Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-28 / 50. szám
) 6 TÓIN A MFC.YEI NÜPO.IS'O ííiiít. február 28. ®íPlfl2||íS) Két héttel a bajnoki rajt előtt Verőfényes idő fogadta a vasárnap délután pályára lépő csapatokat. A szurkolók érdeklődése is megnőtt, Faddon közel ezren, Dombóváron 500-an, Bonyhádon 400-an tekintették meg az előkészületi mérkőzéseket. A Szekszárdi Dózsa és a Vasas vidéken játszott, viszont a Vasas tartalék csapatának előkészületi mérkőzését mindössze ötvenen tekintették meg. 2:1. Nem sokkal ezután azonban védelmi hibából Tóth isimét növelte a vendégek előnyét. 3:1. A 35. percben 11-est hagytak ki a vendégek, majd a mérkőzés utolsó percében Schuszter állította be a végeredményt büntetői-ligásból. Dombóvári VSE—I Dombóvár. 500 néző. Vezette: Vindics. A dombóvári csapat ismét tartalékosán játszott: Tapaszd, Horváth I, Kalmár és Ga- ramvári betegsége miatt. Dombóvári VSE: Bancsi — Tamás, Egyed, Potó, Márton, Varga, Dobos, Kőműves, Sonkoly, László, Tassi. A bajai csapat meglepően jól kezdett és többször állították nehéz feladat elé Baincsit. A 30. percben eisott az első félidő egyetlen gólja, amikor a szükség jobbszélső Dobos (aki különbéin kapuvédő) beadását Kőműves két csel után a bajai kapuba juttatta. 1:0. A gól után is hevesen támadott Baja, de eredménytelenül. A második félidőre visszaesett a vendégcsapat és a negyedik percben László beadásából Dobos lőtt látványos gólt. 2:0. A kilencedik percben Dobos lövése az egyik védő lábén változtatott irányt és jutott a hálóba. 3:0. Most már teljesen a vasutas- csapét irányította a játékot és tetszés szerint érte el góljait. A 23. percben Dobos—Kőműves •összjáték után az utóbbi volt eredményes. 4:0. Három perc múlva a kapufa mentette meg a bajaiakat újabb góltól. A 40. percben Márton átadását Kőműves értékesítette, 5:0, majd a .mérkőzés utolsó percében Tass! átadásából Kőműves állította be a végeredményt. 6:0. Az első félidőben meglepően jó’ játszott Baja és teljesen egyenrangú ellenfele volt Dombóvárnak. A második félidőben a jobb erőnlét és taktikai fölény kidomborodott és ez gólokban is megmutatkozott. A dombóvári csapéiból László, Kőműves. Márton és Egyed tűnt ki. MÁZA-SZÁSZV.ÁR— PÉCSI DÓZSA 0:0 Szombaton délután a. Máza- Szászvári Bányász csapata Pécsett. az NB I-es Pécsi Dózsa ellen játszott edzőmérkőzést. Mintegy 400 néző előtt a következő játékosokat .szerepeltette a bányászcsapat: Bodnár — Hucker, Róth; Nagy, Boéz, Láhó, Gyorsok, Németh, Femecz, Rózsa, Nagy II, Nagy I, Szegedi, Süveges. A bányászcsapat ismét nem tudta szerepeltetni Szöllősit és Czebeit, — : mindketten betegek. Az NB I-es csapattal szemben a bányász- csapat védelme kitűnően látta el feladatát és komoly gólhelyzete nem is adódott a Pécsi Dózsának. A második félidőben is nagy küzdelem folyt a két csapat között, de az első félidőhöz hasonlóan, a szervezetten védekező bá- nyászcsapattal szemben eredménytelein maradt minden pécsi támadás. A .máza-szászvári csatársor időnként — különösen a második félidőben — meleg helyajai MIÉ 6:0 (1:0) zeteket teremtett a pécsi kapu előtt, de gólt ők sem tudtak elérni. A bányászcsapatból különösen Bodnár, Nagy I, és Pernecz játéka emelkedett az átlag fölé. szekszárdi vasas- moh Acs 1:1 (1:1) Mohács, 300 néző. Vezette: Nagy. A Vasas az első félidőben így állt , fel: Hepp — Turgoinyi, Kláb, Gallér, Hegedűs, Lizák, Bosinyák, Bognár, Loboda, Csillé- ry, Rostása. Mohács támadott az első 15 percben, később feljött a szekszárdi csapat is, de mivel mind a két együttes védekező taktikával játszott, helyzet szinte alig alakult ki a kapuk előtt. A 25. percben a szekszárdi csapat szerzett vezetést. Lizáik, Loboda volt a labda útja. Loboda ügyesen hátrajátszott és Rostási közelről nem hibázott. 1:0. A gól után is a szekszárdi csapat maradt támadásban, a hazaiak csak a félidő végén jöttek fal és a 40. percben Kárász révén egyenlítettek, amikor a védelem szabadon hagyta a csatárt. 1:1. Szünet után a Vasas összeállítása így alakult: Kereki — Tur- gonyi, Kláb, Gellér, Basnyák, Arató, Csizmadia, Rostási, Scheffer, Loboda, Lizák. Az első 20 perc titán a szekszárdi együttes kezdeményezett többet, de ezúttal az adódott helyzetek mind a két oldalon kihasználatlanul maradtak. Kereki jól védett, a túlsó oldalon pedig a legveszélyesebb szekszárdi csatárnak Lizák bizonyult. A rajtig még három mérkőzést játszik a Szekszárdi Vasas. Szerdán Faddon, szombaton Tolna ellen Szekszárdon, és az utolsó szerdai előkészületi mérkőzést ugyancsak Szekszárdon vívja a Komló NB Il-es tartalék csapata ellen. GÖDÖLLŐI EAC—FADD 3:8 (2:0) Fadd, 1000 néző. Vezette: Csordás. Gödöllő: Rózsás- — Beki, Taksza, Molnár, . Dobkő, Angos, Ketreinen, G rumszerda, Tóth, Vári, Csorna. Fadd: Fenyvesi I — Kovács, Sóos, Aradi, Farkas, Bencze, Petries, Schuszter, Papp II, Fenyvesi II, Bogos. Csere: Rácz, Gálfi, Hidvégi. Fáddá támadások vezették be a mérkőzést, és móiTiitegy 25 percig szinte a kapujához szegezték a gödöllői csapatot, de a csatárok a jobbnál jobb helyzeteket is kihagyták. A faddi fölény ellenére a gödöllőiek szerezték meg a vezetést, a 25. percben Angos révéin, majd a 29. percben ismét Angos volt eredményes. 2:0. A második félidőben feljött; a faddi csapat. A 13. perében Schuszter góljával szépítettek. 3:2. A kitűnő talajú pályán sportszerű mérkőzést láthatott a szépszámú közönség. Az újonc NB Ill-as csapat a 00 percből 70-et támadott, de a csatárak ügyetlensége folytán sorra kihasználatlanul hagyták a helyzeteket, és így fölényüket nem sikerült gólokra váltani. A gödöllői csapat igen jó benyomást keltett. — NYIRATI — BONYHÁDI vasas—pécsi DÓZSA II. 5:0 (1:0) Bonyhádon, mintegy 400 néző előtt találkozott a két csapat, ahol a Vasas játékosai közül a következők szerepeltek: Kovács — Wágner II, Ambrus, Fricsi, Péter, Mező, Pataki. Vajda, Má- thé, Fláding, Szász, Krum. A két csapat küzdelme mindvégig változatos és jó iramú volt. A Pécsi Dózsa tantalékcsapata az első félidőben jól helytállt a lelkesen és ötletesen játszó bonyhádi csatárokkal szemben. Az első félidő gólját Szász lőtte. A bonyhádi csapat a második félidőben már eredményesebben játszott és Máthé 2, Vajda és Szász góljával kialakították az 5:0-as végeredményt. Bonyhád csapata — különösen a második félidőben — jól játszott és ilyen arányban is megérdemelten győzött a pécsi tartalékcsapat ellen. Kitűnt: Máthé, Mező és Péter. szekszárdi Dózsa— TORNÁD 0:0 A Szekszárdi Dózsa Formádon vendégszerepeit, ahol mintegy 150 néző előtt a következő összeállításban játszott NB III-as csapatunk: Bencze — Budimácz, Komáromi, Kálmán, Tamása, Her- czig, Turcsik, Topor, Takács, Rossi, Márton, (Szabókovács). A rossz talajú pályán az orkánszerű szénben nem alakulhatott ki jó játék. A fornádi csapat szervezetten, rendkívül keményen —, de sportszerűen — védekezett, és ez a játékstílus nem ízlett a Dózsa- csatároikinak. Amikor időnként mégis lövéshez jutottak a Dózsa csatárai, a farnádi kapus tisztázott. A lelkes fornádi csapat jó ed- zőpartnernék bizonyult, A Dózsa csatársora ismét sok gólhelyzetet hozott össze, de ezekből egyet sem. tudott értékesíteni. NB III-as csapatunk játékosai még azt a hibát is elkövették, hogy átvették a fomádiak stílusát, és a magas játékot erőltették. Kitűnt: Bencze, Komáromi, Takács, Rossi. Totóeredmények Teremkézilabda A Simontomyai BTC NB n-ea férfi kézilabdacsapata pénteken délután Budapesten az NB I-es Vörös Meteor csapata ellen játszott edző- mérkőzést. A háromszor 30 perces edzőmérkőzést a játékcsarnokban rendezték. A Simontomyai BTC aj5 első harmadban 10:6 arányban győzött, a második harmadban 27:17, majd a harmadik harmadban 39:34 lett az eredmény a simontomyaiak javára. A nagypályás mérkőzés alkalmas volt a csapat felkészüléséne!-, lemérésére. Tovább javult az összjáték, ötletes támadásukat vezettek a simontomyaiak és a góllövésből is jeleskedtek. Különösen Temesvári, Szabó és Nagy játéka emelkedett az átlag fölé. A simontomyai BTC vasárnap a Május 1. Ruhagyár ellen játszott •— a teremkézllabda-bajnokság során a Péceli úton. A simontomyai csapat ezen a találkozón is jól játszott, és eredményes volt. 6:3-as félidő után 14:7 arányban győzött a bőröscsapat. V simontomyaiak: góljait Szabó 5, Cserháti 4, Vincellér L 2, Temesvári í és Hólik szerezte. Ezen a mérkőzésen Szabó, Várni és Temesvári nyújtott ió seüesíwnényfc, 1. Lazio—Milan 0:0 X 2. Juventus—Torino 0:0 X 3. Cagliari—Róma 2:1 1 4. Lanerossi—Brescia 1:1 X 5. Mantova—Fiorentina 0:0 X 6. Napoli—Atalanta 3:0 1 1. V enezia—Foggia 1:0 1 8. Alessandria—Verona 0:2 2 9. Arezzo—Palermo 0:1 2 10. Catanzaro—V arese 2:1 1 11. Genoa—Modena 1:0 1 12. Novara—Sampdoria 0:2 2 13. Padova—Messina +1 0:1 2 14. Reggiana—Potenz» 0:1 2 Szekszárdiak a szekszárdiaknak ZENEI KRÓNIKA Vasárnap este a zeneiskola nagytermében került sor a tanári hangversenyre, amelyen a szekszárdi szövetkezeti kamarakórus működött közre, dr. Partos János vezénylésével. Több mint 100 érdeklődő volt kíváncsi arra a hangversenyre, amelyen a szekszárdiak a szekszárdiaknak igyekeztek műélvezetet nyújtani. Bevezető szavaiban Létay Menyhért gimnáziumi tanár is ezt a tényt emelte ki, amikor Szekszárd város kulturális életének a fejlődéséről beszélt. A hangversenyen közreműködő tanárok mindegyike igyekezett tudása legjavát nyújtani és a hangverseny színvonala azt mutatta, hogy érdemes és eredményes volt ez a kezdeményezés, amely az elkövetkezendő hetekben és hónapokban vasárnap esténként fogja majd öszegyűjteni a zeneiskola nagytermébe a zene iránt érdeklődőket. A tanárok közül a legnagyobb művészi sikert kétségkívül a kamaraegyüttes aratta (Matkovics Matild zongora, Tóth Gábor mélyhegedű és Fal ussy Mária klarinét). ízléses, választékos előadásuk valóban megérdemelte a vastapsot. Bányai Zsuzsa, Matkovics Matild (zongora), Kovács József (ének), a beugró Tolnai Gábor (kürt) és Füzessy Zoltánná (zongora) szintén méltán volt részese a sikernek, akik közül Matkovics Matild és Bányai Zsuzsa önálló műsorszámmal és alkalmazkodó kísérettel is közreműködött. A legnagyobb várakozás a szekszárdi szövetkezeti kamarakórus szereplését előzte meg. A közönség soraiban helyet foglalt az újvidéki rádió zenei vezetője, valamint az óbecsei kulturális küldöttség is, amely jugoszláviai vendégszereplésre kívánja meghívni a szekszárdiakat. Dr. Partos János karnagy szakavatott vezetésével a 20 tagú együttes különösen Monteverdi- Úgy várom halálom és Brahms: Síró éji csend című művének előadásával nyerte el a hallgatóság tetszését. Ha teszünk is bíráló megjegyzést, azért tesszük, hogy az együttes további fejlődésére mutassunk utat. Szerintünk a csúszások kiküszöbölésével és a folyamatosság biztosításával lehetne még nagyobb tökélyre vinni az együttes produkcióját, amelyből érzett a császoltság, a lelkes és lelkiismeretes munka eredménye. Mindenesetre a kórus nagy nyeresége a város zenei és kultu-* rális életének. Könyv jelent meg a 20 éves sárpilisi népi együttesről Bogár Istvánnak, a sárpilisi népi együttes vezetőjének tollából könyv jelent meg, „20 év dallal, tánccal’’ cím alatt. Mennyi munka, mennyi fáradság, álmatlan éjszaka kellett ahhoz, hogy a könyv szerzője ezt a sok kincset, így egybegyűjtve, most az olvasó elé tegye. De nem hiányzott az erő és az önbizalom sem, hogy 1946-ban egy fiatal, kezdő tanító hozzá mert fogni egy olyan énekkar megszervezéséhez, amely csak a nép kincseiből akarta a felszabadult népet szórakoztatni. Az énekkar tagjai nemcsak énekeltek, hanem gyűjtőkké is váltak. Estéről estére hozták a szebbnél szebb, régen elfelejteti dalokat, amelyek új műsorszámként szerepeltek az együttes repertoárján. De nemcsak a falu apraja-nagyja gyűjtögetett, hanem közéjük állt maga Bogár István is és jegyezte, kotiázta az akkori öregek szájából hallott dalokat. Milyen vesztesége volna az utókornak, ha húsz évvel ezelőtt Bogár István nem keresi fel a 85 éves vak Bacsó nénit és nem énekelteti el vele azokat a népdalokat, amelyek most könyvében a legszebb gyöngyszemek közé tartoznak. Amellett, hogy végig élvezetes és itt-ott humoros formában írta meg Bogár István a sárpilisi népi együttes történetét, nagy értékének tartom az összegyűjtött népdalokon, játékokon és táncokon kívül még azt, hogy nagyszerűen bevált módszert nyújt a népi hagyományok gyűjtéséhez. E könyv elolvasása után azok is nyugodtan hozzáláthatnak — és hiszem, hogy sikerrel — a népdalok, szájhagyományok, népi játékok összegyűjtéséhez és leírásához, akik eddig ilyenre gondolni sem mertek. Mivel e könyv útmutató is a hagyományok és dalok gyűjtéséhez, azért nem hiányozhat egy iskola, kultúrház, de még pedagógus könyvtárából sem. Sotkó János Decs Ifjú tehetségek ösztönző tárlata Országos gyermekrajz-kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban A város iskoláiból a rajztanárok vezetésével százharmincnál több tanuló vehetett részt a ritkaságszámba menő tárlat bemutatóján. Lázár Pál gimnáziumi tanár, akinek személyében a festőművész megtestesül a jó pedagógussal, vállalta szívesen a tárlatvezető szerepét. Avatott tudással, de a gyerekek nyelvén, jól meg- érthetően ismertette a rajzolás, a festés vágyának, a tehetségnek már a gyermekkorban megnyilvánuló jelentkezését, a képzőművészet műhelytitkait. Kezdeti ösztönösség, s különösen bátor, élénk színek, a mesékből fakadt képzelet ötvöződése a valósággal, s az élet változatos tükröződése — mindezeknek a nyomai megtalálhatók a kis alkotók művein. Az öt-nyolc, éves kordáktól kezdve, egészen a tizenhat éves, már a felnőttekkel is versenyre kelő ifjú tehetségekig, külön csoportosították a gyermekek munkáit. A közönség megismerkedhet például a tizenkét éves Luzsicza Ágnes egyik művészies festményével. Ágnes immár világhírű, több nemzetközi díjat kapott alkotásaiért. A vándorkiállítást meglepetéssel szemlélték a pedagógusok is. Amint azt Fertőszögi Béláné tanárnő megjegyezte, az iskolai rajzoktatás jelenlegi módszerétől eltérő úton halad ez a tárlat. Tágasabb teret nyújt a gyerekek önálló alkotási kezdeményezésének. Ilyen kibontakoztatásra inkább a szakkörökben nyílik lehetőség, semmint a ma még gyakran zsúfolt tantermekben. Ez az elgondolkoztató kiállítás a képzőművészeti nevelés jelentő ségének növekvő szerepéről tanúskodik. Szépérzékük és kifejező készségük fejlesztésére, látókörük tágítására ösztönzi a gyerekeket. Útmutatása újabb tehetségekre terelheti a figyelmet. Pedagógusoknak, tanulóknak és szülőknek is egyaránt értékes. BÁLLÁBÄS LÁSZLÓ
