Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
1967. június 4. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Sikeres pártnapok Tamásiban, pénteken az esti órákban, a községi pártszékház nagytermében mintegy százhúsz főnyi hallgatóság előtt tartott pártnapot Somi Benjamin a megyei pártbizottság titkára. Előadásában a mai nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseivel és megyénk építőmunkájának eredményeivel foglalkozott. A megyei titkár többek között részletesen taglalta a Karlovy-Vary-i értekezleten meghirdetett európai biztonság, a katonai blokkok nélküli békés Európa megteremtéséért vívott harc főbb vonásait és sokoldalú tennivalóit. A páitna- pon részt vett Berecz László, a járási pártbizottság titkára is. Szekszárdon ugyancsak petiteken tartott pártnapot Suvanyi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A BM- kubban mintegy kétszáz kommunista és párton kívüli BM-dolgozó vett részt a nemzetközi témájú előadáson. A konzultáció keretében elsősorban a nyugatnémet diplomáciai közeledésről, a Közel- keleti helyzetről. Indonézia kilátásairól érdeklődtek a pártnap résztvevői. Mezőgazda sági újítókiállítás Szék szárdon A mezőgazdasági üzemekben alkalmazott, sokoldalú gépi technika állandó lehetőséget kínál különféle újításokra, ésszerűsítésekre. Megyénkben a szakemberek élnek is ezzel a lehetőséggel — és a gazdaságos termelés érdeke megkívánja azt, hogy a jól bevált elképzeléseket szélesebb körben elterjesszék, alkalmazzák. Ezt a célt szolgálja az a háromnapos mezőgazdasagi újítókiálií- tás is, amely június 10-én, szombaton nyílik Szekszárdon, a városi művelődési ház kertjében, termeiben. A kiállítás három témára oszlik: a műhelyekben, a szántóföldi növénytermesztésben, és az állattenyésztés gépesítésében oe- vezetett újításokra. A kiállításon részt vesznek a gépjavító állomások, erdőgazdaságok, állami gazdaságok és az AGROKER Az újítások, a műszaki fejlesztés kész termékeinek bemutatása mellett a tanácsadó szolgálat lehetővé teszi, hogy azokat más üzemek is átvehessék, azokat a kiállító üzemek megrendelésre legyártják. A tájékoztató szolgálat arra is • alkalmat ad, hogy a szakemberek kicserélhessék tapasztalataikat, ösztönzést kapjanak további elképzelések megvalósítására, egyszerűbb, gyorsabb, termelékenyebb munkamódszerek alkalmazására, elterjesztésére. A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres 5 éves üzemi gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt, vagy 15 éves gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust, termelési osztályvezetői munkakörbe. Lakásigény esetleg megoldható. Szekszárdi Vasipari Vállalat. Szekszárd, Rákóczi u. 13. (66) A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvesz legalább 5 éves üzemi gyakorlattal rendelkező gépésztechnikusokat különböző műszaki munkakörökbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezét: Szekszárdi Vasipari Válla lat, Szekszárd. Rákóczi u. 13. (65) Nevelni nagyszerű! A görög társadalomban az a rabszolga viselte a paidagogos címet, aki a gyerekeket kísérte el az iskoláig. A ma pedagógusát megbecsülés és tisztelet övezi. Legfeljebb csak hivatása rabszolgája lehet. Sxenexi László hitvallása — Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen korunk pedagógusa? — Azt hiszem nagyon fontos, hogy csak az válassza a ped agóguspályát, aki hivatásának érzi, hogy tanítson — válaszolja egy vakítóan fehér matrózblúz gazdája. — S hogy valakiben örök érvényűvé gyökeresedjen a hivatástudat, ahhoz feltétlen kell, hogy szeresse a gyerekeket. Szeresse és megértse, és egy kicsit tisztelje is a gyermeki érzelemvilágot. — Ti, akik az iskolapadban ültök, még meg- érzitek, hogy melyik tanárban van meg a hivatástudat? — Okvetlenül. Az valahogy sugárzik a pedagógusból. Sugárzik a padok felé, felénk és találkozik velünk. Az ilyen tanárokból választunk példaképeket, s tűzbe is mennénk értük. * Szenczi László, a tolnai Földváry Mihály általános gimnázium igazgatója matematika- és fizikatanár. Az igazgatói Íróasztalt rendszeresen felcseréli a katedrával. Idén 32 tanítványa érettségizik. Nyolcán nem írtak matematika írásbelit osztályából, mert a gimnáziumi négy év folyamán mindig ötös érdemjegyet kaptak e tárgyból. További nyolc gyerek írásbelije sikerült jelesre. Az osztály fele tehát jeles matematikus. — Szeretni és becsülni kell a gyereket. Figyelni és vigyázni az érzelemvilágát. Megszerezni a bizalmát, hogy belső egyensúlyát helyére tehessük — mondja Szenczi László. — S ha ez sikerül, a gyerek észrevétlenül hálás; nem kell őt fegyelmezni, s tanulásban is többet ad. Az igazgató-tanárnak respektje van tanítványai előtt. Tartanak tőle. Szigorú. De azt mondják, szeretik. — Arra vágytam az egyetem falai között is, hogy az emberformálók műhelyében gyermekközösséget nevelhessek. Leghőbb vágyam az volt, hogy osztályközösséget bízzanak rám, ahol együtt élhetek tanítványaimmal, s felelősen vezethetem őket. Ezért vállalkoztam 1954-ben vidéki gyermekek nevelésére. Es boldog vagyok, hogy így határoztam. Mert hiszem, tudom és vallom is, hogy nevelni nagyszerű! Zahar Sándor ax úttörőkért — Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen korunk pedagógusa? % — Korunk pedagógusa okvetlenül tisztában kell hogy legyen a kor politikai, társadalmi eseményeivel. Magabiztosan és meggyőződésből beszéljen mindenről. Mi tanulók nagyon érezzük, ha valaki csak azt mondja, amit kell, vagy azt amit érez. * Pedagógus volt Zakar Sándor. Kalaznón, Alsó- pélen tanított. Amikor munkahelye az ifjúsági mozgalom left, csak a katedrától vált meg, de nem a pedagógiától. — Sajátos érzékkel, rendkívüli képességgel tud emberi kapcsolatokat teremteni Zakar Sándor. Egy éve úttörőtitkár itt a tamási járásban. Előtte a KISZ-nél is dolgozott már — mondja Törő György, a tamási járási KISZ-bizottság titkára. — Ehhez a munkához tulajdonképpen elengedhetetlenül szükséges a pedagógiai képesség. — Mi az, ami munkatársi szemmel nézve a legjobban megkönnyíti Zakar Sándor munkáját? Mi az, amit talán még irigyelni is lehet tőle? — Nagyon jól ismeri az egész járást. Legjobban mindünk közül. Mozgékony, gyors ember. Mindig kér, sohasem utasít, s minden szavát mégis „parancsnak” veszik. Legalább is úgy teljesítik. Lelkesedéssel csinálja munkáját, mert szereti a gyerekeket, a pajtásokat, az úttörőket. Legutóbb egy járási úttörőtábor építésének ügyét intézte. Nagy-nagy akarattal, hittel és hévvel. Kijárt sok támogatást, — s a nyáron már lesz hol táborozniuk a járás úttörőinek. Usxingeréh a faluért — Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen korunk pedagógusa? — Aki vidéken tanít manapság, annak nemcsak a gyerekekkel, de a faluval is törődnie kell. Amikor vége a tanításnak, akkor a dolgozatfüzetek javítása, a másnapi felkészülés mellett a falu, a község számtalan ügyes-bajos dolga is a pedagógusra szakadhat, és ott, ahol szeretik a tanítót, szakad is. Igazán nagy energiát követel ez minden igazi pedagógustól ebben a gyorsan fejlődő, rohanó, alakuló században. Aki csak átmeneti helynek tekinti a falut, aki kicsit lenézi, ezeknek a követelményeknek képtelen megfelelni. * — A férjem 19 éves volt, amikor először tanított itt. Amikor megesküdtünk — mondja Uszinger Péterné —. akkor hívták vissza ide őt, s vele engem is. Ennek már hat éve. Most már 72 gyerek jár a murgai iskolába, ahol a pedagógus-házaspár és egy képesítés nélküli tanító, Verseghy Zsuzsanna foglalkozik velük. Uszinger Péter a négy felső osztályt tanítja. A heti 24 óra helyett 38-at ad le. Hat óra ebből a német nyelv. Akiket megkérdez az idegen a faluban, csak egybehangzó választ adnak: nagyon szeretjük őket, egész más az iskola, amióta ők ketten itt vannak. Mindenben igyekeznek segíteni. Előfordult már, hogy éjszaka is megzavartuk az álmukat. Készségesek voltak. A tanító úr azonnal kocsiba ült, hogy a beteg hamarább jusson orvoshoz, ök olyan pedagógusok, akik igazán sokat' tesznek a faluért. Köszöntő helyett — Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen korunk pedagógusa? A kérdésre sokféle választ lehet adni. Sokat követelünk és várunk ma a pedagógusoktól. Türelmes, áldozatos munkát, sok-sok cselekvést, példamutatást és tudást. Az indulatok néha elszaladnak. De az egyes esetektől eltekintve, általában tisztelet, megbecsülés övezi az óvónőket, tanítókat, tanárokat. Azokat, akik a ma gyerekét, a jövő társadalmának emberét nevelik, formálják, alakítják. Pedagógusnak lenni szép hivatás és nagy-nagy felelősség, mert ahogy Móra Ferenc írja: „A pedagógia eltörölhetetlen jegyet nyom az ember leikébe, mint a vörös bor a fehér abroszra.” MÉRY ÉVA Ötféle... Ismerek családot, ahol minden ki iparkodik széppé, lakályossá tenni az otthont. Aki betér hozzájuk, első pillantásra megállapítja, igényesek, rend van náluk. Később, ha a vendég jobban körülnéz, meglepődik, meri észreveszi az ágy alá sepert szemetet, a rozsdásodó kilincseket és a tűzhely alatt a mosatlan edényeket. Úgy tesz az ember, mintha nem látna semmit, sőt kínosan ügyel rá, hogy ne vegyék észre rajta a vendéglátók a meglepetést, amit a mutatós igényesség és á dugva tartott nemtörődömség váltott ki. * Erről jut eszembe, vannak akik azt hiszik, hogy aki néz, az egyúttal lát is. Pedig nézni és látni nem ugyanaz. A kettőt lehet együtt esinálni, de lehet kil- lün-külön. Megnézzük például Szekszárdon a kirakatokban a végzős diákok tablóit. Aki csak nézni tud, az megáll a tablók előtt, ismerőst keres és elmereng: barátom, hogy múlnak az évek, az Ica tegnap még kislány volt, most meg már hölgy. Aki viszont látva nézi a tablókat, az ennél többet gondol. Arra gondol: Szekszárdon lassan több lesz a tabló, mint a kirakat, míg húsz évvel ezelőtt három tablóra ráfért a város valamennyi végzős diákja. * Mindegyik mesterségnek, az újságírásnak is megvannak a maga műhelytitkai. Ezek közül most emeljük ki a célba- találás tudományát. Nem mindig sikerül. Még a mesterlövővel is előfordul, hogy telitalálat helyett bakot lő. Velünk is megesik. Legutóbb néhány sorban elmarasztaltuk a szekszárdi autóbusz- állomást, hogy így, meg úgy. a teremtésit neki. S tettük ezt pontosan akkor, amikor az AKÖV éppen azon fáradozott. hogy a televíziók fel- szerelésével hazánk egyik legkorszerűbb pályaudvara legyen a szekszárdi autóbusz- állomás. Hasonlattal élve, olyan ez a mellétalálás, mintha a termelőszövetkezetben az elnök aratáskor megdorgálná a kombájnosokat, hogy nem tudnak kaszát kalapálni. * Kéty és Hőgyész között, az út mentén, néhány évvel ezelőtt felépítették Murga község autóbusz-váróját. Amikor arra járok, mindig megnézem, nem másért, a hovatartozást jelző felirat miatt. A völgyben megbúvó csöppnyi kis falu nevét a parányi váróterem tetején hatalmas betűk hirdetik, Így: MURGA. A betűk nagysága láttán arra gondol az ember, hogy lám, a törekvés minden akadályt legyőz. Murgának sok mindene nincs, de az út mentén van neki egy akkora felirata, amekkorával sokszor még a városok sem dicsekedhetnek. * A dombóvári szálloda a megye egyik legszebb új létesítménye — a szekszárdi piactéren, a tűzfalon. Erre a tűzfalra valamikor rápirgó!. ták Tolna megye térképéi, megjelölték rajta a jelentősebb földmű vessző vetkezeti létesítményeket. A boltokat, az áruházakat, a vendéglőket, s Dombóvárnál a szállodát. A falon tehát már régóta megvan, most csak az volna a jó, ha nem a falon '"'Ina az épület, hanem D'm-’m'-äron is. mert ott még nincs. íme ez az az eset, amV-or a „van” majd csak lesz. Látszólag ez az az eset. A valóság ugyanis egészen más. A' ♦üzfalra rajzolt térk-m készt, ői hittek az építkezési határidőkben. TOLNA MEGYEI TÁJ Foto: Bakó Jenő — ír. —
