Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-16 / 140. szám
1 »67. Junius lé. YOLPÍA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Szakmunkástanulók - a szakm unkásképzósről Az iskolaév befejeződött a mezőgazdasági szakmunkástanuló- iskolákban is. Országszerte folynak az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzett tanulók szerződtetése a mezőgazdasági szakmákra. A fiatalok figyelme mindinkább a továbbtanulási lehetőséget biztosító, az otthoni munkalehetőséget nyújtó mező- gazdasági szakmák felé fordul. A lengyeli szakmunkástanulóiskola néhány tanulójával beszélgettünk a szakmunkásképzésről, annak fény- és árnyoldalairól, tapasztalataik alapján. Schlégl Teréz másodéves zöld- „Tizennégyen végzünk az idén ségtermesztő szakmunkástanuló baromfitenyésztő szakmában, de Závödről szerződött. Mivel a tér- nem biztos, hogy lesz munkahe- melőszövetkezetben szerződésé- lyünk. Vannak az osztályban, nek idején zöldségtermesztés akik gyakorlati idejüket sem tud- nem folyt, ezért a lengyeli szak- ták már a szakmában letölteni, munkástanuló-iskola tangazda- mert időközben szerződtető gazságával kötött szerződést. daságuk a baromfitenyésztést „Kereskedőiskolába szerettem felszámolta. A hácsi termelőszö- volna eredetileg menni. Ezért je- vetkezetben, melynek tanulója lentkezési lapomon első helyen vagyok, ezer darab tojótyúk van. ezt, második helyen a zöldség- Rajtam kívül még egy szakmun- termesztő szakmát jelöltem meg. kást képez a termelőszövetkezet. Szeretem a természetet, a nővé- A baromfilétszám még egy szak- nyeket, a szabadban, jó levegőn munkásnak sem köti le teljes ka- végzett munkát. Nem rejtem vé- paritását, és nem biztosít meg- ka alá, ha szakmunkás-bizonyít- felelő keresetet sem. Hát még vényt szereztem, technikumban kettőnek! A szakma szeretete, de szeretnék tovább tanulni. Ilyen családi körülményeim is arra gondolattal többen is foglalkoz- késztetnek, hogy otthon maradnak osztályúnkban. Sajnos, nem jak. Hazakerülve tehát mindjárt biztos, hogy mire végzek, lesz-e nehézségekbe ütközöm. Osztályzöldségtermesztés Závodon. Pe- társnőimmel való beszélgetések dig én otthon szeretnék dolgoz- során az a véleményük alakult ni a termelőszövetkezetben. Az ki, hogy nagyobb' körültekintésiskolában olyan felkészítést ka- sei kellene a termelőszövetkezetek- punk, hogy jó szakmunkás le- nek tanulót szerződtetni és csak hét belőlünk. Nekem külön sze- olyanokat és annyit, amennyire a rencsém, hogy a tangazdasággal jövőben szükség lesz. Felvetődött szerződhettem, mert itt gyakorla- az is, hogy lehetőséget kellene téti képzésemet maximálisan biz- remteni az így hopponmaradt tosítják. Több osztálytársnőm pa- szakmunkások rokonszakmára naszkodik, hogy gyakorlati kép- történő átképzésére, zésük idején a termelőszövetkehte ÄIS“ tenyésztő szakmunkás is lehetne gyakorlati készség megszerzésé- rövid ^átképzés hez az iskola segítségét kell Véleményünk szerint a baromfiigénybe venniök. Az iskolán az élet nem csupán munkából és után is, hiszen az általános szakmai alapokat minden állat- tanulásból áll. Szórakozási, spor- tenyésztési szakmához megszerez- tolási lehetőség áll rendelkező- Az lSk«lai képzéssé! lépcsősünkre, klubesteket, szakmai ve- ^tban csupán az lenne a meg- télkedőket, bálokat is rendezünk. Jegyzésem, hogy lelkiismeretes. Élénk a KISZ-élet is. Osztá- ala.P°s> az elmeleti felkészülést lyunkban mindenki KISZ-tag. teljesen biztosítja, azonban pilla- Már ez is kötelez bennünket, natnjnlag sokirányú gyakorlati hogy jól tanuljunk, jó szakmun- kérdés nincs meg biztosítva, és kásokká váljunk. Nem mindegy ez^ nem pótoljak az üzemekben az, hogy az életbe kikerülve mi- tett szakmai látogatások sem.” lyen megbecsülést szerzünk a A társalgóban három gépészszakmának, a szakmunkának. ’ tanuló ül együtt. Kosár István Montág Antal harmadéves gé- másodéves gépész a Szekszárdi pész Baranya megyéből, a vó- Állami Gazdaság tanulója, Kiss kányi Uj Élgt Tsz tanulójaként Ferenc másodéves' gépész a kéttanul az iskolán. -újfaluéi Vörös Csillag. Tsz-ből „Édesapám a termelőszövetke- J^- mi£ Móráth János harmad- zetben brigádvezető. Az ő mun- éves gépész a püspöklaki Egye- káján keresztül szerettem meg a s* *tlt Dózsa Tsz tanulója, termelőszövetkezetet a növény- Móráth János: „A mezőgazda- termesztest a gepeket Az álta- sági gépészképző előnyös a nép- lanos iskolában negyes tanuló gazdaságnak, a szerződtető üzemvoltam, gimnáziumba is felvettek nek és a tanulónak egyaránt. A Kosár István: „így van! A gyakorló gazdaságokban minden lehetőség megvan, ezért ez nagyon jó. Jó lelőne már, ha az első évesek is odajuthatnának.” Móráth János: „Én nem helyeslem, hogy az első évesek már gyakorló gazdaságba menjenek, mert az alapok megszerzése szempontjából fontosabbnak tartom az iskolánál végzett, közös műhely- gyakorlatot.” Kosár István: „Én a Fornádi Állami Gazdaságban voltam gyakorlaton. A gazdaság mindent megadott a gyakorlatokhoz. Általánosan csak az volt a panaszunk. hogy kevés az ösztöndíjunk, a havi száz forintot is alig éri el.” Móráth János: „Én a gyakorlati időm alatt átlag ezer forintot kerestem havonta. Sajnos hátrányban vagyok azokkal szemben akik gyakorló gazdaságokban voltak gyakorlaton, mert a tsz-ben nem volt alkalmam e megismerkedni minden használatos erő- és munkagéppel.” Kiss Ferenc: „Az én gyakorlógazdaságom a Hőgyészi Állami Gazdaság volt. A helyzet a for- nádihoz hasonló. Itt is meg volt mindenünk, bár a szórakozási lehetőség korlátozott, csak mi is az ösztöndíjat keveselltük. Ösztönző is lenne, ha a-ledolgozott munkabér 50 százalékát megkaphatnánk.” Kosár István: „Nem rossz hely ez a Lengyel, ugyancsak jól éreztük magunkat a gyakorló gazdaságban is. így nyugodtan merem ajánlani a mezőgazdaságot szerető . minden most végző nyolcadikos fiúnak, tanuljon tovább mezőgazdasági szakmunkásnak.'- * A Icgilletékesebbek, a szakmunkástanulók nyUatkoztak a mezőgazdasági szakmunkásképzésről. Hogy komolyan fogják fel az életet, a szakmájukat, látszik az elmondottakból. Sem hozzátenni, sem elvenni belőle nem kell, mert a maguk problémáit ők ismerik a legjobban. Egy tény: az ilyen szakmunkásokkal sokat nyer a mezőgazdaság, a népgazdaság, az egész társadalom, érdemes őket támogatni, problémáikkal foglalkozni. Balogh András JEGYZET Üdülés önerőből Az évi szabadság pihenéssel való eltöltése ma már tömegek szokásává vált. A korábbi években még tapasztalhattuk, az emberek szabadságuk alatt is szívesen csináltak mindent, saját házépítés, segítés barátoknak építkezésnél, részes föld munkálása és hasonlók töltötték ki a szabadságos napokat. Az utóbbi években változás figyelhető meg. Még azok is üdülésre gondolnak, akik korábban nagyzásnak tartották. Ma már nem kell bizonyítani a szakszervezeti üdülők magas színvonalát. A baj, hogy nem jut mindazoknak beutaló, akik érdemesek a jutalomüdülésre. E „hiánycikken” igyekeznek a vállalatok, intézmények önerőből segíteni: saját üdülőt építenek. Mintegy három éve kezdődött Domboriban az üdülőtelep építése. Ma már egyhetes az első üdülő csoport a BM szép, gondozott üdülőjében. Ide naponta még kiszállítják az ételt. A környezet alkalmas pihenésre, fürdésre. Itt építették fel a tanácsi építők is üdülőjüket. Az idén még nem tudják a szervezett üdültetésbe bekapcsolni jól felszerelt üdülőjüket a szakszervezet vezetői, mert hozzáfogtak egy társalgó és a hozzá kapcsolódó létesítmények megvalósításához is: Amennyiben az idén elkészül — társadalmi munkások tevékenykednek itt rendszeresen — úgy a jövő évben több mint száz építőipari dolgozó üdülhet itt. A megyei tanács üdülőjében az utolsó simításokat végzik. Ebben a korszerű, — a Balaton-part bármely részén az igényeket is ki tudná elégíteni — üdülőben is egyszerre több mint húsz embert tudnak elhelyezni. És ami a leglényegesebb: a szülőkkel itt üdülhetnének a gyerekek is. Domboriban épített a Szolgáltató Ktsz víkendházat. készen áll a Gyógyszertári Vállalat kis üdülője. A Bőrdíszmű üdülőjének egy része már lakható, szinte naponta jönnek a gyár dolgozói társadalmi munkában építeni az üdülő második részét. Persze nemcsak társadalmi munkaráfordítással épülnek ezek a csinos üdülők. A vállalatok, intézmények más eszközöket, erőket is felhasználnák, hogy megoldják dolgozóik nyári üdültetését. Dombodból üdülőközpont lesz. A faddi földművesszövet- kezet úgy készül már az idei szezonra, hogy minden igényt kielégítsen. Javítják a Dombodba vezető utat. A MAHART kész különjáratos vízibuszokat adni a Domboriban üdülő csoportoknak. A technikai eszközök, az üdüléshez szükséges felszerelések rajtra készen várjak az üdülőket. Az üdüléshez Domboriban is csak jó idő kellene, sajnos, ezt társadalmi munkával, de még igazgatói alappal sem lehet biztosítani. — Pj — Közegészségügy i-j árványügy i szolgálatot szerveznek a kórházakban és szakrendelőkben Az egészségügyi miniszter átfogó rendelkezést adott ki a kór- házhigiénie megjavítására. Eszerint klinikákon, kórházakban és járóbeteg-intézetekben bevezetik a közegészségügyi-járványügyi szolgálatot. Az egyetemi klinikákon a fővárosi vezető kórházakban, a megyei kórházakban, valamint több kiemelkedő városi kórházban 1970. december 31-ig főorvosi állást szerveznek, amelyet közegészségügyi, járvány tani szakképesítéssel és legalább 10 éves közegészségügyi, járványügyi vagy fekvőbeteg-intézeti gya- korlattal bíró orvossal kell betölteni. A többi fekvőbeteg-intézetekben és a szakrendelőikben július 1-ig, az intézet egyik osztály-» vezető főorvosát, vagy adjunktusát, illetve szakfőorvosát, vagy szakorvosét bízzák meg a higiénés feladatokkal. volna, de én kitartottam elhatánövénytermesztéshez, a gépekhez i ozásom mellett. Most 4 8 a ta- nem ^ érzék hanem alapos n^T,an^eredTnyiem- NemV°U tudás is szükséges. Ezt a tudást ffin ^nu/ y‘ fed" az iskola maradéktalanul bizto- menyt elemi, mert az iskola, a , , diákotthon minden feltételt biz- “gLS? f*®1 a tudassa! a szentesít ehhez. Osztálytársaim nagy uzel™ek »P«., műhelyre™ ic fari or,; Z ben egyaránt használható munkarésze is vagy tartani tudta az általános iskolában szerzett eredményt, vagy javított rajta. Per sokat ad át. A szakszerű géphasználat a gépek élettartamát növesze, ehhez szükséges a szakma a núnőségileg jól végzett ta- szeretete. Aki komolyan fogja a lajmunka termesatlag-noyelo. tanulást, a munkát, abból jó Ezerí foní^ az 4yen alapos kép- szakmunkás válik szántóföldön, ze® ,es a. úarom ev alatt nyilvan- műhelyben egyaránt. További tér- va'°an jobb szakemberekké val- veim röviden: katonaság, munka nak. adat a háromihónapos trak- és a kellő gyakorlat megszerzése torosképzésen résztvevők. Széria, után szerelőiskola. Az osztály- ^em nem >s helyes három hónap ban KISZ-titkár vagyok, írv er- alatt traktorosokat képezni, mert ről szeretnék néhány szót szólni: a szakmai fogások alapjait sem , , . lehet ez idő alatt elsajátítani. TaA szakmai képzés mellett az is- Ján az idősebbeknél még indo- kola megfelelő politikai képzést ko]k semmi esetre sem az a is nyújt a KlSZ-szervezeten ke- fjata! korosztályoknál. Én a resztül tanulóinak. Megismerke- SZakmunkás-bizony£tvány meg- ^unk a szervezett elet szépségéi- szerzése után gépre szeretnék ke- yel, lehetőségeivel, a sajtotajekoz- rajnj mert szeretem a traktorostatokon keresztül ismerjük a na- munkát de a kereset miatt is» pi esemenyeket es hazaterve eredményes KISZ-munkát tu- Kiss Ferenc: „Sokan azt gon- dunk folytatni. Nagyon sajna- do]ják h szakmunkásképző lom, hogy nem egy evvel később T . kerültem az iskolára, mert a :skola elvegzese után nem kell mostaniak már gyakorló gazda- már majd dolgozni, csak irányí- ságban is töltenek egy fél év tani. Szó sincs róla! Mi nem irágyakorlatot, így nagyobb szakmai tudással térhetnek haza". Kontra Margit baromfitenyésztő tanuló a Somogy megyei hácsi Béke Tsz-ből került az iskolára. nyítani, dolgozni fogunk. Ezért a gyakorlati munka területén még sokoldalúbb képzést, több gyakorlási lehetőséget szeretnénk.” Szünidő tervekkel — és anélkül Féltucat fiú áll sötétedéskor az utcasarkon, lehetnek 12—14 éveseik. Pénzeznek. Alig látszik már, melyik felére esik a fillér. A közelükben nincs egyetlen felnőtt sem és vacsorázni sem hívják egtilcüket se, pedig erősen közeledik az ideje. Közelebb lépek, és egyiküket megszólítom: — Utazol valahová nyaralni? — Nem. — És te? —4 Én sem. — Nem. — De miért tetszik kérdezni? Válaszom már nem is érdekli őket, összesúgnak a hátam mögött, nevetgélnek. Lehet, hogy igazuk van. Miért pont engem érdekei, hogy hol töltik a nyarat? * A hajóhintát nyurga kamaszlány hajtja. Utasa egy négy év körüli apróság. Lassítanak, majd kiszáll az apró hölgy, és máris intézkedik: '— Akkor siessünk haza, és megvesszük nekem azt a fonott papucsot! Menjünk, mert bezár a bolt! — Délig még ró.értek. Tíz óra múlt — hívom közelebb őket. A hintahajtó kislánynál élelmiszerekkel zsúfolt szatyor. — A testvéredet és a vásárlást is rád bízzák2 — Nincs testvérem. Zsuzsi közel lakik hozzánk, hát lehozom hintázni. Vásárolnom is ritkán keli, de ha küld a nagymama, szívesen megyek. — A szüleid? — Dolgoznak. De vigyáz rám a mami. — Készülsz a nyáron táborba? — Nem. Tavaly voltam a Balatonon. Vértelen arca kiszínesedik, egyszerre háromféle emlékét is elmesélné. — Az idén nem mehettél volna? — De. Az iskolában kérdezték, ki akar menni? De megyünk osztálykirándulásra is, és úgy tudom, a családdal utazunk egy fiétre valahova. Barátnőm is van, én otthon sem unatkozom. Elköszönnek, a nagyobbik kislány felnőttes mozdulattal fogja Zsuzsa • kezét és őrködik az átjárónál, hogy a fürge csöppség ne szaladhasson az autók elé. Nagy a forgalom, úámiuk kelj, még látom, amint Zsuzsa türelmetlenségében aprókat ugrál fel és le a járdáról. Az édesapa haragos, A kislánya tanárnőjével szeretne beszélni. — Miért? — Nem engedem táborba. — Tud a kislánya arról, hogy maga ellenzi a táborozását? — Majd megtudja időben. Élőbb a tanárnőjével beszélem meg. — A gyerekkel miért nem? — Hogyne, hisz ő mindenáron utazni akar! — Miért nem engedi? — Annyi rosszat hall az ember. Meg is fázhat a sátorban, hűvös nyár van, elég visszahúzódó, még megbántják a többiek. Nem volt még otthonról távol, biztosan hiányozna az édesanyja, szóval jobb lesz neki, ha itthon marad. * Szünidő tervekkel, vagy anélkül? Nyári tábor, vagy nagyanyai felügyelet, a gyereknek a szabad idő mindenképpen olyan kikapcsolódás, amely önmagában is sokat ér. Nem minden szülő engedheti meg magának, hogy üdüléskor magával vigye a gyereket is. A tábortól sokan megfosztják a gyerekeiket. A két hónap pedig, bármennyi örömet is tartogasson, hosszú időnek tűnik, cél nélkül. MOLDOVAS* IBOLYA
