Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

196?. Julias 14. ÍK1S MEGYEI WEPÜJgAG Téálókocéilakók Manométer-belrész szovjet exportra — nolipont-termosztát— elektródafogó ÍME RÁDTO - ^.RÖKfÁZT MON&­f í^jaTa seregek jypj\~'és[FÜSTré f EGET E AATSZEKÉ I REIT. OROSZlÁMi I kölykeioet’kaw) I EMÉSZTI AAE&H" ÍNÉ- NEVESS ! N£ NE vess, fiaaa|?a 0X­TYAÍ/vv ÉRTE o ég HL E L ?Á ?AAAvG LyXiM Szabad ég alatt a munkahelyük. Ha jó idő van, haj­nali háromkor már talpon van­nak, még nem is virrad, amikor a napos ébreszt. A hálókocsi körül te­mérdek mezei vi­rág, az első nap­sugár mégis szú­rás nádszálak közt talál rá a kis­lányokra. Heten vannak egy Kocsiban. Ti­zenöt éves a leg­fiatalabb, a hú­szat még nem töltötte be a leg­idősebb. A Tolna megyei Erdőgaz­daság Fűz-, Nád- és Kosáripari Vál­lalatának dolgozói, azt is mondhat­nánk, a törasgár- dájához számíta­nak. Mindegyi­kük két-három év óta, életkorukhoz számítva hosszú ideje dolgozik a vállalatnál. Csak a telephelyeik változtak, a mun-, Ica maradt: nádpallót készítenek állami gazdaságoknak, termelő- szövetkezeteknek. Bejárták már Tolnát, Bara­nyát. .. De talán nincs is olyan zuga az országnak, amerre nem voltak, Kapásból sorolnak fel néhányat az útiállomások közül: ___ Tata, Inota, Duinaföldvár, E lőszállás, Rétszilas, Adony, Nagykáta. Az utolsó állomás: Mözs. Maga Mozis körülbelül négy kilométer­re van tulajdonképpen attól a helytől, ahol lakókocsijuk áll. Ott dolgoznak az országúihoz közel, Szekszárdtól hét kilo­méternyire, lakott helytől távol. Se KÖZÉRT, se cukrászda, se mozi, de még téglaépület is csak a gépek számára épült. Igaz, van egy parányi, viskóforma ház, ahol az egyetlen munkás­házaspár lakik. Egy másik hálókocsiban alszanak az itt dolgozó férfiak, rakodó-vezetők, ze torosok, exporthúzók. Több­nyire családos emberek, messze az otthontól. A hét kislányon kívül van még itt egy asszony, aki Fádé­ról jár be autóbusszal. Gép mellett dolgozik, nem kell alkal­mazkodnia a háromórás kezdés­hez. Igaz, hogy elérje a félötös autóbuszt, ahhoz neki is hajnal­ban kell ébrednie. — Hogyan oldják meg az élel­mezést? Főz valaki? Honnan ve­szik a kenyeret? Hiszen a leg­közelebbi üzlet is négy kilo­méternyire van. — Mindennap más a be­vásárló. Tizenegy órakor, mikor az első pihenőt tartjuk, kerék­párral bemegy Mözsre. Mindent hoz, amit összeírunk. Főzünk is: a testvérek együtt, vagy néha közösen, egyformán, s megoszt­juk a költségeket. — Hány testvér van? — Két testvérpár: Tiszalucról Németh Erzsébet és Éva, Hajdú­böszörményből Szűcs Julianna és Mária, ők együtt is dolgoz­nak, egy párban. — Hajtanak fs mint a mesze­sek. .. — egészítik ki az ismer­te tést. A hálókocsiban fülledt meleg, az ablakon szúnyogháló és vas­rács. Az ajtókilincset éjszakára még lánccal is biztosítják, a hét fekvőhelyből hat emeletes. Vé­kony szekrények is vannak a kocsiban, a belső fogasokon egyetlen blúz, vagy ruha függ, az ünneplő öltözet. Mellé az orkánkabát, vagy pulóver, több ruhát ide nem érdemes hozni, mert csak piszkolódik. Néha va­sárnap is dolgoznak, kell a pénz. — Ha igyekszünk, jó itt a ke­reset. Teljesítménybérben a két­ezret is elérhetjük, nem is akarják elhinni a falunkban, mindig eltesszük a cédulát, hó­nap végén. A szobabútor, az ágynemű- garnitúra, de néha a ktomyha- berendezés is már a lányok sa­ját keresetéből vásárolt tulaj­don. Sokgyermekes, dolgos csa­ládokból jöttek. Mikor a közsé­gükben hallottak erről az el­helyezkedési lehetőségről, meg­próbálták. — Olyan munka ez, amibe két hét alatt is belejöhet, aki dolgozni szeret. A hazautazás költségeihez meg hozzájárul a vállalat. Alig harminc forintba kerül a több száz kilométeres út. Háromszáz kilométer, de néha több is választja el őket az ott­hontól. Minden második héten már péntek délutántól szabadok, felülnek a vonatra három óra­kor, s utaznak a következő nap reggeléig Közben hányszor kell átszállniuk, hány helyen kell várakozniuk! — Ha lehet együtt megyünk, így mindig van egy, akii nem alszik el, s a többi addig pihen­het a váróteremben. Péntek van, a hazautazás nap­ja. Néhányon bementek vásá­rolná Mözsre, az itthonmara- dottak türelmetlenek. Már fel­vették a tisztára mosott szoknya- blúzt, kiülitek a kocsi elé a lép­csőre, újságot forgatnak, de sze­mük az utat kémleli. Néha erre halad egy teher­autó, a vezetőfülkéből kihajol a kocsivezető, de a lányok nem intenek, nem is mosolyognak vissza rá. Távol a lakott he­lyektől, egymás megbecsülésére utalva, úgy fogódzkodnak egy­más szeretetébe, ahogy a nagy­családokban szokás. Nincs köztük harag, veszeke­dés. Bár a kocsiban egyetlen petróleumlámpa van, azon még sosem kaptak össze, ha valaki este olvasni akart, hogy a többi nem tud tőle aludni. A köny­veket különben egyik kislány hozza, a bátyja könyvtárából. Kézről kézre jár, meg is beszé­lik az olvasottakat. Néha, va­sárnaponként felkerekednek és begyalogolnak Szekszárdi Egy mozielőadásért oda-vissza 14 kilométert. A kocsit maguk takarítják, a hálókocsi berendezéséhez tarto­zik a tűzhely is. Főképp este főznek/, mert nappal tüzelés nélkül is olyan iitt a forróság, hogy csak levélírás miatt kuco­rognak be az egyetlen asztal mellé. Á posta a vállalat mözsi iro­dájának címére érkezik, innen hozzák el másnaponként. Leve­let mindenki kap, vagy a csa­ládtól, vagy a távol élő vő­legénytől, akik többnyire türel­metlenek. Maguk is gyűjtöget­nek, félrerakják a forintokat, hogy minél előbb otthont te­remthessenek, a messze repült vándormadarak. A majdani ott­hon berendezéséhez a lányok saját keresetükkel járulnak majd hozzá, kosztra nem költenek egy hónapban ötszáz forintnál töb­bet. A hálókocsi-élet olyan állo­mása lesz életüknek, amelyre asszonykorukban is szívesen em­lékeznek. MOLDOVÁN IBOLYA Új gyártmányok a szekszárdi műszergyárban Májusban adták át rendelteté­sének a Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára új, szekszárdi üzemét, ezzel befejeződött a több mint százmillió forintos beruházás. Bár a termelés már évekkel ezelőtt megindult, fokozatosan helyezték üzembe a már elkészült részlege­ket, a melegüzem építésének, be­rendezésének befejezésével vált lehetővé, hogy a gyár profiljába tartozó termékeket teljes egészé­ben itt állítsák elő, fejlesszék a termelést, a létszámot a beruhá­zási programban megszabott szintre. Természetesen ez nem következhetett be azonnal az át­adás után, az év végéig azonban elérik ezt az előirányzatot, jövő­re már teljes kapacitással ter­mel a gyár. Jól dolgoztak a műszergyáriak az első félévben. A féléves tervet 102 száza­lékra teljesítették, eleget tet­tek exportkötelezettségüknek is teljes egészében, több mint egymillió forint értékű olaj­nyomásmérőt, hűtővízhőmérőt kilométerórát és vezetéket gyártottak exportra. Azokat a különféle műszereket nem számítjuk az exporthoz, amelyeket a hazai megrendelők exportra kerülő termékeikbe épí­tenek be. Számos új terméket vezettek be az első félévben. Ilyen például a rendkívüli pontos munkát köve­telő alacsony nyomású mano- méter, valamint a kontakt mano- méter, ami nemcsak mutatja a mért nyomásértéket, hanem a nyomásváltozásnak megfelelően elektromos jelzést ad a technoló­giai folyamatba- kapcsolt gépek, készülékek vezérlésére. A null- pont-termosztát — szintén új szekr szárdi gyártmány — elektromos kemencék ki- és bekapcsolását vezérli a hőmérsékletváltozásnak megfelelően. Szekszárdra telepí­tette az anyavállalat az elektró­dafogó gyártást is. Az év második felében további új gyártmányokat vezetnek be. Ilyen többek közt az oxigén és dissousgáz reduktor amelyekhez a harmadik negyedévben az al­katrészgyártást kezdik meg, az év utolsó hónapjaiban pedig már a havi négyezer darabnak az ösz- szeszerelését is. Bővítik a gyárt­mányválasztékot újfajta mano- méterekkel, kilométerórákkal is. A második félévi programnak azonban legjelentősebb tétele a szovjet exportra kerülő mano­méter-belrész. Ez a parányi — mindössze négy gramm súlyú — óraszerkezet a feszmérő ..lelke", közvetíti a burdoncső által ér­zékelt nyomást a mutatóra. El­készítése különösen nagy pontos­ságot kíván — egyes alkatrészei­nél ezredmilliméterekben adták meg a tűrést — nagy feladat vár tehát első­sorban a gyár technológusai­ra, hogy a tömeggyártáshoz szükséges feltételeket megte­remtsék. A problémák jelentős részét már megoldották, most folyik a fel- szerszámozás. Ez a gyártmány mindenképpen előnyös, mivel anyagigénye minimális, értékét mindenekelőtt a gyárban ráfordí­tott munka adja. Az idei prog­ram húszezer darab — egyébként ez lesz a nullszéria — jövőre már negyedmilliót kell előállítani belőle. A prototípust az anyavál­lalat konstruktőrei dolgozták ki a szovjet megrendelő által meg­adott műszaki paraméterek alap­ján. Most már nemcsak a meg­rendelés van a gyár birtokában, hanem ismerik az árát is, árrá — figyelembe, véve az új gazdasági mechanizmusban bevezetésre ke­rülő devizaszorzókat — igen ked­vező. (.1) Új bolt és presszó Biritón A földművesszövetkezet új ve­gyesboltot és presszót létesített a Biritói Állami Gazdaság központ­jában. A költségek megközelítik a 400 000 forintot. Ez az ország egyik legszebb, legkorszerűbben felszerelt állami gazdasági boltja, illetve presszója, de a földmö- vesszövetkezeti létesítmények sorá­ban is előkelő helyen áll. A ki­vitelezés mögött egyébként örven­detes kezdeményezés húzódik meg: az állami gazdaság és a földmű­vesszövetkezet széles körű koope­rációja. A földművesszövetkezet létesítette ugyan a boltot és presz- szót, de az állami gazdaság ren­delkezésre bocsátotta építő szak­embereit. A közös célt közösen valósították meg. KfcPREGENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE0* " ÍÍÍ'aTe atyám, csont feR2EA\tj AZféGÖjHÓsfszAG ÁtV AZf ÉN í LfrLKEAvV^ AZ Én TtSTE/VV véTKEl feRr bOn hő Pö l te ­URJSTEN, AA IER.T DESZÉC. EOLYTOHV ÚGY, /W/V7- EGY RÍaATAJJAGÖ PAÍS2TOR, At/ T/ TKAÍENÖJTaJEK DtK- ÖA'C WDEA VALAMELYIK HBjYi' 'ÍN?\ NEMNEVE­TEKfARA^V KiVXnszW VALAAA.IT ^ J *1 "a HAIAL AZ ORVOS SZ£­Rjnt osupa'n óra'al rcéfí-„ OésE VOLT, az eurőeak ,/\ ZL/(CTA\VARa'/&AAJ VERQÖOO...\ ... EL HAGYOTT’ TESTVÉR, EG VSZEPl GSA, K VAJ VESZÉKELJVI KEZDETT A2 ELKÖdÖSOl<5 AGY BAN.'AZTaIn NO AH (LA PA­RANCSOLT, HOGY RAGAO JÓN TOUAT, LEVELET Z A/CA/2 DIK­TÁLNI... HANGJA H(K- TELEN AAEG- CSUKLXJTT„ VA LAANTAA^Q AKART MON­DANI, azta'n /WEGITACT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom