Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

2 TOLNA MEGYEI NEFÜíSAG 196*?. március 2. Kállai Gyula beszéde a debreceni választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) tréfásan vagy talán komolyan is — azt mondogatják, hogy tulaj­donképpen „parasztkongresszus” volt. A kongresszus természete­sen népgazdaságunk, bel- és kül­politikánk, társadalmi életünk minden lényeges kérdését megvi­tatta és bár nem volt „paraszt­kongresszus” helyes és szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a paraszti élettel. A mezőgazdasági termelés növelése nélkül elképzelhetet­len népgazdaságunk fő ága­zatainak arányos fejlődése. Minden termelőszövetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jövedel­mező nagyüzemmé kell fejlőd­nie! Kormányunk már eddig Is sok tízezer gépet, több százezer tonna műtrágyát, ezer és ezer új épü­letet, sok nagyüzemi Istállót biz­tosított ehhez. De a termelőszö­vetkezetek megerősítésében is a legfontosabb az ember, az. hogy minden szövetkezetnek a közös gazdasághoz ragasz­kodó. szakképzett, lelkes, munkabíró tagsága és vezető­sége legyen! Ezt a célt szolgálta a kor­mánynak a kongresszus döntése nyomán bevezetett több intézke­dése. A termelőszövetkezetekben vég­zett munka megfelelő díjazása mellett a társadalombiztosítási juttatások kiterjesztése és a csa­ládi pótlék emelése után beve­zettük az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert. Ez messzeme­nően gondoskodik a munkából kiöregedő termelőszövetkezeti gazdákról. Egyes felvásárlási árakat a múlt év elején felemeltünk, nem­régiben pedig töröltük a terme­lőszövetkezeteknek azokat a hi­teleit, amelyek a szocialista át­szervezés, a szövetkezetek meg­alakulása kapcsán keletkeztek. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek még jobban gaz­dálkodjanak. Az intézkedések hatása máris megmutatkozik a termelőszövet­kezeti parasztság hangulatában, a szövetkezethez való ragaszko­dásnak erősödésében. A termel őszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlődése, szerve­zetük megszilárdítása, tagságuk öntudatának növekedése megte­remtette a lehetőségét annak is, hogy a demokratizmus magasabb fokára lépjenek. Tavasszal ösz- szeül az országos termelőszövet­kezeti kongresszus, hogy meg­tárgyalja a termelőszövetkezetek továbbá fejlődéséhez szükséges tennivalókat és javaslatokat dol­gozzon ki az országgyűlés és a kormány számára. A kongresszus megválasztja az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nácsot Is. Ez a tanács, valamint a megyénként megválasztásra ke­rülő megyei termelőszövetkezeti tanácsok látják majd el a ter­melőszövetkezetek és tagságuk ér­dekvédelmét és együttműködve az állami és társadalmi szervekkel, biztosítják a termelőszövetkezeti tagok tényleges beleszólását a mezőgazdaság feladatainak ki­jelölésébe ás a végrehajtás meg­szervezésébe. szélesebb tömegek tudatos cselekvésének eredménye le­het Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk a szocialista demokrácia további szélesítésére. Ennek je­gyében kívánjuk minden szinten erősíteni a nép által választott hatalmi szervek ellenőrző szere­pét az állam igazgatási tevé­kenysége, gazdasági és kulturális élete felett. Ezért igyekszünk nö­velni az országgyűlés, a megyei, városi, járási és községi tanácsok szerepét és jogkörét. A mostani választási előkészü­letek már az új törvény alapján, a szocialista demokrácia szélesí­tésének jegyében folytak. Bár az új törvény még nem bontakoz­tathatta ki a benne rejlő nagy lehetőségeket, már eddig is sok jó tapasztalatot hozott. A választók sok új embert je­löltek képviselőnek és tanácstag­nak, s ezzel a funkciók halmozá­sa is csökken. Az új választójogi törvény máris egészséges pezsgést, alkotó vitaszellemet hozott közéletünk­be. Nyilvánvaló, hogy ez kedve­zően érezteti majd hatását az új országgyűlés és a tanácsok mun­kájában. Mégis, akadnak olyanok, akik az új választási rendszerben is csalódtak. Kik ezek? Népünknek olyan — úgymond — jóakarói, akik titkon remélték, hogyha többpártrendszer nem is lesz ugyan, de az új választási rend lehetővé teszi számukra, hogy ellenzéki programmal szerephez jussanak. Most pedig — látva a helyzetet — keserű csalódással mondják: „A több jelölt állítá­sával csak látszatmódosítások történtek, mert az ellenjelöltek is ugyanazt a politikát képviselik.” Ez nem tetszik nekik! De maguk­ra vessenek, hiszen saját magu­kat csapták be! Mi világosan, egyértelműen megmondtuk: bevezetjük az egyént választókerületet, szélesít­jük a szocialista demokráciát, lehet több jelöltet is állítani. A választók milliói pedig erre az­zal válaszoltak, hogy lehet több jelölt is, de az egyetlen politika, amelyet népünk elfogad és magáénak tart, az a párt, a Hazafias Népfront politikája! Mas po­litikai platformnak a Magyar Népköztársaságban helye, jövője nincs! Minden választás egyben olyan időpontot is jelent, amikor egy- egy újabb ifjú nemzedék vált felnőtté, megkapja a szavazati jogot. Most 000 ezer ifjú választó lép életében először az urnák elé. Gondoljuk csak el! 1949 óta ez az ötödik választás, s minden alkalommal hozzávetőleg ugyan­ennyi fiatal lett választópolgárrá. Ez azt jelenti, hogy a mostani közel 7 millió választó közül 3 millióan már az épülő szocia­lizmus viszonyai között nyerték el a választójogot. Az ifjúság nemcsak a haza jövőjét jelenti, hiszen nálunk a fiatalok aktív alkotói jelenünknek is, megilleti őket mindaz a jog, ami az idő­sebbeket, s ezzel együtt vonat­koznak rájuk a kötelezettségek Legfőbb tél: a lakosság élet- és munkakörülményeinek állandó javítása Külpolitikánk alapvető célkitűzése a béke megőrzése Egész munkánk legfőbb célja a lakosság élet- és munkakörül­ményeinek állandó javítása, életszínvonalának emelése. A kongresszuson erre nézve is több elhatározás született. A kormány rendeletet hozott a gyermekgondozási segély beveze­tésére. A segélyt igénybe vevő asszonyok két és fél évig otthon maradhatnak kisgyermekük mel­lett. Ez azonban nem jelenti azt, mintha vissza akarnánk térni az „asszony maradjon a főzőkanál mellett” ósdi szemlélethez. Válto­zatlanul valljuk, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő jogok illetik meg a termelésben, közéletben és — természetesen — a család eltartásában, a gyermekek neve­lésében, bár ezzel még nem min­den férfi ért egyet, egyenlők a jogok és kötelezettségek a ház­tartás gondjaiban is. Ma a családi tűzhely meg­teremtése jelenti sokak számára a legnagyobb gondot Régen, a kapitalista Magyarországon a városokban sok ház kapuján füg­gött a kiadó lakások hirdetése. De ez nem azt jelentette, hogy sok volt a lakás, hanem azt. hogy az általános életszínvonal olyan alacsony volt és a lak­bérek olyan magasak, hogy a dolgozók tömegeiben fel sem me­rülhetett az igény korszerű, für­dőszobás, központi fűtéses, vil­lannyal, gázzal ellátott lakás iránt. Most, az életszínvonal emelkedése tükröződik abban is, hogy mindenki összkomfortos la­kást igényel. Hazánkban a felszabadulástól 1956-ig 354 ezer, az utóbbi tíz év alatt viszont 574 ezer lakás épült, és a családtagokat is számítva, csaknem kétmillió ember költö­zött új lakásba. A harmadik ötéves terv 300 ezer lakás építését tűzte ki célul Kormányunk átfogóan vizsgálja, hogyan lehetne ennél több lakást építeni és elosztásuk jelenlegi rendszerét is megjavítani. A hely­zet megjavításához . feltétlenül szükséges az Is, hogy a lakást igénylők maguk is jobban járul­janak hozzá otthonuk megterem­téséhez. Ezt a kormány segíti az­zal, hogy növeli az állami kivite­lezésben épülő szövetkezeti laká­sok számát, jobb feltételeket te­remt a magánerőből történő épít­kezésekhez, azonkívül több lehe­tőséget kívánunk adni az üze­meknek, hogy jobban támogassák dolgozóik lakásépítését. Az erős és egészségesen fejlő­dő népgazdaságunkban rejlő nagy lehetőségeket a jövőben sokkal jobban kívánjuk hasznosítani elő­rehaladásunk meggyorsítására. Ebben nagy szerepe van a gaz­dasági mechanizmus jövő év ele­jén bevezetésre kerülő reformjá­nak. Az új gazdasági mechanizmus­ban jelentősen megnő valameny- nyi gazdálkodó szerv Önállósága és ezzel együtt a felelőssége is, anyagilag közvetlenül is érde­kelt lesz abban, hogy mind a vállalat, mind a népgazdaság számára a legeredményesebb megoldásokat keresse és al­kalmazza. Következetesebben érvényesítjük a szocialista bérezés és jövede­lemelosztás elveit is. Keressen többet, részesüljön nagyobb er­kölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik a társa­dalom javára, viszont szűnjenek meg a társadalom kárára ügyes­kedéssel szerzett jövedelmek! Fejlesztjük az üzemi, a terme­lőszövetkezeti és vállalati de­mokráciát is. Ennek az a célja, hogy a dol­gozók még inkább sajátjuknak érezzék a gyárat, a szövetkeze­tét, s ennek megfelelően dolgoz­zanak gyarapodásáért. A szocialista Magyarország teljes felépítése csakis a leg­Amikor politikai programunkat és céljainkat önök elé tárjuk, egyben azt is kérjük, hogy to­vábbra is támogassák a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amelynek — társadalmi rendünk­ből eredően — alapvető és fő cél­kitűzése a béke megőrzése. Külpolitikánk szilárd alapja az eltéphetetlen magyar—szovjet ba­rátság. Az államközi kapcsola­tokban ez a barátság magától ér­tetődően csak a felszabadulás óta nyilvánulhat meg, de népünk szívében ötven év óta kioltha- tatlanul él. ötven évvel ezelőtt a magyar szegényparasztok és munkások tízezrei harcoltak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelméért. Elsőként követtük a világra szóló példát — megteremtve a Magyar Tanács- köztársaságot. A második világ­háborúban pedig a dicsőséges októberben született Szovjetunió fiai vérüket ontották a magyar nép felszabadításáért. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar—szovjet barátság egyidős a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal. Egész népünk úgy készül annak 50. évfordulójára, mint saját nagy nemzeti ünnepére! Külpolitikánk szerves része, leglényegesebb vonása testvéri szövetségünk és együttműködé­sünk a szocialista országokkal. Szolidárisak vagyunk a gyar­mati rabságból felszabaduló or­szágokkal, támogatjuk az impe­rializmus ellen harcoló népeket. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének megvalósítására törekszünk. Aki a Hazafias Népfront je­löltjeire szavaz az erre a kül­politikára, a békére, a társa­dalmi haladásra, a szocializ­mus világméretű győzelmének perspektívájára adja szavaza­tát! A szocialista országok olyankor érik el legnagyobb sikereiket, ami­kor kicserélik tapasztalataikat az új élet építésében és közösen lép­nek fel áz imperialisták háborús és népellenes politikája ellen. Mi­vel a szocialista világrendszer a világ fejlődésének döntő tényező­je — egysége, ereje összehangolt politikai fellépése a béke legfőbb biztosítéka. Ezt az egységet a kínai vezetők szűk csoportja sajnálatos módon megbontotta. Rágalomhadjáratot folytatnak a Szovjetunió és más szocialista országok ellen, súlyos károkat okozva a nemzetközi munkásmozgalomnak, a béke és az emberi haladás ügyének A forradalmi hagyományokban gazdag nagy kínai népben és kom­munista pártjában vannak a marxizmus—leninizmushoz hű erők, amelyek nem azonosítják magukat a kispolgári-nacionalista kalandorsággal. Meg vagyunk győ­ződve róla: ezek az erők biztosíta­ni tudják, hogy a nagy kínai nép a többi szocialista országgal együtt haladjon tovább előre a szocializ­mus, a béke és a fejlődés útján, azon az úton, amelyet több évtize­den át a Szovjetunió segítségével folytatott dicsőséges harcával nyi­tott meg maga előtt. Hazánk a szocialista országok­kal együtt határozottan elítéli az amerikai imperializmus vietnami agresszióját. Szilárd meggyőződésünk, hogy a vietnami problémát egyedül a genfi egyezmények tiszteletben tartásával, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítás: Front javaslatai alapján lehet megolda­ni! A vietnami nép igazságos és jogos harcot folytat. Támogatják őt a szocialista országok és a világ haladó erői. Az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus, a haladás és a béke javára alakultak, ezért az imperia­lizmus soha nem győzheti le a hős vietnami népet! Mivel a béke sorsát alapvetően befolyásolja az európai biztonság, kormányunk — más szocialista országokkal együtt — állhatatosan dolgozik ennek megszilárditásáért. Ennek keretében a más gazdasá­gi és társadalmi berendezkedésű országokkal minden irányú kap­csolataink normalizáláséra, jó vi­szony és együttműködés megte­remtésére törekszünk. A szocialista békepolitika ered­ményeként Nyugat-Európa számos kormányánál teret nyert a békés egymás mellett élés gondolata és az utóbbi időben történt néhány gyakorlati lépés előmozdítja az európai enyhülést. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a napokban eredményesen ülésezett az a bizottság, amelynek előkészítő munkája alapján ápri­lisban Karlovy-Vary-ban összeül az európai kommunista és mun­káspártok értekezlete, amelyen mi is tevékenyen részt kívánunk ven­ni. Kállai Gyula ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Német Szövetségi Köztársaság politikájára. Kiemelte ha az NSZK valóban javítani akarja kapcsolatait az európai szocialista országokkal, ezt alá kell támasztania az európai reali­tások elismerése irányába tett határozott lépésekkel, majd így folytatta.' Egyre szélesebb körűvé és sokoldalúbbá vált nemzet* közi tevékenységünket annak tudatában végezzük, hogy kormányunk külpolitikája teljes mértékben népünk bé­keakaratát képviseli és jut­tatja kifejezésre. Ezt a külpolitikát folytatjuk a jövőben is, mert ez szolgálja leg­jobban népünk alkotó munkájá­nak legfontosabb ' feltételét, a békét. A marxizmus azt tanítja: nem­csak magyarázni kell a világot, az a feladatunk, hogy megváltoz­tassuk, olyanná tegyük, amely­ben szabadság, öröm, jólét és béke az ember osztályrésze. így, ilyen értelemben, ilyen irányban akarjuk mi — népünk­kel együtt — tovább változtatni, tovább gazdagítani életünket, eh­hez kérjük a választópolgároktól a felhatalmazást a választáson. Meggyőződésünk, hogy március 19-én a hétmilliónyl magyar vá­lasztópolgár egységesen jóvá­hagyását adja politikánk meg­valósításához. Nálunk a választások napján nem fejeződik be a szavazás, mert folytatódik a munka! A megválasztott képviselő sem gon­dolhatja, hogy megkaptam a mandátumot, most négy évig nyu­godtan élhetek, ugyanúgy a vá­lasztópolgár sem vallhatja, hogy megválasztottam a képviselőmet, így hát négy évre eleget tettem állampolgári kötelességemnek. A mi demokráciánk lényege: amire szavazunk, annak meg­valósításáért felelősséget is vállalunk 'és az érte folyó munkában részt veszünk! Építőmunkánk harmadik év­tizedébe léptünk. A szocializmus alapjai megteremtésének nehéz, de szép időszaka után, most ar­ra kérünk mindem hazafit: sza­vazza meg azt a programot amelynek megvalósításával jelen­tős lépést teszünk előre a szocia­lizmus teljes felépítéséhez vezető úton, és egységben, összeforrot­tan, erőinket egyesítve dolgoz­zunk e magasztos cél eléréséért — fejezte be nagy inpssal foga­dott beszédét Kállai Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom