Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-26 / 174. szám
X5ö7, július 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a Szokatlanul forró az idei nyár. Ami az elmúlt években legfeljebb csak pár napig tartott, most már majdnem egy hónap óta változatlan. Alig fordul elő, hogy napközben a hőmérséklet ne haladná meg a harminc fokot. Hiába várjuk, hogy a meteorológiai előrejelzés valami kedvezőt mondjon, a prognózis minden nap egyforma: Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 29—33 fok között... 30—35 fok... 26—30 fok... Egy-két napig még könnyen elviseli az ember. De hetekig? De nincs választás. El kell viselni. Az élet nem állhat meg, mert meleg van, a terményt be kell takarítani a földeken, a buszoknak, teherautóknak, vonatoknak menni kell, az üzemekben termelni kell. Különösen nehéz a helyzet azokban az üzemekben, munkahelyeken. ahol különben is nagy a meleg. De a munkások itt is helytállnak. A harmincöt, negyven, ötven, sőt a hatvan fokos hőségben is. M selyemfonodában ötven asszony és leány dolgo- dk a Tolnai Selyemgyár fonodáiéban. Az ablakok nyitva, de a nem tűnik ki, hogy az időjárás eltér a normálistól. fl horganyzóitzemben Szekszárdon, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az egyik legmelegebb üzem a horganyzó. Most különösen - nagy itt a forróság, az ötös ke'mencé időszakos javításra áll le, felnyitották a tetejét, kimerik belőle a horganyt. Óránként, kétóránként ürül ki a huszonötliteres, szódavizes ballon. Fogy a védőital. De van utánpótlás, a szomszédban a raktár. Valaki megjegyzi: Sört kellene ide hozni védőitalnak, akkor talán könnyebben Viselnénk el a meleget. Vagy pedig öt liter bort tenni a palackba és úgy ereszteni rá a szénsavat... De tudja mindenki, hogy az illető csak tréfának szánta a megjegyzést. A horganyzóban nagy a balesetveszély. Különösen most. A nyitott kemence fölé tartjuk a hőmérőt, de hamarosan el kell venni: ötven fokot mutat, a következő pillanatban már szétpattanna. És itt dolgozik öt-hat percig Kéringér József brigádvezető és Csajbók István, majd miután De csak az ablak mellett. A festőkádak fölött sokkal melegebb van. Az ablakon egy hatalmas ventillátor. Áll. Miért nem kapcsolják be? — Bekapcsolhatom éppen — mondja Simon László tanuló — de nem sok értelme. Egy kattanás és megindul a zörgő masina. Hangja az van. De hiába állok ide is, oda is, nem érzem a szelet. A hőség változatlan. — Jobb, ha nem megy — mondja Gruber Mária, a vállalat fiatal kelmefestő szakmunkása. — Majd csak elmúlik ez a nagy meleg. Meg aztán, azt mondják, csak egy évet kell még kibírni itt. Jövőre elkészül az új üzem, ott biztosan jobb lesz. Ezt lebontják, ezért évek óta nem költenek rá. Fogja a keverőrudat, a kádba meríti. Simon László a másik kádra engedi a gőzt. Dolgoznak. A téglaégetö kemencében levegő álig mozdul. A munkaterem leghűvösebb pontján har- minckét fokot mutat a hőmérő. A fonógépeknél majdnem negyven fok van. Az üstökben „főzik a gubót, száll a gőz a fonógépekre és a fonóasszonyokra. Máskor zárva vannak a motollaszekrények, most azonban felnyitották a fedlapokat, hogy ne állják útját annak a kis huzatnak, ami enyhíthet a hőségen. — Ma valamivel jobb, mint a múlt héten — mondja Perényi Irma fonó — akkor már azt hittem, nem bírom tovább. A kézhűtő vízzel locsoltuk magunkat. A munka nem állhatott meg. A fonógépen álló csészéhez nyúl. Langyos, citrommal ízesített tea van benne. Ez segít. — Nem előírás — mondja Fad- gyas István igazgató — hogy védőitalt kell adni. Most azonban a konyhán mindennap főznek teát Ha nagy a hideg, akkor is teát kapnak a fonók, és most, a nagy melegben is. Egy pillantás a termelés' jelentésekre: A fonoda teljesítménye egyenletes. Sem a mennyiségi, sem a minőségi mutatókból kimertek néhány „tepsivel” a forró horganyból, átadják a helyet és a szerszámot Varga Jánosnak és Farkas • Istvánnak. Csak pár percig lehet kibírni a kemence tetején— 1 festőműhelyben Harmincnyolc fokot mutat a hőmérő a Patyolat festödéjében. Nehéz lenne eldönteni, hogy a berakóknak, vagy a kihordók- n_k-e nehezebb. Forróságot Lehelnek a falak a Palánki Téglagyár kemencéjében. Csak tíz percig bírom ki és hihetetlennek tartom, hogy itt egész napon át lehet dolgozni. Pedig dolgoznak. Tóth Lajos és Tóth János rakok nyers téglából építik a „falat”, jó hézagosra, hogy a tűz egyenletesen terjedjen, öt kamrával odébb pedig Till István és fia végzi a kihordást. — Megszoktuk, hogy a kemencében meleg van, negyvenkettő óta csinálom — mondja az idősebb Till. — Télen még rosszabb, mert akkor a nagy forróságból kell kivinni a téglát a hidegbe. Akkor lehet nyavalyát szerezni. Most legfeljebb több ivóvíz fogy... — Próbáltuk már ventillátorral hűteni a munkahelyet — mondja a művezető — de az se vált be, mert felkavarta a téglapart így hát marad a régi módszer. A hatvan fokos hőségben dolgozni. Bátaszéki óriáshordó a mezőgazdasági kiállításra Már a szüretre készülnek a Bátaszéki Kádár- és Fatömegcikk Ktsz-ben. A szövetkezet kádárrészlegének dolgozói körülbelül ötmillió forint értékű boroshordót — köztük száz-százötven hektós, nagy hordókat — és egyéb szüreti kellékeket készítenek ebben az idényben. A ktsz szekszárdi fiókműhelyében felkészültek a boroshordók, kádak, stb. javítására is: a szüretre Pakson, Bátán és DunaszekcstSn javítási átvevőhelyeket nyitnak. A bátaszéki kádárok bemutatkoznak majd az idei mezőgazda- sági kiállításon is: húszezer literes — 200 hektós —, szobanagyságú óriáshordót készítenek tölgyfából, Budapestre. Szombat délután volt a legmelegebb. Az egyik kihordópár egyszerűen nem bírta már. Inkább felkeltek vasárnap hajnalban akkor végezték el a munkájukat, amikor hűvösebb volt. • Hetek óta tart a kánikula. Nehéz elviselni a hőséget bárhol is. De különösen nehéz ott, ahol a munkahely különben is me1eg. Mégis, a mérkőzésben az ember marad a győztes. 1. J. Figyelő Felkészülés a versenyképtelenségre ? Nehéz megérteni, hogy a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz miért kelti rossz hírét saját munkájának. Mert rossz hírét kelti, s teszi ezt éppen az új gazdasági mechanizmus küszöbén, egy olyan időszakban, amikor éppen a verseny- képességre kellene jelkészülnie. / Tavaly, 1966 szeptemberében a bonyhádi állatkórházban laboratóriumot kezdtek építeni. Az állatkórház igazgatója dr. Holló Sándor, az azóta eltelt eseményeket röviden a következőképpen foglalja ösz- sze: Már az alapok lerakása után, n fal felhúzásánál hibák jelentkeztek. Néhány napig nem volt tégla és mész. Később, a vasbetonidom-után- pótlással voltak bajok. 1967. január 10-én a laboratóriumot mégis megpróbálták átadni rendeltetésének. Ebből azonban nem lett semmi. A kifogások özönét lehetne felsorakoztatni, összességében azonban az a helyzet, hogy a laboratórium nem felelt meg a rendeltetésével szemben támasztott követelményeknek. Erre a szereológiai laboratóriumra nagy szüksége volna Tolna megye mezőgazdaságának. Állategészségügyi szempontból nélkülözhetetlen létesítmény. Negyedmillió forintba került, de sajnbs hasznavehetetlen. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem tudják folytatni a mezőgazdasági üzemekben az állatállomány brucellamentesítését. Pontosan számszerűen kimutatható, hogy ebből milyen károk származnak. De most nem a statisztikai adatok felsorakoztatásán van a hangsúly. Inkább az építőipari ktsz meglepő, és végeredményben érthetetlen közönyén. Semmi jelét nem mutatják annak a készségüknek, hogy belátható időn belül használható állapotban átadják a laboratóriumot rendeltetésének. Dr. Holló Sándor úgy tudja, annak idején a munkát nem 1 szívesen vállalták el. Újabban viszont közölték az állatkórház egyik dolgozójával, hogy ennek az épületnek az érdekében egyetlen lépést is Uár tenni. Nem volna meglepő ez a kijelentés, ha vasesztergályosokat kényszeritettek volna arra, hogy laboratóriumot építsenek. Ez a félkész laboratórium immár hónapok óta rontja a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz hitelét. Úgy tűnik, készülnek a versenyképtelenségre. — ir — Ötvenéves a Bonyhádi Cipőgyár Gazdag sport- és kultúrműsorok — Erzsébet királynő cipője a kiállításon—Veteránok—juniorok találkozója ötvenéves évfordulóját ünnep- cipőipar fejlődését bemutató kill a Bonyhádi Cipőgyár. Bár az állításon például a látogatók igazi, látványos ünnepségek au- megtekinthetik majd Erzsébet gusztus 5—15 között lesznek, a királynő cipőjét is. Az ünnepgyáron belül a munka mellett ség keretében rendezik meg a szinte mindenki az évforduló veteránok és juniorok találkozóméltó megünneplésére készül, ját, amelyen elbeszélgethetnek Mindenkinek van munkája, hisz egymással az alapítók és azok, az ünnepségeken fellép a buda- akik még csak most tanulják a pesti Rajkó-zenekar, de az ötve- szakmát. nedik évforduló jegyében ren- Az ötvenedik évfordulóra dezik meg Bonyhádon a megyei könyvalakban is megjelentetik úszóseregszemLét, ugyancsak ek- a gyár történetét. Az ízléses kor lép fel a helybeli Erkel Fe- könyvben fényképek, dokumen- renc vegyeskórus, önálló hang- tumok mutatják be a gyár fejversennyel, Slágerkoktél címmel lódését, honnan indult, hogyan végigizgulhatják majd a nézők jutott el az 1200 embert foglal- az amatőr tánczenekarok és kozta tó üzemig és két év múlva énekesek elődöntőit, majd dön- miként válik 1600 ember máso- tőit. Labdarúgó-mérkőzések, ki- dik otthonává, állítások tarkítják majd az Horváth József amúgy is színes programot A levelező Megkezdték a paradicsom-feldolgozást a Paksi Konzervgyárban Tegnap délután befutott az első paradicsomszállítmány a Paiksi Konzervgyárba, ezlzel megkezdődött a paradicsom-feldolgozási idény. A mözsi Uj ÉletTsz- ből száz mázsa paradicsomot hozlak a gyárba. Ez elég volt a paradicsom-feldolgozó vonal próbaüzemeléséhez. Mától kezdve már „teljes gőzzel” dolgozik az automatikus paradicsom- vonal! A szezont gondos előkészítő munka előzte meg. Elvégezték a gépek, berendezések nagyjavítását, még az utolsó napokban is érkeztek tartalék alkatrészek, — tavaly a passzírozó meghibásodása okozott többször fennakadást —, ezért most ehhez a géphez több pótalkatrészt biztosítottak — így folyamatosan fogadhatják a földeken beérő paradicsomot. Rekordtermésre számítanak az idén paradicsomból. Az eredeti tervek szerint hat-hétszáz vagonnyit vártak — ennyi egyébként a paradicsomvonal kapacitása —, a termésbecslések ösz- szesítése után azonban kiderült. hogy több mint kilencszáz vagon paradicsomot kap a környékbeli szövetkezetektől a gyár. Úgy akarják megszervezni a munkál, hogy a szövetkezetek által bejelentett többletet ne kelljen visszautasítani, ne pusztuljon ei a földeken szedetlenül, vagy az átvevőhelyeken a paradicsom. A többlettermés feldolgozását segíti elő az is, hogy az idei szezon a szokásosnál egy héttel korábban kezdődött. Máskor általában augusztus első napjaiban kapja az első szállítmányt a gyár, most július 25-én érkezett az első száz vagon. Míg azelőtt a „felfutás” is hosszabb időt vett igénybe, most arra számítanak, hogy az idény kezdetétől végig teljes kapacitással, három műszakban dolgoznak. A paradicsomból sűrítményt készítenek, felhasználják a lecsó- konzerv gyártásához, előállítanak — főként exportra — paradicsomlében eltett, hámozatlaji paradicsomot is és újdonság lesz a paradicsom ivóié. A program szerint húsz vagon ivóiét töltenek 0,45 literes palackokba.