Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

f ¥ BENJAMIN LÁSZLÓ: A megállt óra A romvárosban, egy állva maradt falon a romhalmaz fölött, a pincébe-fultak teste fölött, néhány kép s egy bekeretezett okirat társaságában, bárom emelet magasságban, megközelíthetetlenül lógott az ódivatú falióra. A háborúnak régen végen volt. Az élők városa elhúzódott a halottakétól. Szorgalmasan jártak az órák, munkára, találkára, szórakozásra, napi dolgaikra figyelmeztették gazdáikat, együtt haladtak az idővel. A romvárosban, három emelet magasságban, a megállt óra hozzáférhetctlenül, némán és mozdulatlanul függött a méretlen idő keresztjén, napok, éjek, évszakok, évek körforgásában, örök önismétlésben: egyazon órát-percet mutatva örökkön. De a nap bármely pillanatában, akármelyik szakaszában az évnek a ténfergő bennszülöttek s a bámész idegenek leolvashatták róla a rémület, a rombolás, a halál idejét. A szerzőnek „Tengerek fogságában” című, a könyvhétre megjelent verseskötetéből. PAUL ELUARD: Dr. Kun Laj os; A Babits utca házai, lakói, emlékei Veled Kézben fogom az utcát akár egy poharat Varázsos fénnyel van tele Könnyű szavakkal van tele Oktalan kacajokkal Ez a világ legszebb gyümölcse Nádkönnyűek a föl- s lejárók Távollét-kék mind a madár Egy sápadt és keskeny leányka Aki mindig oly gondteli ö se várat soká magára Kicsike hajdanvolt leányka Ö igazolja álmaim Ö teljesíti vágyaim Ö őrzi gyermekkori visszfény Az utca arany áramát. Fordította: Illyés Gyula A szerzőnek „Nappalunknál jobb az éjszakánk” című, könyvhétre megjelent verseskötetéből. LOVÁSZ PÁL: Számvetés, öregen Rémült öntudattal úgy nézem, ölelem dermedő életem türemlő fényét, szennyét kínjait, mint harcmezőn fekvő sebesült mint harcmezőn fekvő sebesült nézi felnyílt hasának zagyva titkait. II. A 3- szí.1 ház kapuzatától] ikássé ** k.-re 2—3 m. mélységben a csatornázó Hencze-brigád dolgo­zód,] Balogh István, és Horváth Sán­dor, festett üvegcserepekre iet- tek figyelmesek. A színes töre­dékek egy serlegnek — sciphá- nak — részei, amely virágtartó lehetett. Az üveg alapszíne ké­kes heraldijíUs környezetben egy férfi sárga rövid inget — chitont — felette ujjas redős barna- színű ruhát — himataiont — vi­sel, melynek figyelmetkeltő szép ráncolása égetéssel válha­tott oly kifejezővé. Az említett színeken kívül fehér gyöngy­virág, hosszú levelű harmatfű, s talán a húsevő Nepenthes kan­csókájára emlékeztető alakzat látható. A serleg pereme alatt fehér pontfüzér fut körbe. A fér­fi jobb kezében egy hatalmas kulcsot tart, sarutlan lábai büty­kösek, sok föhíet, talán Pannó­niát is bejárták. Ugyanis a serleg felső részén lévő archaizáló nagy­betűs felirat: SÁNC .....TER. A s zöveg tehát német nyelvű SANCT PETER lehetett. Kár, hogy Péter feje és a kulcsot át­adó Krisztus töredékei hiányoz­nak, ami kétségtelenné tenné, hogy az üvegfestmény a Tu es Petrus — Te Péter vagy — bib­liai jelenet ábrázolása. A serleg készítésének helye és korának megállapítása összehasonlító anyaggal egybevetést igényel. Európában a legrégibb üvegféstő iskola a X. században tűnt fel a bajorfélföldi Tegernsee melletti kolostorban s ugyanitt keletke­zett a figurális festészet is. A 4. sz. házban helyezkedett el 1890 körül a szolgabíróság. Itt maradt vissza elköltözéskor a padláson az iparostanonc- szerzödések hivatalos jegyző­könyve és itt is semmisült meg a helytörténetkutatás nagy ká­rára, melyben Háry János neve és aláírása négyszer szerepelt. A 8. sz. házban lakott az 1900- as években Halászná, Babits Anna, a költő nagynénje, aki fel­nevelte a költő árván maradt unokatestvérét, Babits Sándort. A Babits utca 1. sz. háztól a kőhídig az utca térszíne fél- század előtt még lejtős volt, s a híd boltozata az utcaszíntből erősen kiemelkedett. A híd előtti hatalmas teknős mélyedés ál­landó víztartó volt. Tréfásan hat az 1870—80 körüli hírlapi „Hála- nyilvánításf’, melyben valaki némi humorérzékkel nyilváno­san köszönetét mond, hogy — az akkori László utcai — fene­ketlen pocséta felét elvitte a meleg déli szél, felét pedig be­temette egy jóakaró szomszéd. Ez a kotyor még a két háború közötti időben is alkalmas volt a takarmánnyal megrakott sze­kerek felborítására és a ki­száradt kerékagyak feláztatására. A Halál fim c. regényben Sá- tordiék aggodalommal kísérik távozó vendégeik útját, mígnem kocsijuk a hídon és a nagy buk- kanón átgördült. A kőhídtól Ny.-felé hasonló­képpen erős lejtő futott alá, ahol 1878. május 24-én az üre­sen visszahagyott szekérre hat kisgyermek mászott fel. A meg­mozdított kocsi elindult és 8 m. magasságból a Séd medrébe ro­hant, s Kalicza Károlyné két gyermeke közül az egyik a hely­színen meghalt, a másikat súlyos állapotban vitték kórházba; míg a töbhíek sérülten csüngtek a partoldali fák ágain. 1890. július 3-án felhőszaka­dás volt és a Séd-patak szennyes árja a református templom tá­ján elragadta Csöitönyi Pál 7 éves leánykáját, kézenfogva ve­zetett 4 éves unokahugával együtt. A kisebbet a Babits-ház előtt fogták ki holtan a fel­dagadt vízből, míg a nagyobbat a Hármashídig ragadta a patak erős sodra, ahol, bár jelen volt az orvos, az eszméletlen gyer­mek rövidesen meghalt. ÍZ' özbevetjük, hogy Sé régi magyar-besenyő nyelven patakot, Séd patakocskát jelent. 1907. tavaszán a hatalmas csa­padék után a diákok dr. Bartal Kornél tanár vezetésével kutat­ták át a Séd medrét, s régi pén­zeken felül a hőhíd táján a hordalékban megkövesedett bö­lényszarvat leltek, melyet a gim­názium szertárában helyeztek el. A bölény hazánknak nevezetes vadja volt, s az utolsót 1814-ben- Székelyudvarhely közelében ej­tették el. A szarv viselője két­ségkívül a bartina-remetei víz­választón belül esett el. A 11. sz. házban született dr. Hollós László tanár, aki a gombaismeretét tudománnyá tette. Kecskeméti főreálisk. ta­nársága idején már hajnal előtt indult ki sötétben a pusztákra, föld alatti gombák felkutatására, hogy kellő időben érkezzen visz- sza tanóráira. Világtekintélyt ki­vívott munkáit a Magyar Tudo­mányos Akadémia adta ki és tagjává választotta. Emléktáblája készülőben. Babits Mihály 13. sz. alatti szülőházában lakott a költő családján kívül sógoruk, Ujfalu- sy Imre is. A Halál fial c. re­gényben ő a Döme bácsi, a csa­lád egyik tengelye. Mint 18 éves, diák, lett 48-as honvéd, és két év múlva már kapitány. Hajlott korában is daliás férfi volt. Ti­zenhét csatában vett részt. Budavár bevételekor sebesült meg. Nevéhez fűződik a buda­pesti Lánchíd megvédése az oszt­rák Alnoch ezredessel szemben, aki a hidat felrobbantani akarta, de Ujfalusy századával vissza­verte a támadókat. Büntetésből besorozták és osztrák közlegény- nyé fokozták le. Évek múltán bocsátották el, s hazatérve Tolna megyei főjegyző, majd ügyvéd volt, akinek puritán jelleme év­tizedekkel utóbb sem ment fele­désbe. Nemes egyéniségét tükrö­zik végrendeletének végső sorai; azokban áldást kér a magyar Hazára, sokat szenvedett nem­zetünkre, amiért őseink kevés sikerrel küzdöttek, vívják ki a nemzet fiai a Magyar Haza tel­jes alkotmányos önállóságát és függetlenségét. A Bahits-ház telke végén érintkezik a Mérey u. 20. sz. házzal, amely 1904. szept. 14- én éjfélkor kigyulladt, s a költő szomszédjának. Nemes György­nek segítségére sietve, reggelig hordta vödörben a vizet — amint írja —, a család sírása és a nők jajveszékelése közepette. A 16/a számú házzal szemben, a kis téren lévő vízcsap helyén régebben egy nagy átmérőjű kerekeskút állott, amely tragikus emlék színhelye. A furfangos diák felesége. Illés Katalin 1878. július 1-én éjjel elmezavarában eltűnt családja köréből és más­nap holtan emelték ki a kútbél. A kis térre nyíló pincék felett, a Mérey u. 29,'a számú ház tel­kén állott Béri Balogh Ádám hadnagyának, Csery Jánosnak háza, akit a szintén kuruc Mé­rey Mihály apáthoz fűzött a küzdelmes évek közös emléke. E házsor Wosinszky megállapí­tása szerint romái temető volt; a városon kívüli terület, melyet csak halottak laktak. így ren­delte a XII. táblás törvény: mortuum in űrbe ne sepelito neve ursito. Halottat a városban ne temessetek, ne égessetek. Az utca végén, a dombon, Mé­rey u. 32. sz. alatt áll Malonyay Elemér háza, akihez 1928. nya­rán a Muszlinca asztaltársaság öt tagja látogatott, s amikor a tájra erősen nehezkedett az al­kony, hangulatos kedélyállapot­ban megjelent Babits Mihály is. Karosszékbe ült, barátait hec- celte és keveset ivott. Kocsival érkezett, s egy kis hordó bort hozott Molnár Sándor, mire a hangulat erősen tetőzés felé in­dult. Késő volt, amikor Babits felkelt, de visszahanyatlott szé­kébe, nem tudott hazamenni. Miután csak 200 lépést kellett számításba venni, Malonyay egy társával felkapva a karosszéketj Misit az éj leple alatt hazavit­ték. Édesanyja elázott fia láttán sírva fakadt, s keserű szemre­hányást tett a fiahordozóknak, akik az izgalmas hangulatban alig tudták értésére adni, hogy Misi már feszült hangulatban jörtt hozzájuk Csötönyi Pétertől. Végre megnyugodva megsimo­gatta fia fejét és ágyba dugta. A Muszlineák pedig folytatták torkúk kezelését, nyakolajjal. HP érjünk vissza a 17; sz. házhoz, melyet Schandl Imre építőmester saját részére épített 1875-ben, az 5. sz. házzal és a meglévő reform, iskolával1 egyidejűleg. Háza alapozásakor római téglákból épített sírokat és pénzeket talált. Utóbb Molnár István vette meg a házat, mely­nek nagy szobájában 1931. nya­rán csendült fel az olasz hadi­fogságban énektanulmányokat folytatott, s világhíressé vált öperaénekesünk, Pataky Kálmán kiváltságos, finom árnyalásé te­norja, aki Mozart: Szöktetés a szerájból című operájából Bel­monte áriáját énekelte. Lemezeit ma is játsszák. Európa és Ame­rika nagy operaházaiban sok di­csőséget szerzett hazájának. Le­hár neki ajánlotta több dalát. Ugyancsak vendége volt e ház­nak dr. Beregi Oszkár kiváló színművészünk, akinek vendég­játékával a város közönsége két alkalommal találkozott szín­padán, Kora ifjúságában feltűnt tehetségével, s nagy sikereit a budapesti Nemzeti Színházban és Berlinben aratta. Mint film­színész, egy évtizeden át ked- veltje volt a mozilátogatóknak. Széchenyi István ritkaságok­tól ékes éremgyűjteménye és pölöskei fuvolája e házból került a szekszárdi múzeum gyűjtemé­nyébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom