Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

4

1967. április 16.

TOLNA MEGYEI NÉPÍ JSAG

9

Hamis a kép...

I A tornácon szalonnázgató paraszt nem ismeretlen figura. Mintegy jelkép. Megtestesítője a nyugalomnak, a maradi- ságnak a méltóságteljes semmittevésnek. Hatásos kifejező eszköz, megfelelő zenei aláfestéssel, sokat lehet vele mondani, avagy érzékeltetni. Ebben az esetben úgy tűnik, az albérlet a zenei aláfestés. A szalonnázgató szekszárdi parasztnak állítólag fogalma sincs arról, hogy az albérletért az albérlők fizetni szoktak. Ridegen utasítja el az álbérlöjelöltet, ám nyomban megenyhül, amikor az albérlőjelölt felmutat neki három darab százforintost, s értésére adja, hogy ennyit fog havonta fizetni a szobáért.

A szalonnázgató paraszt, miután leszámolták neki a három pirost, az evést gyorsan abbahagyta, készségesen vezetett az egyik szobába, s kedveskedve mondta: „Ez lenne az ágy, nyugodtan befekhet, én aludtam eddig benne, az asszony alig egy hete cserélt lepedőt!”

Most az a kérdés csupán, ki hiszi el, hogy létezik Szekszárdon egy ilyen tökkelütött paraszt? Sok minden feltételezhető a szekszárdi szőlősgazdáról, de a TÜKÖR idei 15. számából idézett nagyfokú tájékozatlanság egyáltalán nem. Még kevésbé hihető, hogy három „piroshasú” Szekszárdon egy parasztot izgalomba hoz. Esze ágában sincs megilletődni, s ha valaki tudni akarja, hogy miért, nézze meg a város betétállományát, s nézzen utána, hogy hány szekszárdi paraszt lepte meg gyermekét, avagy unokáját nászajándék, satöbbi ürügyén személygépkocsival.

Valami tényleg van. De ez nem mucsaiság, hanem más. A szekszárdi parasztházak mindegyikében volna általában kiadható szoba, de művészet kell ahhoz, hogy ehhez az ember hozzájusson. A város fejlődésére, meg hasonló dolgokra abszolút kár hivatkozni. Nem túlságosan vált ki érdeklődést. S hogy nem adják bérbe a kiadható szobákat, annak többféle magyarázata van. Egyesek attól tartanak, az albérlő a bérleményt ki fogja igényelni. Régebben ez gyakran előfordult, és még ma is félnek, bár indokolatlanul, az ilyesmitől. Mások vonakodnak attól, hogy ismeretlen emberrel lakjanak egy fedél alatt. A többség viszont egyszerűen nincs rászorulva a havi 300—400 forintra és azt mondja „ennyi pénzért nem kerülgetek senkit?’.

De hogy ne tudnák, méghozzá igen alaposanr és pontosan, az elég drága szekszárdi albérletek árfolyamát, az merő képtelenség.

Mindezt azért fontos leírni, hogy pontosabb legyen a városra a „rálátás".

Szekszárdnak elsősorban nem azért van szüksége iparra, hogy végre valahára falai közé betörjön a civilizáció, hanem elsősorban azért van szüksége iparra, hogy meggyorsuljon a kívánatos urbanizálódás, továbbá, hogy mérséklődjön az elvándorlás, s ezzel együtt, csökkenjen a nagyvárosok, főleg Budapest kommunális problémája. Statisztikai adatokat lehetne felsorakoztatni arra vonatkozóan, hogy miként van jelen Szekszárdon a műveltség, hogy hány szekszárdi parasztember tanul maga is, s hogy mennyi tudás kellett az itteni bor hír ének-nevének a megtartásához, de tekintsünk most el a statisztikától.

Maradjunk az iparosodásnál. Számos politikai és gazdasági érvet sorolhatnánk fel mellette, azt azonban félreérthetetlenül leszögezhetjük: minden olyan kép és beállítás hamis, amely a

vidéki ipartelepítés ügyét szubjektív beállításban úgy mutatja, mintha az ipar sötét és szellemileg elmaradott vidékre települne.

Naívság úgy élni ma, 1967-ben egy vidéki kisvárosban, hogy „Megnézik, hogyan öltözködnek feleségeink, hogyan isszuk a presszóban a kávét, s egyáltalán: hogyan viselkedünk, hiszen a fővárosból jöttünk, egy kis Pestet hoztunk magunkkal.”

E megállapítással kapcsolatban nem a vidéki túlérzékenység késztet néhány megjegyzésre, hanem a pontosság igénye. Hát valóban olyan nagy volna Magyarországon a távolság Budapest és a vidék között ahogyan ezt egy ártatlan, jóhiszemű, de feltehetően végig nem gondolt tűnődés sejtetni engedi? ízlésben, öltözködésben, kávéivásban én az utóbbi időben képtelen vagyok megkülönböztetni az embereket, tartózkodjak akár Budapesten, Szekszárdon, Kiskunhalason, vagy éppen Hőgyészen. A nőket pláne nem. Attól tartok, keserves csalódás érne, ha feltételeznémí hogy parányi szülőfalum presz- szójában a szövetkezeti tagok azt figyelik, miként hörpintem fel a dupla feketét.

A vállalkozás tiszteletre méltó nagyságát nincs okom vitatni, avagy kétségbe vonni. Budapestet felcserélni vidékkel, szóval van ennek hátra nya is, de előnye is. ügy érzem azonban, hogy a hátrányok egy része nem a vidéken élés következménye. Arra gondolok többek között, hogy a régi és az új lakosok közötti ismeretségnek nem egy reprezentatív találkozó a feltétele. Az ismeretség a régi és az új lakosok között, általában világszerte magától létrejön, — ha akarja az ember. A könyvtár meglepő közönye sem hozható összefüggésbe a vidékiséggel, mert hasonló bosszantó mulasztással sajnos ma még elég gyakran szolgál bármelyik település, eltekintve a lélekszámtól és a státusztól. Végül, nemcsak vidéken, bárhol előfordulhat a szórakozott, vagy az elfoglalt emberrel, hogy szívesen meghallgatott volna egy előadást, de sajnos utólag szerzett róla tudomást.

Az ipartelepítés pionírjainak Szekszárdon rengeteg nehézséggel kell megbirkózniuk. Egyebek között azzal a misztifikált felfogással is, amely a magyar vidéket, benne Szekszárdot, Budapestről még 1967-ben is Kongónak, az idetelepülő szakembereket a civilizáció első hírnökeinek látja és láttatja. Nem hiszem, hogy erre az idetelepülő szakemberek igényt tartanak. Attól tartok, ez a fajta túlzás is lassítja a vidéki ipar- telepítést.

IA TÜKÖR április 11-i számában jelent

1-----’ ■■ .. meg az a tudósítás, amely itt

m

ost berzenkedésre késztet. Ha Budapesten élnék, ezek után megriadnák a vidékre költözésnek még a gondolatától is. Mert mi van ott az Isten háta mögött, ha se színház, se tárlat.

Ha van, akkor nem nagyon kell, de ha nincs, akkor ez egészen más, lehet mibe belekötni.

Nagy jelentőségű minőségi változást eredményez vidéken igényességben, gondolkodásban, életformában, stb, az ipar térhódítása. Nagyon kell az ipar. Szekszárdnak is nagyon kell. De hamis a kép, ha olyan mucsaisággal próbáljuk kiemelni a vidékre települő ipar jelentőségét, a leköltöző emberek gondját-baját, amilyen mucsaiság ma már a valóságban nem létezik.

SZEKUhlTY PETER

néOnSzemRöz{

gEQQQQgBoB

Régi tv—új tv Régi tv—új tv Régi tv—új tv

BECSERÉLIK NÉPBOLT MŰSZAKI BOL TJAI

Szekszárdon, Bonyhádon, Pakson, Tolnán. Részletes felvilágosítás a boltokban.

(164)

A vitaminokról

Tisztelt négyszemközt! Sokat olvasom rovatukat. Egy kéréssel fordulok én is önökhöz. Szíveskedjenek közölni, hogy miben található az A-, B-, C- és D-vitamin. Köszönettel, egy olvasójuk.

A vitaminok fontos szerepet töltenek be táplálkozásunkban. Az A-vitamin különösen a gyermek szervezetének fontos, mert ellenállóvá teszi a fertőző betegségekkel szemben, erősíti a szemidegeket is. Bőven található a májban, tejben, vajban, tojásban, minden színes főzelékben, s a gyümölcsben. A íőzóst általában Jól elviseli, de amit lehet, nyersen fogyasszunk.

A B-vitamin cső portba mintegy tízféle vitamin tartozik. Hiányuk súlyos idegrendszeri elváltozásokat, étvágytalanságot okozhat. Minél több szénhidrátot, lisztet, cukrot fogyaszt valaki, annál no- gyob a B-vita min igénye, mert a tápanyag a vitamin nélkül a bélből nem szívódik fel. Ezért ajánlatos a főzelékeket zsírban, kevés vízben párolni, a főzővizet nem szabad kiönteni, leszűrni! A burgonyát lehetőleg héjában főzzük, Így kevesebb B-vitamint vészit.

A C-vitamin a legismertebb, legnépszerűbb vitaminféle. A C- vitamin vízben oldódik, a szervezet nem tudja felhalmozni, ezért a vitaminigényt naponta kell kielégíteni. Terhes nőknek, gyer- , mekeknek fokozottan szükségük van rá. C-vltamlnban leggazdagabb a csipkebogyó, zöldpaprika, citrom, földieper, burgonya. A főzéskor ezek sok vitamint veszítenek, ezért lehetőleg nyersen fogyasszuk. A salátaféléket csak tálalás előtt tíz perccel öntsük le a lével, mert az ecetes viz oldja a vitaminokat, de rombolja a fémedény Is az étel vitamintartalmát.

A D-vita ml n na k a vérképzésben, a csontok és a fogak normális fejlődésében van nagy szerepe. Hiánya idézi elő az angolkórt. Nagy mennyiségű D-vitamin van a vajban, túróban; tejfölben, a májban és a csukamájolajban. A szervezet a napfény és kvarcfény hatására is előállít D-vita mint.

A középfülgyulladás

Tisztelt négyszemközt. Egy igen fontos kérdésre szeretnék választ kapni. Kétéves kislányomnak már háromszor felszúrták a fülét, hallottam, hogy a dobhártya átszúrása hallás- csökkenéshez vezet. Szíveskedjék megírni, hogy valóban Így van-e? Aggódó édesanya Jeligére.

Tél végén, koca tavasszal sok szülő keresi fel gyermekével a fülészeti szakrendeléseket, azzal a panasszal, hogy fáj a gyermek füle. A betegség ilyen halmozódása érthető, hiszen a téli Időszakban legyengül a szervezet, kevesebb vitaminhoz, napfényhez Jut, könnyebben fázik meg az ember, nagyobb a fertőzési lehetőség. A középfülgyulladás jelentkezésében tehát két fő tényező szerepel: a kórokozók és a szervezet reakcióképessége.

A középfülgyulladásnak heveny és Idült alakja van. Heveny megbetegedés esetén a kórokozók a fülkürtön, a véráramon, vagy a sérült dobhártyán keresztül jutnak a középfülbe. Ha a normális körülmények között steril középfület mikroorganizmusok érik, a gyulladásos folyamat különböző fázisai zajlanak le: következményeként a hallás károsodik. Először vérbőség lép fel, később savős, gennyes váladék termelődik. A fülkürt megduzzadt nyálkahártyája elzárja annak üregét, ezárt a genny nem tud a garat felé kiürülni, hanem pattanásig feszíti az érző idegvégződésekkel bőven ellátott dobhártyát. Ek-, kor jelentkezik a kínzó fülfájás.

A betegség gyógyításában a dobüreg tehermentesítése a legfontosabb. Ez legésszerűbben a dobhártya átszúrásával érhető el, mert ily módon utat nyitunk a genny számára a hallójárat felé.

A dobhártya átszúrása okozza a legtöbb szülő gondját. Sajnálják alávetni gyermeküket ennek a kled, de kétségtelenül bizonyos mértékig fájdalmas beavatkozásnak, azt hiszik, hogy a dobhártya átszúrása halláscsökkenéshez vezet, és még más, hasonló érveket hoznak fel. Mi az igazság?

A dobüregben felhalmozódott gennynek el kell távoznia és ha mesterségesen nem nyitunk számára utat; magától tör kJ, ugyancsak a dobhártyán keresztül. Ek a kevésbé szerencsés eset, mert ilyenkor rendszerint a dobhártya olyan része szakad át, ahol a genny nem tud teljesen kiürülni és a fertőzés más irányba terjed tovább. A spontán átszakadás után a dobhártya nehezebben gyógyul; mert egyenetlen szélű nyílás keletkezik rajta. Ez gyakran maradandó hiba és állandó fertőzéssel fenyegeti a dobüreget, '— a középfülgyulladás idültté válhat. A dobhártya átszúrása mellett gyógyszeres, antibiotikumos kezelést is adnak, és általában 2—4 hét alatt a beteg gyógyul: megszűnik a fülfolyás, záródik a perforáció, javul a hallás.

Piperkőcség — vagy ápoltság?

Tisztelt négyszemközt! Sokat hallottam már arról, hogy a nők hogyan ápolják arcbőrüket, hogyan legyenek mindig jólápoltak. Arról csak nagyon ritkán hallunk, hogy a férfiak hogyan csinálják ugyanezt. Szíveskedjék válaszolni, hogy egészséges-e az, ha a férfi is igényli a korszerű kozmetikát. Férfiaknak kölnit, krémet? — háborodott fel egyik nőismerősöm, akiről jól tudom, hogy havonta jókora összeget költ kozmetikai szerekre, mert szeret divatosan ápolt lenni.

Igen, férfiaknak kölnit, krémet, mert a mai kor embere, — légyen az nő, vagy férfi, — joggal igényli a korszerű kozmetikát.

Közeledik a nyár, tehát először a napozásról. A férfiak között is vannak világos és sötét bőrűek. érzékenyek és ellenállóbbak a nap sugaraira. A strandoló férfiak is használnak napolajat, hogy védjék valamelyest bőrüket a leégés ellen. A napolaj megválasztása azonban nem egyéni. Legtöbbször a család nőtagja veszi meg a számára megfelelőt, s ebből használ a férfihozzátartozó. Pedig a sima, vagy a desodo- ros készítmény nem bizonyos, hogy ugyanolyan célszerű a házastársnak is.

Vannak kimondottan férfiak számára készített kozmetikumok. Uyen például a Barbamid arcszesz, a Pitralon, vagy a borotválkozáshoz ajánlott Caola habzó, vagy nem habzó borotvakrém. Ugyancsak külön férfiak számára készítik a kék csomagolású antiseptlkus hintőport, amelynek hűsítő hatása a nyári melegben szinte nélkülözhetetlen.

Az ápolt férfi kozmetikumai közé tartozik a Desodor vagy a Nőnapi izzadást gátló szer. Ekek tudományos alapon kidolgozott olyan vegyszerek, amelyek nem gátolják az izzadást, a test természetes párolgását, csak a kellemetlen szagot veszik el. Használata kellemes, és növeli az ápoltság megnyugtató érzését.

Míg a nőknek több száz illat áll rendelkezésükre, a tér- , fiák alig öt-hat féle között válogathatnak. Ilyen például az enyhe dohányillatú — s éppen ezért a dohányos férfiaknak ajánlható Tahac kölni. Semleges, kellemes, alig érezhető, de sokáig megmaradó illat a For Mann (formen). Ugyancsak férfiillat a Széna, amelynek német és lengyel változata mellett magyar is kapható.