Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-23 / 119. szám

196?. május 23. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 3 Betonacél-egyengető gépet helye ztek üzembe, mely lényegesen Újdonságok a tanácsi építőipari vállalatnál Épül a központi mészoltó telep, mely régi problémát old meg a vállalatnál. gyorsítja a szakemberek munkáját. A gép mellett Kleibert Bálint. Köszönő levelek Névre szóló levelek százait kézbesítette a posta a napok­ban Szekszárdion és a megye községeiben. Félezernél több levélben a megyei pártbizott­ság, a megyei és a Szekszárdi városi Hazafias Népfront­bizottság köszönetét mondott a népfront társadalmi mun­kásainak és a választási ke­rületi bizottságok tagjainak a választások idején tanúsított derék közreműködésükért és helytállásukért. ügyben to­vábbi támogatásukat is kérik az országgyűlési képviselők és a tanácstagok munkájának az "elősegítésére. Több névre szó­ló, köszönő levelet küldött a megyébe a. Hazafias Népfront Országos Tanácsa is. A megye székhelyén és a községekben a négy évre megválasztott választókerületi bizottsági tagokkal is erősítik kapcsolatukat a népfront­bizottságok, tudatosítják azt, hogy támaszuknak tekintik őket, számítanak részvételük­re a közéletben, a népfront- mozgalomban. Idegenvezetők a gemenci erdőben A gemenci erdőbeli túrák fő­próbáját rendezte meg szomba­ton délután a Tolna megyei Ide­genforgalmi Hivatal. 'Mint isme­retes, az országos erdészei fő- igazgatóság vadgazdálkodási és vadászati főosztálya engedélyez­te, hogy a szekszárdi idegenfor­galmi hivatal közreműködésével turistacsoportok júniusban és jú­liusban megtekintsék a gemenci vadrezervátum kijelölt részét. A gemenci kirándulásokra sok turistacsoport jelentkezett. Júni­usra például minden hét végét lefoglalták. Az elszállásolási és az erdei kisvasúton való közleke­dési lehetőség azonban egy napon csak kb. két csoport — 60—80 személy — fogadását teszi lehe­tővé. A vendégek kalauzolásának előkészítésére a szekszárdi ide­genforgalmi hivatal vezetője, dol­gozói és 31 idegenvezetője az IBUSZ vezetőjével és képviselő jével együtt, a vadgazdaság ve­zetőinek kalauzolásával megtar­tották a gemenci túra útbejárá­sát. A keselyűsi vadászház előtt Party István, a gemenci állami vadgazdaság vezetőjének előadá- . sát hallgatták meg a résztvevők a Duna-ártéri őserdő vadgazdál­kodásáról, világviszonylatban is mind számottevőbb jelentőségé­ről, jövőbeli távlatainak ésszerű kialakitásáról. Megtekintették az idei tavaszon elhullatott és ösz- szegyűjtött agancsokat. 480 szarvasbika levetett agancsát lát­hatták az idegenvezetők. Körül­belül nyolc aranyérmest találtak, huszonötöt párban sikerült össze­szedni. A vadgazdák a begyűj­tött agancsokból következtetnek az állomány minőségére. Ezek szerint, a gemenci vadgazdaság­ban ezerötszáznál több szarvas él. Hogyan fejlődnek az agan­csok? Miként minősítik a trófe­ákat az un. Nádler-pontozással? Milyen az állatok vándorlási ösztöne? — mindezeket érdekes példákkal ismertette a vadgaz­dálkodás tudósa. Az egyik kér­désre válaszolva, elmondotta azt is, azért találhatók a világ leg­jobb és legerősebb szarvasai az ártéri erdőkben, köztük Gemen- cen, mert ez az állatfajta a mo­csárerdők lakója volt hajdanában s az