Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

/ *1 A megyei labdarúgó-bajnokságról ii. SIMONTORNYA a tavalyi bajnokságban csak a 10. helyet szerezte meg. Ezért keve­sen számítottak arra, hogy az idei bajnokságban már ott lesz a leg­jobbak között. Hiszen a tolna' ki­siklás nélkül Simontornya ver­senyben lehetett volna Tengelic- cel szemben a 3. helyért is, de az 5. helyezése is igen dicséretes. Pe­dig milyen rossz rajtot vett a csapat. Nagymányokon 0:1, For­ródon 1:1, Bátaszék ellen Slmon- lornyan 2:2, és mivel csak a két lartaleiícsapat ellen is csak egyet­len pontot szerzett az együttes, a simontornyaiak csak a 6. forduló­ban szerezték meg első győzel­müket és ekkor még csak a 9. helyen volt a bőröscsapat. Innen kezdve azonban a gólképes Lász­ló irányításával jól hajrázott a BTC. A legértékesebb a D. Spar­tacus elleni 1:0 volt. Közben ter­mészetesen akadtak vereségek is. így pl. a Paks elleni 2:3, vagy a tengelici 2:5 lényegesen mérsé­kelte az idei bajnokságról alko­tott vérmesebb elképzeléseket. Az őszi idényben a most már összerázódott csapattól még jobb szereplés várható és így a 6 fő­nyi élmezőny élvezetes küzdel­met vívhat majd az 1967. évi bajnoki címért. Ehhez az élmezőnyhöz tartozik FORNÄD is, amely két éve jutott fel a me­gyei bajnokságba. Az első év ugyan tapasztalatszerzéssel telt el, de már 1966-ban sokáig az él­mezőnyben voltak, végül is a 8. helyet szerezték meg. Az együttes idén tovább fejlődött, mert ta­valyi eredményüket túlszárnyalva túljutott az 50 százalékos teljesít­ményen. A csápat legnagyobb ta­vaszi fegyverténye a nagymányo- ki 5:2 és a tolnai 4:0 volt. De nem kellett szégyenkezniük a paksi 1:0, vagy a D. Spartacus el­len otthon elvesztett mérkőzés miatt sem. 0:1. Inkább emlékez­tetőül a gyönki 0:5-öt kell emlí­tenünk. Az őszi sorsolás köny- nyebbnek ígérkezik. Tehát még jobb szereplés várható őszre a fornádiaktól. A középmezőnyhöz a tavaszi eredmények alapján a következő csapatok Tartoztak: 7. Nagymányok 12 pont 8. Sz. Alpári S. E. 12 pont 9. Hőgyész 11 pont 10. Kisdorog 11 pont NAGYMÄNYOK még mindig nem tudta kiheverni a megrázkódtatásokat. Sót to­vább csúszott lejjebb. Pedig já­tékosanyaga alapján lényegesen jobb teljesítményre lenne Kepes Hiszen az elmúlt évi bajnokság­ban talán nehezebb körülmények között is az 5. helyen végeztek. Az SZ. ALPÄRI s. e. újjászervezte csapatát és egyrészt ezzel, másrészt pedig felkészület­lenségével magyarázható, hogy nagyon nehezen szedte össze ma­gát a csapat. A honvédek az első 6 mérkőzésen csak 3 pontot sze­reztek, de aztán már lényegesen jobban ment a csapatnak, hiszen 7 találkozón 9 pontot gyűjtöttek. Őszre, ha komolyan veszik a játé­kot, könnyen felzárkózhatnának a vezetők mögé. HÖGYÉSZ ellentétben az Alpári Gyül.a S. E.- vel, az idény első felében szere­pelt valamivel jobban. Ezt mu­tatja a 6 forduló során megszer­zett 6 pont is, amelyet a követke­ző 7 fordulóban már csak öttel tudtak megtoldani. Reméljük, hogy a festői környezetben épülő pálya használatba vétele nagy lendületet ad majd a hőgyészi labdarúgás fejlődésének is. KISDOROG a tavalyi bajnokságban éppen csak hogy bentmaradt. Ezért a kisdorogiak az elején ugyancsak igyekeztek. Tengelic—Kisdorog 1:2, Kisdorog—BogyiszJó 1:0, Nagymányok—Kisdorog 0:0, de aztán már lényegesen szürkébb lett a csapat eredménytáblázata, amelyen így is van 1—2 figye­lemre méltó eredmény: pl. Kisdo­rog—D. Spartacus 1:1. Ilven azon­ban csak néha akadt és ez ered­ményezte, hogy a csapat csak a középmezőny végén tudott végez­ni. Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, szükséges szót ejtenünk a sereghajtókról is. A tavaszi idény végén a kiesőjelöltek mezőnye a következőképpen alakult: 11. Tolna 10 nont 12. Tamási 10 pont 13. Bögyiszló 9 pont 14. Gvönk 8 pont TOLNA 2:2-vel kezdett a Dombóvári Spartacus otthonában és ez akkor meglepetésnek számított Később azonban Tolna minden eredmé­nye meglepetésszámba ment, amelyben nagy része van an naiv, hog" a Paks elleni hazai mérkő­zését a csapat elvesztette. így az­tán csak a 6. fordulóban szerez­te meg a tolnai együttes első győ­zelmét Nagymányok ellen. Még a 11. fordulóban is csak 4 pont­ja volt Tolnának, de aztán, ha későn is, de jól hajráztak. A Si- montomya elleni nagyarányú győzelem falán visszaadta a tol­naiak önbizalmát és hamarosan elkerülnek a veszélyes zónából. TAMÄSI tavalyi 9. helyezése után nem kezdett rosszul. De a folytatás el­maradt. Négy mérkőzésből 3—4 pontot szereztek a tamásiak és ez bizony kevés volt az üdvösség­hez. Pedig a sorsolásra sem pa­naszkodhattak. hiszen 8-szor sze­repelt otthonában a tamási együt­tes, de a hazai 16 pont közül is csak 9-et szereztek meg, vidéken pedig mindössze egyetlen döntet­lent értek el. Igyekezniük kell, hogy ne kerüljenek a veszélyes zónába. BOGYISZLÖNAK nagyon nehéz volt a tavaszi sor­solása, hiszen csak 5 alkalommal szerepeltek otthon. Ebből az 5 mérkőzésből egyet vesztettek csak el. Idegenben viszont csak két döntetlent szereztek. ősszel a hazai mérkőzéseken kell majd biztosítaniuk a bentmaradáshoz szükséges pontokat. A tavaszi bajnokság végén a bajnokság egyik újonca: GYÖNK végzett. Gyünknek is azért nehéz a helyzete, mert ősszel 8-szor kell majd vidékre utazniuk. Ebből a szempontból nem bíztató a csa­pat helyzete, hiszen a vidéki mérkőzések közül csak egyetlen találkozót nyert a gyönki csapat. Végeredményben azonban még a sereghajtók előtt is nyitva áll az út. 13 mérkőzés még hátra van. Ezeken a találkozókon'lehet majd javítani. Utolsó, befejező cikkünkben né­hány érdekességet közlünk majd a megyei bajnokság tavaszi for­dulójáról. (Folytatjuk.) Ismét 4. helyezettek a bátaszéki kosaras fiúk az úttörőolimpián Az úttörőolimpia verseny- reséggel fejeződött be a mérkő­számadban a fiú kosárlabda csak 1966-tól szerepel. Míg tavaly a fiúknál csak Budapest és Ság- vár emelkedett ki, addig az idén a budapestiek kivételével a töb­bi öt csapat majdnem egy szán­tén mozgott Jellemző volt a tavalyi évhez viszonyítva az erős magasítás. 1966-baín még két alacsonyabb csapat is sze­repelt addig az idén a báta- székiek voltak a legalacsonyab­bak. Mindennek ellenére a 2. napon kis szerencsével, és ha a játékvezetők nem engedélyezik az első félidő 11—12. percéig a zóna védekezést a miskolciaknak, akkor győztesen hagyhatta vol­na el a pályát a csapat. Eszéki Rezső szakfelügyelő figyelmez­tetésére áttértek emberfogásra, ettől kezdve nyílttá vált a mér­kőzés és a 20:9-es félidő után 25:21-re zárkózott fel a csapat. Itt azonban két büntetőt hagy­tak ki, amire az ellenfél kettős kosárral válaszolt és így meg­pecsételődött a méi kőzés sorsa, és végeredményben 7 pontos ve­reséggel zárult. A győzelem a 3. helyet jelentette volna. Más­nap Baja ellen nagyon jól ját­szott a csapat és szinte végig vezetett, de 26 büntetőből 17 kimaradt, így itt is 6 pontos ve­Enyhítő körülményként köny­velhető el, hogy a II. félidőben nappal szemben játszottak és az akkor dobott 18 büntetőből csak ötöt értékesítettek. Ez a mérkő­zés, tekintve, hogy első nap Ba­ja megverte Miskolcot, a báta- slzéki fiúknak még a 2. helyet is jelenthette volna. Sajnos azor - bon a sok kihagyott személyi é> alacsony termetük miatt erre nem került sor, és nem utolsó sorban a szerencse sem kedve zett. Utolsó nap a tavalyi rí. helyezett Sárvárral játszottak a fiúk és ez a győzelem biztosí­totta számukra ismét az elő­kelő IV. helyet. Ez valóban elő­kelő, hiszen ilyen nagy iskolák között a bátaszékiek edzési, ver­senyzési, azaz felkészülési lehe­tőséged minimálisak. Érdekességként és a mezőny kiegyensúlyozottságának igazo­lására említem meg pl. azt, hogy az utolsó nap szerezte Salgótar­ján az első győzelmét, a már biztos II. Baja ellen. Ilyen erős mezőnyben megtartaná az előző évi helyezést, nagyon jó ered­ménynek számít. Ez csak a budapestieknek és a báta- székieknek (sikerült A tavalyi 2. helyezett csak az 5. helyen tudott végezni. Ökölvívás Tolna megye 1967. évi serdülő és ifjúsági egyéni és csapatbajnoksága Vasárnap délelőtt Dunaföldvá- rott, a művelődési házban ren­dezte meg a Tolna megyei Ököl­vívószövetség a serdülő é' ifjú­sági versenyzők részére kiírt 1967. évi serdülő és ifjúsági egyéni és csapatbajnokságainak küzdelmeit. A bajnoki versenyen Mestyán Ádám és1 Leposa Béla látta el a mérkőzésvezetői teendőket. Részt vettek a bajnoki versenyen a Szekszárdi Dózsa, a Máza-Szész- vári Bányász, a Tolnai VL. és a Dunaföldvári Spartacus verseny­zői, akik közel 20 mérkőzést vív­tak egymással. Ifjúságiak: Kezdők: (3 induló) Ágner (Tol­nai VL.—Kuminka (D.-földvár) eldöntetlen. SPORTHÍREK . Október 18-án Szekszárdon szerepel a magyar labdarúgó­válogatott. A Népsport keddi száma közölte a magyar A vá­logatott őszi műsorát és eszerint október 18-án nagy labdarúgó­csemegében lesz része a Szek- szárd környékieknek és szekszár­diaknak * KK-gyűlés, lesz Pozsonyban. Ezen a gyűlésen döntik el, hogy mikor lesz a KK-döntő. A kiválasztó versenyek tapasztalatai A Tolna megyei Kosárlabda Szövetség munkáját ha értékelik, általában azt a megállapítást te­szik a felsőbb szervek, hogy egy helyben topogás van, nincs le­mérhető fejlődés a szövetség éle­tében. Kétségtelen, ha magát a me­gyebajnokságot, annak színvona­lát, létszámát nézzük, csakis ilyen bírálatot adhatunk és kap­hatunk. Hiszen a megyének csu­pán egyetlen NB 11-es csapata van, s a megyebajnokság elfo­gadható színvonalát nagyban se­gíti a bajai csapatok szerepelte­tése. A dolgok mélyére tekintve, meg kell állapítani: a külső kö­rülmények, lehetőségek megszab­ják a megye sportjának, ezen belül a kosárlabdának is helyze­tét. Márpedig ez az elmúlt évek tapasztalata alapján azt bizonyí­totta, hogy nevelő megye szere­pét töltjük be, nem is sikertele­nül. Ezt a tényt a következő fel­sorolással támasztom alá: Más megyébe, — magasabb osztályban játszó — eltávozott játékosok: Kovács Kati (Szek- szárd—MTK), Gyulai (Szekszárd —Honvéd), Budavári (Szekszárd —Honvéd), Budavári (Szekszárd —SZEAC), Kovácsik (Dombóvár —Székesfehérvári Vasas), Kim­mel (Dombóvár—OSC), Kovács é$ Rohn (Szekszárd—Dunaújvá­ros), Danóczi (Szekszárd—MAFC), Tikos (Szekszárd—Agrárgépész), Csik (Szekszárd—MAFC). Ezek a felsorolt játékosok csak egy ré­sze azoknak, akik eltávoztak. Sokan vannak, akik elkerülve a megyéből, egyetemi tanulmánya­ik során az egyetem csapatában nem tudnak gyökeret verni, s abbahagyják az aktív, verseny- szerű sportot. A megye területén működő egyesületi szakosztályok így egy­re több gondot fordítanak — sajnos még nem mind — a fia­talabb korosztályok nevelésére. A szövetség vezetői is, látva a helyzetet, a kezdeti visszahúzódás után ma már döntő feladatnak tekintik a megye területén a he­lyes kiválasztást, a kiválasztó versenyek jó lebonyolítását. Az utolsó év eredményei is ezt bi­zonyítják. 1966-ban összesen 14- en vettek részt a kiválasztó ver­senyeken, ami elsősorban teszt- felmérésekből állt. 1966- ban három csoportban végeztünk felméréseket, rendez­tünk kiválasztó versenyt. Az 1949—50 (25 lány, 8 fiú), 1951— 52 (36 lány, 13 fiú), 1953 (10 lány) évjáratok vettek részt a versenyen. A 92 versenyző Paks­ról és Szekszárdról tevődött ösz- sze. Nem vett részt Dombóvár, Bonyhád és Rátaszék. 1967- ben 45 lány és 45 fiú részvételével rendeztük meg a kiválasztó versenyt, az 1952—53. évjáratú játékosok részére. A já­tékkészség felmérése mellett £ különböző tesztfelmérések álltak előtérben. A teszteket a tatai központi sporttáborban alkalma­zott tesztek közül választottuk ki. Az eddigi tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a kiválasztó ver­seny nagyban elősegíti nemcsak a legtehetségesebbek helyes és időben történő kiválasztását, ha­nem ugrásszerű fejlődést bizto­sít egyes játékosoknak. így ke­rültek tehetségük és szorgalmuk alapján különböző táborokba a következő játékosok: Geiszhauer, Garay, Schmidt, Harsányi, El­mauer, Turányi. Még nagyobb vonzereje lenne a kiválasztó ver­senyeknek, ha országos szinten triálokat tartanának,. ezen ke­resztül feljutási lehetőségeket biztosíthatnának a kiválasztókon feltűnt legtehetségesebbeknek. Sajnos még nem mindenhol lát­ják a kiválasztás nagy jelentő­ségét. így az elég nagy hagyo­mányokkal rendelkező Dombóvár és Bonyhád. A szövetség fel­adata, hogy az egész megye te­rületén népszerűvé váljon a ki­választó verseny gondolata, s ezen keresztül is emelkedjék a megye kosárlabdasportjának szín­vonala. Ezt segíti elő 1968-ban a serdülőbajnokság beindítása is. Szabó Ödön a Szekszárdi Vasas oktatója Minősítettek: Légsúly: A szekszárdi Kónyá­nak nem volt ellenfele. Harmatsúly: Tóth (Máza-Szász- vár) szintén egyedül indult. A két különböző súlycsoport­ban lévő versenyző küzdelméből a légsúlyú Kónya került ki győz­tesen. Könnyűsúly: Orbán (Szekszárdi Dózsa) győzött Vadász (Duna- földvár) ellen. Sumicz (Dunaföld- vár) győzött Lelovics (Tolna) el­len. Kisváltósúly: Berki (Dunaföld- vár) győzött Garbacz (Tolna) el­len, Kovács (Dunaföldvár) győ­zött Kasler (Máza-Szászvár) ellen. Félnehézsúly: Kajtár (Máza­Szászvár) nem akadt ellenfele. Nehézsúly: Földi (Szekszárdi Dózsa) egyedül indult. Serdülők: Kezdők 40 kg-ig: Berecz (Szek­szárdi Dózsa) nyert Szeri (Tolna). ellen, Mór (Tolna) nyert Somló- hegyi (Szekszárdi Dózsa) ellen. Kezdők, 48 kg-ig: Szalók (Szek­szárdi Dózsa)—Orosz (Dunaföld­vár) eldöntetlen, Kiss (Szekszárdi Dózsa—Susztek (Szekszárdi Dó­zsa) eldöntetlen. Kezdők, 54 kg-ig: Rikkersz (Szekszárdi Dózsa) egyedül in­dult Kezdők, 57 kg-ig: Szeri (Tolna) győzött Mácslk (Tolna) ellen. Kezdők, 63 kg-ig: Vereczkei (Szekszárdi Dózsa) egyedül indult. Kezdők, 86 kg-ig: Bucher (Tol­na) egyedül indult. Minősítettek, 44 kg-ig: Csap (Tolna)—Mészáros (Dunaföldvár) döntetlen. Minősítettek, 48 kg-ig: Linger, (Dunaföldvár) nyert Fekete (Tol­na) ellen. Minősítettek, 51 kg-ig: Torma, (Szekszárdi Dózsa) egyedül in­dult. A két versenyző egymás ellen bokszolt és ezen a találko­zón döntetlen eredmény született. Minősítettek, 54 kg-ig: Vecsei, (Szekszárdi Dózsa) legyőzte Su­micz (Dunaföldvárt). Minősítettek, 60 kg-ig: Boros (Máza-Szászvár) győzött Verecz­kei (Szekszárdi Dózsa) ellen. Minősítettek, 63 kg-ig: Mészá­ros József (Dunaföldvár) egyedül indult. Minősítettek, 67 kg-ig: Baksa (Szekszárdi Dózsa) győzött Tóth (Dunaföldvár) ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom