Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

1967. április 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Pártkongresszus után ICISZ-kongresszus előtt Interjú a KISZ MB első titkárával Országszerte kongresszusra készülnek KISZ-eseink. Mindig nagy esemény az ifjúság életében e magas szintű tanácskozás. Máris nagy mozgalmi élénkülés, viták előzik meg az ez év jú­nius végén összeülő VII. KISZ-kongresszust. Észrevehetően foko­zottabb figyelem és társadalmi megbecsülés kíséri az ifjúság sor­sát, mint korábban. Megyénkben is megkezdődtek a kongresszusi előkészületek. Szembetűnő a sokféle program, a forradalmi ifjúsági napok ren­dezvényeinek sokszínűsége, az alapszervi választások pezsgő elő­készületei. Uj vonások, friss, tettekre mozgósító jelszavak szülét tek az utóbbi esztendőben. Felkerestük Király Ernő elvtársat, a KISZ megyebizottságá­nak első titkárát, hogy tájékoztatást kérjünk olvasóink számára. — Milyen hatással volt me­gyénk ifjúságára a IX. párt- kongresszus? — kérdezzük. — Kezdeném azzal, hogy az előkészületek során már koráb­ban is nagy fellendülés mutatko­zott ifjúságunknál. Megélénkül­tek termelési mozgalmaink es az aktuális politikai kérdések iránt nőtt az érdeklődés. Sok ezer fia­tal hallgatta megyénkben a kong­resszusi adásokat. Azokban a napokban és méginkább utána, bensőséges, szinte baráti beszél­getések sokaságán beszélgettek a kongresszusról. Mondhatom rend­kívül nagy érdeklődéssel fogad­ták a határozatokat. Megfelelt if­júságunk várakozásának, nagy horderejűnek tartják az intézke­déseket, küzdeni akarnak a ha­tározatok megvalósításáért. — Megyénkben közel tizenegy- ezer KISZ-es és KISZ-en kívüli ismerkedik oktatásunk kereté­ben a kongresszusi anyaggal. A kedvező agrárpolitikai intézke­dések hatására, máris sok fiatal jelentkezett felvételre termelő- szövetkezeteinknél — feleli Ki­rály elvtárs. — Növekcdett-e az alapszer­vezetek tömegbefolyása? — Feltétlenül. Túlnő tagságun­kon ifjúsági szövetségünk tömeg­befolyása. Egészségesen fejlődik taglétszámunk, közel 15 000KISZ- esünk van. Tavaly megkétszere­ződött munkásfiataljaink száma. Tömegbefolyásunk növekedését bizonyítja, hogy — helyileg vál­tozóan — sok ezer szövetségün­kön kívüli fiatal vesz részt a po­litikai, kulturális, sport és ter­melési akciókban. Hangsúlyozni kívánom, hogy egész ifjúságunk­nak kell adjunk programot. — Kérjük, beszéljen a szö­vetség kommunista és tömeg- szervezeti jellegéről. — Ifjúsági szövetségünk kom­munista jellegéről azt monda­nám. hogy koruk szerint diffe­renciálva állítunk kommunista követelményeket az új belépők elé, de nem kész kommunistákat veszünk fel, hanem ifjúkommu­nistává nevelhetőket. ■— Tapasztaltunk esetenként vitákat a kettős jelleg megíté­lésekor, még párttagoknál is. „Veszített a KISZ forradalmisá- gából” — mondják, kissé leegy­szerűsítve. Más volt korábban a forradalmi tett, mint ma. A rendkívüli eseteknél (elemi csa­pások. termelési akadályok) len­dületes leküzdése mellett a hét­köznapi tettekben is megtaláljuk a mai forradalmiságot. Egyesek kételyei ellenére, mégis az a leg­főbb tapasztalatunk, hogy sze­rető féltéssel, szimpátiával, igé­nyes neveléssel törődik társadal­munk az Ifjúsággal. Idei színe­sebb, változatosabb programjaik is növelték a szimpátiát, a bizal­mat — mondja az első titkár. — Hogyan értékelik a szoli­daritási akciót? — Egyik legsikeresebb akciónk volt tavaly a „Vádoljuk az im­perializmust” jelszó tömegmére­tűvé vált rendezvény-sorozata. Mondhatjuk, hogy szinte me­gyénk valamennyi munkás-, pa­raszt. és diákfiatalja bekapcso­lódott valamilyen formában. A tiltakozó nagygyűlések, aláírás- gyűjtés, a vietnami szolidaritás jegyében megrendezett kulturális és sportakciók, a vietnami őrtü­zek romantikus összejövetelei mellett szépen gyűltek a forintok is. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk ifjúsága félmillió forin­tot fizetett be a szolidaritási alapra. Bizonyítja ez az akció, hogy a többség nem közömbös és helyes az állásfoglalása a béke, a háború, az agresszió, a kizsák­mányolás megítélésében a sors­formáló nagy kérdésekben. Idén is folytatjuk az akciót. Április 3 —11-ig „Veled vagyunk Vietnam” címmel, filmbemutatókkal egy­bekötött kiállításunk lesz a me­gyeszékhelyen. Érdekes, változa­tos, kötött és kötetlen formájú viták, a fiatalok által kedvelt nyilvános tárgyalás és egyéb for­mák keretében ez évben is íog- lalkozunk az aktuális nemzetkö­zi eseményekkel. Gazdag prog­rammal készülnek szervezeteink az április 24-i gyarmati ifjúsági napra — válaszolja. — Nem mondható tehát, hogy közömbösek lennének. Kértek-e és kaptak-e szót a fiatalok az őket illető köz­ügyekben helyileg? Utalnánk a „Szót kér a KISZ” jelszóra. — Sok félreértést és bizalmat­lanságot kellett a múlt évben el­oszlatnunk. Kérdezték, hogy ki ellen kérnek szót és mit akar­nak. Mondhatjuk, hogy sikerült a kezdeti bizalmatlanságot eloszlat­ni. Megértették, alapvető célunk, hogy minél több fiatal bekapcso­lódjon a közügyek intézésébe, ta­nulhassák a közéletiséget. Idetar­tozik érdekvédelmi munkánk is, mely külön beszélgetést érdemel­ne. Nemcsak vitatkoznak, hanem részt vállalnak fiataljaink a cse­lekvésben is. — E jelszó hatására alakultak meg megyeszerte az ifjúsági őr­iáratok. Sok nehézségen vergő­dött át a kezdeményező bonyhá­di cipőgyári ificsoport. — Nagyon sok segítséget kap­tunk a megyei pártbizottságtól. Közös megyei vb-ülésen tisztázó­dott, kinek mi a feladata, hogy valóban társadalmi üggyé váljék az ifjúsággal való foglalkozás. Közös programot dolgoztunk ki az SZMT-vel, a MESZÖV-vel. a megyei tanáccsal. Kézzel fog­ható eredményei is vannak a megyei együttműködésnek a munkás- és falusi fiatalok segí­tése terén. Szót kérnek a fiata­lok. Kapnak is, bár esetenként, helyileg még adódnak vitáink. — Rövid tájékoztatást kér­nénk az önállóság és öntevé­kenység alakulásáról. — Erről szólva, félreérthetet­lenül hangsúlyozzuk, hogy min­den szinten változatlanul, sőt fokozottabban igényeljük a párt hatékony, elvi-politikai irányí­tását. Amikor tehát az öntevé­kenységet szorgalmazzuk, szó sincs elkülönülésről. Arról van szó. hogy sajátosan „ifi módon” önállóan dolgozzanak alapszer­vezeteink, a fiatalság nyelvére fordítsuk le politikai, mozgalmi tennivalóinkat. — Konkrétabban mire gon­dolnak? — A legjobb formák megtalá­lására és arra, hogy önállóan, a sok fiatal elképzeléseit egyesítve, közösen dolgozzanak. Oktatá­sunkban meghonosodott a szelle­mi totó, a kérdezz—felelek est. Országosan átvették a bonyhádi járásból indult ötleteket. Ná­luk lemorzsolódás helyett újabb százak kapcsolódtak be a vonzó politikai programokba. Minden KISZ-estől várjuk, kérjük, hogy ötleteivel tegye sokszínűbbé, ön­állóbbá a mozgalmi munkát. — Végül utoljára érdeklőd­nénk: Hogyan, mivel készül megyénk ifjúsága a KISZ VII. kongresszusára? — Előrebocsátom, hogy lénye­gében azonosak ifjúságunk és az egész társadalom céljai, érdekei. A IX. pártkongresszus irányt mutató elveinek az ifjúságra vetítéséről van szó. Megyénk ifjúsága azt várja kongresszusunktól, hogy egyéni vágyaikat kielégítő, von­zó programot készítsen, olyant, amelyért érdemes és lehet küz­deni. — Nem most kezdjük a készü­lődést. Kezdődött tavaly nyáron, a KISZ KB állásfoglalásának vi­tájával, folytatódott a pártkong- resszusi előkészületekkel, az ez év január-februárjában készített ez évi akcióprogramjainkkal. Túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy tíz­ezrek részvéte'érői beszélhetünk a forradalmi ifjúsági napok ez évi, április 4-gyel zárult tavaszi ünnepségeinél. — Milyen stádiumban van­nak a vezetősegválasztások? — Márciusban megválasztották a jelölő bizottságokat. Többségé­ben elkészültek a három év mun­kájáról a beszámolók. Április 5- től május 5-ig tartjuk az alap­szervezeti vezetőség- és küldött­választó taggyűléseket. Kevésbé mutatós, sok belső munkával já­ró tennivalóink ezek. — Termelési mozgalmaink erő­södésével, sokoldalúbb akció- programjaink valóra váltásának megkezdésével jól készülnek me­gyénk fiai és leányai, fiataljaink a KISZ VII. kongresszusára. Nagy gonddal, felelősséggel vá­lasztják meg saját vezetőiket, bízunk ebben. Továbbra is kér­jük a pártszervezetek segítségét. Igényeljük egész társadalmunk figyelmét és törődését, hogy erőinket megsokszorozva, szé­gyenkezés nélkül nézhessünk kongresszusunk elé. Mikor befejezésül megköszö­nöm az összegezést, az ifjúsági vezető mosolyogva megjegyzi: — Ez is újabb alkalom arra, hogy a kongresszus előtt elmélyülteb­ben átgondolva számba vegyük, mit mulasztottunk, mit tettünk és pontosabban lássuk a jelensége­ket, tennivalóinkat. — E szavak­kal fejezte be nyilatkozatát Ki­rály Ernő elvtárs, a KISZ megye­bizottság első titkára. SOMI BENJAMINNÉ Köszöntjük a MÉSZÖV VI. küldöttgyűlését A Tolva megyei földműves­szövetkezetek VI. küldött- gyűlése ma kezdi meg két­napos munkáját. Közel 100 ezer tag képviseletében ta­nácskoznak, és négy év mun­káját értékelik, majd ebből kiindulva megszabják a fel­adatokat. Ez az időszak, amelyről most számot adnak, része annak a kétévtizedes folyamatnak, amelyet a föld­művesszövetkezeti mozgalom maga mögött hagyott. De nem egyszerűen négy év, hanem olyan időszak, amely sok újat, változást, fejlődést hozott, s amely biztos alap a jövő fej­lődéséhez. Sajátoé mozgalom ez. Meg­van a tömegszervezeti jellege, éppúgy, mint a gazdasáqi szerepe, e kettő egymástól el­választhatatlan egységet al­kot. És tegyük hozzá gyorsan. Tolna megyében alig van olyan csatád, amelyik ne len­ne valamilyen formában kap­csolatban vele. Legtöbben úgy, hogy tagok, tehát köz­vetlenül segítik) a tevékeny­ségét: részjegyükkel hozzá­járultak a működés anyagi alapjához. Aki nem tag, gyakran benyit a földműves- szövetkezeti boltokba, min* ■vásárló, tehát a napi szükség­letek beszerzése során kerül kapcsolatba a mozgalommal. Nincs a megyének olyan ön­álló települése, ahol ne lenne valamilyen földművesszövet­kezeti egység. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a falusi lakosságnak a föld­műves rétegére korlátozódna tevékenysége. A tagság sorai­ban nagy számban találhatók munkások, hivatalnokok, ér­telmiségiek. Ez a terebélyes szervezet szervesen kapcsolódik nép­gazdaságunk egyéb ágaihoz, s a szocializmus kibontakozta­tásában ennek is megvan a maga szerepe, éppúgy, mint bármelyik más szervezetnek. És ez a szerep nem is másod­lagos. A szövetkezeti eszme hirdetésében és gyakorlati megvalósításában már a tsz- mozgalom általánossá válása előtt is nagy szerepük volt. Amikor megkezdődött a nagy átalakulás a magyar mező- gazdaságban, a földműves­szövetkezetek minden lehető módon segítették a parasztság új útra való térését. A föld- müvesszövetkezeti alapító ta­gok nem egy helyen alapító tagjai voltak a tsz-nek is. A mezőgazdaságban ma már a szocialista nagyüzem az uralkodó, de a földműves­szövetkezeti mozgalom nem szorult háttérbe, sőt sok te­kintetben — különösen, ha fi­gyelembe vesszük az új gaz­dasági mechanizmus irány­elveit —, tovább növekszik a ■szerepe. A lakosság áruellátá­sa mind nagyobb feladatokat jelent, de feladatot kell vál- lalniok az ország fejlődéséhez szükséges anyagi alap meg­teremtéséből is. Ennek érde­kében szerveztek mintegy 100 szakcsoportot, és létesítettek számos helyi jellegű üzemet. Olyan helyi tartalékokat tár­nak fel, amelyeket a nagy­üzemi keretek közt nem le­hetne gazdaságosan hasznosí­tani. Ezen keresztül jelentő­sen hozzájárulnak az ország élelmiszer-ellátásához, a kü­lönféle szolgáltatásokkal, he­lyi üzemekkel pedig kényel­mesebbé teszik a lakosság éle­tét. A közös célok elérését a társadalmi aktívák ezrei se­gítik Tolna. megyében is, csakúgy, mint az ország más részeiben. Tanárok éppúgy munkálkodnak a földműves­szövetkezeti feladatok meg­valósításáért, mint a kimon­dottan paraszti munkát végző emberek. A mozgalmat tehát nem egy hivatali apparátus testesíti meg, hanem valósá­gos tömegbázison alapszik. Ezt a tömegbázist testesíti meg a mostani küldöttgyűlés is. A küldöttek minden köz­séget, réteget képviselnek, és telt tarsollyal érkeznek. Az elmúlt hónapokban lezajlott gyűléseken, amelyeken újjá­választották az alsóbb szintű földművesszövetkezeti szerve­ket is, hozzávetőlegesen 40 ezer ember vett részt, és sok százra tehető a felszólalók száma. Ezeken választották meg a megyei küldötteket is, és valamennyiőjüket azzal bízták meg, hogy az eredmé­nyek jelentése mellett tegye­nek javaslatokat a további fejlődés érdekében, mondják el a haladást gátló hiányos­ságokat. A szövetkezeti de­mokrácia értelmében ez a tanácskozás ugyanis nagy­fontosságú az új és az ed­digieknél nagyobb feladatok megvalósítására való felkészü­lés szempontjából. Nemsoká­ra összeül c földművesszövet­kezeti kongresszus. Előkészí­tésének fontos állómása a Tolna megyei küldöttek ta­nácskozása. B. F. Tanácskozás Fadd-Dombori vendéglátásának fejlesztéséről A napokban jelentős tanács­kozás zajlott le a fadd-dombo- ri víkendtelep vendéglátóipari fejlesztésével kapcsolatban. Amint az közismert, régóta vajúdik ez a probléma, de végre a megvaló­sulás stádiumához ért. Már épül körülbelül 300 000 forintos föld­művesszövetkezeti költséggel egy vendéílátóipari egység. Előre­láthatóan júniusra tudják meg­nyitni. A tanácskozáson most az üze­melés részleteiben állapodtak meg. A víkendtelen igényeinek megfe­lelően másfél műszakos üzeme­lést vezetnek be, reggeltől dél­után hatig nyitva tart a fő sze­zonban. A különféle italféleségek mellett különféle készételekkel,. sajtféleségekkel várják a vendé­geket. Árusítják benne a legszük ségesebb strandkellékeket. Gon­doskodnak cukrászipari árukról sőt számos ajándéktárgyat i: forgalomba hoznak. A szükséglet nek megfelelően kiterjedt szol gáltatási tevékenységet is foly tatnak: labdát, csónakot, gumi párnát, matracot, nyugágyat, rá diót kölcsönöznek. Tárgyalásol folynak előfizetéses étkezés biz tosításáról is. Az illetékes szer vek gondoskodtak arról, hogy a egység a nyári idényben megfe lelő mennyiségű sört kapjon. A új földművesszövetkezeti büf megnyitásáig a pavilonbüfe igyek szik kielégíteni az igényeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom