöznek majd ki sátraikból és nem vesznek magukhoz ételt, amíg a kongresz- szus nem enyhít a néger nyomornegyedek körülményein és a néger lakosság gazdasági jog- fosztottságán. A Nobel-békedíjas King élesen támadta áz amerikai törvényhozást, ugyanakkor elitélte a zavargásokat, mint a polgárjogi harc eszközét, de elutasította az ..érzéketlen kormány gyengéd kér- lelésének” módszerét is, amivel szembehelyezte a saját taktikáját. Kiesinger és Johnson megbeszélései Washington (MTI). Johnson elnök figyelmeztette a Washingtonban tárgyaló Kiesinger bonni kancellárt ha a nyugatnémet kormány jelentős mértékben csökkenti a Bundeswehr létszámát, akkor a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai csapatlétszámot is tovább csökkenthetik. Nyugati hírügynökségek szerint Johnson azt mondotta vendégének, hogy' ő maga ugyan nem támogatja az amerikai katonaság európai személyi állományának csökkentését, de ha a bonni kabinet komolyan megnyirbálná saját Németországban lévő amerikai, illetve hazai csapatok létszámának csökkentéséről, abban azonban a két fél megegyezett, hogy mielőtt bármit elhatároz, felveszi a másik féllel az érintkezést. Az amerikai—nyugatnémet viszony másik vitás kérdését, a tér. vezeti atomsörompó-egyezményt* az AP-hírügynökség jelentése szerint Johnson és Kiesinger nem hozta szóba, csak Rusk és Brandt külügyminiszterek tárgyalták meg. Kedden délután az amerikai küldöttség tagjai újabb kétórás A nyilvánosságnak szánt nyugati közlemények szerint teljes az egyetértés a Német Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Államok kormányai között. A kép azonban heves vitákról tanúskodik. Kiesinger nyugatnémet kancellár Johnson elnökkel Washingtonban, a Fehér Ház rózsakertiében. hadseregét, azzal „súlyos politika! és lélektani hatást gyakorolna az amerikai kongresszusra és az Egyesült Államok közvéleményére” s a kormányzat, úgymond „nem tudna ellenállni a reá nehezedő nyomásnak”. A keddi tárgyalások után a Fehér Ház rózsakertjében Johnson újságírók előtt azt mondotta, hogy sem Bonn, sem Washington nem döntött még a Nyugattanácskozást folytattak a kancellárral és munkatársaival, de Johnson már nem volt jelen. Ezen az ülésen részt vett McNamara amerikai hadügyminiszter és Fowler pénzügyminiszter is. Este a Fehér Házban Johnson bankettet adott Kiesinger tiszteletére. Pohárköszön tőjében Johnson a tárgyalásokat „igen építőnek, igen barátinak és igen termékenynek” nyilvánította. 1. Két hétig sátorban A part ezen a helyen romantikus. Kis vízmosások, gyökerek, lejjebb finom homoksáv, itt pedig, ahol sátrat vert egy család, magányos nagy fák és ligetek. A túlsó parton tehéncsorda fürdik a sekély vízben. Idehallik Fajsz- í'ól a harangszó, szombaton és vasárnap este meg egy rezesbanda muzsikája a parti halász- csárdából. Időnként elmegy egy hajó. Csöndben, vagy halk berregéssel. Autó nem jár a töltésen, a vízmosás nem engedi. Itt nyugalom van. Két hétre jött ide pihenni Straubinger József, a Tolnai Textilgyár művezetője a feleségével és a kisfiával. A két hét alatt látni sem akar lakott települést, csak így messziről, a Dunán keresztül, vagy mint Domborít: tisztes távolságból. A felesége időnként hazamegy Tolnára gyümölcsért, de ő csupán a hajóállomás mellett lévő boltba és egy közeli. Duna-parti házba látogat el tejért, cigarettáért. Főznek, feküsznek napon és árnyékon, locsolják magukat a part- széli vízzel, a gyerek horgászik, a halakat megtisztítják, megeszik. Bográcsban is, kuktában i$ főznek. Teljes a fölszerelés. A férfi ásott egy kis gödröt, befedte lombokkal, odarakják az ennivalót. De van egy raktársátruk is hétfőtől szombatig: szombatonként jön egy házaspár, ennek a csúcsos sátornak a tulajdonosa. Straublngerék hálóhelye jobb, kényelmesen elférnek benne hárman. A víz se folyna alájuk, ha megjönne az eső. Most vették a kitűnő kuckót leértékelt áron. — Tavaly a Balaton mellett üdültünk, sok pénzünk elment —- mondja a művezető. — De nem is lehet mindig a Balatonhoz menni. Jövőre is kijövünk ide a Dunára. Csönd van és mad ár esi-
