Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

ft p I » ÍWJ. április 6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Kétezernél több N em könnyű ma áttekin­teni a termelőszövetkeze­teket és még nehezebb általánosítható megállapításokat tenni arra az érdeklődésre vo­natkozóan, amely kétségkívül megnyilvánul, de nem egyértel­műen és nem mindig előírás- szerűén. Egy dolog bizonyos: az utóbbi időben, 1965-ben, de még inkább 1966-ban fokozódott a kívülállók érdeklődése a ter­melőszövetkezetek iránt. Magya­rázata kézenfekvő: a párt által kezdeményezett agrárpolitikai intézkedések hatása olyképpen is lemérhető, hogy a paraszti munka rangja kezd visszatérni, s a közfelfogás kezdi megfele­lően értékelni a tsz-tagok helyét, , helyzetét. Miután tavaly novemberben az emberek megismerték a IX. kongresszus- határozatát, az ér­deklődés méginkább megnőtt. Ezt követően a határozat szellemé­ben megjelentek a miniszteri rendeletek és ezzel egyidejűleg fokozódott a megye közös gazda­ságaiba a visszaáramlás. Aszak- csi termelőszövetkezetbe egy egész komplett brigád kérte fel­vételét, de más közös gazdasá­gokba is jelentkeztek a belépni szándékozók az irodákon. Pon­tos kép nem állt rendelkezésre, csak becsült és szórványadatok alapján lehetett megállapítani, hogy az érdeklődés nagy és fo­kozódik. Még túlzó megállapí­tásokkal is találkozhattunk. Egyesek tudni vélték; oly nagy tömegű a felvételt kérők száma, hogy a termelőszövetkezetek képtelenek vele megbirkózni és a jelentkezők nagy részét, kény­telenek elutasítaná A Központi Statisztikai Hiva­tal Tolna megyei Igazgatósága, éppen a tisztánlátás érdekében, hozzálátott ahhoz, hogy pontos felmérést végezzen, g ennek bir­tokában az illetékes szervek reális képet alkossanak. A hely­zet a következő: 1966. október elsejéiből 1967. február 28-ig Tolna megyében összesen 2057- en kérték valamelyik közös gazdaságba tagként felvételüket. Tömeges és szükségtelen vissza­áramlásról tehát szó sincs. Az azonban érdekes, hogy a fel­vételt kérők közül február 28- ig mindössze 1397-et fogadtak el tagnak, 483 kérelem függőben van és 177 kérelmet a közgyűlé­sek elutasítottak. Sokan csodál­kozva és meglepődve hallják, hogy a közös gazdaságok nem veszik fel kivétel nélkül a je­lentkezőket. Válogatnak, s fel­új belépő vetődik a kérdés, hogy mi en­nek a magyarázata? Egyáltalán helyes-e visszautasítani azokat az embereket, akik a jövőben valamelyik' mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben óhajtják megtalálni boldogulásukat? Indokolt leszögezni, hogy a termelőszövetkezeti önállóság alapján a termelőszövetkezet tagjainak, társtulajdonosainak hatáskörébe tartozik, akár a fel­vétel, akár az elutasítás. Nem szól ebbe bele senki. Kívülálló 6zerv egyáltalán nem gyakorol nyomást a közös gazdaságra, valóban a közgyűlés hatásköré­be tartozik eldönteni, kire van az üzemnek szüksége, és kit nél­külözhet. A tsz-tagok józansá­gát, reális megítélő készségét bi­zonyítja, hogy a felvételt kérők számához képest viszonylag ke­vés azoknak a száma, akiket el­utasítottak. Több magyarázata is van az elutasításnak. Első helyen érdemes megemlíteni az összeférhetetlenséget. Vannak emberek, akik a termelőszövet­kezeteket is átjáróhóznak tekin­tették, az elmúlt években több­ször kiléptek, aztán ugyanannyi­szor visszaléptek. Érthető, hogy velük szemben a feltételek szi­gorúbbak, s amikor róluk van szó, gyakran mondja a köz­gyűlés: rájuk egyelőre nincs szükség A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közgyűlés rendszerint el­utasítja azoknak a felvételi ké­relmét is, akikről köztudott a doltogtalanság a felelőtlen élet­mód. Ilyen szempontból általá­ban megyeszerte szigorú, de a szocialista munkaerkölccsel szink­ronban lévő a közgyűlések ál­láspontjai A pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben például semmi körülmények között nem hajlandók szóba állni azokkal, akik az elmúlt években a kö­zös munkában leszerepeltek. K isebb részben a felvételt, avagy az elutasítást be­folyásolja a szövetkezet munkaerő-szükséglete. A közös gazdaságok vezetői nem hagy­hatják számításon kívül az ed­dig bedolgozó családtagok hely­zetét. A szociális juttatások köre bővült, viszont a jogosultságnak Lakosság figyelem! A Dombóvári Vasipari Ktsz soron kívül végez gépkocsi-, motorkerékpár-javítást és szervizt1. Vállalja gépjármű-gumiab­roncsok, tömlők javítását. Rövid ha­táridőre, olcsón, jó minőségben. Figyelmes, pontos és gyors kiszolgálás! Dombóvár, Szabadság u. 2. Tel. í 13 16. (71) rendszerint előfeltétele a tagsági viszony, továbbá a közösben végzett munka mértéke és meny- nyisége. Mi következik ebből? Elsősorban az, hogy a belépések alkalmával teljesen helyénvaló a munkaerő-szükségletet figye­lembe véve, elsőbbségi jogot biz­tosítani azoknak, akik évek óta családtagként munkálkodtak a tsz-ben. Tavaly, október elsejétől 1967. február 28-ig a felvett tagok előző foglalkozás szerinti meg­oszlása szintén érdekes képet mutat. Háromszázhatvan azok­nak az új tagoknak a száma, akik korábban az iparban, vagy más alkalmazotti munkakörben keresték kenyerüket. Ugyan­akkor az új belépők közül 403- an házastársként, családtagként már korábban is a közös gazda­ságokban dogozitak, a tsz-hez tar­toztak. Számítani lehet rá, hogy éppen a szociális juttatások miatt a jövőben a belépni szán­dékozó családtagok száma to­vábbra is nő. A szociális juttatások körének a bővülése, főképpen az új ter­melőszövetkezeti nyugdíjtörvény kedvező irányú változást jelez más területen is. Közismert az a kettősség, amely a termelő- szövetkezetekben az alkalmazot­tak és a tagok között megmutat­kozott anyagi juttatásokban és más vonatkozásban. A termelő- szövetkezetekben az alkalmazot­tak jövedelme, társadalombizto­sítása úgyszólván mindenben azonos volt az alkalmazotti ka­tegóriákkal. Feszültségek és el­lentmondások keletkeztek ebből, egy-egy közös gazdaságon belül. Viszont éppen az agrárpolitikai intézkedések hatására a tsz- alkalmazottak egy része máris kérte felvételét tagnak. A KSH által végzett felmérés időszaká­ban 127 tsz-alkalmazott tag­kérelme volt a közgyűlés előtt. rdemes megfigyelni a fel­vett tagok kor és nem szerinti megoszlását. Fél- reérthetlenül leszögezhetjük, hogy a termelőszövetkezetekben a fia- talodás folyamata megkezdődött. Jelenleg ugyan még több közös gazdaságban a tagok átlagos életkora ötven esztendő felett van, de a már említett időszak­ban a 824 új férfi tsz-tagból 411. 30 éves, vagy ennél fiata­labb, 198 harmincegy és negy­ven esztendő, 154 negyvenegy és ötven esztendő között van. Mind­össze 61 az ötven évnél időseb­bek száma. Az 573 új női tag­ból a zöm szintén a fiatal kor­osztályhoz tartozik. Érdekes jelenség még, hogy elsősorban ugyan a gazdag ter­melőszövetkezetek felé indult meg a visszaáramlás, de nem­csak az erős közös gazdaságok­ba, a gyengékbe is vannak új belépők. Ebből talán levonható a következtetés, hogy az új belépők számára a párt agrár- politikája megfelelő és kellő fe­dezet a jövőre vonatkozóan. A nagy érdeklődésre való tekintettel ma április 6-án este 6 órai kezdettel „Sellö a pecsélgifűrűn“ című filmet vetítjük. Garay filmszinház, Szekszárd. (91) A földszövök ÉLETÉBŐL A dunaföldvári fmsz a felvásárlás tiszta nyereségének a felét visszaadja a termelőszövetkezeteknek Megyénkben a legnagyobb mennyiségű zöldség- és gyü­mölcsárut a dunaföldvári földművesszövetíkezet vásárolja fel. Hat termelőszövetkezeti gazdasággal és több száz ház­táji termelővel áll kapcsolatban az fmsz. Az áruzöldség és gyümölcs nagyobbik hányadát az elnyúlt évben a dunaföld­vári és bölcskei közös gazdaságok adták át a földműves- szövetkezetnek, ami 140 vagon árut jelent. Ezért négy és fél millió forintot fizet ki a földművesszövetkezet. A szerződésben meghatározott felvásárlási áron túl a dunaföldvári fmsz közvetett módon is érdekeltté teszi a kö­zös gazdaságokat abban, hogy áruikat neki adják át. Neve­zetesen arról van szó, hogy az elmúlt év elején a két szö­vetkezeti szervezet vezetősége megállapodott, hogy a zöld­ség-, gyümölcsfelvásárlás bonyolításából származó tiszta nyereség felét az fmsz visszaadja a termelőszövetkezetnek. E kezdeményezés gyakorlati megvalósítására a következő napokban kerül sor. A földművesszövetkezet könyvviteli szakemberei kimunkálták, hogy mennyi a termelőszövetke­zetektől felvásárolt áruk tiszta nyeresége, ezt a terme’ ő- szövetkezeti könyvelők ellenőrizték, s a nettó árrést kétfelé osztották. Ennek megfelelően a felvásárlás tiszta árrésének a felét, az értékesítés után járó visszatérítést és a részjegy után járó kamatot a földművesszövetkezet egy összegben utalja át a közös gazdaságoknak, ami mintegy 50 ezer fo­rintot tesz ki. A „ta’ált” pénzt a közeljövőben a dunaföld­vári földművesszövetkezet mind a hat közös gazdaság ren­delkezésére bocsátja. TEVÉLI TÉGLAGYÁR: Ötmillió téglát gyártanak ebben az évben Közismert, hogy a magán­erőből egyre nagyobb számban építkezők téglaigényét nem tudják maximálisan kielégí­teni. A gond nem új keletű, az elmúlt években mégis több kis kapacitású téglagyárat le­állítottak. Ez történt Tevelen is. A berendezések nagy­része is adott, ezenkívül min­den szükséges egyéb feltétel meg van ahhoz, hogy az üzemben ismét megkezdjék a termelést. Csak kellett egy cég. amely a munkát meg­szervezi és irányítja. A hely­beli földművesszövetkezet vál­lalkozott a téglagyár beren­dezésének felújítására, az üze­meltetés biztosítására. A szük­séges rekonstrukciót még az elmúlt évben elvégeztette a földművesszövetkezet és meg.- tartották a próbaüzemelést. Most, hogy az idő jobbra íÓi­dul t, megkezdték az üzem­szerű termelést a jelenleg me­gyénk egyetlen földművesszö­vetkezeti téglagyárában. A tervek szerint 5 millió téglát adnak ebben az évben ä te- veliek, aminek a kiskereske­delmi forgalmát is a földmű­vesszövetkezet bonyolítja be. Országos találkozóra készül a mözsi kórus A tizenötéves múltú mözsi „Bartók Béla” vegyeskórus az elmúlt években sokszor szere­pelt területi versenyen, or­szágos dalostalálkozókon és kiemelt megyei kulturális ren­dezvényeken. A művelődés- ügyi miniszter elismerő okle­velével kitüntetett énekkar most országos fesztiválra készül. Az országos népmű­velési szervek ugyanis június 3—4-én tartják a földműves­szövetkezeti kórusok országos találkozóját, ahol megyénk dalosait a mözsi kórus kép­viseli. Az együttes Fertőszögi Béláné karnagy vezetésével új kórusműveket tanul az or­szágos találkozóra. A többi között kórusra feldolgozott sárközi népdalt is mutat be a kórus. Kétmillió naposbaromfit keltetnek A földművesszövetkezeti ke­zelésben lévő dunaszentgyör- gyi baromfikeltető üzemben évente több százezer napos­baromfit keltetnek. Az itteni tapasztalatok alapján a nagy­dorogi földművesszövetkezet Kajdacson létesített baromfi- keltető üzemet. Az öt tízezres gépbe első alkalommal ápri­lis 1-én rakták be a tojáso­kat. A két földművesszövet­kezeti üzemben az idén mint­egy 2 millió naposbaromfit keltetnek. Ebből mintegy egy­millió-kétszázezret kapnak a háztáji gazdaságok, a többit a termelőszövetkezeteknek. és baromfitenyésztő szakcsopor­toknak szállítják a földmű­vesszövetkezetek. Miután a kajdacsi üzemben is megkezd­ték a keltetést, lehetőség nyílt arra, hogy több víziszámyast is keltessenek a földműves- szövetkezeti üzemek. Ennek megfelelően a • korábban ter­vezett 30 ezer naposlába he­lyett 60 ezret, a 40 ezer napos­kacsa helyett 100 ezret vásá­rolhatnak a baromfitenyésztők a földművesszövetkezetektől. A bátaszéki takarékszövetkezet teljesítette vállalását Az egész Sárközt átfogó bá­taszéki takarékszövetkezet vá­lasztott vezetősége és szocia­lista brigádja ez év januárjá­ban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. év­fordulója és a Szövetkezetek Országos Szövetsége VI. kong­resszusa tiszteletére vállalta, hogy elérik a 20 millió forint betétállományt. A Sárköz 8 községe szövetkezeti bankjá­nak vezetői és dolgozói telje­sítették vállalásukat; az or­szágban elsőnek haladta meg a szövetkezeti pénzintézetben elhelyezett betétállomány a 20 millió forintot. R. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom