Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

1967. február 23. TOT,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG § Kitűnő javaslatok, élénk eszmecsere Megvitatták a megyei tsz-tanácskozás beszámolótervezetét Két napirendi pont szerepelt tegnap Szekszárdon a megyei tsz-tanácskozást előkészítő bi­zottság ülésén. Tolnai Fereric, a tsz-tanács elnöke és az előkészí­tő bizottság elnöke beterjesztet­te a termelőszövetkezetek me­gyei tanácskozására készült be­számoló vázlatát. Egyúttal arra kérte az előkészítő bizottság tag­jait — akik korábban a vázlatot már megkapták — hogy tegyék meg észrevételeiket és javasla­taikat. Ezután élénk eszmecsere következett, melynek során a jelenlévő közös gazdaságok el­nökei és a járási tanácsok vb- elnökbelyettesei szólaltak fel. Részt vett a vitában Virág Ist­ván elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára, aki a IX. párt- kongresszus jegyében az új gaz­dasági mechanizmussal összefüg­gésben fontos és figyelemre mél­tó kiegészítéseket tett. Elöljáróban feltétlenül érde­mes megjegyezni; alkotó eszme­csere bontakozott ki az előkészí­tő bizottság tagjai között, s ez mintegy jelezte, hogy a megyei tsz-tánácskozás színvonalban fel­tehetően mindenben megfelel majd a követelményeknek. Lakos József, a pálfai termelő­szövetkezet elnöke a beszámoló- vázlathoz a következő kiegészí­téseket javasolta: Térjen ki a beszámoló arra, ki a felelős, hogy mindössze 38 kilométer hosszú bekötőút készült el a termelőszövetke­zeteknek, holott a beszámoló- vázlat szerint ennél többre volt pénz. Tolnai Ferenc elvtárs válaszában elmondotta, hogy a KPM kapa­citás hiányára hivatkozik, s evek óta ez a visszatérő refrén. Szó van a beszámoló vázlatban arról — mondotta Lakos Jó­zsef — hogy lehetővé kell tenni a termelőszövetkezeteknek a fel­dolgozó tevékenység kiszélesíté­sét. De mi a biztosítéka annak, hogy egy ilyen vállalkozás nem jár-e kudarccal, esetleg éppen tönkremenéssel. Virág István elvtárs e kérdés felvetését úgy értékelte, hogy akár a kongresz- szuson is téma lehet azzal a megfogalmazással; Ha a termelőszövetkezet be­lefog valamilyen vállalkozás­ba, nem fojtja-e meg a mo­nopol hatás? A szókimondó nyíltságra jel­lemző, hogy az előkészítő bizott­ság tagjai az élet produkálta valóságos gondokat vetették fel, s említették meg. Felmerült az a kérdés, hogy az a tsz-tag, akinek a fele­sége ipari nyugdíjas, miért nem kaphat járadékot? Ha nem is nagy számban, de mégis előfordul egy-egy kö­zös gazdaságban ez a hely­zet. Vincze József, a szekszárdi já­rási tanács vb-elnökhelyettese javasolta, foglalkozzon a beszá­moló az új munkaszervezeti for­mával, a mezőgazdaságban már működő és mind nagyobb teret hódító komplexbrigád-hálózat- tal. Kérte, kapjon helyet a be­számolóban, ha csupán néhány mondat erejéig is, a termelő- szövetkezetek és a felvásárló vál­lalatok közös tevékenysége, ille­tőleg az idetartozó elgondolások és tervek. Az előkészítő bizott­ság tagjai közül néhányan úgy vélték, hogy erről az utóbbiról még korai beszélni. Szupries János, a tamási járá­si tanács vb-elnökhelyettese a jövedelemelosztás ellentmondá­saival foglalkozott, az egy tsz-en belül is meglévő eltérésekkel. Példaként megemlítette Si- montomyát, ahol az egy munkaegység értéke évek óta 50—60 forint. Viszont a kö­zösből származó egy tagra jutó átlagjövedelem alacsony, mindösssze 9—10 ezer forint. Utalt arra, vannak közös gazda­ságok, ahol 10—12 féle jövede­lemelosztási forma létezik. Szó­vá tette az ellentmondások téma­köréhez kapcsolódva a tagok és az alkalmazottak egymáshoz va­ló viszonyát, s elmondotta: A tamási járás termelőszövetkeze­teiben 116 millió forintot fizet­tek ki az összjövedelemből a ta­goknak és 14 millió forintot az alkalmazottaknak munkabér cí­mén. Javasolta: célszerű lenne e kérdést is a megyei tsz-tanács- kozáson