Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS,LÁPJA XVII. évfolyam, 59. szám ARA: 60 FILLER Péntek, 1967. március 10. I Dunakömlődtől I Koppányszántóig 5. o. A szülő felelőssége 6. o. Jövő heti tv-műsor 7. o. V A IX. kongresszus határozatainak sikeres végrehajtása nagymértékben érinti a parasztság érdekeit, anyagi helyzetét és életkörülményeit Megtartották a termelőszövetkezeti dolgozók megyei tanácskozását Tegnap, március 9-én Szekszárdion, a Soós Sándor Művelődési Házban megtartották a Tol­na megyei termelőszövetkezeti dolgozók első me­gyei tanácskozását. A kora reggeli órákban ün­neplőbe öltözött küldöttek és vendégek csoport­jai érkeztek a tanácskozás színhelyére. Több ter­melőszövetkezeti küldött erre az alkalomra ki­tűzte kormány- és miniszteri kitüntetéseit. .4 küldötteket a művelődési ház bejáratánál a me­gyei tanácskozást előkészítő bizottság tagjai fo­gadták és kalauzolták. A napirendnek megfele­lően kilenc órakor mindenki elfoglalta a helyét. Majd sor került a tanácskozás elnökségének megválasztására. Az elnökségben foglalt helyet K. Papp József, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra, dr. K. Nagy Sándor, az MSZMP KB tagja, FM főosztályvezető, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Böhm Cáspárné, a bonyhádi Dózsa Tsz tagja, Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Benedek István, a fürgedi Dózsa Termelőszövet­kezet tagja, Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, az előkészítő bizottság elnöke, Szabó Géza, a szárazdi Búzakalász Tsz brigád­vezetője, Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, Vajer Mátyás, a paksi Aranykalász Tsz elnöke, Takács Miháíyné, a Nőtanács megyei titkára, Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke, Szűcs Lajos, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője az előkészítő bizottság titkára, Tóth István, a medinai Rákóczi Tsz el­nöke, Király Ernő, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára, Jantner Sándor, a szekszárdi Szabad­ság Tsz elnöke, Nagy Sándor, a miszlai Búza­kalász Tsz tagja, Lehőcz Istvánná, a fácánkerti Uj Barázda Tsz főkönyvelője, Szabó Sándorné a lápaföi Aranykalász Tsz tagja, Badics László, a bölcskei Petőfi Tsz tagja, Virág István, a me­gyei pártbizottság titkára. A megyei tanácskozás szerves része a termelőszövetkezeti kongresszus előkészítésének Virág István, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, s az elnökség meg­választása előtt köszöntőjében a következőket mondotta: Tiszteit megyei tanácskozás! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Széles körben ismeretes, hogy pártunk IX. kongresszusa jelen­tős határozatokat dolgozott ki szocialista építőmunkánk gyorsí­tására, tervszerűbbé tételére. A határozatok között jelentékeny helyet foglal el a párt agrár- politikája — ebből fakadó intéz­kedések. Ismeretes, hogy a kong­resszus határozatait, s ebből szár­mazó agrárpolitikai, szövetkezet- politikai intézkedéseket az egész társadalom, de különösen a szö­vetkezeti parasztság nagy meg­elégedéssel, nem kis örömmel vette. Jó dolog, hogy a határozat végrehajtása a gyakorlati meg­valósítás stádiumába került. A IX. pártkongresszuson kidol­gozott határozatok — mely szer­vesen kapcsolódik pártunk álta­lános, tíz év óta folytatott poli­tikájához — széles perspektívát jelentenek a szocialista mezőgaz­daság további fellendülését ille­tően. Pártunk agrárpolitikájának következtében az új gazdasági mechanizmus bevezetésével ösz- szefüggően kerül sor olyan fon­tos feladatok megoldására, mint a szövetkezeti mozgalom, benne az önigazgatás továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termelés struk­túrájának átrendeződése, a ter­melés ésszerűbb területi elhelye­zése, az állattenyésztés korszerű­sítése, koncentrálása és speciali- zációja, a tudomány hatékonyabb felhasználása, a szövetkezetek közötti közös vállalkozás lehető­ségeinek megteremtése, a jöve­delmezőség és gazdaságosság elő­térbe kerülése, az állandó és fo­lyamatosabb munkalehetőségek biztosítása, reálisabb és arányo­sabb üzemi Ösztönzők kialakítása, a saját források és hitelek gaz­daságosabb és hatékonyabb fel­használ ása útján a mezőgazdasá­gi termelés gyorsabb fejlesztés '-re. Most nemcsak a termelés fej­lesztésének további anyagi és technikai megerősítéséről, hanem a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek jobbátéte- léről is szó van, mint a termelés gyors ütemű növelésének másik elengedhetetlen feltételéről. A IX. kongresszuson elfogadott agrárpolitikai, szövetkezetpoliti­kai intézkedések következménye, hogy sor kerül az átszervezés óta lényegében először a terme­lőszövetkezetek küldötteinek és vezetőinek megyei tanácskozásá­ra, amely szerves része a terme- lőszövétkezeti kongresszus elő­készítésének. A tanácskozás feladata, hogy termékeny eszmecsere és alkotó munka bontakozzék ki az új gazdasági mechanizmus lehető­ségeinek lehető legjobb kiakná­zásáról, a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti feladatai­ról, a termelőszövetkezeti föld- tulajdon kialakításáról, a terme­lőszövetkezetek szövetségeinek létrehozásáról és működéséről. Az előkészítő bizottság úgy vé­li, hogy e tanácskozáson alkotó légkör, építő és önkritika bonta­kozik ki az egész szövetkezeti mozgalom helyzetéről, s az előt­tünk álló feladatok lehető leg­jobb megoldásairól. Méltóságteljesen és ünnepélye­sen reprezentálta már az első percekben a megyei tanácskozás azt a körülményt, hogy a kül­döttek Tolna megye szövetkezeti gazdáit képviselik. A tanácskozás az előkészítő bizottság javasla­tát az elnökségre vonatkozóan, el­fogadta. A tanácskozást levezető elnöknek egy tapasztalt termelő­szövetkezeti vezetőt, Lakos Jó­zsef elvtársat, a pálfai Egyetér­tés Tsz elnökét választották meg. Virág István elvtárs üdvözlő sza­vai után Lakos József vette át a tanácskozás levezetésének irá­nyítását. Sor került a kongresszusra küldendők jelölő bizottságának és a mandátumvizsgáló bizott­ság megválasztására. Majd a ta­nácskozás elnöke bejelentette, Szeretnénk, ha a tanácskozás a szó igazi értelmében a leg­nagyobb bátorsággal, józansággal, a realitás talaján élne lehetősé­geivel. Az előkészítő bizottság meg­bízásából e gondolatok jegyében nyitom meg a termelőszövetke­zetek küldötteinek megyei ta­nácskozását, s egyúttal engedjék meg, hogy meleg szeretettel üd­vözöljem a megye mintegy 120 termelőszövetkezetének küldöt­teit, vezetőit és a meghívott ven­dégeket. Mindannyiunk nevében köszöntőm a tanácskozáson meg­jelent K. Papp József elvtársat, pártunk Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, K. Nagy Sándor elvtársat, pártunk Köz­ponti Bizottságának tagját, fő­osztályvezetőt, Szabópál Antal elvtársat, a megyei tanács elnö­két, a járási pártbizottságok első titkárait, valamint a testvérszö­vetkezetek a földművesszövetkezet és a kisipari termelőszövetkezetek megyei vezetőit, a szakszerveze­tek és a termeltető vállalatok ve­zetőit. hogy Tolnai Ferenc a napirend­nek megfelelően, előadást tart a termelőszövetkezeti mozgalom, valamint a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetéről és a to­vábbfejlesztés feladatairól. Dél­előtt fél tízkor kezdte meg Tolnai Ferenc elvtárs az előadását. Egyebek között a következőket mondotta: A termelőszövetkezetek első kongresszusára készülve került sor a termelőszövetkezetek me­gyei tanácskozására. Az MSZMP IX. kongresszusa határozatot ho­zott, hogy a Központi Bizottság kezdeményezze a termelőszövet­kezetek kongresszusának összehí­vását. A tsz-kongresszust megeló­A tanácskozás elnöke tsz-vezető zően került sor a tsz-ek közgyű- mert a mezőgazdaság szocialista léseire, ahol megválasztották a átszervezését követő néhány év küldötteket a termelőszövetkeze- múltán, nem árt összegezni az tek megyei tanácskozására. elmúlt hat év fejlődését és meg­Miért tartjuk fontosnak ezt a határozni a fejlődés további fel­mostani tanácskozást? Azért, adatait. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése Az 1966. novemberében meg­tartott megyei pártértekeziet ösz- szegezte megyénk termelőszövet­kezeti mozgalmának helyzetét. Megállapította, hogy a termelő- szövetkezetek politikailag, gazda­ságilag és az élet minden terüle­tén egészségesen fejlődtek. Az elmúlt néhány év alatt parasztságunk gondolkodásában, élet- és munkakörülményeiben jelentős változás következett be. 'A szövetkezeti parasztság tár­sadalmi helyzetében, életviszo­nyaiban és gondolkodásmódjában közelebb került a munkásosz­tályhoz. Megyénkben is számos terme­lőszövetkezeti paraszt végezte el az utóbbi időben a mezőgazdasági technikumot, mezőgazdasági szak­iskolát és egy-egy speciális terület­re növelte szakmai tudását. 1962 óta mintegy 1000 termelő­szövetkezeti tag tette le a szak­munkásvizsgát és több mint 1600-an végezték el a traktoros- tanfolyamot, de a paraszti csalá­dok fiai is egyre szívesebben vesznek részt a szakmunkás- képzésben. Ez idő alatt több mint 330 fiatal tett szakmunkásvizs­gát az ifjúsági képzés keretén belül és több mint százan végez­ték el a növénytermesztő gépész­szakmunkás tanfolyamot. Jelenleg is több mint 380 termelőszövet­kezeti tag tanul traktorostanfo­lyamon. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődése még eredménye­sebb lehetne, amennyiben ellent­mondások nem lennének. Bár az ellentmondások nem osztályré- tegeződésből fakadnak, de mégis léteznek. Ilyen: a termelőszövet­kezeti tagok és alkalmazottak közötti ellentmondás. A rosszabb és a jobb körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek­nél szerzett jövedelemkülönbség. Tudjuk azt, hogy megyénkben is az egy tagra eső évi átlagjövede­lem megtalálható 7600 forinttól 28 200 forintig. A munkások és a parasztok életszínvonala közöt­ti különbség. A háztáji termelés lehetőségének több helyen a kor­látozott kihasználása. A legnagyobb probléma azon­ban az, hogy az 50 év alatti ta­gok száma , állandóan csökken, 1962. évhez viszonyítva több mint 8 százalékkal. Az ellentmondások és a hibák kapcsolódnak a régi gazdasági irányítási rendszerhez. Problé­ma, hogy — a mezőgazdaság nagyarányú beruházásainak el­lenére is — a közös , gazdaságok auvagi és műszaki ’ ellátottsága még elmarad a szükséglettől és ez nagyban zavarja a termelés, be­takarítás, terménytárolási fel­adatokat. A termelőszövetkezetek gazdálkodása Megyénkben jelenleg 120 ter­melőszövetkezet 37 476 család, 355 912 katasztrális holdon gaz­dálkodik, ez a tanácsi földterü­letnek mintegy 88,5 százaléka. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése óta több kis területtel rendelkező termelőszövetkezet egyesült. Ezzel egyre jobban ki­alakulnak a mezőgazdasági nagy­üzemek. Jelenleg a megyében a termelőszövetkezetek átlagterüle­te 2967 katasztrális hold. Vannak még kis területtel ren­delkező termelőiszövetkezetek. Ezek egyesítése a termelőszövet­kezeti tagság kérése alapján fo­lyamatosan megy végbe. . Megyénkben a mezőgazdasági termelési hozamok állandóan nö­vekedtek. Jelentősen növekedett a ke­nyérgabona, illetve a búza átlag­termése. Az elmúlt két évben sikerült a 13, illetve 13 mázsa feletti átlagtermést biztosítani. Ugyanilyen jelentős emelkedést mutat a kukorica átlagtermése, amely az utóbbi három évben 19—20 mázsa közötti átlagter­mést biztosított. A második ötéves terv idősza­kában az állattenyésztést érintő változás • nem annyira az állat- állomány növekedésében, vagy csökkenésében, hanem az egyes termelőszektorok közötti meg­oszlásban nyilvánult meg. A második ötéves terv 'deje alatt főbb cikkekből az áruter­melés országosan 52,3 százalék­kal növekedett, megyénkben 57,4 százalékkal magasabb és ha a termelőszövetkezeteknél az ,960- as évet 100 százaléknak vesszük, akkor 1966-ban 209 százalék a felvásárlás emelkedése. Jelentős fejlődést mutat a má­sodik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság exporttermelése. Az ország összes exportra menő termékének 20—24 százalékát mezőgazdasági termékből bizto­sítják. Megyénkben különösen jelentős a vágómarhaexport, míg 1 -■'61 -ben az összfelvásárlásnak 12 százalékát, addig 1986-ban (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom