Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-06 / 105. szám
( 1967. május 6. TOLNA MEGYEI NEFCJSAG Szekszárd—Hamburg—New York Útnak indult egy vagon trappista Ez a második szállítmány, ami New Yorkba indul a szekszárdi sajtérlelőből. Az elsőt a télen indították, akkor vasúton, hűtővagonban tette meg az utat a tízezer kiló sajt a hamburgi kikötőig. Úgy látszik, a küldeménnyel meg voltak elégedve, az amerikai nagyvárosban, mert most ismét jött egy rendelés, újabb tízezer kilóra. Hogy lassúnak találták-e a vasutat, vagy más ok miatt következett be a változás, nem tudják a sajtérlelőben. Nem is érdekli őket.'Tény, hogy csütörtökön már 30 mázsát beraktak a vagonba, amikor megjött az utasítás, hogy azonnal hagyják abba, mert nem vasúton, hanem kamionnal kell elszállítani a sajtot Hamburgba. Reggelre azitán elő is állt a hatalmas, 16 keréken járó nyergeskocsi. Először a Kadarka utcai sajtérlelő üzemben pakolták fel a 70 mázsa sajtot, majd a vasúton rakják át a hiányzó 30 mázsát. Azután a vámőr átvizsgálja a rakományt, leplombálják és máris indulhat a szállítmány. — Merre, melyik útvonalon mennek? — Budapest—Rajka—Prága— berlini Ring—Hamburg — mondja Kalmár István, a 12 tonnás Mercedes egyik vezetője. — Hányadik útjuk ez? — Ezt kérem nem tudnám megmondani. Legfeljebb, ha a vállalati nyilvántartásban összeszámolnánk. Hat éve járok kamionnal, kollégámmal, Horváth III. Lászlóval három éve dolgozunk együtt. Hétfőn jöttünk meg Rijekából, most Hamburgba megyünk, visszük a sajtot. Már megkaptuk a visszárura vonatkozó utasítást is, ugyancsak a hamburgi kikötőből' banánt hozunk haza. — Mikor indulnak? — Innét Pestre délután, onnét pedig szombaton déli egy órakor. Ez a „menetrendünk”. Hétfő reggel hatra kell a hamburgi kikötőbe érnünk, az úthoz pedig — 1350 kilométer —, csak 36 óra kell. Tehát lesz elegendő időnk. Ha egyszer elindultak, mennek éjjel, nappal. Váltott vezetéssel. Ha egyikük elfárad, átveszi a volánt a másik. Közben a vezetőfülke hátsó részében berendezett fekvőhelyen pihenhet, aki nem vezet. De erre inkább csak éjszaka kerül sor. Mert nappal lehet gyönyörködni a szép tá- jakbán. — Persze, nemcsak szép a vidék, hanem itt-ott veszélyes is. Van olyan szakasz — mint Zin- waldnál, a csehszlovák—NDK határon —, ahol egy órába telik, míg megtesszük a 15 kilométert — mondja a fiatal gépkocsi- vezető. — De .különben is 100— 150 kilométerenként megállunk, körülnézzük a kocsit, nincs-e ®Ganz r lavaq BUDAPEST felvesz esztergályos, marós, villany- hegesztő szakmunkásokat. Térítéses vasúti jegyet és szállást biztosítunk. Jelentkezés: levélben, Budapest, VIII., Vajda Péter u. 10. Munkaerő-gazdálkodás. (5) hiba valahol, nem lapos-e egyikmásik gumi, működik-e hibátlanul a hűtőberendezés. Egyébként útközben nemigen fordul elő üzemzavar, hiszen minden fuvar után egy-két napot itthon töltünk, szervizelünk. Ha mégis bekövetkezik, jobb minél előbb észrevenni. — Mit csinálnak ilyenkor? — Vagy elhárítjuk magunk a hibát, ha nem megy, telefonálunk haza utasításért, segítségért. Ezt gyorsan megkapjuk, hiszen vállalatunknak, a Hun- garocamionnak 4—500 kocsija járja Európa országútjait, gyakran találkozunk. Legtöbbször csak köszöntjük egymást, inkább megszokásból kérdezzük, nincs-e szükség segítségre. Reméljük, mint annyiszor, most is sima ütünk lesi .. (J.) A Garay Tsz nagy sikere a megyei borversenyen Tegnap tarották a megyei borversenyt Szekszárdon. A bíráló bizottságok élén két pécsi szakember ízlelgette Szekszárdnak és környékének legjobb fehér, illetve vörös borait: Németh Márton, a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepének vezetője és Kurucsai József, a Magyar Állami Pince- gazdaság mecsekvidéki üzemének igazgatója. A hagyományokhoz híven most is helyet foglaltak a bizottságokban állami gazdasági, termelőszövetkezeti, pincegazdasági szakemberek és egy szekszárdi termelő. A bormintákat a szekszárdi Garay gimnázium szakközépiskolai szőlész-borász osztályának kilenc lánynövendéke és két palánki felsőfokú technikumi hallgató hordozta a zsűritagok asztalaihoz. A 66 fehér és 49, vörös bor legtöbbje megnyerte a szakemberek tetszését. Németh Márton véleménye szerint nálunk teremnek a legfinomabb, legbársonyosabb vörös borok, jobbak, mint például a villányi, bár az a vidék még délebbi fekvésű. A pécsi szakember, aki különben a fehér borokat bírálta kollégáival, úgy látja, „feltörőben vannak a fehér borfajták is. a jövője mégis a vörös bornak nagyobb Szekszárdon". Kurucsai József is nagy elismeréssel beszélt a vörös borokról: „örvendetes módon nagyon szép borok kerültek a bizottság elé, ■többségében 1966-os évjáratúak. Szekszárdon tovább javult a borkezelés, hiszen zömében a tsz-ek és tsz-tagok szerepeltek, és mindössze két bormintát kellett kizárni. A Garay Tsz rendkívül értékes sorozattal szerepelt.” A díjazás a szokásostól eltérően most nem első, második stb. díjak kiosztására korlátozódott, hanem minőségi csoportonként a legjobb borokat arany-, ezüst-, illetve bronzéremmel tüntették ki. Farkas Dénes, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkertésze így indokolta meg: „A régi bírálati módszerrel nem érhettek él jó helyezést kitűnő borok, amelyek csekély pontkülönbséggel az első három-öt mögé szorultak.” A 115 borminta közül aranyérmet kapott 12, ezüstöt 33, bronzot 42. Az aranyérmes borok termelői a következők. FEHÉR BOROK: Szekszárdi Állami Gazdaság (hárslevelű), Biri- tói Állami Gazdaság (rajnai riz- ling), Papp Mátyás és Budai Mátyás egy-egy olaszrizlingje. VÖRÖS BOROK: A szekszárdi Garay János Tsz öt aranyérmet kapott kadarka boraiért, egyet pedig kékfrankosáért. A Szekszárdi Állami Gazdaság Cabernet borát és Majsai József kadarkáját szintén aranyéremmel díjazták. A soron következő tanácsülés anyagát tárgyalta a megyei tanács vb Tegnap délelőtt Szabópál Antal elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Virág István a párt megyei bizottságának titkára is. Elsőnek a 'ejárt határidejű határozatokat és a vb feladatkörében történt intézkedéseket tárgyalták meg. Második napirendi pontként megvitatták a május 19-én tartandó tanácsülés anyagát. így megbeszélés tárgyát képezte a tsz-ek 1966. évi gazdálkodásának tapasztalatai, a megye népességének alakulása, a munkaerőgazdálkodás helyzete és problémái, az 1967. évi költségvetés végleges megállapítása, valamint az 1966. évi tanácsi, iparpolitikai és állóeszköz-fejlesztési terv végrehajtásának tapasztalatai. Utolsó napirendi pontként a bejelentéseket tárgyalták meg. amelyben többek között a végrehajtó bizottság «'fogadta az 1967. évi állami lakáskeret-fel- csztási javaslatot is. II Gazdasági Bizottság határozata a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésiről A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésével, s határozatot hozott a fejlesztés fő elveiről. A határozat utal arra, hogy az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a műszaki alkotó tevékenység nagymérvű kibontakozásával lehat számolni, es ennek megfelelően várhatóan kiszélesedik az újítási mozgalom is. A gazdasági reform, a vállalatok nagyobb önállósága itt is megköveteli a régi módszerek felülvizsgálását. Ezért most elfogadott irányelvek alapján új jogszabályokat dolgoznak ki, amelyeket az év közepén a kormány elé terjesztenek. Jogszabályban rögzítik azt az elvet, hogy a vállalatok kötelesek anyagi elismerésben részesíteni minden újítót, akinek újítását megvalósítják. Az újítások fogalmát a jövőben a jelenleginél tá- gabban kell értelmezni. Idesorolják majd azokat a kiemelkedő műszaki eredményeket is, amelyeket a dolgozók munkakörükben érnek el. Közismert, hogy eddig nem számított újításnak az olyan megoldás, amelynek kidolgozása egyébként is a dolgozó munkakörébe tartozott. A vezető állásúak, továbbá azok a kutatók, fejlesztők, tervezők, stb., akik munkakörének lényege a technika fejlesztése, továbbra sem kapnak ugyan újítási díjat, viszont újításaikért magasabb alapbér, prémium, vagy jutalom illető meg őket. A jövőben bizonyos esetekben a nem vezető állású dolgozók is újítási díj helyett jutalmat, vagy prémiumot kapnak ötleteikért. Kifejezetten újítási díj ugyanis január l-től csak a műszaki és üzemszervezési újításokért jár, minden más— például ügyviteli — ésszerűsítést egyéb formában jutalmaznak. A közreműködői díj megszűnik, mert az újításban közreműködőket a vállalat ugyancsak egyéb módon, tetszés szerint jutalmazhatja. Az újítási díjnak egyébként csak az alsó határát szabták meg — ez az évi megtakarítás 2 százaléka. Hogy valójában mennyit fizetnek az újításért, azit a vállalat és az újító szabad megállapodása dönti el. A műszaki alkotói díjakat (újítási díj, magasabb bér, prémium, jutalom) részesedési alapjából fizeti a vállalat. Ezért a személyi jövedelmek, 1968. évi kiinduló alapjainak kiszámításánál figyelembe kell venni a több év átlagában kifizetett újítási díjakat is. Az újítások díjazásánál azt a hasznot kell figyelembe venni, amit az újítás, vagy találmány segítségével a vállalat elért. Az újítások jelentősége megnő, ezek ugyanolyan értékei lesznek egy- egy üzemnek, mint az anyagi javak. Mások csak akkor vehetik át az újítást, ha ehhez a kidolgozó vállalat hozzájárul, s a műszaki megoldás átengedéséért ellenszolgáltatás jár. Az újítás átengedéséről kivételes esetben a vállalat .felügyeleti szerve is dönthet. Az újítások értékesítési lehetősége érdekeltté teszi a vállalatokat abban hogy másutt is hasznosítható műszaki megoldásokra ösztönözzék dolgozóikat és szorgalmazzák az újítások elterjesztését. A más vállalatoktól kapott összegből részesülnek majd azok, akik részt vettek az átadott újítás kidolgozásában, vagy értékesítésében. A dolgozó vállalatának hozzájárulása nélkül csak akkor bocsáthatja más üzem rendelkezésére új műszaki megoldását, ha saját vállalata annak kidolgozásába nem fektet jelentős szellemi és anyagi erőt és ha az átadás nem sérti saját vállalatának érdekeit. A szakszervezetek megfelelő jogokat kapnak az újítómozgalom irányítására, szervezésére, a vállalati belső szabályzat kialakítására, továbbá a vitás és panaszos ügyek egyeztetés útján történő rendezésére. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek újítómozgalmának továbbfejlesztésére — a sajátos viszonyok miatt — az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a SZOT-tal egyetértésben külön irányelveket dolgoz ki. (MTI). Szociális intéskedések as NDK-ban Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa — a szakszervezetekkel egyetértésben — határozatot hozott a dolgozók helyzetének továbbá javítására. A határozat szerint a Német Demokratikus Köztársaságban ez év augusztus 28-tól bevezetik az eddigi kéthetenkénti ötnapos munkahét helyett az általános ötnapos munkahetet. A heti munkaidő az egy- és kétműsza- kos munkahelyeken 433/4 óra, a háromműszakos, illetve folyamatosan termelő üzemekben 42 óra. A munkaidő-rövidítés nem jár kenesetqsökkeiiéssel. A minisztertanács rendelete 15 napra emelte a dolgozók évi alapszabadságát. 1967. július 1- től emelkedik az alapbérminimum, 1968. július l-től pedig a nyugdíjminimum összege. Ez év július l-től felemelik a negyedik, ötödik és a még több gyerek után járó családi pótlékot Rendelkezéseket hoznak a sokgyermekes családok helyzetének javítására. A határozat megállapítja, hogy az NDK dolgozóinak az új gazdasági irányítási és tervezési rendszerben végzett eredményes munkája teremtette meg az alap- feltételeket az új rendelkezések megvalósítására.
