Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-07 / 132. szám
1967. június t. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Jelentős szervezeti és bérezési változtatások a Tanácsi Tervező Irodánál Interjú Paszler József igazgatóval Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése a legtöbb vállalatnál, gyárnál, üzemnél, irodánál bizonyos fokú átszervezéseket tesz szükségessé, annak érdekében, hogy az újonnan kialakítandó anyagi ösztönzés összhangban legyen az egyén, a vállalat, a gyár, az üzem, az iroda és a népgazdaság érdekeivel egyaránt. Van, ahol még csak most keresik az új utakat, a legtöbb helyen azonban már konkrét elképzelések vannak a jövőt illetően. Ez utóbbihoz tartozik a Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda is, ahol már kidolgozták az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuzamos tennivalókat. Ezekről beszélgettünk Paszler József főmérnökkel, a Tanácsi Tervező Iroda igazgatójával. — Milyen szervezeti és bérezési változtatások bevezetésére kerül sor az új gazdaságirányítási rendszerben a Tanácsi Tervező Irodánál? — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése nálunk is lényeges szervezési és bérezési változtatásokat tesz szükségessé. Éppen ezért a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tervpályázatot hirdetett a Tanácsi Tervező Iroda minőségi és mennyiségi munkájának megjavítása érdekében egy új bérezési rendszer bevezetésére. Az erre vonatkozó pályázatokat a vb. az illetékesek bevonásával elbírálta, és az 568/ 1966. számú határozatában rögzítette, hogy a beérkezett pályamunkák felhasználásával javaslat készítendő 1967. március 31-ig az új bérezési rendszer bevezetésére. Az iroda szervezeti felépítésével, valamint a teljesítménybérezés bevezetésével kapcsolatban a tervpályázat során első díjat nyert É. M. Pécsi Tervező Vállalat dolgozóinak pályamunkáját vettük figyelembe, mert véleményünk szerint ez elégítette ki a legmesszebbmenőkig elképzelésünket az átszervezéssel és a teljesítménybérezéssel egyaránt. — Mint előzőleg már említette, a teljesítménybérezés bevezetése bizonyos átszervezéseket tesz szükségessé a Tanácsi Tervező Irodánál. Melyek ezek? —- Tekintettel arra, hogy a teljesítménybér ezési rendszer bevezetését meg kell, hogy előzze egy, a Tanácsi Tervező Irodán belüli átszervezés, ezért az egész változtatást két ütemben kívánjuk megvalósítani. Az első ütemben 1967. .július 1-i határidővel módosítjuk a teljesítménybérezés követelményeinek megfelelően a Tanácsi Tervező Iroda szervezeti felépítését. A teljesítménybérezésre egyébként 1968. január 1-i határidővel kívánunk rátérni. A jelenlegi szakosztályi rendszer a hozzáfűzött reményeket ugyan beváltotta, azonban a teljesítménybérezés bevezetésének előfeltételeként a jelenlegi formában nem maradhat meg, mert a fejlődést és a további előrehaladást csak az úgynevezett komplex műtermek biztosítják. Éppen ezért a jelenlegi öt szakosztály .helyett három műtermet alakítunk ki, amely közül kettő komplex lesz, egy pedig általános jellegű. Egy- egy komplex műteremben egy létesítmény megszervezésénél az összes szaktervezők részt vesznek, a belső gépészetig bezáróan, ugyanis az épületen kívüli közművek már az általános jellegű műteremnél kerülnek megtervezésre. A jelenlegi szervezeti és létszámadottságok figyelembevételével egy komplex műtermen belül két építészcsoport, egy statikuscsoport és egy belső gépészeti csoport működik majd. Természetesen a gépészeti csoporton belül más-más foglalkozik majd a központi fűtés, a szellőzés, a belső víz, 'a szennyvíz, a belső villany stb. tervezésével, vagyis szakmai szempontból ezen komplex műtermen bedül még egy komplex gépészeti csoport alakul ki. Ezen komplex műtermen belül az összes csoport felett a felügyeletet a komplex műterem vezetője gyakorolja, s a főgépész a komplex műtermen belül dolgozó gépésztervezőknek csak szakmai segítséget, szakmai irányítást illetve tanácsot adhat, de a szaktervezők feladatát, azok munkavégzésének ütemezését a komplex műterem vezetője határozza meg. Az általános jellegű műteremben négy csoport kerül kialakításra. Mégpedig: út- és külső közműtervezési, talajmechanikai, árelemzési és városrendezési csoport. Ezen általános jellegű műterem hivatott arra, hogy a létesítmények járulékos munkáit, út, víz, szennyvíz, csapadékvíz, talajmechanika stb. tervezze meg, valamint a komplex műterembe nem építhető csoportokat fogja össze. Ezen szervezeti változás, amit 1967. július 1-től fogunk bevezetni, a jelenlegi bérezési formán 1967. december 31- ig nem változtatna. A jelenlegi 3EGYZET Hárommillió—és ami mögötte van Nap mint nap látni egyenként, vagy csapatosan megjelenő gyerekeket az OTP-fiókban, posta- hivatalokban. Kezükben papírlapokat lobogtatnak, amelyek tele vannak bélyegekkel: felveszik az egész évben iskolai takarékbélyegekben gyűjtött forintjaikat. Itt is érvényesül az a közmondás: sok kicsi sokra megy. Ki merné gondolni, hogy a gyermekek takarékoskodásából összességében milyen nagy számú forint gyűl egybe? Az iskolai év végével az idén ez az összeg mintegy 3 és egy negyed millióra rúg. Ez közel fél millióval több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Ebben az örömteli eseményben a példamutató szülőkön és hivatásbeli tudattól áthatott pénzintézeti dolgozókon kiírni essék egy kicsit több szó az egyéb tudományokat fiainkba plántáló pedagógusokról is, akik áldozatkész szószólói, a gyermekek takarékosságra nevelésének. Munkájuk szerves része annak a nagy társadalmi ügynek, amelynefp során olyan felnőttek váljanak fiainkból, akik az egyéni takarékosság gondolatát terjesszék ki munkahelyükön a köz, mindnyájunk vagyonára is. Végeredményben az a szép és hasznos törekvés áll a több, mint 3 millió forint mögött. A mozgalom továbbfejlődését segíti az is, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya az úttörők, a KISZ, a nőtanács és az OTP megyei képviselőiből alakult társadalmi bizottság évről évre ilyenkor értékeli is a versenyt. Tavaly is 16 pedagógus és mintegy 40 iskola kapott kisebb-na- gyobb jutalmat, mert a takarékoskodásban jó eredményeket értek el. Hozzájárultak, hogy a 19 megye közül Tolna az előkelőnek mondható 3. helyet érte el. Amikor hasonló eredményeket várunk az idén is, jó nyaralást kívánunk o takarékos gyermekeknek és segítőiknek. besorolások és bérezések a teljesítménybér bevezetéséig változatlanok maradnak. — Milyen elképzelések vannak az 1968. január elsejével bevezetésre tervezett teljesítménybérezést illetően? — A teljesítménybérezés bevezetése tulajdonképpen a tervezők fokozottabb anyagi ösztönzésén alapszik és két tényezőből tevődik össze: egyrészt minőségi tervek készítése, másrészt a meny- nyiség növelése. A teljesítménybér bevezetése alkalmával a tervek minőségi értékelését a szervezeti változásnál rögzített elvek figyelembevételével, a három műteremvezető és a főgépész fogja elvégezni, a műszaki osztály irányításával. A minőségellenőrzés, meózás és ennek eredményének értékelése a műszaki osztály feladata, a műteremvezetők bevonó sával. Ezen minőségértékelés eredményét minden esetben az iroda főmérnöke, igazgatója hivatott jóváhagyni. A tervek minőségi értékelésénél 0,8—1,2-es szorzót lehet figyelembe venni, amely javasolt szorzó a tervezési munka bérhányadát értelemszerűen csők kenti, vagy emeli. A teljesítménybér a fenti minőségi szorzón túlmenően, a mennyiség figye- gyelembevételével növekszik olyan formában, amilyen arányban a többlettervek elkészítése történik. Az egyes munkák bérhányada lesiz figyelembevéve, a teljesítmény-bérelszámolásnál, amely bérhányad a tervezési munka megindulása előtt az iroda vezetője részéről javítható, a munka nagyságrendűségének, komplikáltságának, és nehézségi fokának függvényében. A teljesítménybér elszámolására negyedévenként kerül sor. A dolgozók havonkértí megkapják száz százalékos bérüket, de amennyiben a negyedévi teljesítmény alapján járandó összbér kevesebb, mint a negyedévi besorolás alapján fi- gyelembevehető száz százalékos bér, akikor a különbözet negatív előjellel előjegyzésbe kerül, majd a következő negyedév alkalmával, amennyiben a dolgozó negyedévi összbére meghaladja a száz százalékot, akkor a többletbérből az előző negyedévi hátralékot levonásba kell helyezni. Ha a tervező tervteljesítése huzamosabb ideig 100 százalék alatt marad, akkor az alapbérét az alacsonyabb terv tel j e sí téssel kell összhangba hozni. Ha a dolgozó negyedévi összbére meghaladja az alapbér figyelembevételével kifi zethető száz százalékos bért, akkor az esetleges hátralékok levonása után a dolgozó részére kifizetésre kerül. *— A Tanácsi Tervező Irodánál bevezetésre kerülő változtatásokat hogyan fogadták a dolgozók? — Az előbbiekben közöltek alapján kitűnik, hogy a teljesítménybérezés 1968. január 1-től történő bevezetése még csak tervezet, de ettől függetlenül az iro. da belső átszervezése mindenképpen időszerű és szükségszerű. Elsősorban a komplex műtermekben rejlő kedvező feltételek és előnyök miatt. A szervezeti változásokat a szakosztályvezetőkkel, majd a csoportvezetőkkel és végül az átszervezés során érintett dolgozókkal részletesen megtárgyaltuk, és ahol az átszervezéssel kapcsolatban javaslatok és vélemények hangzottak el, azokat figyelembe vettük. Ilyen formáin a szervezeti változást mindenki helyesnek és jónak tartotta, és a dolgozók az irodavezetés részéről javasolt több alternatív megoldás közül a legkedvezőbbet választották, — mondta befejezésül Paszler József főmérnök, a Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda igaz gatója. Szigetvári László Neki megéri ? S zekszárdon a Bogyiszlói út környékének, a Béke-telepnek régi problémája volt, hogy messzire kellett menni, ha az emberek valamit venni akartak. A legközelebbi bolt körülbelül egy kilométerre esett. Tokaji Ferenc tanácstag tanácsülésen is szóvá tette, interpellált ez ügyben. Régi gond volt, de nem törődött vele különösebben egyik, kereskedelmi szerv sem. A Népbolt Vállalat azért, mert nem az ő körzetükhöz tartozott, a földművesszövetkezet pedig — ki tudja? Kimondva, kimondatlanul valami olyasféle elv uralkodott, hogy a Béke-telepiek amit meg akarnak venni, úgyis megveszik, a pénzüket úgyis a boltban hagyják, méghozzá az oda legközelebbi, Mátyás király utcai boltban, s ez földművesszövetkezeti, tehát mindenképpen a földművesszövetkezeti forgalmat növeli. Messziről kellett dpekedni? Ez láthatóan nem fájt senkinek. Végül már így vetődött fel a téma: „Ha máshogyan nem megy, hát engedélyt kell adni egy maszek bolt nyitására, mert mégis csak tűrhetetlen, hogy évek óta nem orvosolják a Béke-telepiek panaszát.’’ Jobb megoldás híján helyeselték az elgondolást az illetékes tanácsi vezetők is, és eljártak az ügyben a rendelkezéseknek megfelelően. Felszólították a földművesszövet- kezetet, hogy hajlandó-e teljesíteni a Béke-telepiek kérését. A földművesszövetkezet írásban válaszolt: „Az elkövetkezendő 3—5 évben nem kívánunk boltegységet létesíteni e részen, nincs előirányozva.” Ezek után kiadták a boltnyitási engedélyt Szíjjártó István magánvállalkozónak: Kötelezték, hogy három hónapon belül építse meg az üzletépületet, rendezze be és nyissa meg a vegyesboltot a közegészségügyi stb. előírásoknak megfelelően. A földművesszövetkezet most már látva, hogy a tanács kénytelen ilyen megoldáshoz folyamodni, kezdett észbe kapni: hirtelen, nagy igyekezettel