Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAd 1961. upilfls 2, Tíz év alatt megkétszereződött a termelés — de még több is elfogyna A megye nyugati részén, Dom­bóvártól Felsőnyékig a vendég­lőkben, üzletekben rendszeresen kapható a Balatoni világos el­nevezésű sörfajta, a nagykanizsai sörgyár terméke. A nyári szezon kezdete előtt — amikor szinte ugrásszerűen megnő a sör iránti kereslet — rendszeresen vissza­tér a kérdés; lesz-e elegendő sör. Az „elegendő” eléggé tág fo­galom, hiszen a Balaton-menti üdülő-, szórakozóhelyek vendé­geitől kezdve a kánikulai forró­ságban dolgozó tsz-tagokig min­denki megkíván egy-egy pohár, vagy egy-egy üveg sört. Az el­múlt években volt idő, amikor sörtelen napokra is sor került — néhány kisebb községben még sörtelen hetekre is. Viszont nem volt hiány olyan nyilatkozatok­ban, amelyek szezon elején bő­séges ellátást ígértek. Most ismét elhangzik a kér­dés, milyen lesz a sörellátás? Leidgeb Vilmos, a nagykanizsai sörgyár főmérnöke a következő­ket mondja; — Sörtelen napokról már a múlt évben sem kellett beszel­nünk, az idén még inkább nem. Az idei kilátások jobbak, részben azért, mert növeljük a termelést, részben pedig azért, mert a tavalyinál há­romszorta több importsör ke­rül az országba. Tavaly 528 000 hektót termel­tünk, és értékesítettünk, az idén mintegy 540 000 hektoliter sört termelünk, 340 ezret palackozva hozunk forgalomba, 440 ezer hektó lesz a legjobban kedvelt világos sör. a többi mennyiséget a Ki­nizsi. a Balatoni ászok és a Si­rály adja. Azt tapasztaltuk, hogy a minőségi sörök iránt — külö­nösen a Balatonon — nő az igény. Egyébként a kanizsai sörgyár is példázza, milyen növekedést mutat a sörtermelés, és azt is, miért nem elég mégsem. Ezt a sörgyárat hetvenöt év­vel ezelőtt alapította egy részvénytársaság, akkor évi termelése 50 000 hektoliter volt, A két világháború közű időben egy ideig üzemen kívül volt a gyár, majd a háború végén a visszavonuló németek felrobban­tották a főzőházat, az energia­telepet, de még ebben az időben is az eredeti kapacitással termelt a gyár. A rekonstrukció 1954-ben kez­dődött meg, és 300 millió forint ráfordítás után 1956-ban már évi 250 000- hektó sört főztek Nagy­kanizsán. A felújítás teljesen a múlt év végére készült el. Az új malátaüzem évi 1200 vagonos teljesítménye nem csak a saját szükségletet fe­dezi, hanem részben a pécsi és a soproni gyárat is ellátja. A jelenlegi évi termelés már közel jár a félmillió hektoliter­hez, és nemsokára eljutnak oda. hogy a nyersanyag-szükségletet importból kell pótolni. Az árpa- és a komlótermelés korántsem növekedett úgy, ahogyan a fo­gyasztási igénye. Sőt. Az árpa­termeléstől egyre jobban idegen­kednek a mezőgazdasági üzemek, komlót megyénkben is a néhány állami gazdaság termei. Tehát az igények kielégítése nemcsak a nagykanizsai és a többi sörgyáron múlik. BL Mennyezetig csempézett, patika tisztaságú teremben, hatalmas kádakban érlelődik a sör a kanizsai sörgyárban. nagy­MOLNÁR FERENC Tizenöt éve, 1952. április 2-án New Yorkban hunyt el Molnár Ferenc író, a huszadik század magyar polgári drámairodalmának kiemelkedő, külföldön legtekintélyesebb egyénisége. Krónikánk epi­zódokat idéz Molnár Ferenc életéből. Az ifjú újdondász Molnár Ferenc ifjú újságíró korában soha nem aludt ott­hon. Néha két hétig sem ment haza. Rengeteget dolgozott, kávéházban, szerkesztőségben, a művészek híres Otthon­klubjában. Aludt a gőzfürdő­ben, a barátainál, néha a föl­dön. Az Otthon-körben, ruhás­tól a pamlagon. Egyszer a kőbányai plébá­nián ébredt fel. Hosszas gon­dolkodás után jutott csak eszé­be, hogy Konti József, a nép­szerű karmester társasága ki- hurcoíta őket Hoch Jánoshoz, egy pohár borra. Elaludt, és otthagyták a többiek. „Csak az vígasztal — írta naplójába —, hogy Krúdy Gyula, aki korábban ment el, útközben betért a temetőbe, és ott aludt. Ezzel rehabilitálva vagyok...” Az ördög; premierjén 1907-ben Molnár Ferenc ret­tenetesen drukkolt Az ördög premierjén. Ott gubbasztott az igazgatói páholy sötét hátteré­ben és egyre csak azt hajto­gatta: — Jaj, megbukunk, megbu­kunk! Komor Gyula író, a Víg­színház dramaturgja állott mellette, s abban a pillanat­ban, amikor az „ördög”, azaz Hegedűs Gyula, hirtelen kilép a nagy karosszék mögül, oda­súgta Molnárnak: — Ne félj. Feri, most léptél az irodalomtörténetbe! A tiszteletdíj Molnár Ferenc egyszer meg­kérdezte Kiss Józsefet, a Hét című irodalmi hetilap főszer­kesztőjét, miért ad neki és Krúdy Gyulának csak öt fo­rintot egy elbeszélésért, és Pé­kár Gyula miért kap tízet? Mire Kiss József azt felel­te: — Pékár gazdag ember, an­nak nem lehet öt forintot ad­ni... i Miért nem tapsol a néző ? Molnár Ferenc Lilioma sok külföldi színpadon ért el rend­kívüli sikert. A bécsi bemuta­tó előadáson a szünetben a darab rendezője, Kari Heinz Martin csatlakozott hozzá és azt mondta az írónak: — Egy szerzőnek nagy ered­mény az, ha a közönség ün­nepli őt. Molnár elgondolkodva fe­lelt: — Igen, ez szép, de a föld­szinten, jobbra a negyedik sor­ban a szélén ül egy kopasz férfi, aki nem tapsol. Molnár az előadás végéig ér­deklődve figyelte a férfit, aki nem nevetett és nem tapsolt. Pillantása mindig visszatért rá idegesen, aztán mérgesen, végül sértődötten. Az egész este elromlott Molnár számára. Végül kiderült: a nem lelke­sülő férfi egy amerikai turis­ta volt, aki egy szót sem ér­tett az egészből... de meg­nézte a Liliomot. A háztulajdonos Molnár Ferenc egyszer egy bécsi újságban olvasta, hogy házat vett Bécsben. A hír meg­jelenése után nyilatkozatot tett közzé, mely így szólt: „Hogy a cáfolatnak, amit ezennel kibocsájtok, kellő nyo- matéka legyen, ünnepélyesen kijelentem, hogy kész vagyok átadni a „házamat” annak az embernek, aki ezt a mesét ki­találta. Sohase gondoltam ar­ra, hogy a háztulajdonosok gárdájában foglaljak helyet, mert sokkal szívesebben la­kom hotelben, ahol másoknak kell gondoskodniok arról, hogy én érezzem jól magamat. Az egyetlen ház, ami engem érde­kel, a színház — az is csak akkor, ha teli van. Molnár Ferenc”-2. -r. iiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii)i,HlliiiHg Egérfogó módra PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE-iiuiimiiimiiiiiiifimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiuiiimiiiiiiimiiiiimniiimmiiiiiiiiiiiiiiittiii — 13 — Amint befejezi Pejacsevichcsel a telefon- beszélgetést, átsiet a szobájából abba a lakásba, ahol a sógornője, özvegy vitéz nagybányai Horthy Istvánné, született Edelsheim-Gyulay Ilona lakik. Ili asszony 1940-ben ment férjhez ifjú Horthy Miklós bátyjához, Istvánhoz, akit a család és az ország feje aztán 1942. március 15-én kormányzóhelyettessé választatott, kész­séges munkatársa apósának és sógorának, az államügyekben. Sőt, a főméltóságú anyóssal, Magdolna asszonnyal együtt tulajdonképpen ők az események igazi irányítói. Idősebb Horthy Miklós már elmúlt hetvenöt esztendős, a fiata­labbik pedig már huszonnégy éves kora óta nem teljes értékű ember. 1929-ben történt, hogy ifjú Horthy Miklós lo- vaspólózás közben leesett a lóról. Néhány napig élet. és halál között lebegett, s jóllehet, súlyos agysérülései ellenére életben maradt, tulajdon­képpen tehertételévé vált a családnak. Mielőtt bátyját kormányzóhelyettessé választották vol­na, Miklóst a főméltóságú papa elküldte Brazí­liába követnek. Útját egyszersmind arra is fel­használták. hogy mintegy másfél millió pengő értékű vagyont csempésszenek ki Dél-Ameriká- ba arra az esetre, ha a háború Horthyék szá­mára rosszul végződne. Amikor aztán 1942. au­gusztus 20-án Horthy István kormányzóhelyet­tes repülőgépével a szovjet fronton lezuhant és szörnyethalt, a főméltóságú papa, aki két leánygyermeke után most elsőszülött fiát, s ki­jelölt utódát is elvesztette, hazahívta Miklóst — 14 — Brazíliából. Miklósnak megérkezése után azon­nal szanatóriumba kellett vonulnia, hogy gyo­mor- és epebaját kezeltesse. Az orvosok meg­elégedéssel látták, hogy szellemi képességeinek használt a tengerentúli kirándulás. Már egé­szen jól el lehetett beszélgetni vele, érthető és világos válaszokat adott, jóllehet, még gyakran megtörtént, hogy beszélgetés közben elfelejtet­te, miről is van szó. A papa mindenesetre be­kapcsolta őt a politikai életbe. 1942. decemberé­ben megválasztatta őt — Jász—Nagykun—Szol­nok vármegye törvényhatósági bizottságával — a felsőház tagjának. Ö lett a Magyar Úszók Szövetsége elnöke is. Soha annyit nem szere­pelt úszóverseny a magyar filmhíradóban, mint ebben az időben. Az operatőrök többet fényké­pezték a díszpáholyt, mint a versenyzőket. Ili asszony örömmel fogadja a hírt, hogy Pe- jacsevich hajlandó összehozni a partizánok kül­döttjét sógorával. — Rendes fiú ez — mondja ifjú Horthy Mik­lósnak. — Nagymama is nagyon szerette — az isten nyugosztalja szegényt... Mert Pejacsevich, a 89-es számú Gestapo- ügynök szegről-végről rokona gróf Edelsheim- Gyulay Ilorlának, s így a Horthy-családnak is. Ili asszony édesanyja Pejacsevich-lány volt, s miután Horthy István eljegyezte Edelsheim- Gyulay Ilonát, az idősebb Horthy-fiú és meny­asszonya repülőgépen Horvátországba utazott, ahol is Ilona bemutatta jövendőbelijét az akkor — 15 — már nagyon öreg, és így a birtokot elhagyni képtelen Pejacsevich nagymamának. A nagy­mama 1941-ben, néhány nappal azelőtt halt meg, hogy Horthy István és Ilona kisfia, vagyis a Pejacsevich grófnő dédunokája megszületett. Ez a rokoni szál mindenesetre közrejátszott ab­ban, hogy Horthy Miklós megbízott abban a gróf Pejacsevich ben, aki a Gestapo bi­zalmából a budapesti horvát követségen taná- csoskodott. S miközben Ilona asszony és ifjú Horthy Miklós Pejacsevich szolgálatkészségét dicsérte, a 89-es számú Gestapo-ügynök a Dísz-tér 7. számú ház nagy utcai fogadószobájában, amely 1944. március óta Höttl SS Sturmbannführer dolgozószobája, letette a feketéscsészét. — Finom volt, valódi babkávé! Ezek szerint mindent megértettem. Belgrádban jelentkezem az Oberführer úrnál. Felállt, s várta, hogy Höttl búcsúzóul kezet nyújtson neki. De a kéznyújtás elmaradt. A Sturmbannführer tulajdonképpen maga is un­dorodott ügynökeitől. — Elmehet — mondta kurtán Höttl. — Heil Hitler! — lendítette üdvözlésre a ke­zét a gróf. S ahogy becsukódott mögötte az ajtó, Höttl máris a tábori telefonkészülékhez lépett, amely közvetlenül összekötötte őt azzal a Bérc utcai villával, amelyben Otto Winckelmann SS Ober­gruppenführer székelt Ezúttal előírásosan je­lentkezett:

Next

/
Oldalképek
Tartalom