Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG 19G7. március ft Kikeltek az első kiskacsák A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola az 1967/68-as tanévre felszolgáló, vendéglátóipari, élelmiszer, vegyi-kozmetikai cikk, lakberendezési cikk és vas-edény eladó szakmákban keres tanulókat felvételre. Keres? — No, keresgélésre nincs szükségünk, hiszen csak kivételes szakmák és különösen jó nevű egyetemek dicsekedhetnek olyan jelentkezési arányszámmal, mint mi — mondja Gmehling Ferenc, az iskola igazgatója. — Az idei tanévre például háromszoros túljelentkezésből válogattuk ki tanulóinkat. Zajos órák az alagsorban A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola jelenleg a Széchenyi utca 23-as számú ház alagsorában működik. Tizennyolc szakmában 210 tanulója van, akiket nyolc osztályban három főhivatású pedagógus — közülük az egyik az iskola igazgatója — és 18 óraadó vezet be a tananyag rejtelmeibe. Három normál méretű és két kisméretű osztályteremben zajlanak az órák. Igen, szinte a szó szoros értelmében zajlanak, mivel az alagsor ablakai az utcára nyílnak. Nemcsak a járművek, hanem az ama jövő-menő emberek beszélgetése is behallatszik az osztály- termekbe. Elvonja a tanulók figyelmét és zavarja a tanárt előadásában. Délelőtt a rendes korú tanulóké az iskola, délután pedig — szerda és szombat kivételével minden napon — a felnőttoktatásé, a továbbképzések és a szakmunkásképzők hallgatóié. így azután szinte reggel nyolctól este nyolcig állandóan diákok ülnek a padokban és tanárok állnak a fekete táblák előtt a katedrán. Fontos az intelligencia és a jó modor — ügy hat évvel ezelőtt még csak két-három osztály volt egy- egy iskolaévben. Az utóbbi nér hány évben fejlődtünk ilyen ugrásszerűen: jelenleg nyolc osztályunk van, jövőre talán kilenc lesz. Most már a MÉSZÖV taillllUlllllllimillllllimilllllllilllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIllllillllllillliiiiiiUnuióképzése is hozzánk tartozik = A gyerekek egyharmada ME- ESZÖV-ös. E — Mivel függ össze ez a gyors = fejlődés? 5 — A bolt- és a vendéglátóipari 5 hálózat fejlődésével. Ahány új E üzlet, vagy vendéglátóipari egy- , , , , nyílik, oda mindig szakembeFEJEZETEK VRÖNAV 7>AL NAPLÓJABDL =rekre van szükség. Speciális A keltetőállomásokon kibújtak a tojásból az első kiskacsák (MTI-fotó — Bajkor József felvétele) f Á csökkent munkaképességű iataloknak támogatást nyújt a KISZ irodája Eddig csak a fővárosban fej- vagy személyesen fordulhatnak tette ki tevékenységét a KISZ az irodához, amelynek pontos csökkent munkaképességű fiata- címe: Budapest, VI. Kér. Lovag lókkal foglalkozó központi iro- u. 10. A jelentkezésben közölni dája. Az iroda rövid működése kell a pontos címet, iskolai vég- alatt is jó eredményeket tud fel- zettséget, tanulmányi eredményt, mutatni, hiszen január óta csak- valamint mellékletként a szökném nyolcszáz testi vagy széllé- séges orvosi igazolásokat. Akik mi fogyatékosságban szenvedő személyesen kívánják felkeresni fiatalt segítettek megfelelő mun- a KISZ irodáját, azokat kedden kához. ps csütörtökön 5-től 7 óráig foAz iroda most az egész ország- gadják' Válaszol az iroda a ta- ra kiterjeszti szerepét, A segít- n^.csi szervek, illetve az iskolák ségre szoruló fiatalok levélben által küldött jelentkezésekre is. Tanítás: reggel nyolctól este nyolcig •q wnfltMN. 414MUfc KUSZÁI szakmákat sajátítanak el itt a tanulók. — Mi adja az itt tanult szakmák speciális jellegét? — Az, hogy a kereskedelemben, a vendéglátónál közvetlenül találkoznak a vevővel a gyerekek. A legkisebb gorombaság, a helytelen magatartás, s a vevő máris következtetéseket von le. Ezért a magatartásbeli nevelésnek igen nagy szerepet kell juttatnunk. A szakmai, gyakorlati munka tökéletes elsajátítása mellett gondoskodnunk kell arról, hogy intelligens, jó modorú eladókat és felszolgálókat adjunk a kereskedelemnek. — Hogyan állnak az emeltszintű oktatással? — Sajnos, helyszűke miatt még nem vezethettük be ezt az oktatási formát. Pedig ha valahol, hát nálunk éppen a fent említett okokból szükség volna az emeltszintű képzésre. Nincs KISZ és mégis van A helyszűke.- A szekszárdi iskolák nagy gondja. Erről beszélnek az általános iskolában, ahol ötvenes körüli létszámmal dolgozik egy-egy osztály, erről az 505. számú szakmunkásképző iskolában és erről itt is. — Igen, tudunk róla, hogy a jövő évben milyen nagy gonddal küzd az 505-ös szakmunkásképző is. Itt az emeleten ők foglalják el az osztályokat. S nekik legalább akkora szükségük volna ezekre a termekre, amelyekben jelenleg mi vagyunk, mint nekünk az emeleti részre. Hogy miként oldjuk meg ilyen szempontból a következő tanévet, azt az oktatási tanácsnak kell majd eldöntenie. , Igen fogas kérdésben kell majd döntenie az oktatási tanácsnak annyi bizonyos. Sajnos mindkét iskolában minden talpalatnyi hely, minden terem állandóan foglalt. Sőt...! — Nincsen például szertárunk. Szemléltető eszközeink a 3-as számú általános iskola pincéjében vannak. így nem tudjuk használni azokat. Nem panaszként mondom, csak éppen érzékeltetni akarom a mi helyzetünket is — teszi hozzá az igazgató. — Nagyon ideális dolog volna, ha lehetnének szakköreink. A vendéglátóipari vállalat felajánlotta, hogy berendez egy kctnyhát a szaka esßzaikkör résziére. Hély hiányában nem fogadhatjuk el az ajánlatot. Ha volna termünk, berendezhetnénk a kirakatrendezők résziére egy gyakorlót. Szükség volna rá? Azt hiszem, semmi kétség, hogy igen. És érdekes dolog az is, hogy olyan iskola is létezik, amelynek nincs KISZ-szervezete. Mert ennek nincs, — az iskolában nincs. Igaz, a Tolna megyei Népbolt Vállalat és a vendéglátóipari vállalat KISZ-szervezetének tagjai között találjuk ennek az iskolának a hallgatóit. Az iskola tartja is a kapcsolatát e két vállalattal, megbeszélnek közös tennivalókat, de azért mégis ritka dolog a mai világban, hogy 14-től 17 éves korú gyerekekkel foglalkozó iskolában ne legyen KISZ- szervezet. Egy kis ízelítő az iskola sikereiből Az iskola szépen fejlődik, fel-. állítása és fenntartása nélkülözhetetlen feltétele a modern, minden igényt kielégítő kereskedelemnek. Rangját bizonyítja, hogy míg eddig mindössze csak három érettségizett tanulója volt az intézménynek, az előzetes jelentke. zésekből kiderül, hogy jövőre már tizennyolc, középiskolát végzett fiú és lány szeretné ebben az iskolában megszerezni szakképzettségét. A fiatalok szakmai rátermettségéről meggyőződhetnek a vásárlók a szekszárdi 17-es számú élelmiszerboltban, már néhány éve. Rövidesen pedig a kertvárosi ABC-áruház lesz a fiatal eladótanulók tanboltja. Jó volna, ha minél előbb sor kerülhetne hasonló jellegű tanüzemre a vendéglátóiparban is. A szakma kiváló dolgozója budapesti döntőjére felutazó tanulóknak — Vörös Zoltánnak, Szabó Máriának, Szabó Erzsébetnek, Feli Teréznek és Tancsa Irénnek — pedig hasonló sikereket kívánunk, mint az iskola színeiben induló elődeiknek. MÉRY ÉVA’ A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat azonnali belépéssel felvesz változó munkahelyre segédmunkásokat, kőműveseket Jelentkezés: a tamási és tabi építésvezetőségünkön. (38) 'iiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiíimiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilllimi,„„„iiimiiiiiiii — 199 — A legitimista arisztokrácia, ha nem is depu- tációban, igen sűrűn jelentek meg Horthynál. Ezek között találjuk: gróf Andrássy Gyulát, gr. Apponyi Albertet, gr. Hunyady Józsefet, őrgróf Pallavicini Györgyöt és Alfonzt, herceg Windischgrätz Lajost, Rakovszky Istvánt, Be- niczky Ödönt, Szmrecsányi Györgyöt, gróf Sig- ray Antalt, több főpapot és még sok más dinasztiahű politikust, akikkel az államfőnek az akkori megállapodások és külpolitikai helyzetük szerint nézeteltérésük a magyar ti ón betöltésének kérdésében nem lehetett, mivel a dolgok akkori menete és fejlődése a karlistáknak főképpen kedvezett. Egyben azonban igen hibáztak ezen jó emberek, amennyiben nem tudták magukat emancipálni a zsidóktól. Sülve-főve politizáltak a Vázsonyiakkal, Pál Alfrédokkal, Fábián Béláékkal, meg azután a Szociáldemokrata Párttal, mely jobbára zsidók által lett képviselve. Már a kormányzóság első heteiben ezekkel intézték közösen támadásaikat a keresztény és nemzeti alapon álló táborok és képviselők ellen. Mégpedig olyan ügyekből kifolyólag, amelyek csak a zsidóknak fájhattak. De tekintve az akkori időket és az előzményeket, egy kereszténynek nem lett volna szabad azokért a parlamentben nyíltan jajveszékelve, műfelháborodásokat előidézni, amelyekkel, úgy látszik, csak népszerűséget hajhásztak. Ezen magatartásuk által mindannak a gyűlöletnek a nagy része, mely a forradr'mqk felbujtói és trónok j rombolói ellen irányú1 k a legitimistákra is háramlóit. Ezen utóbbiak működésében egyúttal a ; — 200 — régi liberális korszaknak visszahonosítását és újra való felélesztését érezték ki és sejtették mindazon magyarok, aki végre elérkezettnek látták az összeomlott kommün után azt a pillanatot, amikor az országnak szakítani kell az internacionális zsidó szabadkőműves befolyással. A mi főuraink között éppen a legaktuálisabb pillanatban nem akadt egy gróf Széchenyi István, aki már egy fél század előtt rámutatott a zsidóveszedelemre. Pedig ők lettek volna hivatva ellenforradalomkor kihasználni a magyar népben megnyilvánuló újraéledési ösztönt. De nem ez történt, hanem a különböző szabadkőműves politikusok, azután házi zsidaik tanácsaira és besúgásaira hallgatva, az antant előtt jó fiúk akartak maradni. Mivel a különféle vagyoni helyzetek: optáns birtokok sorsa, valutánk romlása stb. kívánta ezt így. Évek hosszú során a politikai láthatáron nem mutatkozott egy intranzingens mágnás, aki tiszta nemzeti, zsidó- ellenes alapon zászlót bontott volna. Sőt ellenkezőleg: magam láttam gróf Apponyi Albertet, aki karonfogva kísért fent a Várban egy jaj- veszékelő zsidót egy konzulátushoz panaszfelvételre, aki valahol néhány pofont kapott egy ébredőtől. Ilyen és hasonló gesztusokkal keresték arisztokratáink és legitimista politikusaink (nem beszélve a liberális zsidóságról) a népszerűséget. A fent leírt eseményekből kifolyólag, nem is antidinasztikus motívumoktól irányítva, azok — 201 — ellen fordult az ellehforradalmárok haragja, akik őket zsidó bíztatásra nemcsak piszkolták és támadták a parlamentben, hanem egyszersmind a legitimizmus gondolatát is propagálták. Ezen kölcsönös viszályt és ellentéteket izráel fiai egy koronás királyellenes akciónak állították be. Apponyi és társai azonban nem tartották érdemesnek egyszer sem ézen beállítások valódiságáról meggyőződni. A megértő platform kialakulása a különféle keresztény pártok között, főleg a királykérdésre, azért nem jött létre, mert a zsidóság a szabadkőműves szervezetekkel magát mindig közbevetette. Mint már kifejtettem, ha nem is antidinasztikus érzésektől hajtva, növekedett azok száma, akik szemben állottak az Apponyi—Andrássy-f éle legitimistákkal, akiket azután Gömbös, és társai az Etelközi Szövetség útján kihasználva és beszervezve antikarlista tábornak jelöltek meg, ámbár valóságban a legtöbb közülük lényegében nem tartotta magát annak. Az imént leírt két pártnak tagjai 1920-ban még felváltva adták a kormányzóság kilincseit egymásnak. Horthynál külön-külön, négy fal között mindegyik pártbeli igazat kapott. Talán az ún. antikarlista tábor legfőbb exponenseinek, a kiépülendő maffiának leginkább, mivel ők a nemzeti királyság eszméjét is felvetve, tervbe vették. Ezen utóbbi elgondolás egyszersmind mézes madzag lehetett Horthy részére. Ezt az alábbiakból is gyanítom:
