Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
1967. július 27. TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG 3 A nagydorogi géptemető. •• Ha valahol az országúton mostanában Balaton kombájnokat 'c- het látni, akkor azok Nagydorog- ra tartanak. Van. amelyik a maga lábán ballag, de olyan is, amelyiket a másik vontatja. Kimondatott felettük az ítélet,. Ezeket a gépeket éveken keresztül csak szidták — még ha akadt is néhány megrögzött kom- bájnos, aki bizonyítani próbálta, hogy ezekkel is lehet azért dolgozni — de nem volt más, dolgozni kellett velük. Most, az idei aratásban már nincs rájuk szükség, kiszorították őket az SZK-k. És most vonulnak Nagydorogra. létük ott fejeződik be végérvényesen. Nagydorogon a bontótelep, ahol a mezőgazdasági üzemek kiselejtezett gépeit „felboncolják”, majd még használható alkatrészként, haszonvasként, ócskavasként bocsátják vissza abba a ’körforgalomba. amelyet a vas, a fém időtlen idők óta megtesz, hol új gépként, hol ócskavasként A magas drótkerítéssel körülvett telep egyik sarkában külön elkerítve, elzárva sorakoznak katonás rendben, gondosan leola- jozva a használható alkatrészek. Van itt SZ—100-as alváz, komplett motor, Hoffer hengerfej és dugattyú, trágyamarkoló, Lanz- Bulldog hátsó tengely', kerekekkel. különböző méretű külső gumik, és sok más alkatrész. — Ki veszi meg ezeket? — Általában a termelőszövetkezetek. Sok olyan gépük van még, amelyhez már alig kapni alkatrészt kereskedelmi forga'ómban, Itt viszont olcsón hozzájuthatnak — mondja Rácz Antal, a bontótelep vezetője. — De alkalmasint mi is vásárolunk. Mármint a gépállomás... A bontótelep ugyanis a gépállomáshoz tartozik, de öná'lóan gazdálkodik. A kiselejtezett gépeket úgy vásárolják meg. és a bontott anyagot adják tovább a mezőgazdasági iizemeknek, vagy a MÉH-nek. — Még a haszonvasért — idomvasak, rúdvasak, lemezek — is szívesen jönnek hozzánk, mert a MÉH-árnál olcsóbban adjuk. A gyönki gépjavító állomás már állandó vásárlónk, elviszi az összes szürke öntvényt, és beolvasztja. Most. ha jól tudom, szőlőprés- fejeket készítenek. — És milyen eredménnyel lehet így kereskedni? — Az éves bevételi tervünk 1 100 000 forint, a kiadás 700 000. A félévben 590 ezer forintnál tartottunk. A telep egyik sarkában hatnyolc G—35-ös vár sorsa végső beteljesedésére. Külsőre nem sokat árulnak el, legfeljebb any- nyit, hogy egyik-másikor egész jó állapotban vannak a külső gumik. — Ezeket mire lehet még felhasználni? — Nem sokra. Az első köpeny még jó az U—28-asra. Vagy esetleg arra, hogy a vaskerekes lakókocsikat gumikerékre szereljék át. A „műtőasztalon” épp egy B— — Nincsenek. Csupán az olaj- teknőt kell kicserélni, és be lehetne építeni más gépekbe. Csak- hát, tőlünk komplett motort vesznek meg; amelyiken megvan az adagoló, az önindító, a vízszívaty- tyú. Viszont ami kombájn eddig bekerült hozzánk, annak legtöbbje ki van belezve. Egyik-másik üzem például leszedte a hengerfejeket, traktor-, vagy gépkocsi62-es kombájn fekszik, mert a kerekeket már kiszedték alóla. Gő- si József, Farkas József, Plézer János, Kertai László és Dancsa István „operál”. A földön, ládában csavark u 1 cs -készl e t, de a legtöbbet használt szerszám a hegesztő. a hidegvágó és a nagykalapács. — A borítólemezeket úgy hegesztették a kerethez, ezért úgy kell levagdosni... — mondja Farkas József néhány kalapácsütés után, miközben letörli magáról az izzadságot. Bizony, nem gyerekjáték a tűző napon emelgetni az ötkilós kalapácsot. — Az a közel kilencven B—62- és kombájn, ami idejön az állomásokról, jóformán egész évre ad munkát — mondja Rácz Antal. — Meglesz vele a gondunk is. — Éspedig? — Például; hogyan értékesítjük az első kerekek nagyméretű külső gumijait. 1275-ször 24-es méret, más géphez nem igen passzol. Pedig általában egészen jó állapotban lévő, nyolcvanöt-kilencven százalékos gumik. Talán dömperekre lehetne fiasználni. A hátsó, kis kerekek köpenyeire nem lesz gondunk. — No és a gép lelke, a motor? Nyilván azok sincsenek elhasználódva? motor javításához. No, és mi történt? A hengereken szépen le- szivárgott az esővíz, felgvülemlett a motorteknőben. és csodálatosan berozsdásodtak a főtengelyek. — Itt van például néhány. Alig használtak, a méretnek megfelelnek. de megfogta őket a rozsda, a vakrozsda. így már semmire sem valók. Pedig egy új főtengely négyezer forint... Többe került a folt, mint a tarisznya. Néhány száz forintos ' alkatrészért tönkretették a sok ezer forintot érő motort. Ezek a gépek maximum három nyarat dolgoztak, tehát összesen körülbelül hat hónapot. Egy Csepel-motor élettartama viszont lényegesen hosszabb... A bontótelepet jó ef"' évvel ezelőtt azért hívták létre, hogy a mezőgazdaságban kiselejtezett gépeket így. vagy úgy. nagy tételben hasznosítsa. Régebben évekig rozsdásodtak valamelyik félreeső sarokban, mire elszállította MÉH, úgy. ahogy volt. Most viszont a még jó alkatrészeket fel lehet használni Ismét... Közben megérkezik a gyönki javítóállomás teherautója. Csaknem menetrend szerint... Viszi az öntvényt a házi kohóba, hogy a traktorból, kombájnból szőlőprés legyen. Indul a vas' vándorútra. BI. Mikor devizabűntett a turistáknak kiutalt külföldi fizetőeszköz elvásárlása ? A Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű döntést hozott a turistáknak kiutalt külföldi fizetőeszközök felhasználásáról. Két magyar turista két esztendő alatt mintegy 20, illetve 30 esetben járt Csehszlovákiában, minden alkalommal egy-két napig tartózkodtak kint, devizájuk nagy részét elvásárolták és a hazahozott árut a Bizományi Áruházban nyereséggel értékesítették. Devizagazdálkodást sértő bűntett vádjával bíróság elé kerültek, a másodfokú bíróság azonban *— az indoklás szerint — bűntett hiányában felmentette eket. A biróság álláspontja szerint az utas szabad elhatározásától függ, hogy fizetőeszközéből szükségleteihez képest mennyit fordít élelmiszerre, lakásra, szórakozásra és mennyit költ vásárlásra. A külföldi fizetőeszközöknek áruvásárlásra fordítása, továbbadás célzatával — ha ezt erkölcsileg el is kell ítélni —. nem devizagazdálkodást sértő bűntett — hangzott a másodfokú bíróság véleménye. Az ügy törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb B íróság elé került, amely megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete törvénysértő, a két turista ugyanis devizabűntettet követett el. — Hazánkban — hangzik a Legfelsőbb Bíróság éflláspontja, — tervszerű devizagazdálkodás folyik. A kormány a népgazdasági szinten készült devizatervben határozza meg a célokat, amelyekre a devizahatóság az állam,polgárok részére külföldi fizetőeszközt kiutalhat, e terv határozza meg az egyes célokra fordítható külföldi fizetőeszközök összegét is. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság döntése —, hogy az utas szabad elhatározásától függ. hogv a turistautazás, látogatás cél iára engedélyezett fizetőeszközből menynyit fordít élelemre, lakásra, szórakozásra, és mennyit vásárol el. A pénznek egy része kétségkívül felhasználható vásárlásra is. Ez azonban csak olyan arányú lehet, amely összhangban van az ilyen utazások céljával és jellegével. Ezzel ellenkezik a nagyobb arányú vásárlás. Az utóbbi esetben ugyanis a turistautazás, vagy látogatás célja helyébe az áruvásárlás célja lép, s ez ellenkezik jogszabályainkkal. A fent kifejtettek nem jelentik azt, hogy a turistautazásra, vagy külföldi látogatásra kiutalt külföldi fizetőeszköz fel- használásáról az utasnak el kellene számolnia, vagy, hogy' annak arányos részéből ne vásárolhatna árut — hangsúlyozza a Legfelsőbb Biróság. — Az eset összes körülményeinek egybevetése, különösen a külföldi tartózkodás feltűnő rövidsége, az összeg aránytalanul nagy részének elvásárlása alapián azonban az említet^ esetekben bizonyossággal megállapítható, hogy a kiutalt valutát az engedélyezett céltól eltérően használták fel, így a két turista devizagazdálkodást sértő bűntettet követett el. A közös ügy a cél Igen tisztelt Szerkesztőség! A kezeim között levő és folyó év június 30-án keit levélmásolat tanúsága szerint, melyet névreszóló an Szeku- lity Péter szerkesztő elvtársnak „Kedves Péter" megszólítással küldöttem meg, fel kívántam hívni a figyelmét a lap folyó év június 25-i számában általa írott „iregszemcsei varázsszer” című riport egyes kitételeire. — A magánlevélnek szánt soraimból kitűnik, hogy levelem megírására közvetlenül a cikknek a címe és tónusa indított. Már magával a riport címével sem érthettem egyet. — Varázsszer a mi szakmánkban nincs, sem Alsótengelicen, sem Ireg- szemcsén, sem másutt. A mezőgazdaságban, annak bármely vonalán eredményeket csak a szaktudással párosult, kemény, áldozatos munkával lehetett és lehet elérni. Erre akartam a cikkíró figyelmét felhívni. A röviden írott, nem a nyilvánosságnak szánt levelem egyes kitételéi, mint azt az iregszemcsei intézet munkatársainak —- igazgatójuk távollétében — hozzám intézett soraiból látom, részben félreértésre adtak okot. részben félreértésből adódtak, A hozzám intézett levél dokumentumaiból viszont meg kellett állapítanom, hogy nagy elfoglaltságom miatt néhány olyan momentum kerülte el a figyelmemet, amelyeket most közöltek velem, mely szerint a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója — dr. Kurnik Ernő — nyilvánosan, szóban és Írásban a sajtóban is úgy foglalkozott a megyénkben Alsótengelicről kiindult zöld futószalag- rendszer általuk továbbfejlesztett és kidolgozott módszerével, mint amelynek az alapját a vezetésem alatt álló gazdaság kezdeményezése képezte. Hangsúlyozni kívánom, levelemmel nem az volt a célom, hogy valakit is megbántsak, de kívánatos lenne, hogy szak- dolgokról szakszerűen Írjon még a napi sajtó is, mert „az iregszemcsei varázsszer" című riport irodalmilag bármilyen élvezetes olvasmány is, szakszempontból nem bír el minden kritikát. — Ebben a véleményemben az is igazol engem, hogy a hozzám intézett levél közlése is megemlíti, szakdolgokról lévén szó, a riport tónusával ugyancsak nem értenek egyet. A magánlevélnek szánt és akaratomon kívül cikké változott — éppen ezért teljességre nem számítható — soraim közlésével a lap vitát akar indítani. Szerény véleményem szerint a vita itt nem helytálló, mert annak itt személyi jellege lenne. Vitaalapnak pedig csak azt tartom helyesnek, ami szakmai és az ügyet, mindnyájunk ügyét, a magyar állattenyésztés, az ennek alapját képező takarmány- termesztés ügyét viszi előre. Ezt viszont személyivé fajult vitával nem lehet szolgálni és nem is az volt a célom. Magam részéről ezzel le is kívánom zárni az ügyet. A hozzám intézett sorokban egyébként több irányban is kielégítő felvilágosításokat kaptam a leközölt levelemmel kapcsolatban, amelyekkel ennél fogva itt nem is kívánok foglalkozni. Befejezésül soraim is azzal zárom, hogy a jövőben is keresni fogom az együttműködést mindazokkal, akik állat- tenyésztésünk és az annak alapját képező takarmánytermesztés — vagy a magyar mezőgazdaság bármely hozzám közelálló ágának felvirágoztatására törekednek. Soraim közlését lehetőleg b. lapjuk legközelebbi számában kérem, és vagyok Alsótengelic, 1967, július 25. szívélyes üdvözlettel: CZAPÁRY LÁSZLÓ Állami Díjas gazdaságvezető A szerk. megjegyzése: Az újságírónak címzett levél, amelynek szerzője egy cikkre reagál, nem tekinthető magánlevélnek. De magánlevélben sem állíthat az ember olyant, amit később kénytelen módosítani. PROGRAMTERVEZET készült a fólia alagutak hideghajtatásos hasznosítására Figyelemre méltó és feltehetően hasznos programtervezetet készítettek a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjában a fólia alagutak hideghajtatásos hasznosítására vándoroltatással, a zöldségtermesztésben. Ez az új korai zöldségtermesztési eljárás végső soron azt a célt szolgálná, hogy a lakosság igényeit jobban, olcsóbban elégítsék ki zöldségfélékből. Tolna megyében a programtervezet szerint a fólia alagutas, hideg hajtatásos zöldségtermesztés alkalmazása szempontjából a számításba jöhető termelőszövetkezetek a következők: az őcsényi Kossuth, a szedres! Petőfi, a tolnai Aranykalász, a faddi Lenin, a mözsi Uj Élet. Ennek ellenére számítani lehet más közös gazdaságok érdeklődésére is. Éppen ezért, a programtervezetet tizenhét Tolna megyei termelőszövetkezetnek, •küldte meg a MÉK. A többi között olyan jó hírű, nemes hagyományokkal rendelkező zöldségtermesztő tsz-nek, mint a dunaföldvári Alkotmány, a ten- gelici Petőfi, a kurdi Uj Élet, a kocsolai Vörös Csillag. Az érdekeltek részvételével július 28- án Steekszárdon, a termelőszövetkezeti vezetők képviselőivel, a M ÉK szakemberei megbeszélést tartanak.