elhatározta, hogy ő is épít a szóban forgó területre egy boltot, körülbelül 100 méterre a már épülő mellé. Szíjjártó István ugyanis komolyan vette a tanács utasítását, gyorsan hozzálátott az üzletház megépítéséhez, hogy határidőre nyithasson. Segítségére sietett a könyék lakossága is, társadalmi munkával segítették az üzlet építését, any- nyira megörültek, hogy végre lesz boltjuk. (Ugyanígy segítették volna a földművesszö- vetkezetet is, ha épít.) A tanács nem helyeselhette, hogy egymás hegyén-hátán most két bolt is legyen, úgy foglalt állást, hogy a földművesszövetkezet építsen a városnak egy másik részén, mivel másutt is van ellátatlan körzet. Szíjjártó István nem kért nyitásihatáridő-módosítást a késlekedés miatt, hanem az engedély megadásától számított három hónapon — tehát az előírt időn belül — megszerezte az építési engedélyt, az építőanyagot, megépíttette a teljesen új boltépületet, beszerezte hozzá az árut, berendezte és megnyitotta!!). Közben be kellett jelentenie nyitási szándékát, hogy a különböző hatóságok felülvizsgálhassák, ez megtörtént, rendben találták a boltot, engedélyezték is a nyitást. Ráadásul semmiképpen sem valami sebtiben összetákolt építményről van szó, mert erre meg sem adták volna az engedélyt. Kívülről nézve is tetszetős téglaépület, megfelelő alapozással, szigeteléssel. Van benne egy tágasabb árusítóhelyiség, ebből nyílik az áruraktár, a mosdófülke, az épület másik oldaláról pedig az angol WC és a göngyölegraktár. Sajnos, Szekszárd város peremrészein még nem minden vegyesbolt éri el ezt a színvonalat ... Több szói' Vevő fordul meg naponta a boltban. — Az első havi, májusi forgalom 47 000 forint voit — mondja Szíjjártó István —, több a vártnál, mert csak 30 000-re számítottam. • m rról nincs pontos ada- tunk, hogy időközben hány megbeszélést, értekezletet tartottak a földművesszövetkezetnél az új gazdasági mechanizmusról. Azt viszont tudjuk, hogy Szíjjártó István ugyanennek a földművesszövetkezetnek a dolgozója, de nem nagyon szereti az értekezleteket... BODA FERENC Fiatal szakemberek érkeznek a tsz-ekbe A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya 75 idén végző fiatal mezőgazdasági szakember kihelyezéséről gondoskodik. A megyébe érkező fiatalok közül 13-an agrártudományi egyetemet, heten agrártudományi főiskolát, ötvenötén felsőfokú technikumot végeztek. A fiatal szakemberek az igényeknek megfelelően, a termelőszövetkezetekben gyakornoki beosztásba nyernek elhelyezést, gyarapítják a tsz-ek szakemberellátottságát, s végzettségüknek megfelelően, tudásukkal segítik a termelőszövetkezetek munkáját. A végzősök közül többen ösztöndíjjal tanultak, s a többség gyakorlati munkára oda, abba a tsz-be kerül, ahonnét az ösztöndíjat folyósították számára. A megyébe érkező 75 mezőgazdasági szakember között szép számban vannak nők, akik a mező- gazdaságban mint gyakornokok, a különböző szakágakban dolgoznak. Dombóvárról jelentették A Süketnémák és Nagyothallók Országos Szövetsége pécsi csoportjának rendezésében, ankétet tartottak Dombóvárot* a Gárdonyi Géza Általános Iskolában. összejövetelükön részt vett dr. Simon Ferenc, a megyei tanács szociálpolitikai osztály- vezetője, valamint a járás és a község szociálpolitfíTai munkatársai. Az úttörők virággal köszöntötték, a pécsi szervezet panoptikumcsoportja műsorral kedveskedett a meghívott 50 vendégnek. Osztatlan érdeklődéssel szemléli a városiasodó Dombóvár község fejlődését a község lakossága, és az átutazó is. Az elmúlt hetekben öt újdonság hívta magára a figyelmet: az Ady Endre utcában a presszó és italbolt, a Hunyadi téren zöldségesüzlet. mellette édességbolt nyílt, a Szabadság utcában a Napsugár cukrászda kapott újabb helyiséget, és talán a sor végén .megemlíthetjük a Gárdonyi téren nyűt krémfagylal- tost is, BVOAVAm LAJOS
