Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

1967. április 21.

TOT,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Biszku Béla beszéde az NSZEP kongresszusán

(Folytatás a 2. oldalról)

rad a föld, vagy kívülálló marad, és akkor a föld — a megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába kerül.

— A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradék illeti meg. Javasoljuk, hogy

a kongresszus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetkezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását.

Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetőséget ad arra, hogy intézményesen elősegítsük a demokratizmus további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt a célt szolgálja az az egész országban helyesléssel fogadott javaslat, hogy szövetkezeteink hozzanak létre társadalmi képviseleti szerveket. Azt akarjuk, hogy ezek a társadalmi képviseleti szervek elhárítsák az akadályokat a szövetkezeti gazdálkodás erősítésének és fejlesztésének Htjából.

A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egybefonódik a munkásosztály és az egész társadalom érdekeivel, azzal a közös érdekkel, hogy minél előbb teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus.

Ilyen alapon javasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is.

— A megválasztandó tanács rendszeresen vitassa meg a szövetkezeti mozgalom egészét érintő legfontosabb kérdéseket és foglaljon állást bennük. Adjon ki ajánlásokat és irányelveket a szövetkezetek és területi szövetségeik számára, kezdeményezze a megfelelő jogszabályok megalkotását, szervezzen olyan tapasztalatcseréket, amelyek elősegítik a szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását. Segítse a szövetkezetek országos münka- verseriyét és ezen belül a szocialista bri gá d mpzga 1 mat.

— A megalakítandó helyi érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek —, dolgozzanak ki javaslatot a munkaszervezésre, a munkadíjazásra és a termelés koordinálására. Rendszeresen tájékoztassák a szövetkezeteket a termelőeszközök beszerzési és az áruk értékesítési lehetőségeiről. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, szak- tanácsadást és tapasztalatcseréket. Megbízás alapján végezzenek pénzügyi, revizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezetekben. Működjenek közre jogvédelmük megszervezésében, támogassák a szocialista munkaversenyt és a bri- gádmozgalmat a szövetkezetekben.

— A szövetkezeti mozgalom- demokratizmusának fejlesztése érdekében

javasoljuk, hogy a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezetek között ne legyen alárendeltségi viszony.

Ajánlásaik, javaslataik elfogadásáról a szövetkezetek döntsenek. Ugyancsak a demokratizmus fejlesztése érdekében javasoljuk azt is, hogy a területi szövetségeket a bennük tömörülő szövetkezeitek tartsák fenn és hasonlóképpen teremtsük meg a termelőszövetkezetek Országos Tanácsának anyagi alapjait is.

— Sem az országos tanács, sem a területi szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szerveknek számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe. Ennek mégfelelően már a megalakulás alkalmával és később is, annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a szövetkezetek

önként határoznak arról, belép- nefe-e a területi szövetségbe, vagy nem.

— A szövetkezetek társadalmi

képviseleti szervednek kialakulásával és a szövetkezetek önállóságának fokozódása révén megváltozik a szövetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata. Megszűnnek többek között a tanácsok gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy, ahogyan az új gazdaságirányít ás elvei meghatározzák.

— Társadalmi érdek, — még pedig nagyon fontos társadalmi érdek —, hogy a szövetkezetekben évről évre növekedjenek a hozamok és csökkenjenek a termelés költségei. Vitathatatlan, hogy ennek a célnak a megvalósításáért a szövetkezetek vezetői, szakemberei, tagjai téhetnek a

Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztály- vezetője, a kongresszus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről.

Bevezetőben utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek tagsága helyesléssel fogadta a IX. párt- kongresszus javaslatát a termelő- szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek létrehozására. Ezek tevékenységével, szervezetével és eredményes működésének személyi feltételeivel kapcsolatban a küldöttközgyűléseken és a megyei tanácskozásokon sok érdekes gondolat, javaslat hangzott el. Ezek egy részét az alapszabályok véglegesítésénél, más részét a gyakorlati munka során javasolja érvényesíteni az előkészítő bizottság.

A továbbiakban hangsúlyozta:

a termelőszövetkezetek társadalmi, képviseleti szerveinek létrehozását szükségessé teszik a termelőszövetkezetek működésének, gazdálkodásának a gazdaságirányítási rendszer reformjával kialakuló új feltételei,

s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának kialakítása, erősítése. A felvásárlási árak, valamint az anyagi érdekeltséget meghatározó egyéb feltételek ismerete mellett a szövetkezeti gazdaságoknak elengedhetetlenül szükséges tájékozódniok a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Ezt a feladatot csak egy átfogó, s az egyes gazdaságokig eljutó információs rendszer oldhatja meg.

— A termelőszövetkezetek területi szövetségei — folytatta az előadó — a létrehozó tagszövetkezetek szervei, s munkájukért e szövetkezeteknek tartoznak felelősséggel. A termelőszövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be és csupán azokban a tevékenységi körökben járhatnak el, amelyeket a tagszövetkezetek hatáskörileg rájuk ruháztak. Főképp a gazdasági kapcsolatok területén fejtik ki tevékenységüket.

A társadalmi képviseleti szervek fenntartási költségeit maguk a termelőszövetkezetek fedezik.

Az előadó ezután arról beszélt, hogy a szövetségektől sok helyütt szinte valamennyi hiba, fogyatékosság azonnali megszüntetését várják. Ezt az igényt azonban a képviseleti szervek csak fokozatosan, szervezetük, működési körük, személyi állományuk és munkamódszerük kialakítása után tudják kielégíteni.

legtöbbet. Ahhoz sem fér azonban kétség, hogy sokat segíthetnek ebben az ipari munkások, mérnökök is. Arra kérjük a munkásokat és mérnököket, hogy a mezőgazdasági gépek, eszközök, anyagok minőségének javításával, önköltségének csökkentésével járuljanak hozzá a szövetkezeti termelés és a gazdaságosság fokozásához.

— Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé,

s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is. Állásfoglalásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát, parasztságunk felemelkedésének, szocialista társadalmi és gazdasági rendszerünk építésének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezésül dr. Dimény Imre.

A működési szabályzatok tervezetében viszont több olyan funkció, feladat szerepel, amelyek megoldásához szinte azonnal hozzáfoghatnak. Ilyen elsősorban az árukapcsolatok létrehozása; érdekvédelem, az áruk átadásánál, minősítésénél; tájékoztatás a piaci tapasztalatokról és a jogvédelem ellátása.

A továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről beszélt, majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet követni, hogy a területi szövetségek egy-egy megyén belül gazdasági körzetenként alakuljanak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy-egy területi szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szövetkezet vegyen részt.

Dr. Nagy Sándor befejezésül hangsúlyozta: az országos kongresszus, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelő- szövetkezetek területi szövetségei mind célkitűzésükben, mind működésük demokratizmusában, s munkamódszereikben egységes rendszert alkotnak.

A termelőszövetkezetek szövetségeinek ez a rendszere szerves folytatása a magyar szövetkezeti mozgalom lenini elveken nyugvó hagyományainak,

ezekre épül és ezek továbbfejlesztését jelenti.

A beszámolók után elsőnek Bartha András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke, majd Nagy Mihály, a békéscsabai Május 1 Tsz elnöke szólalt fel.

Ebédszünet után Győré Sándornak, az abonyi Kossuth Tsz elnökének elnökletével folytatódott az ülés. Az elnök üdvözölte Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, aki ugyancsak részt vett a délutáni tanácskozáson.

Az első felszólaló Szűcs Béla, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke volt, majd Kádár László, a tokodi Aranykalász Tsz elnöke, Király Jenő, a zalavári Uj Idők Tsz elnöke kapott szót. Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra, akinek beszédét lapunk holnapi számában közöljük.

Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fazekas László, a lipóti Petőfi Tsz elnöke, Kiss Sándor, a debreceni Arany János Tsz elnöke, Pintér Sándorné, a kiskunmajsai termelőszövetkezeti csoport főkönyvelője, Bíró Sándor a makói Úttörő Tsz elnökhelyettese kapott szót.

A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa ma folytatja munkáját

Berlin (MTI) Az NSZEP VII. kongresszusának negyedik napjának első szónoka Erich Honecker, a Központi Bizottság titkára volt, aki a pártnak a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött szerepével foglalkozott, s állást foglalt a kommunista és munkáspártok világértekezletének előkészítése és összehívása mellett.

A csütörtöki tanácskozáson szólalt fel Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a magyar küldöttség vezetője.

— Bennünket, magyar kommunistákat őszinte örömmel töltenek el azok a sikerek, amelyeket az NDK dolgozó népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével elért, örömmel jelenthetem kj Központi Bizottságunk megbízásából, hogy a pártjaink közötti viszony a szó igazi értelmében kommunista, elvtársi és baráti, hűen szolgálja népeink érdekét, — mondotta többek között, majd így folytatta:

A jelenlegi helyzetben valamennyi szocialista és nem szocialista ország együttes érdekét fejezi ki közös követelésünk és harcunk, amelynek célja: a Német Szc vérségi Köztársaság ismerje el az összes kialakult európai határokat: a két német állam létezésének tényét; mondjon le az egész német nép egyedüli képviseletének elvéről; Nyugat-Berlin nel kapcsolatos jogtalan igényéről; az atomfegyverek bármilyen formában való birtoklásának szándékáról. A bonni rezsim ez elől semmiféle taktikával és átlátszó manőverrel nem térhet ki.

Foglalkozott a vietnami nép hősi harcával, majd hangsúlyozta a nemzetközi kommunista mozgalom egysége érdekében változatlanul a kommunista • és munkáspártok világértekezletének összehívása mellett vagyunk.

Biszku Béla beszédét az NSZEP, népeink barátsága, a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be.

Külföldi államférfiak üdvözlő táviratai Kállai Gyulához

Kállai Gyulát az országgyűlés lista Köztársaság nemzetgyűlésé- elnökévé történt megválasztása nek elnöke, B. Altangerel a Mon- alkalmából táviratban üdvözölte goi Népköztársaság nagy népi hu- I. Szpiridonov, a Szovjetunió Leg- Táljának elnöke, J. Dieckmann, felső Tanácsa Nemzetiségi Taná- a Német Demokratikus Köztárcsának elnöke, Sz. Ganovszki, a saság népi kamarájának elnöke és Bolgár Népköztársaság nemzet- S. Voitec a Román Szocialista gyűlése irodájának elnöke, B. Köztársaság nagy nemzetgyűlésé- Lastovicka a Csehszlovák Szocia- nek elnöke. (MTI)

Amerikai légitámadás Haiphong ellen

Saigon (MTI). Az amerikai

haditengerészet sugárhajtásos bombázód csütörtökön támadási intéztek a Haiphong központjától mindössze egy mérföldre lévő hőerőművek ellen.

Ez volt az első légitámadás a hőerőművek ellen és az amerikaiak a támadással most közelítették meg legjobban az észak-vietnami kikötőváros központját.

Az idei év eddigi leghevesebb légicsatái zajlottak le szerdán és csütörtökön Észak-Vietnam légiterében.

Már kedden fokozódott az Egyesült Államok légi offenzívá- ja a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen és szerdán ismét az elmúlt hetek átlagánál nagyobb számban indultak támadásra a repülőgépek. A behatolók a legtöbb helyen a VDK légierejének MIG-típusú vadászgépeivel találták szemben magukat: az amerikai szóvivő közölte. hogy 17 alkalommal csaptak össze a két fél gépei. Hanoitól

Az Országos Béketanács Elnökségének ülése

Vietnamért, a világ békéjéért, — ennek a gondolatnak jegyében hirdette meg csütörtöki kibővített ülésén az Országos Béketanács Elnöksége a magyar békemozgalom hagyományos tavaszi akcióját. Dr. Sik Endre, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Randé Jenő, a Magyar Televízió főszerkesztője tájékoztatta a megjelenteket időszerű külpolitikai kérdésekről. Ezután Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára számolt be a magyar és a nemzetközi békemozgalom idei akcióinak tapasztalatairól, s

délkeletre — írja a Reuter —, mindenféle harci gépek kondenz- csíkjainak cikke akkjai rajzolódtak az égre.

Az észak-vietnami légierő szerdán két amerikai gépet lőtt le és csütörtökön reggel is sikeresen vette fel a harcot a betolakodókkal.

Szerdán, három hét óta először. megszólaltak a légvédelmi szirénák a VDK fővárosában. A város utcái pillanatok alatt kiürültek és délután fél öt felé megszólaltak a légvédelmi ágyúk, majd működésbe léptek a rakéták.

A Nhan Dán szerdán vezércikkben foglalkozott a VDK lég- elhárításának fejlődésével. A cikk rámutat, hogy az amerikai légierő súlyos vereségeket szenvedett, s ennek nyomán megpróbálja új taktikával csökkenteni veszteségeit. Az amerikai gépek egyszerre különböző magasságokban, különböző irányokból támadnak, és két-három gépből álló kötelékekben repülnek.

terjesztette elő a soron következő tennivalók programját. Elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 1967-ben is megrendezik békemozgalmunk hagyományos tavaszi demonstrációját.

A májusi békehónap időszakában gyűlések, találkozók és más események ezreire hívják meg a városok és falvak, lakóit, s a társadalom valamennyi rétegének képviselőit arra szólítják, hogy foglaljanak állást korunk nagy kérdéseiben, hallassák szavukat a béke, a leszerelés, a vietnami nép igazságos ügye mellett.

■ társadalmi képviseleti szervek feladatai