Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

\ 1967. május 21. TOLNA MEGYEI NEPGJSAG 9 Pincehelyi pünkösd A falu tiszta katolikus, úgy mondják. Pünkösd másnapján, ami ünnepnek számit, a kertek és az asztalok díszlenek a pün­kösdi rózsától, tettek egy nagy csokrot a presszó pultjára és va­lószínűleg a templom oltárára is. Rengeteg a virág, most nyűik az akác, a jázmin, meg a bodza. Mámorítóan illatos a levegő, az ember a szívébe is beszívja, ’ nemcsak a tüdejébe. A falu végen lucernáimat száll: hordják a szénát. Helyesebben a félkész szénát. Hatalmas kazslat raknak belőle és összerakva szá­rítják meg ventillátorral, Vámo­si féle berendezéssel, korszerűen. Gyűjtők, traktorvezetők, kazal- rakók egész seregének arcát pör­köli a nap, egy szőke brigádve­zetőé már szinte bíbor, mint a pünkösdi rózsa szirma. Az állatgondozók délutáni ete­téshez készülődnek. Kint a cu- korrépafödön alkonyaiig gyötri a derekát néhány asszony az egy eléssel. Ünnep ez mégis. Az öregeket ünnepi ik, ma van Pincehelyen az öregek napja. © Emlékszem, 1963. októberében nagy határjárás után megünne­peltük a Vörösmarty Tsz akkori elnökével és a tanácstitkárral hármasban, egy présház előtt, falat szalonnával, a szőlőben ta­lált kései zöldpaprikával, néhány pohár borral, hogy húszadikára sikerült befejezni a gabonavetést Már ez is ünnepszámba ment, siker volt Sokat kellett küsz­ködni abban az időben. A küzdelem persze nem ért véget, de minőségileg megválto­zott Kibontakoztak Pincehelyen a szocialista mezőgazdasági nagy­üzem körvonalai, és sokkal több pénzt kapnak az emberek. Az új elnök. Palóc: Tamás két év óta vezeti a gazdaságot elnökségé­nek második esztendejében ug­rásszerűen meggyorsult a fejlő­dés. Tavaly még olyan gond is adódott, hogy ki feji meg a te­henet: nem kaptak edég állat- gondozót Érdekes módon most sorbaállnak az emberek azért hogy a felépítendő új tehénis­tállóban majd tehenészek lehes­senek. Az első jelentkező Fülöp László kocsis. Az elnök szerint; „látják, hogy a fogatoséletben már nincs fantázia”. Tavaly egy amerikai „haladó szellemű” közgazdász járt a szö­vetkezetben, tanulmányozni a körülményeket, az eredménye­ket. Restelltek a vezetők, hogy milyen rossz az irodaépület. Újat építtetett a Vörösmarty Tsz. Na­gyon szép, valószínűleg a megye legjobb szövetkezeti irodaháza. Központi fűtéssel látták ed. és a végén nagyobb tanácskozóter­met is építettek, ahol a küldött­közgyűlést össze lehet hívni. Az udvar park lesz, már beültet­ték rózsával. Határozottan állít­ják, örül a tagság ennek az épü­letnek. Igaz, nem került túlsá­gosan sokba, a házi brigád épí­tette fel, és a központi fűtés be­rendezését szinte ócskavasként vették. Az is tetszik a pincehe­lyi parasztembereknek, hogy a közös gazdaság irodája, központ­ja kifejezi az erősödést, a javu­lást, a gazdagodást. Itt egyébként tökéletesen üzemi képet mutat minden. Bíró Jó­zsefeié például gépíró, telefon- kezelő. iktató és irattáros. Ami­kor megkérdeztem tőle, ml a dolga, azt mondta: — Majd figyelje. hogy mit csinálok. Két perccel később utielszámo­lási papírt ad, aztán jön a pos­tás, vele tárgyal. De van itt — természetesen másik szobában — külön bérelszámoló részleg is. Dolguk — szerencsére — bőven, aíkad. hiszen minden hónapban hatszor fizet a szövetkezet mun­kabért. Sok az alkalmazott is, nemcsak a tag. Elsején fizetnek a műhely dolgozóinak és az al­kalmazottaknak, hetedikén a traktorosoknak, tizenharmadikán előleget kap a tagság, ugyancsak tizenharmadikán téglagyári vég- elszámolás (van a szövetkezetnek téglagyára is), tizenötödikési vég- elszámolás a kőművesekkel és huszonötödikén előleget kapnak a téglagyáriak meg a kőműve­sek. Az irodába sok asszony jár. „Ide is, meg a határba is az aaz- szonyok járnak többnyire”. Nem mintha a férfiak nem dolgozná­nak. Nincs hiány munkaerőből, sőt már problémázgattak azon, milyen sok a jelentkező a szövet­kezetbe. Hat-nyolc embert nem is vettek fel tagnak. Szűrik a jelentkezőiket. Mint már említettük, az elmúlt esztendőben még ilyen kérdés is elhangzott: ki fejje meg a te­henet? Jelenleg egyetlen nagy gondot tud említeni az elnök és Szabó János főkönyvelő: „Nincs műtrágyánk”. Vagyis hogy ke­veset kapnak. Az egyéb problé­mákat elintézték. A rétek ugyan vizesek, de a Kapóst már Pince­helynél szabályozzák. A csak­nem ezer hold rét és legelő 90 százaléka vizenyős, a szabályo­zástól megoldást várnak, A párttitkár tanul, a helyette­se, Tulok Lajos azt mondja, el­lenséges hang nincs a szövetke­zetben, és egyre inkább az jel­lemző, hogy kérik a munkát. Valóban igaz lehet, hiszen ma, pünkösd másnapján is jelentke­zett egy csoport ember esti lu­cernagyűjtéshez, váltani azokat, akik napközben dolgoztaik Motorkerékpárral bejárjuk a határt. Az elnök nem szereti a kocsit, mindig motorral jár. Nyilvánvaló, hogy nem bírja a lassú tempót Munkájában, bár türelmes, mindig mellőzd a fö­lösleges tereferét. Ezt követeld a nagy gazdaság összefogása, átte­kintése. Egy dűlőút kereszteződé­sénél találkozunk a főagronó- musLsal, Szenti Imiével, ö hintán jár. Gyors, de mégis alapos esz­mecsere a lucemagyűjtők rekla­mációjáról, aztán megyünk to­vább, mindenki a maga útján. Minden jószágot megmutat az elnök, bár ennek a gazdaságnak a növénytermesztés a nagyobb része. Szereti a tárgyilagosságot a bizonyítékokat Egyszer fino­man ama is figyelmeztet, szeret­né, ha az újságcikkben majd mi­nél kevesebb lenne a szubjektív megfogalmazás. Mert vigyázzunk a helyzet értékelésére: Pincehe­lyen sem épült még (W a szo­cializmus. Igazolásképpen másnap reggel, amikor Ismét fejünkre húzzuk a bukósisakot, így szól: — Kimegyünk Gyárit pusztára. Megnézzük, milyen a középkor. Csöpörög az eső és a puszta valami hat-hét SUomóter innen, természetesen, földút. Vissza tu­dunk-e jönni, ha esik? A leg­nagyobb nyugalommal feleli, hogy igen. Mintha egy motorke­rékpárnak a sáros földúton is Ugyanúgy kellene gurulnia, mint a betonon. Gyárit Eszterházy-birtok vodlt valamikor, csupa cselédház és régi istálló, ötven tsz-tag. Volt egy egyéni gazda is, «imént. Ki­szorult innen. Mert igaz ugyan, hogy külsőre nagyon rossz képet mutat Gyánt puszta, mállanak a falak, sőt itt-ott düledeznek is, de az élet már régóta túlnőtt a cselédházakon. Azt is mondhat­nám, csoda, hogy nem feszíti szét őket. Gergely József családja ta­valy 59 ezer forint értéket kere­sett a szövetkezetben, és ha eh­hez hozzászámítjuk a részes mű­velésiiái eredő termények érté­két, meg a háztájit, 70 ezernél több a család jövedelme. A szü­lők tehenészek és két fiúk is doL gozik már. A kamraszerű szobá­ban szép a bútor és a televízió. Az asszony „azért szekálja a fér­jét, hogy vegyenek porszívót". A takarékba 15 ezer forintot tettek. Úgy tudják Gergelyéit, az egész községnek egymillió forinttal nőtt a takarékbetétje a legutóbbi zárszámadás után, a gyárrtiak is körülbelül 200 ezerrel növelték a betétet. Ez a család, amelyik különben nincs egyedül a jó ke­resetével, 4600 forint előleget ka­pott az áprilisi munkájáért, az előző hónapban pedig 4200 fo­rintot. A szövetkezet 50 száza­lékban készpénzzel Özeit. A puszta tanítói ugyancsak jó anyagi körülmények között él­nek. Szabó János vezető tanító havi jövedelme meghaladja a kétezer forintot, a nyugdíj előtt álló Somogyi Jánosé a 2500-at. — Rossz kifejezésnek tarta­nám, hogy büntetés, ha valaki idekerül — mondja Szabó János. De az iskola teteje beázik. Ja­vította már a tanács, úgy lát­szik, állandó foltozásra lenne szükség. Vagy talán arra, hogy Gyánt pusztát, a cselédházakat a vén iskolával együtt el kelle­ne tüntetni a föld színéről és újakat építeni. Majd ha fölépül a szocializ­mus. ® A Vörösmarty Tsz 1965-ben és 1966-ban egyaránt kiváló termést takarított be a főbb növények­ből. Búzából, másfél ezer holdon átlagosan több mint 14 mázsát, cukorrépából tavaly holdanként 272 mázsát, burgonyából 190 má­zsát, kenderből 48 mázsa 92 ki­lót, de kitűnő szám a kukorica és a napraforgó átlagtermése is. A két év alatt 13 694 mázsa húst értékesített a gazdaság. Egy adat a tagok járandóságából: az egy dolgozó tagra jutó átlagos része­sedés tavaly 19 234 forint. Változnak: az eredmények és változnak a módszerek. A kettő összefügg. íme a módszerekből egy kis ízelítő: Az elnök jegyze­téből írtuk ki, illetve írta az a gépíró fiatalasszony, aki egyúttal telefonkezelő és irattáros is. „1967-ben megvalósítandó el­képzelések. 1. Mezőgazdasági ta­nulóképzés. Az ipari tanuló-kép­zés fenntartása mellett megindí­tani — jelenleg három szakmá­ban — a mezőgazdasági tanuló- képzést is. Előnyben részesíteni a tsz-tagok gyermekeit. 2. Mun­karuha-juttatás kiterjesztése. Je­lenben csak az alkalmazottak ré­szesülnek a Munka Törvény- könyvében előírt munkaruha- juttatásban. Ezt a juttatást ki­terjeszteni: fogatosakra, állat­tenyésztési dolgozókra is! 3. Sá­vos legeltetés alkalmazása Gyán- ton... Őszibarack és málna tele­pítése... Automatizált kombájn­szérű kialakítása... Jövedelem- elosztási módszer változtatása: egyszerűsíteni a bérezési rend­szert, a pénzben elszámolt téte­lek növelése, aránytalanságok te. faragása, anyagi érdekeltség ér­vényre juttatása, etb.” Vezetőségi határozat van a megvalósításukra. Újszülöttek sárgasága Kaptuk az alábbi torukat: „TIsíiéit Négyszemközt az Orvossal! Szíveskedjék lapjukban megírni, bogy as Újszülöttkor! sár­gaság minden egyes újszülöttnél beáll-e? Meddig tart? Gyógy­szeresen befolyásolható-e? Epeköve lebet egy újszülöttnek Is? vannak halálos esetek 1st”. Kedves Olvasónk! A felvetett kérdés érdekes és tanulságos, továbbá Igen sokan nem isme­rik, vagy „rosszul” ismerik. Az újszülöttkori sárgaság (Icterus neonatorum), a szülés után há­rom-négy napit kezdődik és egy-két héten belül eltűnik. A vizeletben epefesték nem mutat­ható ki, holott minden más, új­szülöttkorban keletkező sárga­ságban epefesték van a vizelet­ben, A súlyos sárgaság (icterus gravis neonatorum) már az első napokban sokkal kifejezettebb. Sokszor világráhozott vlzenyfl, bőrvérzés kíséri. Az újszülöttek aluszékonyak, elesettek, lázasak, súlyos betegek. A tünetek Idővel fokozódnak, görcsök mu­tatkozhatnak. A lép és a máj erősen duzzadtak. A vizelet sö­tét színű, benne az epefesték kimutatható. A betegség sokszor, Különösen a múltban, halállal végződött. Sokszor családi jelle­gű. A betegség hasonlít a buja­kóros (szlíillszes, vagy lueszes), a vérmérgezéses és a fej fejlő­dési rendellenesség okozta sárga­sággal. Az epeotak világráhozott el­záródása esetén már születéskor van enyhe sárgaság, amely azon­ban gyorsan felszívódik. A vize­let kezdettől fogva barnasör szí­nű, a széklet színtelen, mészfehér. Az ilyen csecsemők az első év végét ritkán érik meg: epevérű- ségben (cholaemlában) meghal­nak. Az epekő okozta elzáródás rend­kívül ritka e korban. Az új­szülöttek Sárgasága élettani fo­lyamat. Mindenki átesik rajta. A lefolyás idején beálló rendelle­nességeket ismertettem. Napszúrás idézünk egy hozzánk érkezett levélből. „Tiszten egészségügyi rovat! Jön a nyári nagy meleg. Sokat hallottam a napszúfás- 701, de Ilyen betegséget én még soha sem láttam. Minden nyáron nagy szóbeszéd, de én még olyan emberrel sem be­széltem, akinek napszúrása le u volna. Nagyon kérem, ha le­hetséges, világosítson fel. Komoly betegség-e ezt A választ nagyon várom és hálásan köszönöm. Egy kiváncsi ovasőjuk”. KedVes Ovasónk! Minden nyár elején rovatunkban felhívjuk ol­vasóink figyelmét a túlzásba vitt napozás ártalmaira. Nemcsak nap- szúrást és súlyos bőrgyulladáso­kat, hanem mint krónikus, hosz- szú ideig tartó izgalom, bizonyos bőrrákok kialakulásában is ré­szes. A napszúrás strandjainkon még ma is elég gyakran elő­forduló betegség. Oka a nap­szúrás, a napfény ibolyántúli (ultraviolett) sugarainak hatására jön létre. A fejnek és különösen a tarkótájnak a besugárzása jár ilyen veszéllyel. Leggyakrabban strandolók kapják meg, akik ha árnyékban elalszanak, sokszor nem gondolnak arra, hogy bizo­nyos idő elteltével nem lesz te­lettük árnyék. Miről ismerjük meg? A nap­Siliráá enyhébb eseteiben, gyen­geség, émelygés, hányinger, fej­fájás lép fel. Súlyos esetben az arc kipirul, a test forró. Lüktető fejfájás, hányás, káprázás, fül- zúgás kínozza a beteget. Gyakori a magas láz. Izgatottság, érzék­csalódások, deliriumok, görcsök, eszméletlenség, mély alvás (kó­ma) Is előfordulnak. Nem nevez­hető napszúrásnak az az állapot, amely a túlzott napfürdőzés kö­vetkeztében a bőr megégése kap­csán lép fel. Ilyenkor nyomott hangulat, rossz közérzet, émely­gés, étvágytalanság, szívdobogás, fejfájás, álmatlanság jelentkezik. Szívszorongásos roham idézünk egy levélből: „Tisztelt Négyszemközt az Orvossal! Édes­apámnak mind gyakrabban áll elő olyan súlyos szívszorongá$a hogy az mindnyájunkat a legnagyobb rémületbe ejt. A roham igen hirtelen és minden bevezgfés nélkül köszönt be. Ilyenkor édesapánk olyan fehér, mint a fal. Olyan rémült arcot vált ki nála n roham, hogy azt nézni nem lehet. Igaz, hogy fia­talabb korában erős dohányos volt, s az Italt Sem vetette meg. Mindig ideges és hirtelen természetű embernek Ismertük. Sok­szor, ha nagyon méregbe jön, beáll a roham. De nem tanul belőle. Nagyon indulatos. Nagyon kérem a Négyssemközt ta­nácsát. Köszönettel: egy olvasójuk”. Kedven Olvadónk! a szív szoron­gásos roham egyike azon beteg­ségeknek, amelyik a betegen kí­vül az egész családot a leg­nagyobb izgalomban tartja. A ro­hamot kiválthatja megerőltetés, Izgalom, dohányzás és főleg hi­deg behatás. Főleg az idősebb korú férfiak betegsége. Tünetek- Jellemző a rohamszerűen fel­lépő szívtáji görcs (szorító, té­pő, égető) fájdalom. A fájdalom a bal vállba, karba is klsujjba sugárzik ki. Az ilyen beteget ha­lálfélelemtől eltorzult arccal, fe­lületes légzéssel, mozdulatlanul találjuk. Elsősegélynyújtás: hagy­juk a beteget abban a helyzet­ben, amelybe kívánkozik. Ad­junk neki forró szívtáji boroga­tást, olyan forrón, ahogyan csak kibírja. Forró kéz- és lábfürdő is igen jó hatású. Egy-két po­hárka konyak, vagy pálinka ita­tását is megkísérelhetjük. Óvjuk a beteget a hidegtől és sürgősen küldjünk orvosért! Amilnitrit besiélégeztetése jó hatású szokott lenni. Ismélődő roham esetén cél­szerű a betegnek a már előző­leg orvosa által rendelt nitro- mint vagy más hasohló gyógy­szert beadni. Az ilyen gyógyszert a beteg mindig tartsa magánál. Agya elé tegyen vastag szőnye­get, pokrócot, vagy báránybőrt, s arra lépjen, ha ágyából kiszáll. Kerülje a meghűlést. Influenzás beteget ne látogasson, s magá­hoz ne eressszen. Vacsorára igen keveset egyen. A puffasztó éte­lek é* Italok (bab, borsó, lenese, friss kenyér, kalács, kelt tészta, sör, szódavíz, stb.) tönkreteszik éjszakai nyugalmát. Az erősen telt gyomot, a szivszorongásos rohamot is kiválthatja. Uralkod­jon magán! Ne mérgelődjön és ne idegeskedjen. Csak jó kedélyű és víghangulatú emberekkel tár­salogjon. így betegségét !s köny- nyebben elviseli, s hozzátartozó'- oak sem lesz terhére. Gemenczi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom