Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

i 196'í. június 18. TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG 9 Fiatalok a felnőttekről Gondolom, a rólunk alkotott képük ugyan­olyan szélsőséges, mint a felnőttek róluk alko­tott képe. Mi azbnban helyzeti előnyben va­gyunk, hiszen az életkor jogán szeretünk nyilat­kozni, kinyilatkozni, méltatlankodni, felháborod­ni, elvárjuk a tisztelettudást, stb. szóval van vé­leményünk a fiatalokról, s néha teljesen meg­feledkezünk arról, hogy nekik is megvan a ma­guk véleménye rólunk. De még mennyire. Néz­zük csak. 2. A diák negyvennyolc éves. A rádióriportét megkérdezte tőle. — És legelőször kinek fogja megmutatni érett­ségi bizonyítványát? — A feleségemnek és az édes­anyámnak. E rövid storyt úgy mondtam el néhány utamba kerülő tizen­évesnek, hogy egyúttal megkér­deztem: látatlanban milyennek képzelik el ezt a- negyvennyolc éves diákot? A műsor a közel­múltban hangzott el a rádióban, s szereplője még elmondta, hogy fizikai munkát végez, foglalkoz­tatja a továbbtanulás gondolata, mert ez nála belső igény, de nem iparkodik más munkakört keres­ni magánaké „Lelkes fej az öreg.* „öntu­datos krapek.” „Nem tudom el­képzelni." „Egyik ember bélye­get gyűjt, a másik nőzik, a har­madik a napot lopja, a negyedik tanul. Egyéni passzió.” „Szereti a mamáját.” Ilyen és ehhez hasonló, elég közhelyszerű meg­állapításokat kaptam. Egy udvarias, és művelt műszergyári fiatal­ember — tavaly érettségizett — a következőket mondta: — Tetszik tudni, én úgy képzelem el, hogy szereti a szüleit és a családját. Biztosra gondo­lom, hogy hobbyja nincs. Tehát sok a ideje. Négy évig járt középiskolába. TetsMk tuditt; ez azt jelentheti, hogy neki otthon nem kell házimunkát végezni. — Szerintem imponáló, hogy valaki negyve­nen túl... — Én, tetszik tudni, nem látok benne semmi különöset. — Érdekelne, miért nem? — Járt neki a tanulmányi szabadság, meg minden, és aki tizenhat éves, annak is rengeteg más elfoglaltsága is van, és az anyagot ugyan­olyan nehéz átvenni, mint a negyvenévesnek. Hm, hm. 3. Elfoglaltság? Álljunk meg egy szóra. Ne in- tézzük el kézlegyintéssel. A felnőttek, a neve­lők kivételével, ritkán veszik figyelembe, hogy némelykor a gyerekek napi munkája legalább annyi, mint a felnőtteké. Most csak azokra gon­dolok, akiket közelről ismerek. Az egyik fiú most végezte el az általános iskola hetedik osz­tályát. Jórendű. Annak idején az egyszereggyel egyidejűleg kezdett zenét tanulni, már évek óta oszlopos tagja a szekszárdi úttörözenekarnak. Ebből következik, hogy szabad idejének nagy része, eleve foglalt. Vagy a próbákra jár, vagy éppen szerepel a rendezvényeken. Ismerek egy meglepően önálló kislányt, aki rendszeresen se­gít a szüleinek bevásárolni, továbbá van mo'z- galmi elfoglaltsága, mert úttörővezető, ezenkívül balettra jár, ezenfelül nyelvet tanul, és ott van még legelső helyen, az általános iskola. A sok pluszt, a szabad idő, a pihenőidő sínyli meg, ugyanúgy, mint a felnőtteknél. 4. Tavaly ősszel egy diáklány hivatalban töl­tötte el a néhány hetes gyakorlati munkaidőt. Véleménye cseppet sem nevezhető hízelgőnek. Szerinte reggeltől délutánig megy a fecsegés, a férfiak a focimeccsről, a nők meg állandóan a frizuráról, az öltözködésről dumcsiznak. Té­májuk unalmas, siránkozásuk meg már „az agyamrg ment, mert örökké panaszkodtak, hogy meg kell szakadni, és főzték a feketét.” A fiatal szakmunkás epésen summáz: — Kiszúrnak velem, hülyének néznek. Fél éve vagyok a vállalatnál, de órabért még nem emeltek. Ök teszik zsebre a nagy lóvékat. Szakmunkásvizsga előtt álló kőművestanuló: — Sok a Páger Antal. — Páger Antal, a színész. De neki jól áll. — Mire alapozod ezt a felte­vést? — Mindenre. Összevissza. *— Es a szüléidről mi a véle­ményed? — Semmi, nem akarok náluk bevágódni. Van hivatal, ahol valóban csak mímelik a munkát, de bennem inkább az a kérdés feszeng: mi­ként fog vélekedni a kislány a felnőttekről, ha majd olyan hely­re kerül, ahol sokat dolgoznak, ahol nincs megállás, s még a szabadságot is nehéz kivenni. A fiatal szakmunkás hetyke kivagyisága vajon miként lohadna le, ha közölnék vele: Fiacskám, pótvizsgával csúsztál csak át, s hogy szakmun­kás vagy, azt nem a tudásodnak, kizárólag a vizsgáztatók jóindulatának köszönheted. Hogy ki a színész? Embere válogatja. Mindenesetre érdekes, hogy a fiatalok egy része elfogult a felnőttekkel szemben, s élek a gyanúperrel, hogy az elfogultságot nem egymás­tól tanulták. 5. Arra kértem tíz-tizennégy éves fiúkat és lá­nyokat. gondoljanak felnőtt ismerőseikre, s mondják el, mit kedvelnek bennük legjobban, és mit nem szeretnek legkiváltképpen? Ketten így válaszoltak: „Az a rossz, hogy nálunk min­denki dolgozik.” „Anyuka örökké ideges.”. A kislányok közül néhányon meglepő módon férfiatlannak hiszik, ha férfiak árusítják a pia­con a paprikapalántát, ha tejeskannával mennek végig az utcán, ha otthon mosogatnak, és ha nagy a hasuk. (Zárójelben megjegyeztem: ti gye­rekek, bizonyára atyai befolyás alatt álltok. Nevettek és tiltakoztak.) Kivétel nélkül mind­egyik gyereknek tetszik a sporthoz értő, a spor­tot kedvelő felnőtt, s egyik fiú kijelentette: „Kint a pályán egyformák vagyunk, otthon nem.” Rosszallják, hogy a szülők csak paran­csolni tudnak, és csak egymás között beszél­getnek. Szeretik azokat a felnőtteket, „akikkel jól el lehet beszélgetni, aki nem óberkodik, akinek jó dumája van, aki menő fej, de az utcán min­dig megszólít, aki sokoldalú, akinek van agya”. S nem szeretik, „aki örökké gyepálja a peda­gógiát, aki veszekedős, aki igazságtalan, aki bántja a kisebbeket, aki nem szereti, hogy játszunk”. A legfiatalabbak képviseletében egy kislány nyilatkozott. — Nektek mindent szabad, a gyerekeknek meg semmit. Célszerűnek láttam a felmérést gyorsan abba­hagyni. SZEKULITY PÉTER Fel kell-e forralni a pasztőrözött tejet ? Ezt a kérdést B. F.-né paksi olvasónk tette fel. Idézünk le­veléből: Nagyon szeretném tudni, hogyan végzik a tej pásztorGzé­sét? Az így kezeltben már nincs en olyan bacilus, amely meg- betegítené az embert? Azt hallottam, mégpedig orvostól, hogy a már pasztőrözött tejtől is megkapták a fertőzést. A válaszért fo­gadja hálás köszönetemet”. Kedves Olvasónk' A feltett kérdés közérdekű. Ismerete azo­nos, Sajnos, sokan még lényegé­ben nem ismerik. A pasztőrözés, Pasteur Lajos (1322—1895) nevéhez fűződik. Egészségügyi szempont­ból a pasztőrözés igen nagy je­lentőségű. Célja, a megbetegítő ikórokozók elölése és általában a tej csírátlanításának elősegítése. PSsztőrözésen mérsékeltebb hő­kezelést értünk, amelynek ered­ményeképpen a tej nyers jellegét és biológiai értékét jobban meg­őrzi, mint a forralt tej. A gya­korlatban a pasztőrözés a tej sav- baktériumok elpusztítása által inkább a tej konzerválását szol­gálja, mint a fogyasztók egész­ségének védelmét, ezért a pasz­tőrözött. tejet is tanácsos felfor­ralni. A pasztőrözés értéke a hevítés hőfokától és időtartamá­tól függ. Többféle pasztőrözési eljárás van. Lassú pasztőrözés­nél a 62—65 C fokra hevített te­jet 15—10 másodpercig, pillanat- pasztőrözésnél 85 fokon 1—2 má­sodpercig tartó hőhatásnak teszik ki. Tejszín pasztőrözése 92 fokon 1—2 percig tart. Tejelő állatok N emberre is átterjedő betegségei­nek okozói közül magas hőfokon történő pasztőrözésnél, a brucel­lózis, a száj- és körömfájás kór­okozója, a salmonellák, stb. el­pusztulnak. A tuberkulózis kór­okozói is nagyrészt elhalnak. Az ilyen módon pasztőrözött tejben a güműkór (tbc) átlag 0,5 száza­lékban maradhatnak meg mérsé­kelten fertőzőképés állapotban. A pasztőrözéssel lecsökken a fertő­ző anyag mennyisége és virulan- tiája (fertőzőképessége) is. A leg­jobb pasztőrözés sem számítható sterilizálásnak, csak 99—9.9.95 szá­zalékos hatásfokú csírapusztító eljárásnak. A tbc-vel erősen fer­tőzött tejben, a pasztőrözés útán is előfordulhatnak viruléntiájuak- ban csökkent, de fertőzőképes baktériumok. A pasztőrözendő te­jet elő kell melegíteni, mert a hideg tej, hirtelen felmelegedése­kor a tej fehérjéinek e£y része odasül és ez a tejnek erősen főtt ízt kölcsönöz. Az előmelegített tej, vagy tejszín pasztőrözését külön­böző típusú úgynevezett vitorlás, dob- és lemezes pasztőrözök vég­zik. Legkorszerűbbek a lemezes pasztőrözök. Ezeken az eljárásokon kívül ultra pasztőrözést is végez­nek, 140—150 C fokon, három­negyed másodpercig tartó hő­hatás alatt. Ezzel az eljárással gyakorlatilag steril (csíramentes) tej állítható elő. Kísérleti állapot­ban van. az elektropasztőrözés, infravörös sugárral, ultrahanggal, radioaktív sugárzással működő pasztőröző készülékek használata is. Pasztőrözni csak 9 savfoknál nem savanyúbb tejet lehet. Na­gyobb savfokú tejeket pasztőrö­zés előtt szóda hozzáadásával „tompítják”’. Pasztőrözés után — nyitott rendszerű pasztőrözök használata esetén —, a forró te­jet az úgynevezett hőcserélő kül­ső bordázatán * csurgatják le. Ilyenkor a hőcserélő csőrendsze­rében áramló hideg, nyers tejtől a pasztőrözött tej 35—40 fokra hül le. A hőcserélőről a bordás hűtőre kerül, ahol szi?itén felül­ről lefelé csorgatva, a hűtő felső részén vizhúvésse!, alsó * ros?c-r pedig mélyre hűtött sóoldattal 3—5 fokra hűtik. Tanácsunk: A tejet minden esetben fel kell for­ralni! Galandféreg Kaptuk az alábbi sorokat: Kedves Négyszemközt! Családunk egyik tagja hosszabb ideje küszködik a gaíandféreggeL Ha az orvos lehajtja gyógyszerekkel és hashajtókkal, pár hónap múlva újból jelentkezik. Legyen szíves megírni, hogyan kerül az em­berbe ez a csúnya, undorító állat? Hogyan kell ellene védekezni? Tisztelettel: Egy olvasó”. Kedves Olvasónk! A galandfér- gességnél a (taeniasis) a fertőzés forrása Tehet: a sertés, a taenia soliüm borsókéit tartalmazó húsa . útján, a- szarvasmarha, a taenia saginita borsókáit tartalmazó hú­sa útján, a bolha, a testébe be­tolakodott, a kutyából származó petékkel. Terjedési módok: A fer­tőzött hús, nyersen, vagy nem kellően' sütött, vagy főzött mó­don való fogyasztása, vagy pe­ték, illetve lárvák egyéb módon való szájba juttatás, fertőzött bolhák, vagy bolharészek be­kebelezése. így a féreg betokoló- dott alakja a szervezetünkbe jut, ahol a fejrésze a bélfalon meg­tapad és megbetegíti az embert. Az emberből a féreg petéit tar­talmazó szelvények a bélsárra! ' kerülnek; ki a szabadba. A ren­geteg petéből némelyek a sertés ivóvízébe, vagy eledelébe jutnak és az megeszi őket. A gyomorba jutva kikéi a pete, majd a lárva a gyomoríalon átfúrva magát a véráramba kerül, amely valamely hajszálérbe sodorhatja. Itt az izmok között megtelepszik és betokozó- dik. Ez a borsóka. A galandféreg teste lapos, sök ízből áll. Kettő­től tíz méter hosszúra is meg­nőhet. A fején négy szívókoron­got és koszorú alakban elhelye­zett horgokat találunk. Ezekkel kapaszkodik meg a vékonybél fa­lában. Itt szívja fel, egész test­felületével, a megemésztett táp­lálékot. Egyes esetekben a vé­szes vérszegénységre emlékeztető szegényvérűséget okoz. A galand- férges embernek alhasi fájdal­mai vannak. Gyakran hányinger kínozza. Étvágytalanság váltako­zik farkasétvággyal. Az ürülés rendetlen. Kísérheti orrcsiklando- zás és fejfájás is a betegséget. Az erős lesoványodás nem ritka eset. Nálunk a galandféreg két­féle alakja szokott előfordulni leginkább: a sertés és a Szarvas- marha galandférge. Az el haj tás csak akkor sikeres, ha a fej is eltávozott. Ha a szitán megszűrt székletben a fej nem kerül edő, akkor a bentmaradt fejrészből újra kinő a teljes hosszú féreg. Ha ismét ízek távoznak, úgy két hónap múlva a hajtás megismét- lendő. Védekezés: ételeinket kel­lő ideig süssük-főzzük! A körmö­ket rövidre kell vágni. Szájba nyúlni minden időben szigorúan tilos! Kézmosás mindannyiónkra kötelező. Szemvédelem A „KUTYA" SIKERE Egy magyar geodéta tavaly Etiópiába utazott, ott fogadta a császár, Halié Szelasszié. A ki­hallgatáson kiderült, hogy mind­ketten kutyabarátok. A magyar vendég megmutatta a császárnak, a KUTYA című lapot, s az any- nyira megtetszett neki, hogy azonnal utasította palota-minisz­terét: rendelje meg. Hailé^Sze- lasszié azóta rendszeres előfize­tője az újságnak, és az érdeke­sebb cikkeket ma is Etiópiában tevékenykedő honfitársunk: for­dítja le a császárnak. Bár az újság címlapján a XXX. évfolyam megjelölés olvasható, a KUTYA következő száma mégis egy éves jubileumot ünnepelhet. Hasonló címen ugyanis régebben is megjelent egy újság, melyet jó Hagyományai miatt elődjének te­kint az újraindult lap. A szer­kesztőbizottság fő feladatának tartja a magyar kutyafajták nép­szerűsítését, s amint azt bekö • szontőjében írta: ápolni kíván­ják az ember és a kutya hagyo­mányos barátságát. A lap kül­földi olvasói önkéntes propagan­distái ennek a tevékenységnek, s az etiópiai császár mellett még nagyon sok más neves személyi­ség szerepel ezen a listán. Így Robert Kennedy, aki magyar faj tájú kutyát tart — nagykunság'1 csörgőt — Mihail Solohov, a No bel-díjas szovjet író, akinek ma­gyar újságírók mutatták meg a lapot, s ezután rendelte meg. Ol­vasója a lapnak Picasso is, har mincezred magával, mert ma mái ennyi példány kel el havonta. Mint érdekességet, említsük még meg: több mint száz „kutya újság” jelenik meg a világon. Az Egyesült Államokban magyar és angol nyelven adnak ki egy ilyer. lapot, amelynek angol címe így hangzik: THE PULI... B, B. I. Idézünk: „Tisztelt Négyszemközt! Nyáron az erős napfénytől egész családunk szembeteg. Könnyezik, leragad, erősen viszket szemünk. Arra kérjük a Négyszemköztőt, Írja meg, mit tegyünk? Menjünk-e orvoshoz? Vagy elég, ba védőszemüveget veszünk? Kö­szönettel: egy édesanya”. Hasonló kérdést minden tavasz- szal és nyár elején kapunk. Azért válaszúnk esäk a lényeget érinti, legfontosabb , érzékszervünk a szem. Különös gondozást nem Igényel. Tisztántartásáról maga a természet gondoskodik, amikor a könnymirigyek váladékával azo­kat állandóan mossa, s Így tisz­tán tartja. Szemeinket óvni kell bizonyos ártalmaktól; különösen -az erős-sugárzástól, portól, füst­től, stb. A napflirdőzés, kvarco­lás,' napfogyatkozás szemlélése, hóról visszaverődő napsugár sok­szor okoz ártalmakat, a kötő­hártyán, sőt néha az ideghártyán is. Ilyen ártalmak ellen tehát a szemet feltétlenül, sötét színű szemüveggel kell védeni! A szem­üveg lehet zöld, barna, sárga’, csak kék színű nem! Tanácsunk: keressék fel kórházunk szemé­szeti osztályát, ahol pontos vizs­gálat után eldöntik, hogy milyen védőszemüveget használjanak. Aki állandóan szemüveget hord, annak az orvos színesben is ren­delhet olyan dioptriás szemüve­get, amelyet szokott használni. A védőszemüveggel éppen olyan tisztán fog látni, mint a rendes szemüvegével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom