Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

1&6?. július 21. TOLNA IHLOTKl NÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött a 24 milliós beruházás Másfélszeresére növelik a Bonyhádi Cipőgyár termelését A hét elején az építők — az É_M. Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói — vet­ték birtokba a Bonyhádi Cipő­gyár északi oldalán lévő terüle­tet, kijelölték az új, nyolcvan méter hosszú és 21 méter széles üzemépület alapjait. Ezzel megkezdődött az a 24 millió forintos beruházás, melynek megvalósulása után kereken évi félmillió párral UŐ a gyár termelése. A gyár már régen „megérett” a bővítésre, korszerűsítésre. Nemcsak azért, mert egyik-má­sik üzemhelyisége már elavult és zsúfolt, hanem egyre nagyobb a kereslet a bonyhádi cipők iránt itthon és külföldön egyaránt. Már pedig a jelenleginél több cipőt a gyár csak úgy képes elő­állítani, ha növelik a gépek, fu­tószalagok számát, ha új munká­sokat vesznek fel. A kétemeletes új épületben kap majd helyet a szabászat, a tű- zöde és az aljaüzem, valamint a készáruraktár. A csókozó, a ke- ményáruraktár és az aljaelőké­szítő a jelenlegi helyén marad, a mostani szabászat helyén irodák lesznek, a tüzöde helyiségét für­dővé és öltözővé alakítják át, a készáruraktárból pedig konyhát és étkezdét alakítanak ki. Jelenleg két futószalagja van a gyárnak, ezek üzemelnek két műszakban. A* új üzemcsarnokban há­rom futószalag lesz, sőt a tűsödében négyet szerelnek fel. itt készülnek majd azok a különféle cipőfelsőrészek is, amelyek további bedolgozása kis szériákban történik. Az új épület csaknem teljes egészében előregyártással készül. Egyébként ez lesz a megyében az első ilyen, előregyártóit beton­elemekből épülő, több szintes üzemépület. (Eddig csalt lakóhá­zak, irodaházak, földszintes rak­tárak és üzemcsarnokok készül­tek előregyártott elemekből.) Az előregyártást hamarosan megkezdik és a negyedik negyed­évben megkezdik az elemek fel­állítását, összeszerelését. A ter­vek szerint a jövő év második félévben már' átköltözhetnek az új épületbe és akkor fognak a felszabaduló helyiségek átalakí­tásához. Az átállást, üzembe he­lyezést tehát jelentősebb terme­léskiesés nélkül tudják megol­dani. A bővítéshez a gyárban már évekkel ezelőtt megkezdték az előkészületeket. Mintegy 380—400 új munkás­ra lesz szükség és természete­sen nemcsak betanított mun­kásokat kell újonnan felvenni, hanem gondoskodni kell szak­munkásokról is. Már két évvel ezelőtt is ennek megfelelően végezték el a be­iskolázást, a korábbi 20—25 fő­vel szemben 38 fiatalt vettek fel ipari tanulónak, tavaly 28-at, az idén pedig 54-et. A betanított és segédmunkásokat majd a pró­baüzemeléskor veszik fel. Átadták az első tamási társasházat Lapunk tegnapi számában ér­tékelő írást közöltünk Tamási község lakásépítési gondjainak egy speciális területéről, a tár­sasházépítésről. A korábbi anyag- felvétel még nem tette lehetővé, hogy előre megállapítsuk az át­adás idejét. A hatlakásos, első társasház átadására tegnap dél­után három órakor került sor, az eredetileg megállapított határ­időben. A társasházat Szabó János tervezte. A kivitelezést a Tamási Járási Építőipari Ktsz végezte, a munkákat Henkei János irányí­totta. Beszéltünk az új ház lakói­val, s mi is elégedetten állapí­tottuk meg a lakókkal együtt, hogy mind a tervező, mind pe­dig a kivitelezők derekas mun­kát végeztek. Ez az első tamási hatlakásos társasház eltér a megyében, fő­leg Szekszárdon épített több la­kásos házaktól. A tervezőnek si­került egy olyan hatlakásos há­zat terveznie, amely minden egyes lakása teljesen különálló­nak fogható fel. Minden bizonnyal ez a tegnap átadott új, kifogástalan munká­val elkészített ház jó propagálója lesz a társasház-építési akciónak. Növekvő önállóság — nagyobb felelősség Most, az uj gazdasági mecha­nizmus bevezetése előtt a tsz-ek- ben is van miről vitatkozni. Azok teszik helyesen, akik nem ülnek ölhetett kézzel, hanem ter­veznek, gazdálkodnak, adnak- vesznek, piacot kutatnak. A szakcsi Uj Élet Tsz politikai és gazdasági vezetői gyakran összejönnek eszmecserére, hol a tsz-irodában, hol a párthelyiség­ben. Az új gazdasági mechaniz­mus adta lehetőségekről beszél­getnek. Sokszor szóba kerül a szövetkezeti önállóság, ami egy­ben nagyobb felelősséget is ró a vezetőkre. Megegyeztek abban, hogy az önállóság, a tervezés kö­telmeinek megszüntetése javítja a gazdálkodás hatékonyságát, de a kockázatot is növeli. Szakcson az elmúlt években is voltak pró­bálkozások, sőt nem egyszer „ta­nulópénzt” is fizettek. Elég a seprűkötő üzem példája. Nem akarjuk a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, ezért meg­mondjuk: a seprűkötő üzem lé­tesítése próbálkozásnak nem volt rossz. Abban az időben, akárcsak jelenleg, a seprű hiánycikk volt. El tudták adni, és kerestek raj­ta. Más kérdés, hogy a seprű­kötő üzem létesítése gazdasági­lag mennyire volt megalapozott. Úgy is lehet mondani, ami bejött a réven, az elment a vámon. A cirok termelésével jelentős takar­mánytermő területet veszítettek el. Mivel takarmányalap nélkül nincs állattenyésztés, az állatál­lomány ritkult, s erősen lerom­lott. Abban az időben legenda­ként beszéltek arról, hogy Szakcs valamikor mint állattenyésztő község, a dombóvári járásban rangos helyet foglalt el. A tsz-vezetők a kényszer ha­tása alatt úgy döntöttek, hogy az állattenyésztés terhére tovább nem foglalkoznak ciroktermelés­sel és seprűkötéssel. Náluk nem vált be, beszüntették az üzemet. A seprűüzem példája néhány évvel ezelőtti, de a mostani ve­zetők is tanultak belőle. A ter­veket, a lehetőségek pontos fel­mérésével, gazdasági és közgaz­dasági számításokkal készítik elő. Gazdasági számításokon alapuló tervek A szakcsi tsz-ben van mire alapozni. A vezetés élére szak­mailag és politikailag stabil em­berek kerültek, akik vállalják az új gazdasági irányítással járó felelősséget, és képesek a gazdál­kodás irányának meghatározásá­ra. Az éveken keresztül gyen­gélkedő szakcsi tsz tavaly a kö­zepesek közé sorolt A tsz-veze­tők elsősorban az állattenyész­tés fellendítésével törődtek. Mennyiség és minőség tekinteté­ben egyaránt nagy a fejlődés, s úgy számolnak, hogy jövőre el­érik az 1970-re tervezett állat- sűrűséget. Az állattenyésztés fel­lendítéséhez kapcsolódik a szán­tóterületek táperejének pótlása, a terméseredmények javulása. Tavaly olyan eredménnyel zár­tak, amilyenre az Uj Élet Tsz fennállása óta nem volt példa. Számolnak a lehetőségekkel A tsz-vezetők elve, az önálló­ság adta lehetőségekkel való szá­molás. A gazdálkodás jövedel­mezősége mellett felkutatták azokat a forrásokat is, amelyek növelik a tsz pénzbevételét. Az önállóság fokozásának a terme­lőszövetkezetben külö nős jelen­tősége van. A tagok munkaválla­lók és egyben tulajdonosok. Szo­ros összefüggés van a tsz jöve­delmező gazdálkodása és a tagok jövedelmének alakulása között. A tsz-tagok érdekében foglalkoz­nak a háztáji gazdaságban ter­melt tej és tojás felvásárlásával, értékesítésével. A tsz-tagoktól naponta vagy 4000 tojást vesz­nek át. A tojás után a termelő- szövetkezet nagyüzemi felárhoz jut, s ezt fele-fele arányban megosztják. A nagyüzemi felár­ként kapott pénz fele a tsz-tagé, a másik fele a termelőszövetke­zet kasszájába kerül, ami köz­vetve ugyancsak a tsz-tagé. A tej nagyüzemi értékesítése is a tsz-tag érdekében történik. A tag szívesebben foglalkozik háztáji gazdaságában szarvasmarha- tenyésztéssel, ha a tej után járó korpáért nem kell elmenni,’ ha­nem a tsz-en keresztül megkapja. Terveznek, próbálkoznak A termelőszövetkezet 20 ezres tojóállománya napi 13—14 ezer tojást ad. A tojástermelésre való átállás kezdeti lépés volt A vál­lalkozás sikerült, s azon törik a fejüket hogyan növelhetnék a hasznot Próbálkozásuk közé tartozik, hogy szeretnék megsze­rezni a dombóvári keltetőüze­met. A tsz-vezetők az ügyben tárgyalásokat folytattak az ille­tékesekkel. Vitatkoznak és gaz­Röviden: dasági számításokkal érvelnek. A dombóvári keltető üzemelte­téséhez szükséges tojásokat ese­tenként száz kilométer távolság­ból szállítják a helyszínre. A to­jások „utaztatása" nemcsak költ­séges, de káros is. A nagy tá­volságból szállított tojás ki van téve annak, hogy eltörik, de még inkább annak, hogy a rázódás következtében romlik csíraképes­sége. Amennyiben a tsz meg­kapja a keltetőt, vállalja annak folyamatos üzemeltetését. Tár­gyalnak tojókacsa-állomány ki­alakításáról is, és foglalkozná­nak kacsakeltetéssel. Tervük kapcsolódnék a halgazdálkodás­sal foglalkozó termelőszövetkeze­tek tervéhez. Vállalnák a tsz-ek kacsaellátását. Másik elgondolá­suk egy 100 holdas víztükrű ha­lastó építése. Ésszerűen kalkulálnak Szakcson a párt- és gazdasági vezetők ésszerűen kalkuláltak, amikor tervbe vették a tészta­üzem létesítését. A tésztakészítő üzem részben a nagyüzemi to­jástermelésből naponta összejött tört tojások, másrészt a tsz-ta- gok háztáji gazdaságaiból felvá­sárolt tojások gazdaságos fel- használását szolgálná. Nem utol­só sorban a nődolgozók foglal­koztatása is az okok között sze­repel. A pártszervezet is készül az új gazdasági irányítás rendszeré­ből adódó újszerű feladatokra. A pártszervezetnek nagy szerep jut a gazdasági szervező, irá­nyító munka ellenőrzésében. To­vábbra is feladata lesz a tsz- tagok véleményének megismeré­se, helyes értékelése. Lesz akit bátorítani kell, mert fél a koc­kázatvállalástól. És lesz, akit megfontoltságra kell inteni. A mostani feladatok között igen fontos teendő az új gazdasági mechanizmus megértése és meg­értetése, a helyes szemlélet ki­alakítása és a gyakorlati tenni­valók kidolgozása. A pártszervezet sokat tehet azért, hogy minden dolgozó tisz­tában legyen, mit jelent saját maga és a közösség számára az új gazdaságirányítási rendszer. Nem fellángolásra, látványos kampányra van szükség, hanem a mindennap adódó kötelességek teljesítésére. POZSONYI 1GNACNÉ Csoportunkat egy tágas, modem fogadóteremben magyar nyelven írt tájékoztatóval látták el. Ez az idegen nyelvű melléklet megje­lent még oroszul, szerb-horvátul, finnül, lengyelül, bolgárul, spa­nyolul, svédül, angolul, franciául, arabul, románul és cseh nyelven. Első jele a valóban létező német alaposságnak. Kevés negyven és ötven év közötti embert látni az NDK-ban, ezért már fel sem tűnt, hogy hivatalos vendéglá­tóink szokatlanul fiatalok. Már itt, ezen a helyen. Ök mondták el, hogy a külföldről, a szocialista országokból érkező vendégek ér­deklődése nem véletlen. A máso­dik világháború után történelmi realitásként' létrejött két Német­ország közül az NDK a szocializ­must építi, a béke híve. Ennek a Németországnak a fejlődésére és eredményeire a testvéri népi de­mokráciák dolgozói kíváncsiak. Ha módjukban áll, helyszínen akarják látni és tudni, mire ké­pes az a Németország, amely a szocializmust építi. Hihető és ért­hető ez az álláspont Mert ami nálunk otthon szólamként hang­zana, itt súlyos és döbbenetes szózat. A fogadóteremben, amíg hall­gattuk a fiatal német agrárszak­embert, arra kellett gondolnunk, hogy valóban ide az NDK-ba az aggályok legyőzése miatt is jó el­jönni. S talán a csehek, lengyelek, magyarok közül sokan csak akkor merik elhinni egy békeszerető Németország létezését is. amikor látják azt. A mi negyventagú küldöttségünk július 5-én kora reggel indult Prágából. Csehszlo­vákia fővárosát nem lehet anél­kül elhagyni, hogy az idegen- vezető ne emlékeztesse az utast a német fasiszták vérengzésére. Elő­ző nap Pozsonyban, majd Brünn- ben volt rövid, néhány órás város­nézés. Brünnben a Spielberg vá­rában a mély földalatti börtön­ben raboskodott Kazinczy Ferenc is. Az idegenvezető megmutatta az emléktáblát, rajta a csehszlo­vákiai magyar iskolák koszorú­ját. Utána monoton hangon so­rolta a hűvös cellákban rabosko­dó csehek, olaszok neveit. A szö­veg azonos, mindennap ledarálja. De még ennek a hangosan be­szélő gépnek is átforrósodott a hangja, s kiesett idegenvezetői szerepéből, amikor megmutatta az SS munkáját. 1944-ben a vár alatt, a föld mélyében az SS meg­kezdte a börtön átépítését Láttuk az új kutyaól nagyságú cíllákat, s az egyik téglalap alakú helyi­ségben belenéztünk abba az üreg­be, amely vérelvezető csatorná­nak készült. S szóval az az igazság, hogy aki először közeledik a német ha­tárhoz, belül érthető szorongást érez. Ezt a szorongást oldja fel az NDK területén a megkönnyeb­bülés. Amikor visszaérkeztünk Magyarországra, még le sem mos­tuk magunkról az út porát, ami­kor közölték a lapok az ország- gyűlés határozatát az európai biz­tonság kérdéseiről. Utunk során mi is végig éreztük, hogy Európa népeinek valóban létérdeke a két Németország tudomásulvétele. Az NDK-ban is minden erre figyel­meztet. Arra, hogy a német nép­nek sem szabad megengednie egy harmadik világháborút. Drezdá­ban a képtár közelében még ro­mokat lát az ember. Különös ér­zés. Ijesztő. A kormos falmarad­ványok egy-egy meghagyott szi­gete, emlékeztetője a második vi­lágháborúnak. A világvárosi nyüzsgés kellős közepén, a neon­fényes éjszakában kísérteties ko- pársággal meredeznek az ég felé a csonka halálfalak. (Folytatjuk) SZEKUUTX PÉTER Az új garázsrendeletről A gépkocsi-tulajdonosok szá­ma egyre emelkedik Szekszár­don. Éppen ezért sok problémát jelent a magángépkocsik el­helyezése. Kevés a garázs, amely nemcsak a magángépkocsi- tulajdcnosoknak jelent hátrányt, hanem a parkírozóhelyek szá­mát is csökkenti. A közelmúlt­ban a városi tanács lehetővé tette, hogy egyes, általa kijelölt területen az állampolgárok sa­ját erőből garázsokat építsenek, amelyek a későbbiek folyamán az állam tulajdonába mennek át. A garázsok építését a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya engedélyezi, melynek során figyelembe veszi a város rendezési tervét és az országos építésügyi szabályzatot. Építési engedélyt csak azok számára ad ki, akik az építendő garázsok közelében laknak. Amennyiben a városrendezési tervben rögzí­tett garázsépitési lehetőségeket az építési igény meghaladja, a tanács pénzügyi és városfejlesz­tési állandó bizottsága javaslata alapján, az építési és közleke­dési osztály jelöli ki az épít- tetőket. A részletes rendezési tervvel ellátott területeken a garázsok méreteit, külső alakját és álta­lában az esztétikai követelmé­nyeket a benyújtott terv jóvá­hagyása előtt a település terve­zőjével egyeztetni kell. A ter­vező javaslatait mindenkor fi­gyelembe kell venni. Azok, akik építési engedélyt kaptak, hat hónapon belül kötelesek a ga­rázst saját erőből felépíteni. Énnek elkészültével a garázsok tulajdonjoga a magyar államot illeti. A felépített garázsokat a városi tanács, illetve a város­gazdálkodási vállalat értékeli. Az épület értékéig az építtetőt bérleti dij beszámítási jog illeti meg, a havi bérleti díj teljes összegére. A bérlőkkel szerződést kötnek. A bérleti díj összege a garázsok alapterületéhez és a közművesí­tés mértékéhez igazodik. Köz­mű nélküli garázsban négyzet- méterenként három forint, rész­ben kőzmüvesítettben négy fo­rint és a teljesen közművesített- ben pedig hét forint a havi bérletí dij. Az új garázsrendelet kitér ar­ra is, hocnt a bérlők és a közel­ben lakók kötelesek a szociá­lisa együttélés szabályait betar­tani. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom