Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
4 TOT,WA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. február 18. Négyszerit kost egy jelölttel Barna, hosszú haja válláig ér. Közepes termetű. Sötét, mélyen ülő szemei tele tűzzel, kíváncsisággal. A huszonkettedik évében van. A gyár KISZ-titkára: Marcsa Katalin. Kék munkaköpeny van rajta. Olyan, mint a legtöbb szövőnőn, itt a Pamuttextilművek tolnai gyárában. A múlt héten egyik jelölő gyűlésen járási tanácstagnak jelölték. — Gondolt arra, hogy tanácstagnak jelölik? — Nem. — És mégis, miért éppen önt jelölték? — Talán, mert fiatal vagyok? Vagy, mert sokat dolgozom a fiatalokért? A gyárban több mint kétszáz tagja van az ifjúsági szövetségnek. Ahány fiatal, annyi probléma, gond, meg öröm. És annyi feladat is. — Mit gondolt, amikor a gyűlésen javasolták tanácstagnak? — Első pillanatban azt: eggyel több kötelesség. — Csak ennyit? — Ebből következik azután a többi: képviselni a tolnai, általában a járás fiataljainak érdekeit az állami fórumon. — Bizonyára már programon is gondolkodott. — Tulajdonképpen már nem most, hanem régebben megérlelődött bennem. Arról van szó, hogy gyárunkban igen sok a vidékről bejáró lány, sőt, legtöbbjük a községben albérletben lakik. Az albérletes lányok helyzetén kell valami módon változtatni. — Kevesebbet fizessenek? — Először természetesen valami hasonlót kellene tenni. A lányok nem keresnek sokat, és ebből kétszáz-kétszázötven forintot ki kell fizetniök albérletre. — Tehát az lesz a programja, a négyévi tisztség idejére, amennyiben természetesen megválasztják, hogy minden lehetőséget felhasznál a lányok életkörülményeinek javítására. — Igen. S amikor már a lakás-szállás kérdéssel úgy, ahogy elindulunk, akkor a társadalmi, politikai, kulturális kérdések is jobban előtérbe kerülhetnek. Persze ezeket addig sem hanyagoljuk el. — Mit szóltak tanácstagi jelöléséhép szülei? — Apám az építőipari vállalatnál kubikos, anyám beteg volt, most nyugdíjat kap. Örültek. Természetesen ez nekik is jólesett. Bíznak bennem az emberek. A fiatalok meg különösen. — És kedves Kati, ha nem választják meg? — A jelölő gyűlésen egyhangúan elfogadtak. A szavazás az más. Az még komolyabb. Ha nem választanak meg? Hát akkor is van lehetőség, időm is, kedvem is, hogy a programot megvalósítsam. A másik: Aki esetleg megelőzne, az is olyan programmal, tervekkel áll majd a járási tanácstagok sorai közé, ami a tolnai és a szekszárdi járási fiatalok érdekét tükrözi. A népfront, a szavazók jelöltjei a nép érdekeit valósítják majd meg. Megtiszteltetés jelölésünk. Tisztes kötelességet kell majd teljesítenünk. — Pj — iiiiiiiimmmiimiiiiiiiiimmimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiii'iJ FEJEZETEK PffÓNAV 7>AL NAPLÓJÁBÓL | 15 „kotlós" — 900 ezer csibe A Hőgyészi Állami Gazdaság keltetőállomása a legnagyobb megyénkben. Teljes kihasználás esetén 15 „automata kotlós” működik, mindegyikben tíz-tízezer csirkét tudnak keltetni. Az első szállítás az idén januárban volt, ekkor „kelteik életre” a decemberben berakott tojások. A naposcsibének tulajdonképpen április, május a szezonja, de sok olyan közös gazdaság, egyéni termelő van, akik korábban kezdik el a baromfinevelést. Őket látja el a Hőgyészi Állami Gazdaság naposcsibével. Ilyenkor csak kilenc gép működik, ami azt jelenti, hogy hetenként 16 ezer csirkét szednek ki. Idényben, amikor mindegyik automatát üzemeltetik, megduplázódik ez a szám. A kör tulajdonképpen ennél a folyamatnál záródik be. Az állami gazdaság tyúkfarmja adja a tojásokat, amelyeket keltetnek. Egy részük eladásra, másik részük saját szükségletre kell, így az itt kikeltetett csibék szolgáltatják majd a következő idényben a tojásokat. A keltetőteremben rend, tisztaság, inkább valami különösen finom munkát végző automata üzem géotermébe képzeli magát az ember. Egy-egy idényben átlag 900— 950 ezer csibét keltetnek ki. Előfordul. hogy néhány hónapra leállnak, de olyan is volt már, hogy ha kisebb kapacitással is, de egész évben dolgoztak. Zirkelbach Ádám, a keltetőrészleg brigádvezetője az eeyelflem férfi a keltető munkásai között. Rajta kívül még tizenketten dolgoznak itt. mindegyikük asszony. U«v osztják el esvrnás közt, hogy minden műszakban négyen állnak szolgálatba. Mert akár éjszaka, vagy ünnepnap van, a gépekre vigyázni kell és időben el kell végezni a lámpázást, berakást. kiszedést is. Az asszonyok többsége szakmunkás, csak azoknak nincs meg a képesítésük, akik nemrégen kerültek a keltetőhöz. Elsajátíttatták a gépek kezelését, a gépi keltetés minden csínját-bínját. Igaz, tulajdonképpen majdnem mindent az automata végez. Mutatja a hőmérsékletet, a szekrény páratartalmát a szellőzés mértékét És ha valami nem „stimmel” kigyullad a lámpa, jelezve, hogy valami baj van a „kódossal”. A felügyelet nagyon fontos dolog, mert ha egyetlen gép valamiért nem működik tökéletesen, tízezer tojás megy veszendőbe. Egy villanyszerelő áll készenlétben, ha valami baj van. azonnal hozzálát a hiba kijavításához. A gépek villanyárammal működnek. Egy-egy tartósabb áramszünet óriási veszteséget okozhatna — ha nem lenne a szomszédos kis épületben — biztonsági tartalékként — egy nagy teljesítményű aggregátor. A tojások életképessége elég nagy: 83 százalékos. Ez azt jelenti, hogy minden berakott száz tojásból 83 kiscsibe lesz. Hamarosan ráállnák az egyéni keltetésre is. Minden anyáról külön gépbe teszik a tojásokat így ellenőrizhető, mennyire életképes egy-egy fajta. A Hőgyészi Állami Gazdaság keltetőüzeméből az ország minden részébe szállítanak naposcsibét. Eddig közel 100 ezer darab kelt el belőle. itt ír rents mattamé a tojások berakását végzi. Paks lakosságának figyelmébe ajánljuk, hogy Dózsa György út 34. sz. alatt vál’aijuk rád'ók, televíziók javítását, elektromos háztartási gépek, (hűtőszekrények) 3 garanciális és fizető javítását. Televízió- és hűtőszekrény-javítást a megrendelő lakásán is végzünk. Telefon: Paks, 195. TOLNAI FÉMIPARI ÉS SZERELŐ KTSZ Tolna (144) .................................................................................................................................................................................■■■■■■■■» — 151 — Ezért megígérte akcióimnak pénzzel való további támogatását is. Csuvarát ezután, valamint Balassáit is Budapesten tartattam, akik a másik két nyomdász Csuvarával együtt, a budapesti kommunisták üzelmeit figyelték és kémlelték. Miután tisztjeimnek fölösleges része Scheftsik György fhgy. pnoksága alatt a Britanniában maradt, ők is megkezdték a földerítő munkájukat a fővárosban garázdálkodó kommunisták, valamint valutacseimpészek ellen, melyben Csu- varáók nagy segítségükre voltak. Héjjas Aurélt pedig megbíztam a kecskeméti ellenforradalmá- roknak összegyűjtésével, akiket szállítson a komáromi Sandberg-erődbe, ahol különítményem Makay Imre szds. pnoksága alatt beköltözött, miután Denk Gusztáv, aki Makaynál rangidősebb volt, megbetegedett. 11. köt. 259—263. old. AZ 1. SZ. SZEGEDI'VADÁSZZÁSZLÓALJ FELÁLLÍTÁSA Budapesten azután erélyesen hozzáláttam egy zlóalj felállításához. Először végigjártam valamennyi, a főváros területén létező katonai ruhatárakat, és lefoglaltam az egyenruhákat, lábbelieket és a hozzá szükséges felszereléseket, melyeknek egyöntetűségére különösen gondolnom kellett, miután gyalogságnak való ruha igen kevés volt. Az első számú tiszti szakaszon, mellyel Nitt- haus Dezső szds. indult Szegedről Budapest felé, még mindig József főherceget őrizte a vár— 152 — ban, a főhercegi palotában. Tehát bevonultattam, mivel a zsidók által óhajtott „homo ragius”-ság be nem következett, és ezen 30 vagy 40 tiszt ott úgy szólván csak a napot lopták, és a fóhercegd konyhán éltek, nem csináltak semmit. Nitthaus szds., aki nem lévén egészséges természetű, egy különítmény szolgálatában nem is bizonyult alkalmasnak, ezért nálam lejelentkezett, és valahol egy iskolai beosztást kapott. A többi fiatal tisztnek pedig kijelentettem — úm. Taby, Molnár, Cicatricász, Laekovich stb. — miután a főhercegi udvar tányérnyailásaiból elég volt, vagy csapatszolgálatra jelentkeznek, vagy leszereltetem őket különítményemből, ahová még mindig tartoznak. Erre azután mindannyian sürgősen jelentkeztek szolgálattételre. Tisztjeim nagy létszámából azokat válogattam ki elsőbben csapatszolgálatra, akik a tényleges állományhoz tartoztak, vagy pedig a katona- tiszti pályára akartak lépni. Ilyen volt pl. Ranitzanbarger Győző öreg népfelkelő szds., aki azután ezt a jótéteményemet elég rútul hálálta meg. A zászlóaljtörzs eszerint a következő tisztekből állott: utánam mint korban legidősebb, Rantzen- berger Győző tűz. szds. szerepelt helyettesként. — 153 — de csak az irodában. Egyúttal az ő felügyelete alá helyeztem a kaszárnya épületét, annak belső tisztaságát, továbbá a konyhákat, a legénység étkezését stb. Elsősegélytisztnek kinevezték Laekovich László, másodiknak Cicatrieisz Miklós gy. fhgyokat. Laczkovich mint rangban a többi fölött legidősebb főhadnagy helyettesített távollétemben a zászlóalj kivonulását és kiképzését illető dolgokban. A zlóalj gazdászati főnöki teendőivel Czirfusz Ödön fhgyot bíztam meg, kinek Lederer Gusztáv fhgy. — a későbbi hentes- rablógyilkos76 — volt mint élelmező tiszt alárendelve. A törzshöz tartoztak még Szeghö Sándor karnagy a teljes létszámú zenekarával, azután Makay Imre tűz., szds., aki alá tartoztak a zlóalj pótkeretügyei, amelyeket pedig a hozzá beosztott tisztekkel — úm. Héjjas Auréllal, Héjjas Ivánnal, Vannay Lászlóval, Rády Árpáddal, Kőváry Ottóval és még több más t;szttel intézte a Tisza—Duna között és a Tiszántúl. te Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy volt különítményes és felesége 1924-ben brutális kegyetlenséggel meggyilkolták és feldarabolták Kodelka Ferenc hentesmestert. Az elvetemült házaspárt halálra ítélték. A férfit kivégezték, az asszony büntetését életfogytiglani fegyházra változtatták.
