Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
4 3967. március 36. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 Hetvenmillióval gazdagodtak községeink 1966-ban A megyei tanács vb. értékelte a múlt évi községfejlesztési versenyt. A beérkezett jelentések alapján összegezték az" eredményeket, majd a helyszínen ellenőrizték. Az értékelés befejeződött és néhány nappal ezelőtt írásban rögzítették, illetve közzé tehették a kitűzött díjak odaítélését. A községeket három kategóriába — nagy község, közepes község, kis község — sorolták, és eszerint értékelték az eredményeket. Az első csoportban, vagyis a nagy községek kategóriájában Tamási lett az első 919 ponttal, a második pedig Dunaföldvár 765 ponttal. Tamási elnyerte a 150 000 forintos pénzjutalmat, amelyet községfejlesztési célokra használhatnak fel. Dunaföldvár 100 000 forint községfejlesztési jutalomban részesült. A második kategóriában az első helyezett Decs 1038 ponttal, a második Tolna 872 ponttal. Decs 100 000, Tolna 60 000 forint községfejlcsztési jutalomban részesült A harmadik csoportban Szakadát került az élre 977 ponttal, a második pedig Sárpilis lett 821 ponttal. Szakadát 50 000, Sárpilis pedig 40 000 forint községfejlesztési jutalomban részesült Külön értékelték a járások versenyét is. A legjobb eredményt a tamási járás .érte el, a második a szekszárdi járás, a harmadik a dombóvári járás, a negyedik a bonyhádi járás, az ötödik, a paksi járás. A társadalmi munka értéke 20 millió forint A versenyt értékelve dr. Gyu- gyi János, a megyei tanács vb. elnökhelyettese a következőket állapította meg: — A verseny meghirdetése helyesnek bizonyult, éreztette hatását egész évben, és most az eredmények értékelése is azt igazolja, hogy jól gyümölcsözött. A , megye ismét előrébb lépett a községfejlesztési, községpolitikai tevékenységben, minden téren tovább javultak az eredmények. Igen örvendetes, hogy nemcsak egy-két kiemelkedő eredményről beszélhetünk, hanem összességében is jelentős a javulás. A tanácsok a múlt évben községfejlesztési célokra 70 millió forintot fordítottak, jóval többet, mint 1965-ben. A 70 millió forintos teljesítés 52,5 százalékkal magasabb a tervezettnél, tehát a kitűzött magasabb célokat is jelentősen túlteljesítette a megye. Erre egyebek közt azért volt lehetőség, mert a bevételi forrásokat is1 jelentősen túlszárnyalta a megye. Mindenekelőtt a társadalmi munkánál mutatkozik szép eredmény. Az 1966. évi tervekben 8 millió 141 000 forint szerepelt, a teljesítés pedig meghaladta a 20 millió forintot megyei szinten. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke — ez az egyik fő mutató az értékelésnél — több mint 27 forinttal növekedett egy év alatt, és meghaladja a 78 forintot. Tolna megye eredménye országosan is a jobbak közé tartozik. Már egyetlen járás sincs, ahol ne haladta volna meg a társadalmi munka érteke az 50 forintot, a les<rveng<ibb paksi járásban is 59,43 forint volt. A köis4níe"!eszfésnek nincs felső határa A számadatok mindenekelőtt a következőket igazolják: A lakosság szívesen vállal közösségi munkát, dolgozik a falu szépítése, korszerűsítése érdekébon, bizton lehet számítani áldozat- vállalására. De igazolja azt is, hogy a községfejlesztésnek nincs felső határa, minden évben újabb és újabb tartalékok kutathatók fel. tehát lehetséges távlatokban is a községfejlesztési munka folyamatossága. Ezt azért kell han«'.sú'vozni, mert egv-egy nagyobb feladat végrehajtása után néha ilyen vélemények is elhangzanak: „A mi községünk végképp kimerült, egy ideig itt kár is lenne erőltetni valamit.” A lelkesedés, széles körű ösz- szefogás mögött mindenekelőtt az rejlik, hogy a feladatok meghatározásánál már eleve ta1,1 Utcaik a lakosság kAr*se és 'a fa nács törekvése. A tanú sok la valy is, mint minden évben, a jelölő gyűléseken, tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatokból indultak ki, azok megvalósítását kezdeményezték. így épültek sorra a művelődési otthonok, törpevízművek, járdák és így tovább. Bátor kezdeményezéssel A tanácsok munkájában fokozatosan általánossá vált a házi brigádok megszervezése és működtetése, tavaly már nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb községek jelentős részében is működött ilyen. Ez részben annak köszönhető, hogy közben feloldódott több mechanikus megkötöttség, részben pedig a tanácsi vezetők bátor kezdeményezésének. Az új lehetőségeket kutatva rájöttek, hogy házilagos kivitelezéssel ugyanabból a pénzösszegből sokkal több feladatot tudnak megoldani, mintha kivitelezőre bíznák. Sőt sok apró-cseprő dolgot sokkal gyorsabban is tudnak megvalósítani, mintha előbb kivitelezői kapacitásért kilincselnének. A többi közt Tamásiban, Pakson, Dunaszentgyörgyön működik nagy kapacitású, jól szervezett házi brigád. Rendszerint nemcsak néhány ezer forintot tesz ki az évi teljesítményük, hanem az egymillió forintot is eléri, vagy meghaladja. Az állami és szövetkezeti kivitelező szervek kapacitása meglehetősen korlátozott, ezért epy sor létesítmény meg sem valósulhatna, egy csomó rendelkezésre álló pénzt egyszerűen nem tudnának felhasználni, ha nem lennének a tanácsi házi brigádok. Már nemcsak kisebb tatarozásokat, javításokat lehet rájuk bízni, hanem a helyi viszonylatban jelentősebb új létesítményeket is. A tsz-ek hozzájárulása Amennyire igaz, hogy a megye összességében kiváló eredményekkel dicsekedhet és felfelé ívelnek a grafikonok, igaz az is, hogy nincs minden rendben, akadnak hiányosságok is. És ezekről is beszélni kell, éppen a további előrehaladás érdekében. Nem sikerült még mindig lényegesen előrébb lépni a termelőszövetkezetek hozzájárulása terén. Megerősödésük ellenére is csak kis mértékben járulnak hozzá a különféle helyi feladatok végrehaj- t-ísA*ir>z — tlszte’et a péhánv kivételnek. Pedig kívánatos lenne a nagyobb hozzájárulás, márcsak azért is, mert legtöbb helyi létesítményben közvetlenül is, közvetve is érdekelt a termelőszövetkezet. A tsz-ek hozzájárulásának az értéke a múlt évben még a 300 000 forintot sem érte el a megyében. Mindössze 17 tsz fizetett hozzájárulást. A helyzet, a jelek szerint, ez évben sem változik sokat, mert csak 26 tsz ajánlott fel hozzájárulást, a megyében működőknek még a negyed része sem. A szekszárdi járásban található a legtöbb olyan tsz, amelyikben községfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg, itt a legnagyobb az összeg is. A legkevesebb ilyen tsz pedig éppen a tamási járás területén található, abban a járásban, amelyik egyébként kiváló eredményekkel dicsekedhet a községfejlesztési versenyben. Sőt itt működik a legtöbb tsz is a többi járásokhoz viszonyítva, és még csak azt sem lehet mondani, hogy a fejlettségük jelenlegi szintje miatt nem tudnának hozzájárulni. . Tamási községben például három erős tsz is működik, de egyik sem fizet hozzájárulást. A társadalmi munka A társadalmi munka eredménye összességében jó, de találhatók kivételek is. Míg Tamásiban majdnem egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek tavaly, s egy főre 132 forint jut, a vele szomszédos Iregszem- csén jóval kevesebbet, mindössze 20 forintot teljesítettek, messze a megyei átlag alatt. Jellemző, hogy közbejött területmódosítások során Ujireget Iregszemcsé- hez csatolták és ennek következtében emelkedett meg Iregszem- cse község átlaga 31 forintra. Uj- iregen ugyanis majdnem ötször annyi társadalmi munkát teljesítettek egy főre átszámítva, mint Iregszemcsén. A teljesítés tavaly Szakadáton volt a legnagyobb, 275 forint, egyes községek — Ta- bód, Bölcske, Pálfa, Felsőnyék — viszont nagyon kevés társadalmi munkáról adhattak számot. A megyei tanács végrehajtó bizottságának érvényben van egy határozata, amely szerint községfejlesztési támogatást csak oda adnak, ahol a helyi törekvések is nagyok, tehát tulajdonképpen a helyi törekvések jutalmazásának minősítik a központi segítséget. Az idei tervek többé-ke- vésbé tükrözik is ezt a szempontot. A lakosság által fizetett hozzájárulásnál például előrébb léptek a 100—150 forintot fizető községek: 100 forintos idén már egyáltalában nincs, 150 forintos is mindössze hat. Ugyanakkor 24-ről 38-ra emelkedett a lehető legmagasabb, a lakosonként 300 forintot fizető községek száma. A társadalmi munka tervezésénél is legtöbb helyen előrébb léptek, így minden remény megvan arra, hogy egy év múlva ismét kiváló eredményekről számolhatunk majd be. BODA FERENC Művezetői munkakörbe építőipari technikust legalább 10 éves gyakorlattal felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Városgazdálkodási Vállalat, Szek- szárd Rákóczi u. 7. (310) RAKTÁRHELYISÉG CÉLJÁRA megfelelő helyiséget bérelnénk. Bőrfeldolgozó Vállalat, Szek- szárd. (331) Konzervgyári PILLANATKÉPEK A Paksi Konzervgyárban a téli idény fő terméke a szovjet exportra készülő zakuszka. Az alapanyagot a nyári és kora őszi hónapokban készítik elő a zakuszkagyártáshoz. ekkor ugyanis nincs sem hely, sem idő, sem elegendő munkáskéz a teljes feldolgozáshoz. Télen viszont sok dolgozót lehet foglalkoztatni vele. Előreláthatólag április közepéig eltart a zakuszkagyártás, mintegy 400—420 vagonnyi készül el eddig. A \ raktárban exportra készítik elő az árut. Nemrég kapta \ gyár ezt az olasz automata címkézőgépet. Óránként 3— 6000 konzervesüvegre ragassza fel a címkét. > Uj ez a Diesel-motoros targonca is. Három ilyen új gépet kapott a gyár, most végzik a bejáratásokat. A befőttüzemben a gyár ipari tanulói — a nyáron teszik le a szakmunkásvizsgát — barackdzsemet főznek.