agancsfejlődési időszakban érintetlen nyugalmat kíván. A nagy sikerű előadást követő­en, az erdőt átszelő kisvasúton való utazás a gemenci Duna-par- tig, jelentett élményt a tanulmá­nyozó csoportnak. A végállomá­son Papp János, a gemenci véd- kerület vezető vadásza szólt a nevezetességekről, majd a Forgó­tóhoz sétáltak. A kisvasúton a keselyűsi Sió-parthoz visszatérve dr. Pataki József ismertette a gemenci vadrezervátum történe­tét, természetrajzi és egyéb tu­dományos érdekességeit. B. L. Jegyzet: Víz nélkül a fűtőházi mosdó Sok hónap után elkészült a dombóvári fűtőház mosdó-ölt 3ző- étkező kombinátja. A felújítás után tulajdonképpen egy új szociállis objektumot kaptak a dolgozók. A jól működő berendezések, ha kicsit szűkebben is, mint az át­alakítás előtt, de jól ellátták a dolgozók igényét. Hetek óta azon­ban bajok vannak a nemrég újjá­épített létesítménnyel. Nincs víz. A délutáni órákban, amikor a műhelyi dolgozók nagyobb cso­portjai mennek fürödni, leggyak­rabban még hideg vizet sem tud­nak a csapokból kifolyatni. A vízhiány immár krónikus. A fü- tőházi munka közismerten pisz­kos. A szénpor, olaj, ko­rom csak bő vízzel mosható le. Víz meg nincs. Több száz ember bosszankodik e miatt. A MÁV Fatelítő üzem korábban ki­segítette a fűtőházat vízzel. Most onnan sem kapnak vizet. így a fürödni akaró emberek kénytele­nek félórákat várakozni, mire csurog-csepeg annyi víz, hogy legalább a kezüket meg tudják mosni. Panaszkodtak már a munkások a fűtőház vezetőinek. A szak- szervezethez is mentek. Érdembeli intézkedés még nem történt. A fűtőházi mosdó korszerű berende­zése kihasználatlan, az emberek bosszúsan mennek haza munka után. A mosdó mellett folyik a Kapos. Ebből lehetne vizet szi­vattyúzni a gépek részére, és a mélyfuratú kutakkal pedig úgy táplálni a mosdót, hogy mindenki tisztára tudja magát mosni a munka után. A vízhiány enyhítésére egyelő­re csak annyi „intézkedés” tör­tént, hogy az utazó személyzet vádolja a műhelyeseket, az uta­zók, meg a műhelyesek az ipari tanulókat, hogy elfürdik a vizet. Egyik „vád” sem igaz. Nincs víz, nem lehet mit elfíirödni. fi megyei tanács vb-elnike fogadta a pécsi püspököt A megyei tanács- vb-elnöke, Szabópái Antal hétfőn délelőtt fogadta dr. Cserháti József pécsi püspököt. A fogadáson meg­jelent Sárosdi Tibor megyei egy­házügyi tanácsos. A püspök kí­séretében jelen volt dr. Csigi Imre kanonok és Dörnyei István püspöki tanácsos, szekszárdi es­peres. A szívélyes légkörben lezajlott látogatáson sok szó esett a kü­lönféle politikai kérdésekről. Dr. Cserháti József püspök beszélt az egyháznak a béke érdekében kifejtett tevékenységéről. Elmon­dotta, hogy a katolikus papok nagy része az egyes országok társadalmi formájától függetlenül A Kölesdi Fmsz. azonnali belépéssel kereskedelmi előadót keres. Közgazdasági technikumi érettségivel rendelkezők előnyben. Jelentkezés: fmsz- iroda. (265) nagy erőfeszítéseket tesz az, eu­rópai béke és biztonság érdeké­ben. Egyetértenek azokkal a tö­rekvésekkel, amelyek a békét szolgálják és elítélik a háborús manővereket, amelyek a világ különböző részein már fegyveres konfliktushoz vezettek, illetve ve­zetnek napjainkban. Amint arról annak idején hírt adtunk, dr. Cserháti József püs­pök részt vett a vatikáni zsinat munkájában. Most egy európai egyházi tanácskozásra készül. Ezen ugyancsak szó esik majd a béke megőrzésével kapcsolatos teendőkről. Szabópái Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke ismertette a szo­cialista országoknak a nemzet­közi biztonság érdekében tett erőfeszítéseit. Amint dr. Cserháti József püspök elmondotta, ezek­kel sok tekintetben egyetért az egyház. A fogadáson sok szó esett vé­gezetül más bel- és külpolitikai kérdésekről. Megvitattak né­hány egyházügyi témát is a me­gye tapasztalatai alapján és megállapították, hogy az állam és az egyház viszonya megfelel a népköztársaság törvényeiben rögzített és az egyház részéről is elfogadott elveknek. Két évtizedes jubileum Űttörőzenekarok találkozója Bátaszéken Eseményekben gazdag volt a hét vége a bátaszéki gyerekek­nek. Szombaton a szekszárdi já­rás úttörőcsapatai küldötteinek részvételével járási úttörőszemiét rendeztek, ahol a sokszínű ve­télkedőben a bátai pajtások sze­rezték meg a győzelmet. A bátaszéki úttörőzenekar va­sárnap ünnepelte megalakulásá­nak huszadik évfordulóját. Húsz esztendővel ezelőtt Deme József tanár vezetésével a megyében először itt alakult úttörőzenekar. Ebből az ünnepélyes alkalomból rendezték meg Bátaszéken va­sárnap a Tolna megyei úttörő- zenekarok találkozóját, amelyre meghívták a dombóvári, kurdi, nagymányoki, szakályi, szekszár­di, tamási és a tolnai úttörő- csapat fúvószenekarát. Már kora délelőtt egymás után futottak be a különjáratú autó­buszok a kis zenészekkel, piros nyakkendős diákok zsivaja töl­tötte be az utcát. Az úttörőzenekarok látványos felvonulása után a Hősök terén Palotás József megyei úttörő- titkár nyitotta meg a zenekarok találkozóját. A teret megtöltő nézőközönség élőtt először a szakályi úttörők zenekara lépett fel. akik többek között Hemerle: Reménység­indulóját, és a Tenkes-indulót játszották nagy sikerrel. Ezután a tolnaiak, nagymányokiak. és a dombóváriak szórakoztatták a közönséget fúvószenekari szá- mo1rkal. A szekszárdi úttörőzene­kar nevében egy kislány köszön­tötte néhány szóval a jubiláló bátaszéki zenészeket, majd Vég­helyi Miklós karnagy vezénylé­sével hat dalt adtak elő, többek között Brahms ötödik magyar táncát A kurdi víziúttörők zene­kara tetszetős egyenruhában, ten­gerészsapkában szerepelt. Utolsóként a vendéglátók, a ju­biláló zenekar szórakoztatta a közönséget Deme József karnagy szórakoztatták a közönségét Munkájuk jutalmául a jubileum alkalmából a zenekar hat tag­ja, Balogh László, Pálffy József, Kajisza Béla, Hargitai György, Vajda Péter és Koródi Géza Ki­váló úttörő kitüntetést kapott. A találkozón szereplő mind­egyik zenekarnak a különböző társadalmi szervek képviselői A zenekarok felvonulása vezénylésével, aki maga is jubi­lál: a húsz esztendeje alakult ze­nekart azóta is ő vezényli. A bátaszéki zenészek sok szép si­kerrel dicsekedhetnek: vendég­szerepeitek Budapesten, a duna­újvárosi úttörőzenekarok talál­kozóján aranyfokozatot értek el, és sok-sok társadalmi ünnepen zászlót és a részvételt igazoló emléklapot adtak át. Az ese­ménydús hétvége szép záróak­kordja volt az összes résztvevő zenekarok közös száma, Grabócz Miklós: Együtt menetelünk cí­mű dala, amelyet Deme József vezényelt. — d. konya —

Next

/
Oldalképek
Tartalom