Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

lse?. Július is.. fffiMS MEGYE* NEPÜJS/ie 5 Összeült az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) jét, amely a 'szocializmus és az egész emberiség békéjét védel­mezi. Azokét is, akik gyakran megfeledkeznek erről. (Taps). Mi továbbra is a Varsói Szer­ződésbe tömörült szocialista or­szágok egységén, közös erejének növelésén, valamennyi szocia­lista ország védelmén munkál­kodunk és maradéktalanul ele­get teszünk a szerződésből reánk háruló kötelezettségeknek. Szün­telenül erősítjük néphadsere­günket. Mind szorosabbra fűz­zük a nép és hadsereg közötti kapcsolatot Nagy fontosságot tulajdoní­tunk a szocialista országokkal kialakult gazdasági, kulturális kapcsolataink fejlesztésének. A baráti országokhoz fűződő kapcsolataink fejlődésének ki­magasló jelentőségű eseménye volt a Német Demokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírása. A ma­gyar nép létérdekei védelmében feladatának tekinti a még ma is fennálló nyugatnémet imlperia- 1 ista-militarista törekvések el­leni küzdelmet. A szuverén Né­met Demokratikus Köztársaság léte és politikája az európai biztonság egyik alapvető ténye­zője. Az imperializmus, mindenek­előtt annak vezető hatalma, az Egyesült Államok, az utóbbi időben egyre agresszívabb. Ez a fokozódó agresszivitás azonban helyenkénti időleges és részleges sikerei ellenére sem gyakorol­hat döntő befolyást a nemzet­közi erőviszonyok világméretű alakuláséra. Az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus és a társadalmi haladás javára to­lódtak el. Mindez mégsem je­lenti azt, hogy lebecsülhetnénk az imperializmus kalandor fel­lépéseinek veszélyességét. Az Amerikai Egyesült Álla­mok népirtó bűnös háborúja a vietnami nép ellen mind széle­sebb körű tiltakozást vált ki világszerte, így hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi harcához továbbra is minden lehető támogatást megadunk. A vietnami nép elleni leple­zetlen fegyveres agresszió mel­lett az imperializmus erőteljes aknamunkába kezdett az anti- imperialista front élvonalába tartozó, fejlődő országok poli­tikai rendszerének megdöntésé­re, új háborús tűzfészkek létre­hozására és szítására. A múlt hónapban háború rob­bant ki a Közel-Keleten. Izrael agressziót követett el az arab országok ellen. A háború elő­készítésében az USA imperialis­ta körei és más imperialista erők is jelentős szerepet játszot­tak. A magyar kormány nyilatko­zatban ítélte el Izrael közel- keleti agresszióját. Kormányunk szolidaritásáról biztosította az agresszió elhárításáért küzdő arab államokat és felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, határo­zottan lépjen fel a világ békéjét fenyegető támadás ellen. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak, valamint kormányainak vezetői június 9-én Moszkvában meg­tárgyalták a Közel-Keleten ki­alakult, a világbékét, fenyegető helyzetet. Nyilatkozatban leszögezték, hogy az előállott helyzetért elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista körök fele­lősek. Követelték a hadművele­tek beszüntetését és a csapatok visszavonását a konfliktus előtti határok mögé. Június 10-én a Biztonsági Ta­nács ismételt felhívásai és a szo­cialista országok határozott fel­lépése eredményeként tűzszünet jött létre Izrael és az arab or­szágok között. A Szovjetunió ké­rése alapján került sor az ENSZ közgyűlése 5. sürgős és rendkí­vüli ülésszakának összehívására. A Magyar Népköztársaság kor­mányának ismert álláspontját június 23-án fejtettem ki az ENSZ-ben. Az ülésszak alatt ered­ményes megbeszéléseket folytat­tunk különböző delegátusokkal. Bízunk benne, hogy e megbeszé­lések is elősegítik a közel-keleti helyzet békés rendezését és hoz­zájárulnak országunk kapcsola­tainak erősítéséhez. Az ENSZ rendkívüli közgyű­lésének összehívása hasznos és eredményes volt. Nem volt ország, amely ál­lást foglalt volna Izrael terü­leti hódításának igazolása mellett. A felszólalók döntő többsége az izraeli csapa­tok visszavonását követelte. A szavazás eddig az amerikai imperialisták mesterkedése követ­keztében nem hozott kielégítő döntést. Jó néhány küldöttség meggyő­ződése ellenére szavazott, engedv - az amerikai nyomásnak. Mi — bár elégedetlenek vagyunk a határo­zattal — a továbbiakban is szá­mítunk az ENSZ-re a nemzet­közi kérdések elrendezésében. Bízunk benne, hogy a közgyűlés végül is megfelel rendeltetésének, az alapító határozatban foglal­taknak. Tisztelt Országgyűlés! Az a tény, hogy az imperia­lizmus világszerte fokozódó ag­resszivitása ellenére is ma Euró­pa a viszonylagos nyugalom szi­gete, az a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — ere­jének és következetes békepoli­tikájának köszönhető. A jelenlegi európai helyzet vi­szonylagos enyhülése, bizonyos fokú stabilitása alapján a koráb­binál kedvezőbb lehetőség mu­tatkozott arra, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült államok közös akcióival, együttes fellé­pésével fokozatosan további elő­rehaladást érjünk el az európai feszültség csökkentésében, a kü­lönböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlesztésében, az európai bizton­ság megteremtésében, s ily mó­don csökkentsük a termonukle­áris háború veszélyét az egész világon. A továbbiakban Fock Jenő szó­lott arról, hogy a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­letének tavalyi bukaresti nyilat­kozatában az európai béke és biztonság előmozdítására tett ja­vaslatok e célok megvalósításá­hoz reális programot adtak. A bukaresti nyilatkozat lényegében Európa-szerte kedvező visszhan­got váltott ki. A nyugat-európai országok közvéleménye és szá­mos vezető politikai személyisé­ge ma már nem hisz a „kommu­nista agresszióról” szóló hideg- háborús propaganda meséjében. Ezek nyomán a válság jelei jutottak felszínre az észak-at­lanti katonai tömbben — mon­dotta, majd kijelentette: — Igen nagy nemzetközi je­lentősége van annak, hogy a Bu­karestben, majd nemrégiben Karlovy Vary-ban tartott érte­kezleten az európai békéről és biztonságról elfogadott nyilatko­zat javaslatot tartalmaz az at­lanti paktum és a Varsói Szer­ződés katonai szervezetének egy­idejű felszámolására. Kormányunk magáévá teszi az európai kommunista- és munkás­pártok küldöttségeinek tanácsko­zásán Karlovy Vary-ban elfoga­dott nyilatkozatokat, teljesen egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőinek a ta­nácskozáson kifejtett állásfogla­lásával és javaslataival. Támo­gatja az európai biztonsági kon­ferencia ügyét, kész közremű­ködni minden olyan két- vagy többoldalú akcióban és tárgya­lásban, amely alkalmas lehet a feszültség enyhítésére, a külön­böző társadalmi rendszerű euró­pai államok együttműködésének fokozására, tehát az európai bé­ke és biztonság megszilárdításá­ra. Az általánosságban javuló ten­denciát mutató európai helyzet­ben a Német Szövetségi Köz­társaság külpolitikája egyre in­kább zsákutcába jut. Kormányunk üdvözölné, ha az NSZK kormánya ebből a tény­ből levonná a helyes következ­tetéseket — Ami a Kiesinger-korniány- nak azokat a kijelentéseit illeti, hogy rendezni kívánja viszonyát a szocialista országokkal, a ma­gunk részéről nagyon nyílt vá­laszt tudunk adni. A Magyar Népköztársaság kormánya a bé­kés egymás mellett élés elvétől vezettetve normális államközi kapcsolatokra és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra törekszik a Német Szövetségi Köztársasággal is. Ehhez azon­ban az NSZK eddigi, az euró­pai helyzet realitásait figyelmen kívül hagyó politikájának nem csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuló megváltozását tartjuk szükségesnek. Az utóbbi időben jelentősen bővült a különböző társadalmi rendszerű európai országok közöt­ti érintkezés. Ehhez a szocialista államok következetes, a békés egymás mellett élésen alapuló külpolitikája mellett hozzájárulta nyugat-európai országok részéről újabban megnyilvánuló készség az érintkezés, a párbeszéd folyta­tására. Jónak tartjuk, hogy több nyu­gat-európai állam vezető köreiben ma már növekvő készség mutat­kozik a kétoldalú kapcsolatokon túlmenő problémák vizsgálatára is. Az általános európai párbeszéd keretei között jelentősen széle­sedtek hazánk kapcsolatai is több nyugat-európai országgal. Ha csak az idei év eseményeit tekintjük, akkor is széles körű aktivitásról számolhatunk be. A kölcsönös látogatások, esz­mecserék gyakorlatát a jövőben is folytatni, sőt a lehetőség sze­rint bővíteni kívánjuk, — mon­dotta Fock Jenő. Mint eddig tettük, a jövőben is ápoljuk és fejlesztjük kapcsolata­inkat a harmadik világ országai­val. Tisztelt Országgyűlési Befejezésül ismét szeretnék hi­vatkozni az alakuló ülésen el­mondott beszédemre, ame’yben az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — a bírála­tát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az ország­gyűlési képviselők sokoldalú gya­korlati tapasztalataik alapján ta­nácsaikkal, aktív ellenőrző tevé­kenységükkel segítsék a kormány­zati munkáit. Ehhez most hozzá­teszem: közéletünkben száműzni igyekszünk minden formalizmust. Ezzel szemben a szocializmus építését szol­gáló merész ötletek, bátor ja­vaslatok, a fegyelmezett, ki­tartó munka hívei vagyunk. Kérjük tehát, hogy a vitában ad­janak hangot a népben ólő sok okos teremtő gondolatnak, javas­latnak, bírálatnak, segítsenek ben­nünket munkánkban, a közös ér­dekeket szolgáló intézkedésekben. Úgy vélem ez természetes velejá­rója a kölcsönös bizalomnak. Köszönöm szíves figyelmüket. (Nagy taps!) Fock Jenő beszámolója után megkezdődött a vita. Az első nap felszólalói között volt, többek kö­zött Szurdi István belkereskedel­mi miniszter is. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. Tájékoztató közlemény a szocialista országok testvérpártjai ás kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásárál Julius 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kor­mányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Bol­gár Népköztársaság miniszterta­nácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jozef Dénárt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnö­ke; Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vladimir Popovics, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság el­nökének főtitkára, Kiró Gligo- rov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetsé­gi végrehajtó tanácsának alel- nöke; Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Jozef Cyrankiewicz, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Len­gyel Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság .Minisztertaná­csának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára: Walter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke; Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisz­tertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics PonomarjoV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásra az említett országok kommunista és mun­káspártjai vezetőinek és kor­mányfőinek ez év június 9-én, Moszkvában megtartott találko­zóján történt azon megállapo­dás értelmében került sor, mi­szerint állandó kapcsolatot tar­tanak egymással az izraeli ag­resszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői esz­mecserét folytattak a legújabb közel-keleti eseményekről. Meg­állapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által el­foglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányá­nak és a nemzetközi jog alap­vető elveinek lábbal tiprása és merénylet az arab államok szu­verenitása és területi integritása ellen. Izrael uralkodó körei* akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állanak, hódító politikájuk­kal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás résztvevői is­mételten. leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szo­cialista országok határozottan támogatják és a jövőben is tá­mogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát az iz­raeli agresszió következményei­nek felszámolásáért, mindenek­előtt az izraeli csapatoknak aa általuk elfoglalt arab területek­ről való haladéktalan kivoná­sáért. Állást foglaltak az agresz- szió elleni harc és a közel- keleti béke helyreállítása érde­keinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A tanácskozás résztvevői tá­jékoztatták egymást a .baráti arab államoknak országaik áltat nyújtott politikai támogatásról*' valamint a gazdasági segítségről* beleértve azokat az intézkedése­ket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldoza­tául esett Egyesült Arab {köz­társaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták to­vábbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszú lejáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedé­sekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehangolják erő­feszítéseiket ezen célok meg­valósításában. A tanácskozás elvtársi légkör­ben, a teljes egység jegyébe» zajlott le. A tanácskozás résztvevői el­határozták, hogy a közel-keleti helyzet kérdésében a jövőben is állandó kapcsolatot tartanak egymással. (MTI) Incidensek a szuezi övezetben A Szuezi-csatorna övezetében Iszmailiától délre szerdán hajnal­ban, majd szerdán délelőtt tűz­harcra került sor az egyiptomi és az izraeli fegyveres erők kö­zött. A kairói rádió mindkét eset­ről adását megszakítva számolt be. Az EAK katonai szóvivője sze­rint az első összecsapás 75 percig tartott (gmt 6 órától 7.15-ig), két izraeli katonai jármű megsemmi­sült. A második incidensről ki­adott kairói közlemény szerint gmt 11 árakor az izraeliek pán­célosokat vontak össze ugyanazon a ponton, ahol korábban a jármű­veket találat érte, és tüzet nyitottak azokra az egyiptomi ál­lásokra, amelyek megsemmisítet­ték a két izraeli jeep-et. Az EAK fegyveres erői viszonozták a tü­zet és kilőttek két izraeli tankot. Egy egyiptomi tank is megsérült. A párbaj másfél óra hosszat tar­tott. Izraeli részről csak a hajnali incidensről számoltak be, úgy állítva be, hogy a kezdeményező az egyiptomi fél volt. A Tel-Aviv-i szóvivő az éjféli tengeri összetűzés újabb részle­teiről beszámolva azt állította, hogy az egyik torpedónaszádot egy izraeli torpedónaszád sül­lyesztette el, a másikat egy izra­eli torpedóromboló felgyújtotta, majd elsüllyesztette. A szóvivő azt is hozzátette, hogy a ten­geri incidensre Port Szaidtól 40 kilométerre került sor. Mint is­meretes, itt tartózkodik most a szovjet hadiflotta egyik egysége. A Mena egyiptomi hírügynök­ség értesülése szerint a szovjet flottaegységet fel fogják kérni, hogy hosszabbítsa meg eredetileg egyhetesre tervezett látogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom