Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
1967. április 3. TOLNA MEGYEI NÉPÍJSAG 9 ¥ h Az „aranyember’ ! Hont mellett, a különös nevű Parasa— -------------------------— pusztán árnyas, híd m elletti házikóban él az ember, akinek a feje 49 évvel ezelőtt megért egy vagon aranyat. Nem mérjük arannyal az ember életét, de Szovjet- Oroszországban, a polgárháború idején az intervenciósok, a légionáriusok, a fehérgárdisták szívesen fizettek volna egy vagon aranyat is annak, aki kézre keríti Sukarek Lajos vörösgárdista parancsnokot. Sukarek Lajos vörös osztagával elfogta az egyik aranyvonatot. A szerelvény, néhány dél-oroszországi nagybank és a cári birodalom kincseinek tekintélyes részével robogott a transzszibériai vasúton. Mögötte kattogott egy másik vonat: ebben állig felfegyverzett cseh légionáriusok ültek, őrizték, kísérték az aranyat, — Időben megtudtuk, hogy 60 kilométeres sebességgel közeledik az „aranybárány” —- mondja Sukarek Lajos. — Orszk városa előtt vártunk rá, a vasúton egy frissen beépített váltóval és egy ezred magyar vörösgárdistával. A váltót a nyílt pálya közepén Halász Miska fabrikálta. Nem esett nehezére: pár évvel ezelőtt ő vezette a rákosrendezői pályaudvar váltóépítkezéseit. A váltó egy kiágazó sínre, vakvágányra vitte a vonatot, a sínek végén pedig mi álltunk. Persze, fedezék mögött, összeszedtük a környékről a szemafórpóznákat, a szemaforok köveit, ezekből építettünk mellvédet a géppuskáknak. A Halász Miska váltóján átgördülő vonat befutott a gépfegyverek közé. — A légionáriusok észrevették, hogy nincs tovább, leugráltak a kocsikról, tüzelőállásba helyezkedtek. Mikor mind lehasaltak, akkor szólaltak meg a géppuskák. Nem keresztbe lőttünk, hosszában verettük a töltést, így nem tudtak megrohamozni bennünket. Könyörtelenül stra- joltak a Maximok; az arany őrök nem szívós- kodtak sokat, átmásztak a töltésen és felugráltak a váltó előtt veszteglő kísérő vonatra. Elmenekültek. Otthagyták a vonatot, arannyal, ezüsttel, gyémánttal, drágakövekkel, a korona- ékszerekkel és II. Miklós, minden oroszok utolsó cárjának 21 és fél karátos aranytányéraival. Nem hiszem, hogy akkor, 1918 májusában, ezen a délelőttön valahol még másutt is volt ekkora gazdagság, ilyen kis helyen. A temérdek arany nem sokáig maradt az orszki váltó mögött. — Gyorsan jött Lenin távirata, hogy erős, megbízható kísérettel azonnal szállítsuk Moszkvába a jpncseket. Zalka Máté főhadnagyra bíztam a vonatot: 156 magyar legényével most már ő ült az arany kocsik mögé. Alig egy félórával később el is indult a vonat. Nem jutott messzire, mert az Ural folyón a fehérek felrobbantották a hidat, s a bal parton megszakadtak a sinek. Lovasfutár vitte a hírt a hátramaradt Suka- rek-különítménynek, és mikor a küldönc átadta Zalka üzenetét, a pályaudvaron még szén sem volt. Ezért fával fűtötték a mozdonyt, amely az aranyvonatot vitte és az aranynál is többet érő segítséget, a munkás kezeket. — Az egész ezred fásokból, építőkből, ácsokból, kőművesekből állt: nem kellett hídverőket toborozni. A nyílt pályán, 40 kilométerre a várostól nem volt fa, nem volt vas, hiányzott az építőanyag. Mégis elkészült a híd. A katonák felszedték a vasúti síneket, hármasával összeszerelték őket és egy ilyen sínnyaláb lett a vasgerenda. A híd- pillérek favázát egymásra rakott vasúti talpfák adták: de a 130 méternyi széles, szeszélyes folyó mégsem sodorta el a vasutat az arany elől. Kettesével gurították át a kocsikat, féltek, hogy többet nem bír el az építmény. Órákig tartott, amíg az aranyvonat utolsó kocsija is átért a túlsó partra. Izzadtak a katonák, dőlt róluk a veríték, de még annyi idejük sem maradt, hogy letegyék vállukról a puskát. A közelben bármikor felbukkanhattak a fehérek, I Sukarek Lajos ®gy évvel később ismét J----------------------—-— komisszár volt, — most m ár a Tanács-Magyarország Vörös Hadseregében. — A hatos dandár tartozott a kezem alá, mi tartottuk a nógrádi frontot Szobtól Istenmezejéig. Azon túl a harminckilencesek ásták be magukat. A szomszédban Karikás Frigyes volt az ezredkomisszár. — Egyik nap átjött Frici, segítséget kért. Nemrég vezényelték hozzánk a debreceni zászlóaljat: kölcsönadtam a harminckilenceseknek. Azt azonban kikötöttem: látni akarom, hogy helyezkedik el a zászlóalj, s hogyan indul a harcba. Fások, építők voltak a „vendégcsapatban", régi szociáldemokraták, de volt köztük néhány nagyon fura gondolkodású katona is. Az egyikük, — máig is emlékszem rá — azt mondta: majd én megmutatom hogy kell harcolni az intervenciós hadseregben levő proletár testvérekkel! És máris eldobta a puskát, s hangosan énekelni kezdte: „Nem lesz a tőke úr mi raaaj- tunk, s elvész, aki a múltnak él...” A többiek is ledobták a fegyvert, s lelkesen daloltak egészen addig, míg oda nem értek, hogy azt mondja „Szabad lesz a jövőnk”. És ekkor megszólaltak a géppuskák. De most nem a mi oldalunkon ropogtak a Maximok: az ellenség kaszálta a debrecenieket... Percek alatt a mezőre feküdt a vérző batailion ... Azt mondtam Karikásnak: erre emlékezzél mindig Frici! Emlékezett is: A harminckilences dandár-ban szó szerint így pusztult el egy zászlóalja. A regény halhatatlanná tette azt a naiv katonát, akit a világ minden hadbírósága gondolkozás nélkül halálra ítélt volna. A harmlnckl- lencesek frontján, Istenmezeje felé, Noé hegye alatt is végrehajtották az ítéletet az ellenséges arcvonalról röpködő géppuskagolyók. * ! Szakaszvezetőként ment ki f £™nt' i—------------------------------------— ra Sukarek Lajos. O roszországban ezredkomisszár lett, (Tuhacsevsz- kij ezredes, a későbbi híres szovjet tábornok beosztottja, zászlóaljparancsnoka volt) a magyar vörös hadseregben dandárkomisszár a nógrádi fronton. A Tanácsköztársaság leverése után nehezen szokta meg a bécsi, berlini emigráció békésebb körülményeit: a harcos tett vágy, a forradalmi tenniakarás ismét csatatérre vitte. így jutott el Afrikába, ahol a marokkói riff-kabil felkelés idején a fellahoknak magyarázta, hogyan működik a Mauser. A huszas években mint azt a történelem- könyvek megírták — bekövetkezett a „forradalmi apály — Európa csendes, újra csendes” lett, s elhallgattak a fegyverek Európán túl Ka- biliában is. A felkelők menekültek, amerre tudtak: Sukarek Lajosnak egy Sao Paolo felé induló gőzhajó „jutott”. — Illegális utazás volt ez, de minden szükséges papírt beszereztek azok, akik megszervezték a menekülést. Még erkölcsi bizonyítványt is mellékeltek a dokumentekhez. Szükség is volt rá. Mikor Paoloban kiszálltünk a hajóról, mellém lépett két civilruhás férfi és igazoltatott. Fényképet vett elő az egyik, megnézte az enyémet, s azt mondta: ö az, persze hogy 6. Régóta keressük, a kommunisták központi vezetőségének tagja. — De Szinyore — mondtam én —, nekem erkölcsi bizonyítványom is van, — és kihúztam a zsebemből azt a papírt, amitől reméltem a csodát. Ez hatott: mert arra egyik hivatalnok sem gondolt, hogy egy brazil kommunista vezető erkölcsi bizonyítványt szerezzen... * j A felszabadulás után? 1945. után „vidékre ment”, ahogy ő mondja: „az akkori nógrádi frontra". Hosszú volt ez a front, belefért még Zala is, Vas is, az északi megyék is idetartoztak, a földhitelek és a termelőszövetkezetek ügyeit intézte — 1957-ig 279 tsz-ben jártam — mondja. És akkor egy teherautó megakasztotta Sukarek Lajos „többszörös komisszár” vándorútját. A hirtelen kanyarodó teherautó belerohant Sukarek Lajos szolgálati kocsijába, s a karambol után kilenc helyen kellett összeforrasztani a karját. Ez a gépkocsi vitte — nyugdíjba. De nem nyugszik most sem. Verseket ír, emlékiratait diktálja feleségének, olvas, hat nyelven hallgatja a rádióadásokat, ismer minden újsághírt. — Olvastam azt is, hogy film készült az „aranyvonat”-ból. Pár évvel ezelőtt megírtam a történetet, s egy Moszkvába induló salgótarjáni elvtárssal kiküldtem. Talán felhasználták a forgatókönyvhöz is ... KRAJCZÁR IMRE A süketnémaság gyógyítható-e ? Kaptuk az alábbi sorokat: ,4. egyen szives felvilágosítani, hogy a süketnémaság gyógyítható-e? Hogyan jön létre? Mi a kiváltó oka a betegségnek? Hogyan válik valaki azzá? Elkeseredésem érthető, mert van egy gyönyörű kisgyermekem, aki süketnéma. A választ előre is nagyon köszönöm. Egy bánatos édesanya." Kedves olvasónk! A süketnérnaság (surdorautitas) az elveszett hallás következménye. Süketnéma az olyan egyén, akinek embrionális (méhen belüli), vagy születése után, fiatal gyermek korában mielőtt beszélni megtanulhatott volna, kóros fülelváltozások következtében, hallóképessége any- nyira megromlott, hogy az a beszéd eltanulására öt képtelenné tette. Olyan egyón is, aki a beszédet megtanulta ugyan, de süketsége folytán gyakorolni nem tudja. a beszédet teljesen elfelejti, vagy jellegzetes hibás hangsúllyal beszél. Ha a gyermek í>e- szélöképeseége megfelelő életkorban nem jelentkezik, föltétien hallásvizsgálattal tisztázni keli, hogy a gyermek hall-e egyáltalán. A süketnéma hallási maradéka, harminchárom százalékban Olyan fokú, hogy az különleges iskolákban, szakszerű tanítás mellett az élő beszéd megtanulására elegendő. Itt nemcsak a szájról való beszédet tanulják meg, hanem a szellemi képességük is megfelelő mértékben kifejleszthető. Fontos azonban az ilyen nagyothallók és süketnémák hallószervének állandó szakorvosi ellenőrzése, egyrészt a még esetleg fennálló fülgennyesedés további roncsoló hatásának megelőzése céljából, másrészt esetleg speciális eljárások kipróbálásából, mert az úgynevezett hallási szigeteknek kikutatásával és feljavításával bizonyos hallásképesség elérése Is remélhető még egyes esetekben. A süketnémák oktatására elsőrendűen vezetett állami intézeteink vannak. így az ilyen intézetekből kikerült növendékek rendszerint a társadalom hasznos tagjaivá válnak, mert ez az oktatási rendszer és módszer a szellemi képességek kifejlesztésére is súlyt helyez. Kedves olvasónk, tanácsunk: gyermeké*: feltétlenül mielőbb intézeti kezelésben kell részesíteni. Hogyan kerüljük a növényvédő szerek mérgezési veszélyeit ? Idézünk egy levélből: „Tisztelt négyszemközt! Itt a tavasz, a permetezés kezdetét vette. Nagyon szeretnénk többen, akik növényvédő szerekkel dolgozunk, a négyszemközt véleményét és tanácsát megismerni. Nagyon kérem, szíveskedjék lapjukban a választ megadni, amiért több társammal együtt fogadja hálás köszönetemet. Egy olvasójuk/ Kedves érdeklődők! A korszerű mezőgazdaságban a termés meny- nyiségi és minőségi növelésére egyre újabb és mind több növényvédő szert használnak. A növényvédő szerek, hasznos állatokat és az embert is veszélybe dönthetik, ha szakértelem nélkül, helytelen módon használják. Nem egyszer fordultak elő halálos