Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
i 196'í. június 18. TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG 9 Fiatalok a felnőttekről Gondolom, a rólunk alkotott képük ugyanolyan szélsőséges, mint a felnőttek róluk alkotott képe. Mi azbnban helyzeti előnyben vagyunk, hiszen az életkor jogán szeretünk nyilatkozni, kinyilatkozni, méltatlankodni, felháborodni, elvárjuk a tisztelettudást, stb. szóval van véleményünk a fiatalokról, s néha teljesen megfeledkezünk arról, hogy nekik is megvan a maguk véleménye rólunk. De még mennyire. Nézzük csak. 2. A diák negyvennyolc éves. A rádióriportét megkérdezte tőle. — És legelőször kinek fogja megmutatni érettségi bizonyítványát? — A feleségemnek és az édesanyámnak. E rövid storyt úgy mondtam el néhány utamba kerülő tizenévesnek, hogy egyúttal megkérdeztem: látatlanban milyennek képzelik el ezt a- negyvennyolc éves diákot? A műsor a közelmúltban hangzott el a rádióban, s szereplője még elmondta, hogy fizikai munkát végez, foglalkoztatja a továbbtanulás gondolata, mert ez nála belső igény, de nem iparkodik más munkakört keresni magánaké „Lelkes fej az öreg.* „öntudatos krapek.” „Nem tudom elképzelni." „Egyik ember bélyeget gyűjt, a másik nőzik, a harmadik a napot lopja, a negyedik tanul. Egyéni passzió.” „Szereti a mamáját.” Ilyen és ehhez hasonló, elég közhelyszerű megállapításokat kaptam. Egy udvarias, és művelt műszergyári fiatalember — tavaly érettségizett — a következőket mondta: — Tetszik tudni, én úgy képzelem el, hogy szereti a szüleit és a családját. Biztosra gondolom, hogy hobbyja nincs. Tehát sok a ideje. Négy évig járt középiskolába. TetsMk tuditt; ez azt jelentheti, hogy neki otthon nem kell házimunkát végezni. — Szerintem imponáló, hogy valaki negyvenen túl... — Én, tetszik tudni, nem látok benne semmi különöset. — Érdekelne, miért nem? — Járt neki a tanulmányi szabadság, meg minden, és aki tizenhat éves, annak is rengeteg más elfoglaltsága is van, és az anyagot ugyanolyan nehéz átvenni, mint a negyvenévesnek. Hm, hm. 3. Elfoglaltság? Álljunk meg egy szóra. Ne in- tézzük el kézlegyintéssel. A felnőttek, a nevelők kivételével, ritkán veszik figyelembe, hogy némelykor a gyerekek napi munkája legalább annyi, mint a felnőtteké. Most csak azokra gondolok, akiket közelről ismerek. Az egyik fiú most végezte el az általános iskola hetedik osztályát. Jórendű. Annak idején az egyszereggyel egyidejűleg kezdett zenét tanulni, már évek óta oszlopos tagja a szekszárdi úttörözenekarnak. Ebből következik, hogy szabad idejének nagy része, eleve foglalt. Vagy a próbákra jár, vagy éppen szerepel a rendezvényeken. Ismerek egy meglepően önálló kislányt, aki rendszeresen segít a szüleinek bevásárolni, továbbá van mo'z- galmi elfoglaltsága, mert úttörővezető, ezenkívül balettra jár, ezenfelül nyelvet tanul, és ott van még legelső helyen, az általános iskola. A sok pluszt, a szabad idő, a pihenőidő sínyli meg, ugyanúgy, mint a felnőtteknél. 4. Tavaly ősszel egy diáklány hivatalban töltötte el a néhány hetes gyakorlati munkaidőt. Véleménye cseppet sem nevezhető hízelgőnek. Szerinte reggeltől délutánig megy a fecsegés, a férfiak a focimeccsről, a nők meg állandóan a frizuráról, az öltözködésről dumcsiznak. Témájuk unalmas, siránkozásuk meg már „az agyamrg ment, mert örökké panaszkodtak, hogy meg kell szakadni, és főzték a feketét.” A fiatal szakmunkás epésen summáz: — Kiszúrnak velem, hülyének néznek. Fél éve vagyok a vállalatnál, de órabért még nem emeltek. Ök teszik zsebre a nagy lóvékat. Szakmunkásvizsga előtt álló kőművestanuló: — Sok a Páger Antal. — Páger