Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS,LÁPJA XVII. évfolyam, 59. szám ARA: 60 FILLER Péntek, 1967. március 10. I Dunakömlődtől I Koppányszántóig 5. o. A szülő felelőssége 6. o. Jövő heti tv-műsor 7. o. V A IX. kongresszus határozatainak sikeres végrehajtása nagymértékben érinti a parasztság érdekeit, anyagi helyzetét és életkörülményeit Megtartották a termelőszövetkezeti dolgozók megyei tanácskozását Tegnap, március 9-én Szekszárdion, a Soós Sándor Művelődési Házban megtartották a Tolna megyei termelőszövetkezeti dolgozók első megyei tanácskozását. A kora reggeli órákban ünneplőbe öltözött küldöttek és vendégek csoportjai érkeztek a tanácskozás színhelyére. Több termelőszövetkezeti küldött erre az alkalomra kitűzte kormány- és miniszteri kitüntetéseit. .4 küldötteket a művelődési ház bejáratánál a megyei tanácskozást előkészítő bizottság tagjai fogadták és kalauzolták. A napirendnek megfelelően kilenc órakor mindenki elfoglalta a helyét. Majd sor került a tanácskozás elnökségének megválasztására. Az elnökségben foglalt helyet K. Papp József, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. K. Nagy Sándor, az MSZMP KB tagja, FM főosztályvezető, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Böhm Cáspárné, a bonyhádi Dózsa Tsz tagja, Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Benedek István, a fürgedi Dózsa Termelőszövetkezet tagja, Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, az előkészítő bizottság elnöke, Szabó Géza, a szárazdi Búzakalász Tsz brigádvezetője, Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, Vajer Mátyás, a paksi Aranykalász Tsz elnöke, Takács Miháíyné, a Nőtanács megyei titkára, Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke, Szűcs Lajos, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője az előkészítő bizottság titkára, Tóth István, a medinai Rákóczi Tsz elnöke, Király Ernő, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Jantner Sándor, a szekszárdi Szabadság Tsz elnöke, Nagy Sándor, a miszlai Búzakalász Tsz tagja, Lehőcz Istvánná, a fácánkerti Uj Barázda Tsz főkönyvelője, Szabó Sándorné a lápaföi Aranykalász Tsz tagja, Badics László, a bölcskei Petőfi Tsz tagja, Virág István, a megyei pártbizottság titkára. A megyei tanácskozás szerves része a termelőszövetkezeti kongresszus előkészítésének Virág István, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, s az elnökség megválasztása előtt köszöntőjében a következőket mondotta: Tiszteit megyei tanácskozás! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Széles körben ismeretes, hogy pártunk IX. kongresszusa jelentős határozatokat dolgozott ki szocialista építőmunkánk gyorsítására, tervszerűbbé tételére. A határozatok között jelentékeny helyet foglal el a párt agrár- politikája — ebből fakadó intézkedések. Ismeretes, hogy a kongresszus határozatait, s ebből származó agrárpolitikai, szövetkezet- politikai intézkedéseket az egész társadalom, de különösen a szövetkezeti parasztság nagy megelégedéssel, nem kis örömmel vette. Jó dolog, hogy a határozat végrehajtása a gyakorlati megvalósítás stádiumába került. A IX. pártkongresszuson kidolgozott határozatok — mely szervesen kapcsolódik pártunk általános, tíz év óta folytatott politikájához — széles perspektívát jelentenek a szocialista mezőgazdaság további fellendülését illetően. Pártunk agrárpolitikájának következtében az új gazdasági mechanizmus bevezetésével ösz- szefüggően kerül sor olyan fontos feladatok megoldására, mint a szövetkezeti mozgalom, benne az önigazgatás továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termelés struktúrájának átrendeződése, a termelés ésszerűbb területi elhelyezése, az állattenyésztés korszerűsítése, koncentrálása és speciali- zációja, a tudomány hatékonyabb felhasználása, a szövetkezetek közötti közös vállalkozás lehetőségeinek megteremtése, a jövedelmezőség és gazdaságosság előtérbe kerülése, az állandó és folyamatosabb munkalehetőségek biztosítása, reálisabb és arányosabb üzemi Ösztönzők kialakítása, a saját források és hitelek gazdaságosabb és hatékonyabb felhasznál ása útján a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztés '-re. Most nemcsak a termelés fejlesztésének további anyagi és technikai megerősítéséről, hanem a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek jobbátéte- léről is szó van, mint a termelés gyors ütemű növelésének másik elengedhetetlen feltételéről. A IX. kongresszuson elfogadott agrárpolitikai, szövetkezetpolitikai intézkedések következménye, hogy sor kerül az átszervezés óta lényegében először a termelőszövetkezetek küldötteinek és vezetőinek megyei tanácskozására, amely szerves része a terme- lőszövétkezeti kongresszus előkészítésének. A tanácskozás feladata, hogy termékeny eszmecsere és alkotó munka bontakozzék ki az új gazdasági mechanizmus lehetőségeinek lehető legjobb kiaknázásáról, a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti feladatairól, a termelőszövetkezeti föld- tulajdon kialakításáról, a termelőszövetkezetek szövetségeinek létrehozásáról és működéséről. Az előkészítő bizottság úgy véli, hogy e tanácskozáson alkotó légkör, építő és önkritika bontakozik ki az egész szövetkezeti mozgalom helyzetéről, s az előttünk álló feladatok lehető legjobb megoldásairól. Méltóságteljesen és ünnepélyesen reprezentálta már az első percekben a megyei tanácskozás azt a körülményt, hogy a küldöttek Tolna megye szövetkezeti gazdáit képviselik. A tanácskozás az előkészítő bizottság javaslatát az elnökségre vonatkozóan, elfogadta. A tanácskozást levezető elnöknek egy tapasztalt termelőszövetkezeti vezetőt, Lakos József elvtársat, a pálfai Egyetértés Tsz elnökét választották meg. Virág István elvtárs üdvözlő szavai után Lakos József vette át a tanácskozás levezetésének irányítását. Sor került a kongresszusra küldendők jelölő bizottságának és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztására. Majd a tanácskozás elnöke bejelentette, Szeretnénk, ha a tanácskozás a szó igazi értelmében a legnagyobb bátorsággal, józansággal, a realitás talaján élne lehetőségeivel. Az előkészítő bizottság megbízásából e gondolatok jegyében nyitom meg a termelőszövetkezetek küldötteinek megyei tanácskozását, s egyúttal engedjék meg, hogy meleg szeretettel üdvözöljem a megye mintegy 120 termelőszövetkezetének küldötteit, vezetőit és a meghívott vendégeket. Mindannyiunk nevében köszöntőm a tanácskozáson megjelent K. Papp József elvtársat, pártunk Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, K. Nagy Sándor elvtársat, pártunk Központi Bizottságának tagját, főosztályvezetőt, Szabópál Antal elvtársat, a megyei tanács elnökét, a járási pártbizottságok első titkárait, valamint a testvérszövetkezetek a földművesszövetkezet és a kisipari termelőszövetkezetek megyei vezetőit, a szakszervezetek és a termeltető vállalatok vezetőit. hogy Tolnai Ferenc a napirendnek megfelelően, előadást tart a termelőszövetkezeti mozgalom, valamint a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetéről és a továbbfejlesztés feladatairól. Délelőtt fél tízkor kezdte meg Tolnai Ferenc elvtárs az előadását. Egyebek között a következőket mondotta: A termelőszövetkezetek első kongresszusára készülve került sor a termelőszövetkezetek megyei tanácskozására. Az MSZMP IX. kongresszusa határozatot hozott, hogy a Központi Bizottság kezdeményezze a termelőszövetkezetek kongresszusának összehívását. A tsz-kongresszust megelóA tanácskozás elnöke tsz-vezető zően került sor a tsz-ek közgyű- mert a mezőgazdaság szocialista léseire, ahol megválasztották a átszervezését követő néhány év küldötteket a termelőszövetkeze- múltán, nem árt összegezni az tek megyei tanácskozására. elmúlt hat év fejlődését és megMiért tartjuk fontosnak ezt a határozni a fejlődés további felmostani tanácskozást? Azért, adatait. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése Az 1966. novemberében megtartott megyei pártértekeziet ösz- szegezte megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának helyzetét. Megállapította, hogy a termelő- szövetkezetek politikailag, gazdaságilag és az élet minden területén egészségesen fejlődtek. Az elmúlt néhány év alatt parasztságunk gondolkodásában, élet- és munkakörülményeiben jelentős változás következett be. 'A szövetkezeti parasztság társadalmi helyzetében, életviszonyaiban és gondolkodásmódjában közelebb került a munkásosztályhoz. Megyénkben is számos termelőszövetkezeti paraszt végezte el az utóbbi időben a mezőgazdasági technikumot, mezőgazdasági szakiskolát és egy-egy speciális területre növelte szakmai tudását. 1962 óta mintegy 1000 termelőszövetkezeti tag tette le a szakmunkásvizsgát és több mint 1600-an végezték el a traktoros- tanfolyamot, de a paraszti családok fiai is egyre szívesebben vesznek részt a szakmunkás- képzésben. Ez idő alatt több mint 330 fiatal tett szakmunkásvizsgát az ifjúsági képzés keretén belül és több mint százan végezték el a növénytermesztő gépészszakmunkás tanfolyamot. Jelenleg is több mint 380 termelőszövetkezeti tag tanul traktorostanfolyamon. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése még eredményesebb lehetne, amennyiben ellentmondások nem lennének. Bár az ellentmondások nem osztályré- tegeződésből fakadnak, de mégis léteznek. Ilyen: a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak közötti ellentmondás. A rosszabb és a jobb körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteknél szerzett jövedelemkülönbség. Tudjuk azt, hogy megyénkben is az egy tagra eső évi átlagjövedelem megtalálható 7600 forinttól 28 200 forintig. A munkások és a parasztok életszínvonala közötti különbség. A háztáji termelés lehetőségének több helyen a korlátozott kihasználása. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az 50 év alatti tagok száma , állandóan csökken, 1962. évhez viszonyítva több mint 8 százalékkal. Az ellentmondások és a hibák kapcsolódnak a régi gazdasági irányítási rendszerhez. Probléma, hogy — a mezőgazdaság nagyarányú beruházásainak ellenére is — a közös , gazdaságok auvagi és műszaki ’ ellátottsága még elmarad a szükséglettől és ez nagyban zavarja a termelés, betakarítás, terménytárolási feladatokat. A termelőszövetkezetek gazdálkodása Megyénkben jelenleg 120 termelőszövetkezet 37 476 család, 355 912 katasztrális holdon gazdálkodik, ez a tanácsi földterületnek mintegy 88,5 százaléka. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta több kis területtel rendelkező termelőszövetkezet egyesült. Ezzel egyre jobban kialakulnak a mezőgazdasági nagyüzemek. Jelenleg a megyében a termelőszövetkezetek átlagterülete 2967 katasztrális hold. Vannak még kis területtel rendelkező termelőiszövetkezetek. Ezek egyesítése a termelőszövetkezeti tagság kérése alapján folyamatosan megy végbe. . Megyénkben a mezőgazdasági termelési hozamok állandóan növekedtek. Jelentősen növekedett a kenyérgabona, illetve a búza átlagtermése. Az elmúlt két évben sikerült a 13, illetve 13 mázsa feletti átlagtermést biztosítani. Ugyanilyen jelentős emelkedést mutat a kukorica átlagtermése, amely az utóbbi három évben 19—20 mázsa közötti átlagtermést biztosított. A második ötéves terv időszakában az állattenyésztést érintő változás • nem annyira az állat- állomány növekedésében, vagy csökkenésében, hanem az egyes termelőszektorok közötti megoszlásban nyilvánult meg. A második ötéves terv 'deje alatt főbb cikkekből az árutermelés országosan 52,3 százalékkal növekedett, megyénkben 57,4 százalékkal magasabb és ha a termelőszövetkezeteknél az ,960- as évet 100 százaléknak vesszük, akkor 1966-ban 209 százalék a felvásárlás emelkedése. Jelentős fejlődést mutat a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság exporttermelése. Az ország összes exportra menő termékének 20—24 százalékát mezőgazdasági termékből biztosítják. Megyénkben különösen jelentős a vágómarhaexport, míg 1 -■'61 -ben az összfelvásárlásnak 12 százalékát, addig 1986-ban (Folytatás a 2. oldalon)