mérgezések is! A méreg a szemen, bőrön, légzőutakban, a gyomor-, bél- csatornában, érintkezés útján felszívódik a szervezetbe. A használatba vétel előtt, a szerek mérgezési veszélyeit és a védekezési módot mindenkinek meg kell ismerni. Ismeretlen szerrel dolgozni és dolgoztatni szigorúan tilos! Megfelelő előírás hiányában, felettes szervhez, szakértőhöz kell fordulni. Minden ismeretlen szert méregként kell. használni. A mérgező szereket, a beszerzéstől a felhasználás végeztéig raktárban, illetőleg felügyelet alatt kell tartani! A méreg jelzésű szerek felügyeletért hígításaikra, hulladékaikra, kiürült tartályaikra is ki kell terjeszteni. Mindvégig különös gondot kell fordítani a gyermekek avatatlan felnőttek és a hasznos állatok mérgezési veszélyeinek elhárítására. Mérgező szert kölcsönkérni, kölcsönadni, nem szabad! A sérült csomagolású mérgező szert azonos jelzésű, kifogástalan tartályba kell áttölteni. A kezelt terület határára mérgezési veszélyre figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, amelyeket, a lejárati idő után el kell távolítani! A növényvédelmi munka közben étkezni nem szabad, dohányozni sem! Gyakran mossunk kezet. Munka végeztével alapos meleg vizes tusolás után váltsunk ruhát. A hulladékot, szermaradványt, a használatlan csomagolást előírt elásással, elégetéssel semmisítsük meg. A csávázást, szabadban, lakott területtől, istállóktól távol* vagy pedig kiadósán szellőztetett helyiségben végezzük. A kezelt magvakat felhasználásig, címkézve, elkülönítve és zárva tároljuk. A felesleget élelmezésre, takarmányozásra felhasználni tilos, A felhasznált zsákot csak forró vizes öblítés után szabad egyéb célra felhasználni. Mérgezés esetén, elsősegélyt kell nyújtani, és utána azonnal orvoshoz kell fordulni. Amennyiben az óvintézkedések ellenére, vagy annak elmulasztása miatt, a növényvédő szer mérgezés mégis létre jönne, akkor a mérgezett munkáját azonnal hagyja abba. A helyszínen elsősegélyben kell részesíteni, majd késedelem nélkül orvoshoz kell szállítani. Tavaszi szembetegség Egy paksi olvasónk leveléből idézünk: „Tisztelt négyszemközt! Legyen szives megírni, bogy van-e tavaszi szemgyulladás és ez a betegség „csak” tavasszal jelentkezik? Van két gyermekem, s a korai tavasszal olyan kellemetlen szemgyulladást kapnak, hogy szenvedésüket rossz nézni. Választ kér egy olvasó." Tavaszi szembetegség van. Kö- tőhártya-gyulladás (conjunctivitis vemalis). Leginkább öt-hatéves korban és inkább fiúgyermekeken jelentkezik. A szem kivörösödik a napon és annyira viszket, hogy a gyermek ököllel kénytelen azt dörzsölni. A kötőhártyán és a szemhéj! részen apró, kemény kocsonyás csomók szoronganak egymás mellett. Ereknek megfelelően fakószínű, hálózatos vérágasság a szemgolyón. A csomók gyakran csak a szemrés területén mutatkoznak. A betegsíg oka eddig ismeretlen, de kétségtelen, hogy a szervezet belső okok következtében, túlérzékennyé vált az ultraviolett (ibolyántúli) sugarakkal szemben. Sokan az álta-' lünk sokszor leírt allergiás betegségek körébe sorozzák. Nem veszedelmes betegség! A szemnek semmiféle komoly bajt nem okoz A viszketés ellenben igen kellemetlen. A kórszövettani megállapítás szerint; a kiemelkedéseket a szövet és a hám erős burjánzása okozza. A betegség gyógykezelése sok Irányú. A naptól védő jó szemüveg, amit orvos rendel, sokszor a betegség kifejlődését megakadályozza. A magaslati helyeken a javulás gyorsan beáll. A calcium injekció a viszketést megszünteti. Az allergiás túlérzékenység csökkenése sokat > javít a betegségen. I
