Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-09 / 107. szám
4 1967. május 9. TOLNA MEGYEI NEpf JSAO Sok újat nem mondtak ? A közélet sodrában élő emberek szájából értekezletek után gyakran hallani a kijelentést: sok újat nem mondtak. Az új gazdaságimecha- nizmusról még többet, sőt mindent, előre szeretnének tudni az emberek és tulajdonképpen ez nem baj. Inkább az új értelmezése körül vannak problémák és túlzott igények. A gazdasági irányítás reformjától már most. a bevezetés előesztendejében elvárnánk egy olyan látványosságot, amilyennel nem rendelkezik. Éppen á lényegéből fakad, hogy ilyennel nem is rendelkezhet, De ez távolról sem jelenti azt, hogy a gazdasági életben nincs rengeteg új, figyelemre méltó és igen hasznos vonási De azt előre és százszázalékos pontossággal még senki nem tudja megmondani, hogy egyik, vagy másik részintézkedésnek milyen lesz a végső kimenetelé, mikor mit kell menet közben módosítani és tökéletesíteni. Kádár János elvtárs az MSZMP IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában a következőket mondotta: „A Központi Bizottság 1966. májusában határozatot hozott a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára. A reform célja, erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása, A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkör jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azzal, hogy a gazdasági kérdéseit nagy tömegének eldöntése vállalati és tanácsi hatáskörbe kerül, a kormányzati szervek számára biztosítható. hogy figyelmüket az ellenőrzésre, a népgazdaság fő arányainak tudományosabb kialakítására. hosszabb távú tervek kidolgozására fordítsák,” A fő irányt tehát jól ismerjük. Arra viszont az ország, a megye politikai és gazdasági vezetői nem vállalkozhatnak, hogy a részletekre vonatkozóan, . prófétai kijelentéseket tegyenek. Aligha tévedünk, ha úgy véljük: itt kezdődik az emberekben a hiányérzet, nehéz megszokni, hogy ami holnap fog történni, 'azt ma minden részletében valamennyi árnyalatában nem láthatjuk. Nagyon igaz tehát, hogy az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos politikai munkának elsősorban azt a gondolatot keik erősíteni, amely vallja, hogy a régi észjárással nehéz, sőt, lehetetlen a reformot nyomon követni, és megérteni. Az érdeklődés, az egészséges türelmetlenség' megkívánja, hogy a reformról sok újat mondjanak. De a régi észjárás számára az volna teljesen új, amit senki nem tud és a jövőbelátás készsége nélkül nem is tudhat. Nézzük például a piac értékítéletét. A termelőszövetkezetek vezetői arról tájékozottak, hogy 1968-tól lesznek cikkek, amelyeknek árát kizárólag a piac értékítélete szabályozza, lesznek továbbá olyan cikkek is, amelyeknek az ára tág felső és alsó határ között mozog. Ennek népgazdasági szinten jelentkező és várható előnyeit ismerjük. De azt már nem várhatjuk el senkitől, hogy most, 1967-ben előre lássa a piac 1968- as értékítéletét. Tehát tudjon egy éppen nem fix-áras cikk- listáról fix árakat közölni. Képtelenség, fából vaskarika, ilyesmire vállalkozni és ilyen értelmezésben újat mondani aligha lehet. Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, amely a IX. kongresszuson hangzott ed. pontosan fogalmaz ott is, ahol a gazdaságirányítás új rendszerét tárgyalja. „A vállalatok helye és szerepe elvileg megváltozik a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztett új rendszerében. A szocialista vállalatok eddig lényegében a népgazdasági terv-i bői rájuk kirótt feladatok mechanikus végrehajtói, a végrehajtás megszervezői voltak. Az új „anyítási rendszerben az állami terv fő céljaival összhangban. a vállalatoii pénzeszközökkel, beruházási alappal és ösztönzési alappal rendelkeznek. Maguk is végeznek piackutatást, közvetlenül tárgyalnak szállítóikkal és építik kapcsolataikat megrendelőikkel.” A pártdokumentum elveket rögzít és ezeknek az elveknek a szem előtt tartásával bátran közelíthetjük meg azt a rengeteg kérdést, amely az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban megyeszerte elhangzik, felvetődik. A politikai munka ezeket a kérdéseket nem kerülheti meg, az azonban h'ba volna, ha minden kérdésre megfellebbezhetetlen választ adna. Az új gazdasági mechanizmust taglaló politikai munkás nyugodtan, minden restellkedés nélkül bevallhatja, hogy a jövőbe látás készségével nem rendelkezik, de ez a körülmény a reformra nincs semmiféle pozitív, vagy negatív hatással. A reform jelentősége nem csökken, inkább az által nő, hogy nem akarjuk az élet minden rezdülését előre beletervezni. A reform köznapi megértésének sarkalatos kérdése tehát, hogy az élet minden rezdülése nincs előre betervezve, mivel az eddigi gyakorlat beigazolta, az riet szövevényes és bonyolult összefüggéseit, a belőlük származó hatást és ellenhatást, még a legtökéletesebben működő elektronikus agy sem tudja átfogni. Elég ennek az igazolásához történetesen a gabonatermesztés. A termésátlagok növelésének az agrotechnikái előfeltételeit ismerjük. A talajok minőségét, a gépesítés lehetőségét’ a rendelkezésre álló műtrágyák mennyiségét. a fajtát, az optimális vetési időt, stb., stb., figyelembe véve, elég biztonságasáh tervezhetünk előre. De még mindig számításba kell venni az éghajlati tényezőket, magyarán az időjárást, amely erősen befolyásolást a termésátlagok alakulását. Az időjárást azonban az elmúlt években rendszerint tekintet nélkül hagytuk. De nézzünk egy egyszerű példát. Berkesi könyve, a bel lő a pecsétgyűrűn, a sikerregények i Trába tartozik. Megfilmesítették, bemutatták és egy kitűnő üzleti érzékkel rendelkező maszek, a kellő lélektani pillanatban, piacra dobta a pecsétgyűrűt a sellővel. Sejtette egy évvel ezelőtt a maszek, hogy 1967. tavaszán rááll a sellős pecsétgyűrűk készítésére? Nem is álmodott róla. Egy dologgal azonban tavaly is tisztában volt. Azzal. hogy neki örökké nyitva keli tartani a szemét, és örökké törnie kell a fejét, hogy észrevegye, kitalálja, miben van príma üzlet, miben van a gyors megvalósítás esetén fantázia. S ami érvényes a maszekra, az miért ne lenne érvényes az állami vállalatra? Az új gazdasági mechanizmusnak sarkalatos pontja az az elv, hogy a szocialista üzemekből is ki legyen iktatva a raktárra termelés, a készletek káros és költséges felhalmozása. Egyik döntő szempont: a keresletet megismerni, hozzá rugalmasan alkalmazkodni. és ennek szem előtt tartásával termelni. De ez az elv csak akkor lesz képes átmenni a gyakorlatba, ha nem várjuk el senkitől azt a fajta bölcsességet, amelyik már most pontosan tudja, hogy egy év múlva nem a pecsétgyűrű, hanem a kulcskarika lesz a „bomba üzlet”. Éppen a régi mechanizmus elvei jutnának kifejezésre, ha továbbra is változatlanul előre megterveznénk a kereslet figyelmen kívül hagyásával a részieteket. Aki így vár újat és mindent átfogó ismertetést az új gazdasági mechanizmustól, az tulajdonképpen a régi szemlélet rabja. Az új gazdasági mechanizmusban az is új. hogy nem lehet mindent előre látni és tudni. De ez a reformnak nem a gyengesége, ellenkezőleg, az erőssége. Sz. P. Á BNV-re készülnek A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz termékei eddig is eljutottak a Budapesti Nemzetközi Vásárra azonban csak a beavatottak tudták, hogy e különféle termékek Tolnán készültek. A szövetkezet gyártja ugyanis a Budapesti Híradástechnikai Ktsz részére már évek óta a műszerdobozokat, az elektronikus műszerek egyes alkatrészeit és természetes, hogy ezeket a készülékeket a budapesti szövetkezet saját neve alatt állította ki. Most végre teljes egészében saját gyártmányát mutatja be a tolnai szövetkezet a közeli napokban megnyíló BNV-n, a TS— 4 jelű négytonnás excenterprést. A gép elődjét, három évvel ezelőtt készítették a ktsz végzős ipari tanulói, vizsgaremekként. A prés azóta is kitűnően működik, a szövetkezet nagyon jól tudja használni a különféle apró alkatrészek sajtolásánál, kivágásánál. — Ha nekünk jó, bizonyára más is tudja használni — így okoskodtak a tolnaiak. A magyar I ipar ugyanis csak tíztonnás, vagy ennél nagyobb teljesítményű ex- centerpréseket gyárt. Márpedig sok üzemben van szükség alacsonyabb teljesítményűre is, hiszen ha apróbb t alkatrészeket a szükségesnél nagyobb teljesítőképességű préssel sajtolnak, ez költségtöbblettel, nagyobb energiafelhasználással jár, a munka is lassabban megy. Az ősszel hozzáfogtak az új típus kialakításához. Iparművészt bíztak meg a gép formatervezésével, elvégeztek néhány módosítást. korszerűsítést is rajta. Egyébként is megrendelést kaptak húsz darabra az új présből, amit az év végéig kell legyártani. A TS—4-es igen sokat tud. többféle munkára lehet beállítani. Súlya három mázsa, nem kíván különleges alapozást, akár egy stabilabb satupadra is rá lehet állítani és működtetni. Bizonyos, hogy sikere lesz a vásáron. Képünkön Schwendtner Ödön. a szerszámműhely vezetője és Venczel József TMK-lakatos „öltöztetik” a prést, felszerelik rá a burkolólemezeket. KlSZtkoogresszus előtt I pincehelyi A pincehelyi kórház KISZ- alapszervezetében a közelmúltban vezetőségválasztó taggyűlést 'tartottak. A kórház fiataljai szinte egyöntetűen Gelencsér Terézre szavaztak. A járási KlSZ-bizottságon szerencsésnek találták a választást. Úgy vélik, az újonnan megválasztott titkár-lány majd életet teremt a kórházi KISZ- alapszervezetben, amely eddig édeskeveset hallatott magáról. Gelencsér Teréz szülésznő, tavaly végzett Pécsett. Ott a K ISZ-szervezet kultúrfelelőse volt. Az iskola elvégzése után szeptemberben beiratkozott a marxizmus—lenlnizmus esti középiskolára. Munkája mellett végzi, méghozzá olyan körülmények között, hogy Pincehelyről Dombóvárra kell utaznia. A kellemeset összeköti a hasznossal, ilyenkor Dombóvárott élő szüleit is meglátogatja. — Mit gondol, miért esett magára a választás? — Nehéz rá válaszolni. Hosz- 6zú ideig csak a munkámmá törődtem. Még az itteni KISZ- alapszervezethez sem igazolta' tam át magam, mert úgy láttam nincs semmi értelme, itt csal-; névleges a KISZ-munka. Gyökeres változást a téli szakszervezeti választások hoztak itteni életemben. Meg voiltak elégedve a munkámmal, viselkedésemmel, azt hiszem annak köszönhetem, hogy szakszervezeti bizottsági tag lettem. — Ez hozta a változást? — Igen. Mert rögtön nekiláttam, hogy megbízatásomnak eleget tegyek és ne csak tessék- lássék viseljem a tisztséget. Egykét dolgozónál elég súlyos bérproblémák voltak, javaslatot tettem a rendezésükre. Az viszont kellemetlenül érintett, hogy * m? mjÉk » .. amikor erről a kérdésről tárgyaltak, nem hívtak meg. Szóvá tettem ezt is. Talán ezt látva, tiszteltek meg azzal a bizalommal, hogy az alapszervezet titkárává választottak. — Tervei? — Nagyon sok van, egyelőre rövid távra. Mindenesetre először tájékozódom, mi is a helyzet, miért megy ilyen gyengén a KISZ-élet. Az első gyakorlati ténykedés, azt hiszem az lesz, hogy röplabdapályát építünk, ahol mindenki kedvére sportolhat. Elég fárasztó munkát végzünk és jelenleg nincs semmilyen sportolási lehetőség. Ezenkívül szeretném, ha sikerülne irodalmi kört létrehozni. Ki mit tud-okat rendeznénk, arra gondolok, hogy a falusi KISZ- szervezettel közösen meg lehetne valósítani. Itt csak a helyiség hiánya okoz gondot, de azt Is megoldjuk valahogy. Akár a szabadban is megcsináljuk, mert főként nyáron, érdekes az ilyesmi, .akkor jobban ráérnek a fiatalok. Arról is tudok, hogy az alapeaervezetünknek van kétezer forintja. Eddig csak állt a pénz. semmire sem használták. Tovább takargatni nincs értelme. Jó lenne egy kirándulást szervezni Pécsre, vagy Budapestre, színházlátogatással egybekötve. Egy másik téma: sokszor szó esett arról, hogy nem végzünk elég társadalmi munkát. Szerintem a mi társadalmi munkánkat nem úgy kell elképzelni, hogy kertet ásunk vagy földet vállalunk. Az egészségügyi dolgozók helyzete sajátos. A társadalmi munkát például úgy gondolom, hogy ha súlyosabb beteg van az osztályon, egvikünk- másikunk bent marad segíteni. Ezért a kórháznak nem kellene fizetni, társadalmi munkában csinálnánk. Hasonló dolgok már eddig is voltak nálunk; szerintem ez a módszer később továbbfejleszthető. Tervek, elképzelések és nagy lelkesedés. Ez jellemzi Gelencsér Terézt. És ha ebből a lelkesedésből későbbre is i marad, biztosan állíthatjuk: jól választottak a pincehelyi kórház fiataljai. Szöveg: D. Kónya József Foto: Bakó Jené t
