Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

A 1 1 1967. március #. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 3 „Ezüstplakettes szocialista brigád“ '„...munkánkban, hétköznapi életünkben legyen példa­képünk Braun Évának, a mártírhalált halt nőnek hősies­sége, bátorsága és elvtársiassága ... »Braun Éva« szocialis­ta címért küzdő brigád, 1961. február 1.” így kezdődik a Tolnai Selyem­gyár szövödéjében dolgozó „Braun Éva” ezüstplakettes szocialista brigád kétkötetes naplója. A hét évvel ezelőtt alakult bri­gád életregénye minden fontos eseményt tartalmaz, amely a brigád életében történt. Olvasása­kor elénk tárul a közel egy év­tized gazdag élményanyaga, amely híven tükrözi a brigád tö­retlen fejlődését. Szocialista cím, oklevél, zászló, jelvény, bronzplakett, s most a minden eddiginél nagyobb elis­merést jelentő ezüstplakett. A brigád vezetője, ifj. Kapos­vári Ferencné így idézi az em­lékeket: — Tízen alakítottuk a brigá­dot 1961 elején. Akkor még va­lamennyien fiatal lányok vol­tunk. A régiekből ma már csak öten vagyunk. Időközben öten férjhez mentek, s örömmel mond­hatom, liogy mindannyian szép, harmonikus családi életet élnek. Ami pedig a brigád öt új tagját illeti, nem túlzók, amikor azt mondom, mint egy nagy család, úgy töltjük el napi műszakjain­kat. A brigádvezető, aki néhány percre otthagyta a szövőgépeket, Puskás Katalin Herczig Györgyné ma, a nemzetközi nőnapon kapja meg a Kiváló Dolgozó jelvényt. Egyébként a brigád szinte min­den tagja kitüntetett munkás. — Nagyszerű ez a brigád — így jellemzi tömören, de annál sokatmondóbban Szentendrei Já­nos, a szövődé vezetője a „Braun Éva” brigádot. A brigádnaplóba az elmúlt idő­szakban több olyan bejegyzés ke­rült, amely arra enged következ­tetni, hogy a brigád figyelemmel kíséri életünk politikai és gazda­sági eseményeit. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kong­I resszusának a dolgozó nők hely­zetének, életkörülményeinek ja­vítását célzó javaslatait, majd ezt követően a Minisztertanács -ezzel kapcsolatos rendeletéit jól­eső érzéssel nyugtázták a brigád­naplóban. — Ezek az intézkedések, ren­deletek mind a mi érdekünket szolgálják, és egyre fokozódó megbecsülésünket jelentik — mondja a brigádvezető. Arra a kérdésre, hogy a múlt­ban milyen körülmények között dolgoztak a szövőnők, szűkszavú­an csak ennyit mond: nehéz. Hogy ez a nehéz mit jelent? Hadd idézzem a Népszava 1924. március 20-i számát, amelyben a magyar szövőnők helyzetét ele­mezve, a következőket olvashat­juk: „Az ország kötszövőgyáraiban helyenként »csak« heti 54 órát kell dolgozni. Vannak itt is kéz dő munkások, 13—15 éves gyere­kek. Ezeknek is »csak« 54 órát kell dolgozni. A gyapjúiparban alkalmazott szövőnők 57 órát dolgoznak." Ma pedig már arról beszélünk, hogy a közeljövőben megkezdik a 44 órás munkahét fokozatos bevezetését. A brigád tagjai valamennyien fiatalok, akik hivatásuknak érzik a szövőgép mellett a munkát. Ügyes kezű, jó szakmunkások, Hónapról hónapra nagyszerű eredményeket vallhatnak magu­kénak. Eddig mintegy 20 fiatal lányt tanítottak meg szőni, s ez­zel párhuzamosan a közösségi élet alapvető követelményeire. Mert aki ennél a brigádnál ta­nulja a szakmát, annak ez utób­biból is vizsgázni kell. Ha új dolgozó érkezik a bri­gádba, „majd segítünk, hogy job­ban menjen” jelszóval fogadják. És segítenek is. Nemcsak a szö­vőgép mellett, ha arra szükség van, a gyárkapun kívül is. így szokták meg az elmúlt hét év alatt. rótt a legjobb erőket vetették be a katonák megnyerésére. Ezen az estén a cár táviratot küldött a főváros teljhatalommal felruházott katonai parancsnoká­nak, Habalov tábornoknak: más­napra „szüntesse meg a főváros­ban a zavargásokat”. És másnap a katonák egy része már nem a tüntetőkre, hanem sí rendőrökre fordította fegyverét. Február 26-án (március 11.) este a munká&lakta viborgi vá­rosrészben — itt volt a forrada­lom góca — összeült a párt ve­zetősége. ügy döntöttek, másnap kezdődhet a felkelés. A tanács­kozáson részt vett a páncélos divízió bolsevik küldötte, aki be­jelentette: az egész divízió a bal. sevikok mellé áll. — Éjjel a for­radalmárok bejárták a kaszár­nyákat s másnap már több mint 86 000 katona a felkelők oldalán állt. Február 27-én (március 12.) a katonák a munkásokkal egyesül­ve el foglal tali katonai központo­kat, a pályaudvart, kiszabadítot­ták a politikai foglyokat, letar­tóztatták a cári minisztereket és tábornokokat, lefegyverezték a tiszteket, a rendőröket. Egész nap tartott a harc. s majdnem az egész város a munkások és katonák kezére került. Vörös zászlók lobogtak az épületeken. Február 28-án (március 13.) Habalov tábornok megpróbálta megerősíteni az Admiralitás épü­letét, de reggelre katonák nélkül maradt. Az egész pétervári hely­őrség, 127 000 ember, a felkelők mellé állt. Győzött a forrada­lom a fővárosban és csatlakozott hozzá Moszkva és az egész or­szág. Az orosz februári forradalom az egész világon elindította a népek harcát a békéért, a de­mokráciáért. a nemzetek szabad­ságáért. A munkások Magyar- országon is ledöntöttek azt a gá­tat, amelyet a háború állított küzdelmeik útjába. 1917. elejé­től a gyárakban, a bányákban, a vasúti műhelyekben, a külön­böző szakmákban egymást érték a sztrájkok. Élen jártak a küz­delemben az ifjúmunkások és nem maradtak el a férfiaktól az asszonyok sem. Újabb és újabb rétegek kapcsolódtak be a .sztrájkharcokba: tisztviselők, művezetők, újságírók indítottak bérmozgalmat. S a háború kitöré­se óta először, 1917-ben megün­nepelték május elsejét a dolgo­zók. 1917. februárja, az öntudatra éb­redt Oroszország népe felrázta az elnyomottakat, és előkészítője lett a harcnak, amely néhány hónappal később az emberiség történetében gyökeres fordulatot hozott. Gábor Sándorné Klem Janka Az ezüstplakett kötelez, és ezt jól tudják a brigád tagjai, akik minden eddiginél nagyobb el­határozásra szánták magukat: megszerzik az aranyplakettet is. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ fl Hagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tisztesiére: Terven felüli munka a város házain — Fokozzák a bontási anyag felhasználását — Hat százalékkal teljesítik túl az éves tervet A Szekszárdi Városgazdálkodá­si Vállalat dolgozói is elkészí­tették éves munkaverseny-válla- lásukat. A versenyfelajánlás tel­jesítésével kívánják a vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat méltóképpen köszönteni, ugyanakkor csatlakoz­nak ahhoz a mozgalomhoz, amely szerte az országban kibon­takozott. A munkaverseny, a vál­lalatnál már évek óta jelentős segítő volt a tervek teljesítésé­ben. A mostani is elsősorban ezt kívánja előmozdítani. Ugyanakkor erénye a város­gazdálkodási dolgozók verse­nyének, hogy szinte minden területen jelentősen csökken­tik a költségeket. Érdemes a vállalás néhány fon­tosabb pontját közelebbről meg­vizsgálni. A bérlemények tisztán tartása, a házak környékének rendezése érdekében idén tisztasági moz­galmat indítanak a házfelügye­lők körében. A fenntartási költ­ségek csökkentése érdekében fe­lülvizsgálják a régebben meg­állapított normákat, ugyanakkor a bérlő hibájából eredő, a bérlőt terhelő javításokat azzal fizet­tetik meg, aki a kárt okozta. Az épületek felújítása során —■ idén kiterjesztették a sortataro­zást a házak udvari részére. A kibontásra kerülő anyagok jelen­tős részét újból felhasználják. Érdekes a dolgozóknak az a vál­lalása is, hogy a szemétszállítási költséget, szervezettebb munká­val, tíz százalékkal kívánják csökkenteni, ezzel egyidőben gondoskodnak a szemét rendsze­res elszállításáról. E vállalás tel­jesítéséhez a lakosság segítségét is kérik: ne öntsék a vödör mellé a szemetet, mert ennek felméré­se, újabb költséget, munkaidőt jelent. A lakossági körében jobban el­terjesztik a fuvarozó részleg szol­gáltatásait, itt is kétszázalékos túlteljesítéssel számolnak. A vállalat karbantartó rész­legének dolgozói az éves ter­ven felül kétszázezer forintot érő munkát végeznek el. Ezt jórészt a bontási anyagok visszaépítésével érik le. A vál­lalat dolgozói által készített munkaverseny-felajánlások ered­ményeként az éves termelési ter­vet hat százalékkal teljesítik túl. Ugyanakkor az önköltséget más­fél százalékkal csökkentik. A vállalat vezetői gondoskodnak arról, hogy a dolgozók versenyét rendszeresen értékeljék. Készülődés a nyári idényre a dél-balatoni SZOMdfilttkbei Tizenkétmillió forint az üdülőépületek felújítására A SZOT dél-balatoni üdülő­igazgatóságának tájékoztatása sze­rint megkezdődtek az előkészüle­tek az idei balatoni szezonra. Ja­vítják, csinosítják a déli parton a SZOT kezelésében lévő 320 épü­letet és környékét. Az épü­letfelújításokra 12 millió forin­tot költenek. Több helyen na­gyobb külső és belső tatarozásra kerül sor, köztük a balatonföld- vári SZQT-üdülőben, ahol be­vezetik a meleg-hideg vízszolgál­tatást. A balatonföldvári Liliom üdülőt teljesen rekonstruálják. Szántódon, a gyermeküdülőben a sátrakat előregyártott vasvázas, hullámpala tetős épületekkel cse­rélik ki. A balatonlellei gyer­meküdülőben ugyancsak pavilo­nokat építenek a sátrak helyén. A belső berendezések felújítá­sára körülbelül négymillió forin­tot fordítanak. A déli part SZOT-üdülőiben 83 ezren tölthetik majd pihenőjüket az idén. A nyári szezonban majdnem ötvenezren kapnak be­utalást. A gyermeküdülőkben 12 000 gyermek élvezheti a ma­gyar tenger örömeit, a családi Üdülőikben pedig több mint ki­lencezer gyermek töltheti a va­káció két hetét szüleivel. Az elő- és utószezonban a siófoki szállodákat is igénybe veszi a SZOT és 1800 beutal inaik juttat bennük helyet. (MTI) FIGYELŐ A paksi halászcsárda és a Kanacsi Állami Gazdaság hasznos együttműködése A Kanacsi Állami Gazdaság termelői borai hírüknél, nevük­nél jobbak. Sok abban az igaz­ság, hogy méltatlanul mellőzik, már ami a hivatalos elismerést illeti, a kanacsi tájjellegű ízre, zamatra, színre és minden egyéb követelményre kiválóan meg­felelő borokat. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig a követ­kező. Felépült Pakson a halá­szati termelőszövetkezet halász- csárdája, amelynek fő vonzereje a kilátás Teraszáról belátható az egész paksi Duna-kanyar, él­vezhető annak minden szépsége, varázsa. Idetartozik még termé­szetesen az is, hogy a csárdában kitűnő halételeket készítenek. Tulajdonképpen ez az alapja a paksi halászcsárda és a Kanacsi Állami Gazdaság hasznosnak ígérkező együttműködésének, összeadják mindazt, ami külön- külön is érték, de ami együtt feltehetően még értékesebb lehet. A paksi halászcsárda vezetői egyáltalán nem titkolják, hogy a forgalmat az eddiginél jobban fel akarják lendíteni és ennek érdekében már az idén több vendégmarasztaló intézkedési tesznek az új vezető közreműkö­désével és segítségével. A Kanacsi Állami Gazdaság e saját termésű borait palackozza és e borok egyedüli árusítását, c tájjelleg népszerűsítését kizáró­lagos joggal a paksi halászcsárda végzi, A kitűnő és márkás ital minden bizonnyal sok vendéget csábít majd a halászcsárdába. A haszon kettős: egyik részről a kanacsi gazdaság jogos hírnévre tesz szert, másik részről pedig a paksi halászcsárda vendégeinek különlegességet produkál és ezzel saját forgalmát növeli. Nem Utolsó sorban lényeges szempont még a szórakozni, kikapcsolódni, pihenni óhajtó vendégek jobb el­látása. Ahogyan ez már lenni szokott, az egyik ötlet szüli a másikat. A halászcsárda alagsorában még ebben az évben megnyitják a hal- bisztrót. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy olcsó áron zóna halételeket is főznek. — tr —

Next

/
Oldalképek
Tartalom