Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

1967. április 7, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Cél: a szocialista nemzeti egység erősítése Or. Szatmári Nagy Imre nyilatkozata a Hazafias Népfront terveiről Lezajlottak a választások, új feladatok előtt állnak a népfront­bizottságok. Az eddig végzett munka tapasztalatáról és a to­vábbi tervekről, elképzelésekről nyilatkozott dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. — Hogyan értékeli a nép­front választási munkáját? — A népfrontbizottságok rend­kívül aktívan és — kevés hely­től eltekintve —, sajátos, önálló arculattal vettek részt a válasz­tási munkában. Ebben segítet­ték, de nem helyettesítették őket a pártszervezetek és a tanács­szervek. Közreműködtek a nép- frontbizottságok az ajánlott je­löltek előzetes kiválasztásában, a politikai és szervezeti munká­ban. A jelölő gyűléseket a nép­front, — az üzemek kivételével — maga is szervezte. A jelölő gyűléseken mindenütt a nép­frontbizottság megbízottja elnö­költ. — Milyen tapasztalatokat vonhatunk le az elmúlt hetek tevékenységéből? — Elsősorban azt, hogy erő­södött a szocialista nemzeti egy­ség, és ezen belül — politikailag és szervezetileg — • a népfront­bizottságok is erősödtek. A párt IX. kongresszusának állásfogla­lásait, határozatait, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívását széles körben propa­gálták. Több mint 300 ezer olyan választási elnökségi és választó- kerületi bizottsági tagot sikerült megnyernünk, akik nem csupán a választási ciklusban fejtettek ki társadalmi tevékenységet, ha­nem aktív szerepet vállalnak az elkövetkező négy esztendőben. Ezek az emberek tovább erősítik a népfront tevékenységét, s élén­kítik az egész magyar közéletet. Rendszeressé vált a 130 ezer fő­nyi népfrontbizottsági tagság testületi élete is. Minden válasz­tási aktust megvitattak, elemez­tek. Ezekben a napokban a nép­frontbizottságok az alakuló ta­nácsok végrehajtó bizottságainak és állandó bizottságainak szemé­lyi összetételére tesznek javasla­tot. — Vázolná a további elkép­zelések lényegesebb vonásait? — Elöljáróban le szeretném szögezni: a népfront további te­vékenysége, — amely egészen minimális létszámú apparátusra és sok ezer társadalmi munkásra támaszkodik — természetszerű­leg nem lehet ugyanolyan magas hőfokon, mint a választások ide­jén. Mégis, a választás után is bekapcsolódunk minden olyan nemzeti célkitűzés megvalósítá­sába, amelyről a közvélemény a IX. kongresszus határozataiból és a választási gyűléseken ér­tesült, és magáénak vallott. Ezek közül kiemelkedik a munkásosz­tály és a parasztság szövetségé­nek további erősítése, mint fon­tos politikai cél. Ez a szocialis­ta nemzeti egység további fejlő­désének alapja. Ennek a politi­kai célnak több olyan gyakorlati feladata van, amelyben közremű­ködni kívánunk. Elsőnek említe­ném az ipar fejlődésének, a mun­kásosztály helyzetének ismerte­tését falun — és fordítva. Rend­kívül fontos, hogy mindkét osz­tály megértse az agrárpolitikai elhatározások lényegét és jelen­tőségét, s benne az emberek fel­adatát. — Néhány gyakorlati példát hallhatnánk? — Mivel a népfrontmozgalom lakóterületeken dolgozik, a bi­zottságok nagy többsége pedig falun, ezért — érthető módon — olyan elhatározások segítésében kell tevékenykednünk, mint a te­rületi termelőszövetkezeti szövet­ségek megalakulása és működé­se, az önálló tsz-vállalatok és tsz-ek önálló közös vállal­kozásainak segítése. Rendkívül fontos a tsz-eíc belső demokrá­ciájának fejlődése. — A népfront eddig elisme­résre méltó eredményeket ért el a mezőgazdasági szakisme­retek terjesztésében. További terveik? — A mezőgazdasági szakokta­tás fejlesztése érdekében jelen­leg elsősorban az üzemi szak­körök kialakításában, működé­sük fejlesztésében működünk közre. Rendkívül fontos, hogy a szakanyagok — könyvek, filmek — valóban eljussanak az érde­keltekhez, a tsz-ek tagságához. Ebben is segíteni fogunk. A nagy­üzemek létrehozásával meggyor­sult a tudomány eredményeinek a gyakorlati bevezetésének lehe­tősége. Ennek ütemével azonban korántsem lehetünk elégedettek. Modern gazdaságot özönvíz előtti módszerekkel nem lehet kialakí­tani. A korszerű mezőgazdálko­dás anyagi alapjai pedig jelen­tősen fejlődtek. Csak egy példa: a második ötéves terv végén, 1965-ben évi 1,5 millió tonna mű­trágya állt rendelkezésre. 1970- re a műtrágya mennyisége 3,5 millió tonna lesz, — nagyobb­részt hazai gyártásból. Ennek minél hatékonyabb felhasználá­sa fokozott szakismereteket igé­nyel. — A gazdasági irányítás re­formja éreztetni fogja hatását a mezőgazdaságban is. Hall­hatnánk erről néhány részletet? — A gazdasági mechanizmus reformjának irányelveiben szó van a többi között arról, hogy a falu szolgáltatását lássák el mi­nél nagyobb mértékben a tsz melléküzemágai. Ehhez a mun­kához megfelelő szakemberek kellenek, mégpedig tsz-tagokból. Vagy megemlíthetjük az állat- tenyésztési programot: a beláő fogyasztást és az exportot jelen­tősen szeretnénk növelni. E nagy célok valóra váltásában elenged­hetetlenül szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzemek vezetői, dol­gozói rendelkezzenek azzal a szaktudással, amely lehetővé te­szi e célok elérését. — Hogyan lehetne összefog­lalni a népfront tevékenységé­nek lényeges elemeit? — Politikailag: a két nagy dolgozó osztály szövetségének, a szocialista nemzeti egységnek további erősítése. Gazdaságilag: ötéves tervünk megvalósítása. Kulturális téren: a mezőgazdasá­gi lakosság általános és szakmai műveltségének fokozása. BOLGÁR ISTVÁN Egészségügyi világnap 1948. április 7-én lépett életbe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkotmánya. Azóta ezen a napon ünnepük a világon en­nek a jelentős nemzetközi egész­ségügyi szervezetnek a napját. Az elmúlt év végén 124 országot számlálhatott tagjai sorában. Országonként eltérők a feltéte­lek az egészségügy kialakítására, és országonként más betegségek ellen küzdenek az orvosok, ápolónők, egészségügyi mérnö­kök és más szakemberek. Közös probléma az orvos- és ápolónő- hiány. Az európai országokban átla­gosan egy orvosra 500—1000 be­teg jut, de az afrikai országok­ban» így például Maliban, vagy Nigériában nem ritka, hogy egy orvos van 50 ezer, vagy ennél is nagyobb számú lakosság ará­nyában. Az orvosok iránti ke­reslet a fejlődéssel egyenes arányban nő. 12 ezer ember — 1 ápolónő Lehangolóbb statisztikai arányt mutat az ápolónőd ellátottság. Ázsiában 8, Afrikában 12 ezer emberre esik egy ápolónő. Ha­sonlítsuk ezt a számot össze a nemzetközileg elfogadott arány­nyal: 350 lakos, 1 ápolónő. Ha­zánknak ezzel szemben 170 lakó­jára jut 1 ápolónő de még ez sem elegendő! Az egészségügyi világnap há­rom hazai vonatkozású problé­mára irányítja a figyelmet: A körzeti orvosok jelenére, jövő­jére, a magasan képzett, szak­máját hivatásnak tekintő ápoló­nők helyzetére és közegészség­ügyi-járványügyi tevékenysé­günkre. Az idén októberben lesz 15 éves hazánkban a körzeti orvosi szolgálat. A lakosság 99 száza­lékát kitevő biztosítottak mind­egyike valamelyik körzethez tar­tozik. 1966. január elsején közel 3400 orvosi körzetet számlálhat­tunk. Egy körzeti orvos na­ponta átlagosan 44 járó és négy fekvő beteget lát el, munkája az elmúlt évek során talán annyi­ból vált könnyebbé, hogy ma már falun sem kell szüiészked- nie, fogászkodnia. Megterhelésük az éjjel-nappali készenlétet figyelembe véve mégis erős, különösen járványok idején. Erkölcsi és anyagi meg­becsülésük nem tartott lépést munkájuk súlyának növekedésé­vel. A jövőbéli cél, hogy az ál­talánosan képzett orvosokat fo­kozatosan körzeti belorvosok váltsák fel. Jelenleg azonban, a szétszórt települési formák meg­nehezítik a szakosítást. Társa­dalmi jelentőségük számuknál lényegesen nagyobi), ezért gond­jaik megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, csakúgy, mint a szakképzett, szakmájukat hiva­tásnak tekintő ápolónők hely­zete. A szakképzés fontossága Mi magyarok, világviszonylat­ban jól állunk ápolónőképzés és -ellátottság tekintetében, figye­lembe véve azt' is, hogy honnan indultunk, hisz nincsenek olyan régi hagyományaink, mint az angolszász, vagy skandináv ál­lamoknak. A fejődés ezen a té­ren olyan gyors ütemű volt, hogy egészségügyi kormányza­tunk több szakon kényszerült az alapképzést átszervezni. Az egészségügyi szakiskolák kor­szerűsítése állandóan napirenden lévő, folyamatos feladat. Egyik legfontosabb teendőnk a jövőben a középfokú egészség- ügyi dolgozók képzésének beil­lesztése iskolarendünkbe. Ha zz ápolónő szakmáján belül meg­találja a lehetőséget a tovább­tanulásra, nem fogja máshol keresni a fejlődés terét. Sokat segített ebben a kérdésben a középfokú egészségügyi dolgozók munkájának differenciálódása, a kórházainkban megjelent, segéd­ápolónő. Közegészségügyi, járványügyi szervezetünk egész társadalmunk egészségéért munkálkodik, meg­előző jelleggel. 1965-ben az or­szágban a szakemberek 42 ezer helyszíni vizsgálatot, hét és fél­millió laboratóriuma vizsgálatot végeztek. Pozitívuma ennek a munkának, hogy Magyarorszá­gon csak szórványos a gyermek­bénul ásos megbetegedés, nincs se sugárártalom, se a nyomdászok körében régen jól ismert ólom­betegség. Csökkenő tendenciát mutat a bányászok szilikózist» megbetegedéseinek száma is. A nagyarányú lakásépítkezések so­rán pedig egyre több a világos, korszerű otthon, amely sok em­bernek megfelelő életkörülmé­I A kérdés Ny®01 formá­* — ■ i ban való fel­tevésére a tagfelvételi lapon fel­tüntetett adat késztetett. Bálint Pálné 1907-ben született, tehát hatvanéves. A Sárközi Népmű­vészeti és Háziipari Szövetke­zetben dolgozik. A pártalapszer- vezet nemrég vette fel párttag­nak. Maholnap nyugdíjba megy. Felvetődött bennem a kérdés, erősíti-e, erősítheti-e a párt munkáját a falusi asszony, alá hatvanéves korában jutott el a párttagságig? Mi késztette a be­lépésre? Adhatja-e, tudja-e adni azt a bizonyos pluszt, amit a párttagsággal vállal magára? Felkerestem, s személyesen is megismerkedtem Bálintnéval. aki január elseje óta a szövetkezet népművészeti felelőse. Korábban a mintázásban dolgozott. A „ki­emelés” tulajdonképpen nagyobb felelősséggel és több fáradtsággal, jár. de szívesen vállalta. Szeret az emberek között lenni, s kész­ségesen adja át tudását, tapasz­talatait a fiataloknak. Szereti a népművészetet, munkadarabjai­Erősíti-e ? val többször kiállításon is sze­repelt. Báüntné mozgékony, jó kiál­lású asszony. Jóval fiatalabbnák látszik, mint amennyi. A szövet­kezetbe tizennégy évvel ezelőtt vették fel tagnak, de még nin­csenek meg a nyugdíjazáshoz szükséges évek. Ha valaki a ré­gi emlékeket idézi, meglepődik ennek az asszonynak szívós ki­tartásán. Nehéz, küzdelmes évek állnak mögötte. Ma már histó­ria az ő és a hozzá hasonló sár­közi asszonyok életútja. Nem szívesen emlékezik vissza a tíz­egynéhány évvel ezelőtti dolgok­ra. Az egykor vágyonos nagy­szülők leszármazottja bizonyta­lanságban élt. Felvették a szö­vetkezetbe, mert jó szövőasszony­nak ismerték, s tudták, hogy a keresetre is rá van utalva. Né­hány hónapig igénybe vették, s volna, nem kapott munkát, meg­bízatást. Mindig vonzotta a kö­zösségi élet, s ezt próbálta is bi­zonygatni. Tagja volt az MNDSZ- nek és a Vöröskeresztnek, de amikor a szövetkezetben mellőz­ték, s nem bíztak rá munkát, rendszerint a nőgyűlésre sem kapott meghívást. Akkor — mint mondja — fájt, de ma már ön­gúny nélkül beszél ezekről a dől. gokról. I ügy tűnik h°gy rég' sé­1- .................. relméért mos­t ani megbecsülésével teljesen kárpótolva van. A párttagság ezt a hitét erősíti. Igényli a po­litikai tájékozottságot, sokat van emberek között. Nemrég szövő­tanfolyamot vezetett Bétán, majd Dunaszentgyörgyön. Hét községe van, s tanácsaival a községek­ben dolgozó szövőasszonyok mun­káját segíti. Az asszonyok között. kerül. Kezdetben, ha nem is ide­genül, de félszegen beszélt poli­tikai kérdésekről. Leginkább a jelent és a múltat vetette egybe, s így érvelt: „amikor én szőni tanultam, három mázsa búza, vagy négy-öt napi kocsifuvar volt a tandíj. Most jóformán ingyen tanulhat mindenki. Az iskola, a szakmunkásképzés ingyenes, nem úgy, mint a múltban volt.” I A párttagságra készülve, \ ..........r...........".I i politikai­l ag képezte magát. Azóta „rá­zósabb” témákba is belebocsát­kozik. A művészeti munkához adandó útbaigazításokhoz mellé­kel politikai ismertetést is, hogy mennyibe kerül egy méter szá- da. szedett, vagy más szőttes elő­állítása. milyenek a piacigényei, és az értékesítési lehetőség. Sze­reti munkáját, lelkesedik a ta­nulásért, a szépért, a jóért. Azért lett párttag, mert úrry érzi, mint párttag többet tehet annál, amit eddig tett. Ennyiben kaotam válasz* címben feitet1 k^rd'sr". nyékét biztosít. Jó az „oltási morál“ Ezeket az eredményeket csak társadalmunk segítségével érhet­tük el. Az, hogy Magyarorszá­gon kedvezően javult a fertőző betegségek statisztikája és jó az „oltási morál”, a lakosság ér­deme is. Bár egészségügyi kul­túránk tekintetében még nem be­szélhetünk forradalmi változá­sokról, mind többen ismerik fel, hogy maga és embertársai egészségére mindenkinek elsősor­ban magának kell vigyáznia. Vö- röskeresztes aktivistáink, egész­ségünk önkéntes őrei példázzák, hogy napjainkban megváltozott az egészségügyi felvilágosító, vé­dekező munka, és az egészséges társadalomért folytatott küzde­lem belátható éveken belül győzhet. Ennek reményében Un-' nepeljül; a 20. egészségügyi vi­utána anélkül, hogy okát tudta rendszerint sok minden szóba Pozsonyi Ignácné lágnapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom