Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-21 / 68. szám
4 TOT VA MEGYEI NÉPŰJS AO 1967. március 2U Megnyert a konkurrencia Szőlőt alkarok telepíteni, hát szükségem van gyökereztetett vadvesszőre. Először a Szekszárdi Állami Gazdaságban próbálkoztam: telefonon megérdeklődtem, lehet-e kapni és mikor, hol. — Lehet, kérem — válaszolták —, a Kadarka utcában, egy régi pincében van az árusítóhelyünk. — Milyen időpontban lehet menni? — Napközben bármikor. — Köszönöm. Szombaton fél egy után felkerestem a szóban forgó el- árusitóhelyet. Zárt ajtó, és sehol senki Bosszankodtam. Felesleges út. Vá koztam, de hiába. Hétfőn reggel végre nyitva találtam az ajtót. Két fiatal leány udvariasan köszöntött az Felvételre keresünk budapesti munkahelyre, szerkezet- lakatos és hegesztő szakmunkásokat. Szállást biztosítunk, valamint vidéki munkára Röntgen- és magas nyomású hegesztőket, csőszerelőket, gép- és szerkezetlakatost, szegecselő- ket és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: Országos Bányagépgyártó Vállalat IV. Baross u. 91—95. (109) ajtóban, de amikor megmondtam, hogy miért jöttem, így feleltek: i . — Tudunk adni, de ki kell menni a bor kombináthoz, mert csak ott lehet fizetni. Ezért a pár forintos tételért gyalogoljak ki a borkombináthoz? Na, ez aztán szép intézkedés! — Szerdán itt is lehet fizetni. Higgyek nekik? Mit tudom én, hogy szerdán milyen újabb meglepetéssel várnak. Nem lopom az időt, hogy mindennap odamászkáljak. Időközben megtudtam, hogy az egyik szekszárdi tsz is árusít gyökereztetett vadvesszőt. Ezt is megérdeklődtem, telefonon. .. — Igen, árusítunk. Tessék délelőtt jönni az irodába, kifizetni és délután 4 és 6 között kiadjuk az árut. Vagyis, gyalogoljak ki az újvárosba délelőtt kifizetni, és délután ismét gyalogoljak oda a szőlővesszőért. Ez is szép intézkedés. — Komolyan gondolják, hogy kétszer kell kigyalogolni? — Kérem, lehet autóval is jönni... Kedvesek. Az utcán meghallottam, hogy a Keselyűsi úton is található egy lerakat: itt gyümölcsfát és szőlővesszőt, oltványt egyaránt árusítanak. Ezt a földművesszövetkezet üzemelteti. Itt is megpróbálkoztam. Percek alatt kiszolgáltak, fizethettem a hely színen, vihettem az árut. Nem mondták, hogy jöjjek holnap, azt sem, hogy menjek fizetni a város túlsó szélére, hanem, mint az üzleti aktusokban szokásos: itt a pénz, itt az áru. Megnyert a konkurrencia. Az új gazdasági mechanizmusban biztos vevője leszek. B. F. KOMP GERJEN FÖLÖ1T (Gerjen fölött a Dunán, minden páros órában közlekedik a komp. A négy főnyi személyzet évek óta balesetmentesen, kiválóan látja el (feladatát.) Az volt a jó révhúzó ló. amelyik két-három méterről ki tudott ugrani a partra, kicsi volt, szívós, keveset evő, bíztatás nélkül is jól húzó. A lónak a réven egy elkerített rész szolgált utazási alkalmatosságul. Amikor a gerjeni oldalról a komp át akart menni, a kalocsai oldalra, akkor a lónak fel kellett húzni a fakompot. vízzel szemben legalább nyolcszáz métert, és itt a ló ügyesen beugrott a kompba, és a révészen múlott azután, hogy a túloldalon, szemben a gerjeni kikötéssel a parthoz koccanjon a vízi jármű. A visszaút hasonló módon történt: a ló felhúzta a kompot a meszesi oldalon, azután átcsorogtak Gerjenbe. * Kedden két mesterfóle ember lélekszakadva rohant a komphoz: — Emberek, gyorsan el kellene jutnunk Kalocsára... — Mehetünk — mondták a révészek. A két ember megfizette a húsz forint különjárati díjat és a fejenkénti két-két forintot és a hathengeres Diesel-motoros komp hat perc alatt átúszott a két siető emberrel Meszesre, onnan meg autóbusz vitte őket Kalocsára. * Házi József hajóvezető és Házi Sándor matróz — a két testvér — nagyanyja 1893-ban az im- sósi rév-katasztrófánál úgy menekült meg, hogy a révhúzó ló farkába kapaszkodott, s a ló partra úszott vele. A szerencsésen megmenekült asszony unokája, most a hathengeres Dieselmotoros hajót vezeti, Sándor pedig, a fiatalabb unoka a matróz, 5 dobálja a kötelet, feszíti a kompot, terelgeti az autókat, kocsikat a komp előtt és a kompon. far-horgony tartotta, de így is zátonyos részre sodródott. Berenkei Alfréd a komp kapitánya. ö a hajózási felelős. Kitűnő értője a hajózási szabályoknak, ismeri az utasokat, meg a motorokat is. Az embereket különösen kell ismerni. Hisz életük rájuk van bízva, a révészekre. Berenkei harmincegy éves. A legfiatalabb révkapitány a Dunán. * Győrffy Gyula matróz, egyben a jegy vizsgáló is. Minden átkelés után — naponta a fő szezonban nyolcszor-tízszer — el kell számolni a jegyekkel. Naplót vezetnek. Ebben feltüntetik, hogy aznap milyen volt az időjárás, hány utast szállítottak, milyen rendkívüli esemény történt. A múlt évben a kompon 29 503 személyt szállíottak. Átvittek a JJunán 4606 kerékpárt. A 3240 motorkerékpár, 1423 személygépkocsi, 463 tehergépkocsi, 103 traktor, 365 lovas kocsi és 233 mázsa járműn kívül szállított egyéb áru is a gerjeni kompon kelt át. Az állatokra kell legjobban vigyázni. A múlt évben, meg azelőtt sem volt baleset. Pedig tavaly 626 lovat és 188 kisebb állatot hajtottak fel a kompra. * Emlékezetes baleset nem történt a kompon. Csak egy autó ment a vízbe, néhány évvel ezelőtt. Valamelyik falu maszek fényképésze egy öreg autóval a kompra állt. Búcsúba ment, a Duna—Tisza közére. Amikor a meszesi oldalon a komp kikötött, az autó nem akart elindulni. A fénykénész felesége bent a kocsiban köszörülte az önindítót, az ember meg kívülről bíztatta. Végül a kurblihoz folyamodlak. Igv elindult az autó — hátrafelé. Az asszonyság, addig bab- rálgatta a kocsit, hogy rükvercbe kapcsolt. A gép szép lassú tempóval beballagott a vízbe... Az asszony ki tudott ugrani. Szerencsére a környéken katonái« gyakorlatoztak, azok húzták ki a mély vízből a fényképész autóját. » — Megismerni azt. aki először száll kompra — mondja Győrffy Gyula. — A múltkor is volt egy ilyen „homoki” emberünk. Nagy óvatosan fellépkedett a kompra. Odaállt a korlát mellé, ahol a mentőöv is van. Belekapaszkodott a korlátba, úgy szorította a vasat, hogy öklei e If ehéred tek, mire a túlsó partra értünk— Nagy sóhajtással ment le a kompról. * Ez a komp erős, masszív, biztonságos. A legjobb az egész Dunán. Légkamrás. Ha egyik rekesz valamilyen oknál fogva vizet kap, a többi nem engedi elsüllyedni. Tulajdonképpen annyi járművet, személyt nem lehet a kompra felszállítani, hogy elsüllyedjen. szóval nem lehet túlterhelni. A motor még nagy uszály vontatására is alkalmas. * A gerjeni tanács kezelésében lévő átkelőkomp nem sok hasznot hbz a községnek. A komphoz vezető utak, főleg Tolna megyei területen, olyan siralmas állapotban vannak, hogy aki egyszer kíváncsiságból, vagy útrövidítés céljából erre jön, meggondolja, hogy még egyszer Gerjen felé induljon. Szerencsére az utat már kezdik építeni. A múlt évben sok tízezer forintos költséggel elkészítették a komphoz vezető kövesutat, a kikötőt, a legalacsonyabb vízállásnál is. a legnagyobb járműveket is biztonságosan tudják szállítaná... Csakhát az kellene, hogy az AKÖV-ök, a célfuvarozó vállalatok megtalálják a gerjeni komphoz vezető utat. hogy ezen átkelve pénzt, időt takarítsanak meg. *— Pálkovács Jenő — Szerdán a komp nem közlekedett. A Dunán nyolcvan kilométeres sebességgel vihar tombolt. Méteres hullámokat vert. Ilyenkor a forgalmat tiltja a szabályzat, meg a józan ész. Ha elindul a komp, az erős motor megbirkózik a viharral, de a túlsó parthoz már nem lehet odakormányozni, a szél, a hullámverés a parthoz szorítaná. Akkora vihar volt, hogy a meszesi kikötő oldalán több mint egy méter vastagságban omlasztotta le a partot. A gerjeni kikötőnél a Kékes nevű _vontátót a hullámverés elsodorta, , t 5 a horgonylánc a nagy feszítő erő FEJEZETEK PffÓNAV VAL NAPLÓJÁBÓL |miatt elszakadt, a hajót csak a tiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiuiiHiiiüiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiia •q wAftMN. 41 *mmi mi Jó befektetés] Neveljen minél több BAROMFIT] Hízott libára, hízott kacsára, pulykára, csirkére előnyös feltétel mellett köt szerződést a földm űvesszőretkeset! MAGAS ÁTVÉTELI ÁR! A liba után 15 kg, pulyka után 5 kg takarmányjuttatás, állami áron. ELŐLEG! (14) ............................................................................................................................................................ — 229 — Aznap, amikor a Britanniát 12 órakor éjjel a katonaság körülállta, én a Hungária Szállodában vacsorára voltam hivatalos Gosset nevű angol katonai követhez.128 Igen kellemes úriemberek voltak úgy a háziúr, valamint a többi jelenlevő külföldi tisztek, akiknek társaságában néhány órát nagyszerűen töltöttem el. Igen tetszett nekem az az egyszerű minden parádét és feltűnést mellőző férfias jelenet, amikor a parancsnok, Gosset, áz ebéd közepén — miután a pezsgőt felszolgálták — felállott. Hármat kopogott, és ezen szavakkal: „For the King”129 — az első pohár pezsgőt az egész társasággal, állva a királyuk egészségére ürítettük ki. Ezzel az egyszerű és jellegzetes gesztussal hódolnak uralkodójuknak, legbensőbb tiszteletüket kifejezve. Mi- nálunk magyaroknál a legtöbb ünnepélyes ebéd üres és fecsegő, talpnyaló tósztokban fúl meg, és a második pohár pezsgőnél már be is rúgnak. Az estebédet még be se fejeztük, kihívattak sürgősen a teremből, mivel Fischer Lajos szds. a kormányzói katonai iroda helyettes főnöke lelkendezve érkezett, és kérdezte tőlem, vajon igaz-e, hogy én a Britannia Szállónak kiürítését — melynek aznap éjjel 12 órakor kell végbemennie — zlóaljammal meg fogom akadályozni? A kormányzó üzenetét hozza, aki azt a remé128 Gosset katonai attasé volt; az angol követ pedig Th. Hohler. its — A királyért. — 230 — nyét fejezi ki, hogy én ezt tenni nem fogom, mert azt a látszatot keltené, mintha én ellene vonulnék fel. Fischert megnyugtattam ezen hír alaptalan voltáról, miután a Britanniához nekem nincsen már közöm. Én csupán azon néhány tisztjeim érdekeit fogom megvédeni, akik kényszerből, más lakás hiányában, ott laknak, és akik ezt megérdemlik. Miután Fischer megnyugodva távozott, én Takátsyval és néhány tisztemmel a Britanniához hajtattam, melyet a már kivonult rendőrség és katonaság körülvett, és a bennlevők igazoltatása megkezdődött. Én egy-két tisztemet — akik zlóaljamhoz tartoztak, és más lakásuk nem lévén, még ott laktak — személyesen igazoltam, úm. Repeczky fhgyot és feleségét, Héjjas Ivánt szintén igazoltam, aki igen megbotránkozott, mert őt is felverték a nyomozórendőrök, és előállították az igazoló bizottságnak, pedig már régen figyelmeztettem őt ennek az eseménynek a bekövetkezésére... II. köt. 35S—360. old. FRANCIA AJÁNLAT A LENGYELEK MEGSEGÍTÉSÉRE Már 1920. év nyarán kínálkozott egy igen kedvező alkalom arra, hogy a megcsonkított Magyarország megmozduljon, és a cseh gyűrűt északon áttörve, Kassán keresztül segítségére — 231 — siessen az oroszok által szorongatott lengyeleknek. Mint látni fogjuk, ez a helyzet nem lett kihasználva. Millerand, az akkori francia elnök, Paléologue nevű francia külügyminiszter-helyettest küldte Magyarországra. Gödöllőn folytak vele az erre vonatkozó tárgyalások, melyeknél a franciák felkínálták nekünk Kárpátalja visszacsatolását a csehektől, mert ezzel egy egyenes összeköttetést kapunk Lengyelországgal. Mi azonban Temesvárt és Krassó-Szörényt is akartuk.13® A franciák elsőbben a cseheket szólították fel a lengyelek segítségére, ök azonban az oroszok ellen nem akarván harcolni, az ajánlatot elutasították. Ezután fordult az antant hozzánk, magyarokhoz. Készek voltak a már említett területengedményeken kívül az összes felszerelést és lőszert szállítani, ha 100 000 emberrel azonnal a lengyelek segítségére indulunk, miután a több ezer lovasból álló orosz hordák Bugyonnij orosz generális vezetése alatt már Varsót fenyegették. 130 A Halmos—Paléologue tárgyalásokra vonatkozóan lásd Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. Akadémia Kiadó 1962. 312. old. — Prónay Pál Millerand-t illetően téved. Millerand a tárgyalások kezdetén miniszterelnök volt, s csak később választották a köztársaság elnökévé.
