Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-30 / 152. szám
1961 jűnins 30= TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 NEB-vizsgálat a személyszállítás helyzetéről A riporterőrs jelenti: Dombomban hét őrtűs • és hét fáklya köszöntötte a KISZ VII. kongresszusát A KISZ VII. kongresszust? alkalmából a fadd-rtombori KISZ- vezetöképzb táborban színpompás estet rendeztek. Sötétedés után hét színes rakéta jelezte az ünnepség megnyitását. A Duna túlsó partján hét fáklya gyűlt, a KISZ VII. kongresszusa tiszteletére, majd a fáklyavivő csónakok átmentek a táborba. A tábor területéről kiindulva, három fáklya vivő kislány meggyújtotta a tábortüzet, mintegy jelezve az ünnepi műsor kezdetét. A pajtások verssel, énekkel köszöntötték a kongresszust. Kajári Antal, a tábor vezetője tájékoztatta az úttörőket a VII. kongresszus céljáról, feladatairól és jelentőségéről. A fellobbanó őrtüzek lángjánál elhatározás született: munkánkat a jövőben még lelkiismeretesebben, eredményesebben végezzük. M. I. —L A. —F. ZS. Módosították a propán-bután gáz és az olajkályha elosztási rendjét A hazánkban végbemenő gazdasági, társadalmi átalakulás, kulturális fejlődés egyre nagyobb igényeket támaszt a személyszállítással szemben. Az iparosodás következtében megnőnek a dolgozók munkába szállításával kapcsolatos feladatok, a közoktatás fejlődése következtében egyre több tanulót kelt rendszeresen szállítani az iskolákba és haza, rohamosan nő a pihenési, üdülési céllal utazók száma. Hogyan látja el az egyre nagyobb személyszállítási feladatokat a két fő közlekedési ágazat, a vasúti és az autóbuszközlekedés, miként lehetne javítani a helyzeten, ennek elemzését és megfelelő javaslatok kidolgozását célozna az az országos vizsgálat, amit a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kezdeményezésére bonyolít le közösen a minisztérium és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálatba — lévén az országos jellegű —, bekapcsolódott a megye népi ellenőrzési apparátusa is. Két hónappal ezelőtt alakultak meg a munkacsoportok és most, miután minden járástól beérkeztek a jelentések, azok összesítése folyik. Július közepén tárgyalja meg a vizsgálat anyagát a megyei népi ellenőrzési bizottság. Mint arról a megyei népi ellenőrzési bizottságnál tájékoztattak bennünket, a vizsgálatban közel száz népi ellenőr vett részt. Harminchét vállalatnál, intézménynél — köztük a megye legnagyobb olyan vállalatainál, melyek dolgozóinak tekintélyes része rendszeresen vonattal, vagy autóbusszal jár be munkahelyére —, végeztek helyszíni vizsgálatot. Bekérték az adatokat a megye középiskoláitól, a szekszárdi szakmunkás- képző intézettől, valamint 25 körzetesített iskolától is, a bejáró tanulókra vonatkozóan. A munkabizottságok több alkalommal utaztak is vonaton és autóbuszon, hogy személyes tapasztalatokat is szerezzenek. Az egyik dombóvári munkacsoport például egy napot töltött e4 azzal, hogy—"mint utasok —, megvizsgálják az utasellátás színvonalát a Bátaszék—dombóvári vonalon. A minden kérdésre kiterjedő vizsgálat tehát igen sok problémát hozott felszínre, ezek megoldása az elkövetkezendő évek feladata lesz. Itt csak a teljesség igénye nélkül tudunk ismertetni néhány megállapítást. Megyénk községeinek csak kisebbik része rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel, a járási székhelyeket is csak nagy kerülővel lehet vasúton a megye- székhelyről megközelíteni. A személyszállítási feladatok zöme tehát az autóbuszközlekedésre hárul. Az AKÖV a rendszeresen jelentkező igényeket többé- kevésbé mennyiségileg ki tudja elégíteni, — 1960-tól 1966-ig a vállalat személyszállítási teljesítménye megduplázódott —, azonban a csoportos kirándulásokra irányuló különjárat-kérelmeknek közel felét kénytelen — járműhiány miatt — visszautasítani. Igv a különjárati kocsikat igénylő vállalatok, intézmények gvakran csak a szomszéd megyékből tudnak autóbuszt kapni, ezek azonban sokba kerülnek, mivel meg kell fizetni azt az utat is, amit üresen tesznek meg Pécsről, vagy Dunaújvárosból az indulási helyig. Kívánatos lenne a személyszállítás további átterelése is az autóbusz-közlekedésre. Súlyos problémák vannak a megyeszékhely északi vonzáskörzetében: Tolnáról, Faddróíl, Bogyisalóról sokan járnak be úgy, hogy autóbusszal jutnak el a tolna- mözsi vasútállomásra, ott vonatra szállnak, bejönnek Szekszárd- ra és innét ismét autóbusszal mennek a munkahelyükre, például a műszergyárba. Rengeteg időt veszítenek ezáltal a dolgozók, kevesebb jut pihenésre, keveset lehetnek otthon. Sokkal célszerűbb lenne teljes egészében autóbusszal megoldani e dolgozók szállítását. Várakozási idő: 103 perc A megye 5242 középiskolai tanulójának több mint egyharma- da, kereken 1800 fiatal jár be távolabbról az iskolába, ötszázan vonattal, a többiek busszal. A vonattal bejárók közül mindössze háromnak nem kell a beérkezéstől számítva negyedóránál többet várakoznia a tanítás megkezdéséig. Dombóváron például 49 középiskolai tanuló már a reggeli, 6 óra 01 perckor befutó személyvonattal beérkezik, két óra telik el, a tanítás megkezdéséig. A busszal bejáró 1300- ból csak ötvennek nem kell reggel várakoznia. Hasonló a helyzet e fiatalok hazautazásánál is. A körzetesített általános iskolákba bejáró ezer, autóbusszal utazó fiatal átlagos várakozási ideje 29 perc, az ugyancsak közel ezer vonattal bejárónak pedig 103 perc. Miután a vonatok menetrendjét, sokkal nehezebb a tanítás kezdéséhez és befejezéséhez igazítani, itt is csak az segíthet, ha újabb autóbuszokat, „iskolajáratokat” állítanak be. A megyei népi ellenőrzési bizottság számos javaslatot tesz majd a helyzet javítására. A javaslatok egy része olyan, hogy helyileg, nagyobb beruházások nélkül is megvalósítható, többhöz azonban központi beruházás, vagy egyéb intézkedés szükséges. Az AKÖV-nél már most tanulmányozzák — még a' vizsgálat lezárása előtt —, hogy milyen intézkedésekre futná saját erőből. Az országos vizsgálat — melyhez a megyei személyszállítási helyzet elemzése is hozzájárul — megfelelő támpontot ad a közeli és távolabbi jövő közlekedésfej lesztési intézkedéseinek, terveinek kidolgozásához. J. J. A propán-bután gáztermelés növekedése, valamint a palack- és készülékellátás megfelelő fedezete lehetővé tette, hogy 1967. július 1-től módosítsák a propánbután gáz elosztási rendjét. Mint ismeretes eddig az időpontig a tanácsok vb kereskedelmi osztályai adták ki a lakosság részére a propán-bután gáz használati engedélyeket. A jövőben a tanácsok ilyen irányú tevékenysége teljes egészében megszűnik, mivel a propán-bután gáz kereskedelmi .forgalomba kerül, s az engedélyek a gáz- és a -készülék mennyiségének függvényében kerülnek kiadásra, a területileg illetékes gázszolgáltató vállalat részéről. Ezek után önkéntelenül is felvetődik a kérdés az emberben: mi lesz a tanácsoknál nyilvántartott több ezer igény további sorsa? Az új rendelkezés értelmében a tanácsok vb kereskedelmi osztályán lévő kérelmeket időrendi sorrendben összeállított címjegyzék kíséretében 1967. június 25-ig megküldték a területileg illetékes gázszolgáltató vállalatnak. Itt a kezdeti időszakban a bekapcsolási lehetőségeknek megfelelően elsősorban a tanácsoktól átvett kérelmeket elégítik ki. Az újonnan igénylők, a gázkészülékeket árusító vas- és edényboltokban a vásárlás alkalmával, vagy a gázszolgáltató vállalatnál beszerezhető igénybejelentő űrlapon, személyesen, vagy postán jelenthetik be igényeiket. Az igénybejelentő lap adatainak felülvizsgálása után a gázszolgáltató vállalat írásban közli a foFigyelő gyasztóval, hogy a bekapcsolásra előreláthatólag mikor kerül sor, illetve milyen összegű költségek merülnek fel azzal kapcsolatban. Az új rendelkezés leegyszerűsíti az átírást is. A jövőben elég lesz egy lemondó nyilatkozat, amelyben a régi tulajdonos lemond — költözés stb. címén — gázkészülékének használatáról az új tulajdonos javára. Ennek a lemondó nyilatkozatnak a figyelembevételével a gázszo’gáltató vállalat átírja a használati engedélyt az új tulajdonos javára. Az igéhylő és a gázszolgáltató vállalat szerződést köt egymással, amellyel egyidejűleg az igénylő befizeti a szerelvények árát és a bekapcsolási díjat. A szerelvényeket azonnal meg is kapja a vállalatnál. Ugyanakkor az igénylő megkapja a palack árának befizetéséhez szükséges csekkszelvény is, amelyet befizetés után az első tele palack elszállításánál köteles felmutatni. Mindez egyben azi is jelenti, hogy a jövőben a propán-bután gáz használatával jcapesolatos ügyekben nem a tanácsok vb. kereskedelmi osztályait kell megkeresni az igénylőknek, hanem a gázszolgáltató vállalat területileg illetékes kirendeltségét. Ugyancsak 1967. július 1-től megszűnik az olajkályha-igény- lés is. A tanácsok vb kereskedelmi . osztályain nyilvántartott igényléseket megsemmisítik, mivel a kereskedelem megfelelő mennyiségben rendelkezik olajkályhával, s így azt a vas- és edényboltokban bárki megvásárolhatja. Napirenden: a tsz-szövetségek megalakítása A Ülést tartott a megyei előkészítő bizottság A termelőszövetkezetek országos kongresszusa óta eltelt idő nem ment el nyomtalanul. Termelőszövetkezeti, párt- és állami vezetők ezt az időt arra használták fel, hogy alaposan előkészítsék a szövetkezetek társadalmi- érdekvédelmi szervezetének a tsz- szo vétségnek létrehozását A szövetség céljai általánosan ismertek, hiszen a tsz-kongresz- szus kidolgozta és elfogadta az alapszabály-tervezetet. A termelőszövetkezeti vezetők Hőgyészen,' majd utána Szekszárdon megtartott tanácskozásokon — sokszor egész szenvedélyes hangvételű vitákba bocsátkozva — tárgyaltak a következő lépésről; az előkészítésről, majd pedig a szövetségek megalakításáról. A szövetségek megalakításáról — rpert a Párt Központi Bizottsága mellett működő szövetkezet- politikai munkaközösség megyénként több szövetség megalakítását javasolta, emellett foglalt állást a párt megyei végrehajtó bizottsága, és sok termelőszövetkezeti vezető is... Ilyen előzmények után ült ösz- sze Szekszárdon a megalakítást előkészítő bizottság, amelyben helyet foglalnak tsz-elnökök, a megye párt-, állami és más szerveinek képviselői. Horváth József, a megyei tanács elnök- helyettese tartott; tájékoztatót. A jövőre nézve; a megyei előkészítő bizottság fennmarad, viszont önállóan, az elfogadott javaslatok alapján dolgozik a két szövetséget előkészítő külön- küiön bizottság. A területi elhatárolásnak megfelelően a tamási, a dombóvári és a bonyhádi járás néhány termelőszövetkezetét magába foglaló előkészítő bizottság elnöke Varga Imre szakcsi tsz- elnök. Tagjai: Lóki Miklós és Szuprics János, a dombóvári és a tamási járás tanácselnök-helyettesei, Palócz Tamás, Molnár János, dr. Varsányi József, Erős Mátyás, Siklósi Imre tsz-elnökök, azonkívül Kelemen László és Ko- lozs István járási mezőgazdasági osztályvezetők. A szekszárdi, a paksi és a bonyhádi járás többi szövetkezeteit átfogó szövetség előkészítő bizottságának elnöke Lakos József pálfai tsz-alnök. Tagjai: Vass János, Vincze József, Vayer Mátyás, Ruzsdcs Tibor, Széki János, Horváth István, Pfundtner Sándor, Ettig László és Háhner József, Hosnyánszky György, Kiss Antal és Prick Imre. A megyei előkészítő bizottság javaslatot tett megfelelő munka- program kidolgozására és arra, hogy a megalakítandó szövetségeket milyen programmal „indítsák majd útnak”. György József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője az előző két, tsz-elnöki tanácskozás véleményét összegezve tájékoztatta az előkészítő bizottságot, és javaslatot tett; a két előkészítő bizottság mihamarabb üljön össze, közben a tagok tárgyaljanak a szövetkezeti vezetőkkel a szövetséghez való csatlako- zásróL A szövetség megalakítására akkor kerül sor, ha a területileg érintett termelőszövetkezeteknek 70—75 százaléka közgyűlési határozattal kimondja a csatlakozást. Mint az előző tanácskozásokon, itt 'is szóba került, hogy a szövetségeket mielőbb létre kell hoz- zi, éppen annak érdekében, hogy a szövetkezeteknek minél hathatósabb segítséget adhassanak majd az új mechanizmusra való felkészüléshez — elsősorban a szerződéses feltételek kidolgozásában, az értékesítési lehetőségekről adott tájékoztatással. De ugyanakkor az előkészítést nem szabad elsietni, mert a feladatoknak csak egy jól előkészített társadalom-érdekvédelmi szervezet tud megfelelni. Ennek megfelelően a megyei előkészítő bizottság úgy foglalt álhást, hogy a szövetségeket legkésőbb október elejéig létre kell hozni — de ha a feltételek úgy alakulnak, akár előbb is. A kölesdiek társat keresnek Kibővül a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége. Az erről szóló kormányrendelet a közelmúltban jelent meg és feltételezhető, hogy a megye közös gazdaságaiban mind a vezetők, mind a tagok, nagy figyelemmel tanulmányozzák. Az érdeklődés annál is inkább elképzelhető, mert a rendelet által is hangsúlyozott ésszerű keretek között, máris hasznos • kezdeményezések figyelhetők meg, helyenként Tolna megye termelő- szövetkezeteiben. Ebből a szempontból a kölesdi Egyetértés Tsz jó néhány fejhosszal már meg is előzte a többi mezőgazdasági nagyüzemet. Az üzleti életben a siker egyik velejárója, a gyorsaság. A kölesdiek hetekkel ezelőtt, kapcsolatot teremtettek a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalattal. A termelőszövetkezet ajánlatot kapott, hosszú távra, arra vonatkozóan, hogy a vállalat biztos zöldség- és gyümölcsfelvásárlóként, üzletfél óhajtana lenni. A lehetőség megmozgatta a kölesdiek fantáziáját. Később a Pest- Budai Vendé glátóipari Vállalat is jelentkezett. \Ennek megfelelően megegyezés történt, hogy 196S. január 1-től a kölesdi Egyetértés Termelőszövetkezet vállalja, a két vállalat burgonyával stb. való ellátását. Sőt, részben a feldolgozást is. Ennek megfelelően készítették el a szerződéstervezetet. A fő vállalkozó az Egyetértés Tsz, s ehhez társulnak a környező közös gazdaságok, elsősorban a nagydorogi és a sár szentlőrinci, A vállalatok évi szükséglete 80 vagon hámozott, 20 vagon há- mozatlan burgonya, két vagon mák, öt vagon bab, két vagon lencse, húsz vagon tisztított vegyes zöldségféleség, öt vagon tisztítatlan vegyes zöldségféleség, továbbá bab, gyümölcs, fagylaltalapanyagnak, és más egyéb, vendéglátáshoz nélkülözhetetlen áruféleség. Ahhoz, hogy a vállalatok igényét maradéktalanul kielégítsék, a vállalkozáshoz most még egy olyan termelőszövetkezet is kellene, amelyik rendelkezik gyümölcsössel. A kölesdi termelőszövetkezet üzleti vállalkozása hasznosnak látszik. Enyhíthetnek a foglalkoztatottság gondjain és növelhetik a szövetkezeti tagok jövedelmét. Az áru feldolgozásához szükségük lesz majd gépekre is. A megegyezés értelmében a vállalatok eladják a termelőszövetkezetnek a tisztítóberendezéseket, és a háztartási robotgépeket. — ír —v