Antal, a színész. De neki jól áll. — Mire alapozod ezt a feltevést? — Mindenre. Összevissza. *— Es a szüléidről mi a véleményed? — Semmi, nem akarok náluk bevágódni. Van hivatal, ahol valóban csak mímelik a munkát, de bennem inkább az a kérdés feszeng: miként fog vélekedni a kislány a felnőttekről, ha majd olyan helyre kerül, ahol sokat dolgoznak, ahol nincs megállás, s még a szabadságot is nehéz kivenni. A fiatal szakmunkás hetyke kivagyisága vajon miként lohadna le, ha közölnék vele: Fiacskám, pótvizsgával csúsztál csak át, s hogy szakmunkás vagy, azt nem a tudásodnak, kizárólag a vizsgáztatók jóindulatának köszönheted. Hogy ki a színész? Embere válogatja. Mindenesetre érdekes, hogy a fiatalok egy része elfogult a felnőttekkel szemben, s élek a gyanúperrel, hogy az elfogultságot nem egymástól tanulták. 5. Arra kértem tíz-tizennégy éves fiúkat és lányokat. gondoljanak felnőtt ismerőseikre, s mondják el, mit kedvelnek bennük legjobban, és mit nem szeretnek legkiváltképpen? Ketten így válaszoltak: „Az a rossz, hogy nálunk mindenki dolgozik.” „Anyuka örökké ideges.”. A kislányok közül néhányon meglepő módon férfiatlannak hiszik, ha férfiak árusítják a piacon a paprikapalántát, ha tejeskannával mennek végig az utcán, ha otthon mosogatnak, és ha nagy a hasuk. (Zárójelben megjegyeztem: ti gyerekek, bizonyára atyai befolyás alatt álltok. Nevettek és tiltakoztak.) Kivétel nélkül mindegyik gyereknek tetszik a sporthoz értő, a sportot kedvelő felnőtt, s egyik fiú kijelentette: „Kint a pályán egyformák vagyunk, otthon nem.” Rosszallják, hogy a szülők csak parancsolni tudnak, és csak egymás között beszélgetnek. Szeretik azokat a felnőtteket, „akikkel jól el lehet beszélgetni, aki nem óberkodik, akinek jó dumája van, aki menő fej, de az utcán mindig megszólít, aki sokoldalú, akinek van agya”. S nem szeretik, „aki örökké gyepálja a pedagógiát, aki veszekedős, aki igazságtalan, aki bántja a kisebbeket, aki nem szereti, hogy játszunk”. A legfiatalabbak képviseletében egy kislány nyilatkozott. — Nektek mindent szabad, a gyerekeknek meg semmit. Célszerűnek láttam a felmérést gyorsan abbahagyni. SZEKULITY PÉTER Fel kell-e forralni a pasztőrözött tejet ? Ezt a kérdést B. F.-né paksi olvasónk tette fel. Idézünk leveléből: Nagyon szeretném tudni, hogyan végzik a tej pásztorGzését? Az így kezeltben már nincs en olyan bacilus, amely meg- betegítené az embert? Azt hallottam, mégpedig orvostól, hogy a már pasztőrözött tejtől is megkapták a fertőzést. A válaszért fogadja hálás köszönetemet”. Kedves Olvasónk' A feltett kérdés közérdekű. Ismerete azonos, Sajnos, sokan még lényegében nem ismerik. A pasztőrözés, Pasteur Lajos (1322—1895) nevéhez fűződik. Egészségügyi szempontból a pasztőrözés igen nagy jelentőségű. Célja, a megbetegítő ikórokozók elölése és általában a tej csírátlanításának elősegítése. PSsztőrözésen mérsékeltebb hőkezelést értünk, amelynek eredményeképpen a tej nyers jellegét és biológiai értékét jobban megőrzi, mint a forralt tej. A gyakorlatban a pasztőrözés a tej sav- baktériumok elpusztítása által inkább a tej konzerválását szolgálja, mint a fogyasztók egészségének védelmét, ezért a pasztőrözött. tejet is tanácsos felforralni. A pasztőrözés értéke a hevítés hőfokától és időtartamától függ. Többféle pasztőrözési eljárás van. Lassú pasztőrözésnél a 62—65 C fokra hevített tejet 15—10 másodpercig, pillanat- pasztőrözésnél 85 fokon 1—2 másodpercig tartó hőhatásnak teszik ki. Tejszín pasztőrözése 92 fokon 1—2 percig tart. Tejelő állatok N emberre is átterjedő betegségeinek okozói közül magas hőfokon történő pasztőrözésnél, a brucellózis, a száj- és körömfájás kórokozója, a salmonellák, stb. elpusztulnak. A tuberkulózis kórokozói is nagyrészt elhalnak. Az ilyen módon pasztőrözött tejben a güműkór (tbc) átlag 0,5 százalékban maradhatnak meg mérsékelten fertőzőképés állapotban. A pasztőrözéssel lecsökken a fertőző anyag mennyisége és virulan- tiája (fertőzőképessége) is. A legjobb pasztőrözés sem számítható sterilizálásnak, csak 99—9.9.95 százalékos hatásfokú csírapusztító eljárásnak. A tbc-vel erősen fertőzött tejben, a pasztőrözés útán is előfordulhatnak viruléntiájuak- ban csökkent, de fertőzőképes baktériumok. A pasztőrözendő tejet elő kell melegíteni, mert a hideg tej, hirtelen felmelegedésekor a tej fehérjéinek e£y része odasül és ez a tejnek erősen főtt ízt kölcsönöz. Az előmelegített tej, vagy tejszín pasztőrözését különböző típusú úgynevezett vitorlás, dob- és lemezes pasztőrözök végzik. Legkorszerűbbek a lemezes pasztőrözök. Ezeken az eljárásokon kívül ultra pasztőrözést is végeznek, 140—150 C fokon, háromnegyed másodpercig tartó hőhatás alatt. Ezzel az eljárással gyakorlatilag steril (csíramentes) tej állítható elő. Kísérleti állapotban van. az elektropasztőrözés, infravörös sugárral, ultrahanggal, radioaktív sugárzással működő pasztőröző készülékek használata is. Pasztőrözni csak 9 savfoknál nem savanyúbb tejet lehet. Nagyobb savfokú tejeket pasztőrözés előtt szóda hozzáadásával „tompítják”’. Pasztőrözés után — nyitott rendszerű pasztőrözök használata esetén —, a forró tejet az úgynevezett hőcserélő külső bordázatán * csurgatják le. Ilyenkor a hőcserélő csőrendszerében áramló hideg, nyers tejtől a pasztőrözött tej 35—40 fokra hül le. A hőcserélőről a bordás hűtőre kerül, ahol szi?itén felülről lefelé csorgatva, a hűtő felső részén vizhúvésse!, alsó * ros?c-r pedig mélyre hűtött sóoldattal 3—5 fokra hűtik. Tanácsunk: A tejet minden esetben fel kell forralni! Galandféreg Kaptuk az alábbi sorokat: Kedves Négyszemközt! Családunk egyik tagja hosszabb ideje küszködik a gaíandféreggeL Ha az orvos lehajtja gyógyszerekkel és hashajtókkal, pár hónap múlva újból jelentkezik. Legyen szíves megírni, hogyan kerül az emberbe ez a csúnya, undorító állat? Hogyan kell ellene védekezni? Tisztelettel: Egy olvasó”. Kedves Olvasónk! A galandfér- gességnél a (taeniasis) a fertőzés forrása Tehet: a sertés, a taenia soliüm borsókéit tartalmazó húsa . útján, a- szarvasmarha, a taenia saginita borsókáit tartalmazó húsa útján, a bolha, a testébe betolakodott, a kutyából származó petékkel. Terjedési módok: A fertőzött hús, nyersen, vagy nem kellően' sütött, vagy főzött módon való fogyasztása, vagy peték, illetve lárvák egyéb módon való szájba juttatás, fertőzött bolhák, vagy bolharészek bekebelezése. így a féreg betokoló- dott alakja a szervezetünkbe jut, ahol a fejrésze a bélfalon megtapad és megbetegíti az embert. Az emberből a féreg petéit tartalmazó szelvények a bélsárra! ' kerülnek; ki a szabadba. A rengeteg petéből némelyek a sertés ivóvízébe, vagy eledelébe jutnak és az megeszi őket. A gyomorba jutva kikéi a pete, majd a lárva a gyomoríalon átfúrva magát a véráramba kerül, amely valamely hajszálérbe sodorhatja. Itt az izmok között megtelepszik és betokozó- dik. Ez a borsóka. A galandféreg teste lapos, sök ízből áll. Kettőtől tíz méter hosszúra is megnőhet. A fején négy szívókorongot és koszorú alakban elhelyezett horgokat találunk. Ezekkel kapaszkodik meg a vékonybél falában. Itt szívja fel, egész testfelületével, a megemésztett táplálékot. Egyes esetekben a vészes vérszegénységre emlékeztető szegényvérűséget okoz. A galand- férges embernek alhasi fájdalmai vannak. Gyakran hányinger kínozza. Étvágytalanság váltakozik farkasétvággyal. Az ürülés rendetlen. Kísérheti orrcsiklando- zás és fejfájás is a betegséget. Az erős lesoványodás nem ritka eset. Nálunk a galandféreg kétféle alakja szokott előfordulni leginkább: a sertés és a Szarvas- marha galandférge. Az el haj tás csak akkor sikeres, ha a fej is eltávozott. Ha a szitán megszűrt székletben a fej nem kerül edő, akkor a bentmaradt fejrészből újra kinő a teljes hosszú féreg. Ha ismét ízek távoznak, úgy két hónap múlva a hajtás megismét- lendő. Védekezés: ételeinket kellő ideig süssük-főzzük! A körmöket rövidre kell vágni. Szájba nyúlni minden időben szigorúan tilos! Kézmosás mindannyiónkra kötelező. Szemvédelem A „KUTYA" SIKERE Egy magyar geodéta tavaly Etiópiába utazott, ott fogadta a császár, Halié Szelasszié. A kihallgatáson kiderült, hogy mindketten kutyabarátok. A magyar vendég megmutatta a császárnak, a KUTYA című lapot, s az any- nyira megtetszett neki, hogy azonnal utasította palota-miniszterét: rendelje meg. Hailé^Sze- lasszié azóta rendszeres előfizetője az újságnak, és az érdekesebb cikkeket ma is Etiópiában tevékenykedő honfitársunk: fordítja le a császárnak. Bár az újság címlapján a XXX. évfolyam megjelölés olvasható, a KUTYA következő száma mégis egy éves jubileumot ünnepelhet. Hasonló címen ugyanis régebben is megjelent egy újság, melyet jó Hagyományai miatt elődjének tekint az újraindult lap. A szerkesztőbizottság fő feladatának tartja a magyar kutyafajták népszerűsítését, s amint azt bekö • szontőjében írta: ápolni kívánják az ember és a kutya hagyományos barátságát. A lap külföldi olvasói önkéntes propagandistái ennek a tevékenységnek, s az etiópiai császár mellett még nagyon sok más neves személyiség szerepel ezen a listán. Így Robert Kennedy, aki magyar faj tájú kutyát tart — nagykunság'1 csörgőt — Mihail Solohov, a No bel-díjas szovjet író, akinek magyar újságírók mutatták meg a lapot, s ezután rendelte meg. Olvasója a lapnak Picasso is, har mincezred magával, mert ma mái ennyi példány kel el havonta. Mint érdekességet, említsük még meg: több mint száz „kutya újság” jelenik meg a világon. Az Egyesült Államokban magyar és angol nyelven adnak ki egy ilyer. lapot, amelynek angol címe így hangzik: THE PULI... B, B. I. Idézünk: „Tisztelt Négyszemközt! Nyáron az erős napfénytől egész családunk szembeteg. Könnyezik, leragad, erősen viszket szemünk. Arra kérjük a Négyszemköztőt, Írja meg, mit tegyünk? Menjünk-e orvoshoz? Vagy elég, ba védőszemüveget veszünk? Köszönettel: egy édesanya”. Hasonló kérdést minden tavasz- szal és nyár elején kapunk. Azért válaszúnk esäk a lényeget érinti, legfontosabb , érzékszervünk a szem. Különös gondozást nem Igényel. Tisztántartásáról maga a természet gondoskodik, amikor a könnymirigyek váladékával azokat állandóan mossa, s Így tisztán tartja. Szemeinket óvni kell bizonyos ártalmaktól; különösen -az erős-sugárzástól, portól, füsttől, stb. A napflirdőzés, kvarcolás,' napfogyatkozás szemlélése, hóról visszaverődő napsugár sokszor okoz ártalmakat, a kötőhártyán, sőt néha az ideghártyán is. Ilyen ártalmak ellen tehát a szemet feltétlenül, sötét színű szemüveggel kell védeni! A szemüveg lehet zöld, barna, sárga’, csak kék színű nem! Tanácsunk: keressék fel kórházunk szemészeti osztályát, ahol pontos vizsgálat után eldöntik, hogy milyen védőszemüveget használjanak. Aki állandóan szemüveget hord, annak az orvos színesben is rendelhet olyan dioptriás szemüveget, amelyet szokott használni. A védőszemüveggel éppen olyan tisztán fog látni, mint a rendes szemüvegével.
