Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
i 196T, április 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 0 A hét Soós... A faluban állítólag még úgy emlegetik őket, hogy a szegény Soós, meg a gazdag Soós. Nehéz köztük különbséget tenni, mert mindegyiknek Soós János a neve és mindegyikük anyadisznót gondoz a szövetkezetben, meg hát azt is nehéz megszokni, ahogyan a tsz különbözteti meg a két férfit: „Soós egy” és „Soós kettő”. A Soós 1. napszámosa volt annak idején a Soós Il-nek, illetve részesaratója és állandó munkása kukoricaművelésre, szőlőmetszésre, ta- karmánykaszálásra, téli famunkára. Föld neki sosem jutott, valahogyan kimaradt a földosztásból is, igaz, hogy fiatal volt még abban az időben. A gazdag Soósék portájához viszont jó darab birtok tartozott, csaknem 40 hold. Örökséggel együtt duzzadt föl ekkorára és érdekes módon egészben megmaradt az utolsó pillanatig: a tsz-szervezésig. Ami azt jelenti, hogy Soós II. Tinos és Soós I. János úgy léptek be a bölcskei Rákóczi Termelő szövetkezetbe, mint nagygazda és részesarató. © A szövetkezeti sertéstelep anyakocáit három ember gondozza: a két Soós és Németh Sándor, né. Közülük Soós I. János a főnök, a hajdani szegényember. Ö ért jobban a sertéstenyésztéshez. A brigádvezető úgy mondja, hogy a szak- , mai dolgokat ővele rendezi le. A keresete is na- ; gyobb, mint Soós II. Jánosnak és Némethnénck: negyven százalékot kap, amazok pedig 30—30 százalékot. A majorban feltűnő a rend, a sertésólak frissen meszelve, közöttük virágágyások és gyümölcsfák. Csak az egyik embert találom meg. Jobb is így, külön-külön beszélgetni. Könnyebb. Ünnepélyesnek érzem a pillanatot, amikor egy kalyibában, a vízmelegítő üstnél leülök Soós I. János mellé egy kisznire, hogy beszélgessünk c sorsáról. Az ő sorsa, sorsfordulója: történélmi igazságszolgáltatás. Tanúnk az asszony. Soós I. János kalácsot morzsolgat és elgondolkozva válaszol a kérdésekre. — Hány évig dolgozott a másik Soósnál? — Nyolc évig. — Milyen viszonyban voltak? — Jó viszonyban. — Ez mit jelent? — Tegeződtünk is. Ö mondta, hogy igyuk meg a pertut. A nevünk is egyforma. — Hogyan szólították egymást? — Jani. — Szokott-e parancsolni magának? — Nem. A természete sem olyan. Nem bírja a fölényes embereket, ügy mondta, meg; kellene csinálni ezt, vagy azt. De én tudtam is, mi a munka. — Es mi volt a munka? Mennyi? — A gabonát én arattam le mind. — Az hány hold egy nyáron? — Tizenhárom-tizennégy. Fogadtunk egy kötözőt és learattuk. — Ez még közvetlenül a termelőszövetkezei megalakulása előtt is így történt? — Igen. Állami hizlaldánál dolgoztam, de • szabadságom idején elmentem hozzájuk aratni. — A Soósék, szóval ők is dolgoztak? Vagy napszámosokkal műveltették meg a sok földet? — Nem fogadtak napszámost. Sokat dolgoztak. Különösen a Jani. Mondta is már, neki most könnyebb a dolga, itt a szövetkezetben. &n hoztam ide, bojtárnak. — Hogyhogy? — Hót úgy, hogy idehoztam. Kocsis volt, meg a növénytermesztésben dolgozott, de nem bírta. — Mit jelent az, hogy valaki bojtár a tsz-ben? — Kocajártató. Másfél évig bojtárkodott a Jani, aztán bejött hozzánk eüetőnek. mert megüresedett egy hely. —• Szóval most maga a főnöke? — Nem. — A fejét ingatja, szerényen tiltakozik. — Egyformák vagyunk mi. Csak én előbb megismertem ezt a munkát. Hosszú ideig a SERNEVALr-ríál dolgoztam, felcserként is. — Parancsol-e maga a másik Soósnak? — Nem. Mindenki tudja a dolgát. — Elismeri-e ő, hogy maga többet tud? — Elismeri. Mondta mások előtt is. — Nem irigykedik? — Nem. Megtanulja ő is a korszerű módszereket. Amióta velünk együtt dolgozik, otthon a házuknál jobb a hizlalás. — Baráti kapcsolat alakult ki kettőjük között? — Igen. ügy megszoktam a Janit, mintha « testvérem lenne. — Mulatnak-e együtt, ha úgy adódik? — Kocsmába nem jár egyikünk se. De a lányom eljegyzésén ő volt az utolsó, aki elment, olyan jól érezte magát. Nem is akart elmenni. A felesége jött vissza érte. © Soós II. János megdöbben, amikor a bemutatkozás után azt mondom: — Tehát maga a gazdag Soós? Az előbb a szegény Soóssal beszélgettem. Akadozva, hitetlenkedve kérdez vissza: — Ezt ö mondta volna? Ki mondja,'höfty' gazdag Soós, meg szegény? — Nem ő. Csak úgy hallottam, hogy, yfljmak, akik még így különböztetik meg magukat.’' Rosszallóan csóválja a fejét, nehezen nyugszik meg. Ismét él kell mondanom, hogy nem a Soás 1-től hallottam ezeket a. jelzőket. Mintha megegyeztek tx>lna, ő is kijelenti, de nem melldöngetően, csak csendes szóval: — Egyformák vagyunk. Vagyis, hogy egyenrangúak. Bizonyítékokat nem sorakoztat fel. Arról beszél, hogy beteg volt, gyengélkedett a tüdejével. Mellhártya. Most is beidézték a járáshoz, de. már csak valami utolsó formaság miatt. Majd küldhetnek még egy papírt, ö most nem megy Paks- ra, mert a Jani szabadságot vesz ki, készülnek a lánya lakodalmára. A lakodalomban természetesen 6 is ott lesz. — ooo — Május elsején a bölcskei Rákóczi Tsz sertés- tenyésztő és hizlaló szocialista brigádjának átadják a zöldkoszorús jelvényeket. A névsor olvasásakor kétszer elhangzik majd, hogy Soós Jánosi. GEMENCZI JÓZSEF-EEQdQlIIgBoa A védőoltásokról K. f-aé szekszárdi lakos leveléből idézünk: „Itt a tavasz. Oltják a kisgyermekeket. Nagyon sokféle oltás van. nem is ismerem ki Kedves olvasónk! A feltett kérdés közérdekű. Sajnos, kevesen vannak tisztában vele, azért részletesen foglalkozom a kérdéssel. Könnyebb az egészség megvédése, mint annak visszaszerzése. A fertőző betegségek különösen a csecsemők és kisgyermekek életét veszélyeztetik. A gyengébb szervezetű kisdedek nehezen vészelik át a lázas állapotot, valamint a kórokozók által termeit mérgező anyagok károsító hatását. Az újszülött anyjától csak átmeneti védelmet örököl. Egyes betegségek ellen, mint például a szamárköhögés, nem is hoz magával ellenanyagot. A veleszületett védettség hamarosan csökken és a hathónapos csecsemő ellenállóképessége általában már nem elegendő fertőzés kivédésére. A fertőző betegségiek eiten az egyes ember és a közösség érdekében védekeznünk kell! A hazánkban előforduló fertőző betegségek elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a védőoltás. A szervezetbe jutott oltóanyag hatására a betegséggel szemben ellenanyag-képződés indul meg. Ez védettséget biztosít, amely azonban elmúlik, ha 3? oltást nem ismétlik meg. Az oltások megisméilésének célja az, hogy az ellenanyag-képzést fokozza és azt lehetőleg tartóssá tegye. Az oltások eredménye, hogy hazánkban a legveszedelmesebb fertőző megbetegedések száma évről évre csökken. Ha a kötelező oltások elrendelése és alkalmazása előtti megbetegedések számát az 196». évivél összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a diftéria- esetek száma 6641-ről 291-re, a járványos gyermekbénulás 2334-ről SS-rn és a szamárköhögés 19 446- ról 1860-ra csökkent. Ma már ezek a betegségek ritkaság számba mennek. Az oltások kötelezőék. Mikor esedékesek a védőoltások 3 éves korig? BOG (tuberkulózis) 6 hetes korig, dlftéria, szamárköhögés, tetanusz ellen 3, 4 és 6 hónapos korban (négyhetes Időközökkel, három alkalommal). 8CG-oltás ellenőrzése tuberkulin- érzékenységi próbával és a védtelenek újraoltása 6 hónapos korban, gyermekbénulás elleni oltás 3 hónapos kortól ismételten, himlőoltás 12 hónapos korban, dlftéria, szamárköhögés, tetanusz elleni második oltás 15 hónapos korban. Ezeken az életkorhoz kötött oltásokon kívül védőoltásban kell részesíteni a csecsemőket minden olyan esetben, amikor közvetlen megbetegedési veszély fenyegeti őket. Az életkorhoz kötött védőoltások, kivéve az újszülöttkori BCG-oltást, a múltban (tavasszal és ősszel) idényszerűen történtek. Az oltás meghirdetett időpontjában az oltandók egy része nem jelent meg, más része betegség miatt nem volt oltható. Az oltásról elmaradottak további félévig védtelenek maradtak, mivel közben újabb oltási alkalom nem volt. Ezek közűi került ki a megbetegedettek túlnyomó többsége. Az idényoltásnak, eredményessége ellenére, hátránya volt az is, hogy az évi két oltási alkalom miatt az oltandók többsége közel egyéves kor betöltésekor került védőoltásra, ezért védettségük később fejlődött ki és korai életkorukban megbetegedhettek. Az 1962. év januárjától megkezdték a folyamatos oltásra való áttérést. Ez azt jelenti, hogy egész éven át van oltási alkalom. AZ oltásira kötelezett így a védelemhez szükséges oltásfajtát abban az időpontban kapja meg, amikor eléri azt az életkort, amikor védőoltásra szüksége van. A folyamatos oltást csecsemő- védelmi tanácsadókban végzik. Az oltás előtt megvizsgálják a csecsemőt és csak a teljesen egészségeseket oltják be. A folyamatos oltás azt is biztosítja, hogy a betegsége miatt be nem oltott csecsemő felgyógyulása utáii lényegesebb késedelem nélkül kapja meg az esedékes védőoltást. A folyamatos oltástól azt reméljük, hogy tovább csökken a megbetegedések száma és tovább javttí hazánk járványügyi helyzete. A napozásról Kaptuk *z alábbi levelet, amelyet szóról szóra leközlünk, mivel a napozás ártalmával kevesen vannak tisztában. „Szíveskedjék az alábbi kérdésre válaszolni. Gyomorfekéllyel (15 év óta) vagyok operálva. Jelenleg 48 éves vagyok. Születésemtől kezdve idegesebb vagyok, mint az átlag ember. Nagyon szeretek tavasszal ti nyáron Is napozni. Hogyha a fejrészemre nedves kendőt, vagy más ruhadarabot teszek, huzamosabb ideig napozhatok-e? Vagy milyen formában csinálhatom, bogy az idegrendszeremnek ne ártMű anvag fólia pótolja a kertésapvegot a melegháza* tetején a Kertészeti ég Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában, ahol a sajtó képviselőinek bemutatták a fóliás zóldsegtermesstes gyakorlati módszereit. A fóliás házban a fűtőcső acélhengerét is műanyag cső helyettesíti, s ebben a ..megszokott” víz helyett forró levegő cirkulál. (MTI-foto) Kedves oivasónk! A napsugarak Ibolyántúli sugarakat tartalmaznak, amelyeknek hőhatásuk nincsen, mégis nélkülözhetetlenek az ember számára. A táplálékokból D-vita mint alakít a szervezetben, amely biztosítja a csontok fejlődését. Hiánya angolkórt okoz. A3 Ibolyántúli sugarak serkentik a vérképződést és a vérkeringést. A bőrben, helyi vértelenséget idéznek elő. Fokozzák a bő rí értékképződét* is, amely a bőr tartó® bámulásához vezet. Az ibolyántúli sugarak baktériumölő hatást is kifejtenek. Az ablaküvegen átható napsugárzás nem tartalmaz ibolyántúli sugarakat, mert az ablaküveg ezeket visszatartja, A levegő szennyeződése a .napsugárzásból eppen a szervezet, számaira legértékesebb ibolyántúli sugarakat nyeli el a legnagyobb mértékben. Fontos, hogy a városi lakosság is lehetőséget. kapjon a gyengítetlen napsugárzás élvezésére. (Kirándulás, szabadban való tartózkodás stb.) A túlzásba vitt napozásnál azonban a sugárzás káros hatásai érvényesülnek. Súlyos bőrgyulladások, rosszindulatú képződmények, egyes betegségek íellobbantása stb. Tanácsunk: forduljon kezelőorvosához, aki megszabja a napozás tartamát és módját. A túlzásba vitt napozástól feltétlenül óvakodjék, dacára n vizes fej- borító kendők alkalmazásának!