több oldalról elemezni. Az egyik felszólaló a termelő- szövetkezetek és a jogászok vi­szonyát elemezte. Az előkészítő bizottság azonban úgy véli, e kérdést mindenütt helyileg, ter­melőszövetkezetenként kell meg­oldani. jelentősége nincs olyan, hogy helye volna a megyei • tsz- tanácskozás beszámolójában. Ruzsics Tibor, a mőcsényi kö­zös gazdaság elnöke felvetette a Magyar Nemzeti Bank és a ter­melőszövetkezetek kapcsolatát Jelezte, hogy a bank kifogásolta a termelőszövetkezet tervét. Vi­rág elvtárs megkérdezte: mikori ez a probléma? A termelőszövet­kezet elnöke elmondotta, mos­tani. Úgy jelentkezik, hogy a já­rási bankfiók közölte velük, nem biztosítja a 15 forint munkaeg'r- ségelőleget, mert nem látja mö­götte a fedezetet. A kérdés he­lyi jellegű, így a beszámolóba nem kerül bele, a problémát azonban megvizsgálják. Ezzel kapcsolatban mondotta el Virág elvtárs, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank természe­tesen a jövőben méginkább meg fogja nézni, mennyire van meg a hitelnyújtásnak az előfeltétele, pontosabban a visszafizetés fedezete. Újszerű és őszinte megközelí­tésben foglalkozott Horváth Ist­ván tengelici tsz-elnök a közös gazdaságok SZTK-fizetéskötele- zettségeinek növekedésével. Az előkészítő bizottság tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Horváth elvtárs felvetése olyan természetű, hogy akár az orszá­gos termelőszövetkezeti kongresz- szus is foglalkozhat majd vele. Hasonlóképpen nagy horderejű kérdésnek tekinti az előkészítő bizottság Horváth István más tárgyú felszólalását, amely az egvkor elhatott és megművelet- len földekre vonatkozik. Volt egy időszak — mondotta amikor az elhagyott és mű­veletlen föld a termelőszö­vetkezetre egyszerűen ráma­radt, Újabban azonban, pláne mióta a földvásárlás ténye közismert, ismét kezdenek je­lentkezni azok, akik annak idején műveletlenül hagyták a földjüket. Nekünk ezzel kapcsolatban az az álláspon­tunk, hogy ilyen esetekben nem fizetünk megváltási árat — állapította meg Horyátb Ist­ván elvtárs. Vele együtt mások is szóvá tették, hogy a beszámoló fogal­mazzon pontosan a háztáji föld kiadásával kapcsolatos kérdések­ben. Arról van itt szó, hogy az elv valójában helyes. A közös munkában való részvétel arányá­tól függően a jövőben egy csa­ládból több családtag is jogosult lehet háztáji földre. Ezen belül azonban sok még az úgynevezett nyitott kérdés, főképpen abból a szempontból, hogy meddig indo­kolt e téren elmenni. Virág István elvtárs felszóla­lása után az előkészítő bizottság úgy döntött, hogy a beszámoló pontosan fogalmazzon a termelő­szövetkezeti szövetségek kérdésé­ben is. Vegye figyelembe a szövet­ségek megalakításának há­rom kritériumát. Ezek a kö­vetkezők: A termelőszövet­kezeti szövetségek létrehozá­sa megyénként, ezen belül gazdasági körzetenként tör­ténjék, 50—100 tsz-t foglaljon magába, de inkább közelebb legyen ez a szám a 100-hoz, mint az 50-hez. A vita és a javaslatok nyomán az előkészítő bizottság elfogadta Szűcs Lajos elvtársnak, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztá­lya vezetőjének a javaslatát, mely szerint szövegező bizottság fogja elvégezni a beszámoló vég­leges összeállítását, a küldött­választó rendkívüli tsz-közgyű- léseken és az előkészítő bizott­ság ülésén elhangzott javaslatok alapján és figyelembevételével. Az a cél, hogy a beszámoló gondolatébresztő és vitára ösztönző legyen. A tsz-ta­nácskozás vitája pedig ennek megfelelően minden tekintet­ben méltóképpen reprezen­tálja a megye termelőszövet­kezeti parasztságát. Szűcs Lajos elvtárs az ülés végén bejelentette, hogy az első Tolna megyei termelőszövetke­zeti tanácskozást az előkészítő bizottság jóváhagyásával március 9-én, Szekszárdon rendezik a Soós Sándor művelődési házban. Sz. P. Választási nagygyűlések a megyében bonyhádi járás Február 26-án Hőgyész, 11 óra, dr. Polgár Ferenc Március 3-án Zomba, 19 óra, Daradics Ferenc Március 5-én Bonyhád, 10 óra. Kaszás Imre DOMBÓVÁRI JÁRÁS Február 26-án, Szakcs, 11 óra, Halmai János Február 26-án, Kurd, 10 óra, Gyuricza István Március 5-én, Dombóvár, 10.30 óra, K. Papp József. PAKSI JÁRÁS Február 26-án, Paks, 11 óra, Hunyadi Károly Február 26-án, Dunaföldvár, 10.30 óra, Virág István Március 3-án, Bölcske, 19 óra, dr. Vigh Dezső Március 5-én, Nagydorog 18 óra, Rév András Március 5-én, Dunaszentgyörgy, 18 óra. Varga István SZEKSZÁRDI JÁRÁS Február 26-án, Tengelic, 11 óra, Hornok István Február 26-án, Bátaszék, 10 óra, Báli Zoltán Február 26-án, Tolna, 9.30 óra, Szabópál Antal Március 3-án, Decs, 19 óra, Kemény István Március 5-én, Fadd 10 óra, Bolvári Józsefné Március 5-én, Báta, 19 óra, Tolnai Ferenc TAMÁSI JÁRÁS Február 26-án, Ozora, 10 óra, Péti János Február 26-án, Iregszemcseji 10 óra, dr. Gyugyi János Március 3-án, Pincehely, 19 óra, Szabó István Március 5-én, Simontomya, 10 óra, Somi Benjamin Március 5-én, Szakály, 10 óra, Takács Mihályné Március 5-én, Tamási, 10 óra, Vidóczi László Ctak a tanulók lukiak ? Negyvenöt általános iskolai ta­nulónak majdnem a fele bukott meg az első félévben egy, vagy több tantárgyból. A 42 százalékos bukási arányszám roppant magas. A gyerekek, a bonyhádi József Attila Nevelőotthon lakói. Tanul­ni a Il-es számú általános Isko­lába járnak. Az alap hiánya megbosszulja magát — Hány tanulója van az is­kolának? — összesen 833, ebből 45 az otthonból. — Milyen volt az iskola fél­évi tanulmányi eredménye? — a kérdezett Pető Ede, a Il-es szá­mú általános iskola igazgatója. — A félévi tanulmányi ered­mény 3,52 volt. A bukási arány­szám pedig nyolc százalék. — A nevelőotthonos gyerekek­nél miként alakultak ezek a szá­mok? — Átlagos tanulmányi ered­mény 2,00 és 42 százalékuk bu­kott, — E szomorú statisztika oka? — Igen alacsony készséggel, tu­dásalappal jöttek ezek a gyere­kek iskolánkba. Különösen vo­natkozik ez a 17 ötödik osztá­lyosra. Az alsótagozati anyag, az alap hiánya a felső osztályokban megbosszulja magát. A tantervi követelmények pedig egyaránt vonatkoznak minden gyerekre. A messziről jöttek” bizonyítványa nem tükrözi a valódi tudást. Nem a pedagógusgárda a hibás, erről tanúskodik a többi gyerek előmenetele. No, ez az arány az év végére okvetlenül javulni fog. — Mi ennek az ígéretnek a biztosítéka? — Jártunk a nevelőotthonban és konkrétan, szinte gyerekekre lebontva megbeszéltük a problé­mákat, feladatokat. Már * most megmutatkozik ennek némi ered­ménye. Kiemelten igyekszünk foglalkozni ezekkel a gyerekek­kel: nagyobb létszámmal, több alkalommal szerepeltetjük őket az órákon. M egh osszabbitottuk a tanulási időt Nem egész egy éve. hogy a nevelőotthonban igazgatóváltozás történt. Csuka László Szekszárd- ról került oda, s hogy az igaz­sághoz hűek legyünk, töménte­len probléma szakadt a nyakába. — Nevelői létszámunk — öt pe­dagógus — betegeskedés, szülés miatt, ittlétem óta eltelt idő alatt alig néhány héten keresztül volt csupán teljes — mondja Csuka László. — És szinte csak a nap­jainkban oldódtak meg azok a gazdasági problémák, amelyek miatt kevesebbet tudtam törődni a szakmai, a pedagógiai dolgok­kal. — Mikor értesült Cn az otthon általános iskolás lakóinak tanul­mányi eredményéről? — Decemberben mentem át az iskolába én magam, és akkor ki­írtam a gyerekek osztályzatait. Ez az időpont már késő volt, hogy a félévi érdemjegyeken vál­toztatni tudjunk. Az iskola részé­ről erre vonatkozóan semmiféle jelzést nem kaptunk. — Most milyen intézkedések­kel kívánjál! helyrehozni a hi­bát? — Meghosszabbítottuk a tanu­lási időt fél órával naponta. A gyerekfelügyelőt is bevontuk a korrepetálási munkába, számtan­ból, fizikából. Talán most már a fegyelemmel, a fegyelmezéssel sincs annyi problémánk,, mint akár fél évvel ezelőtt is volt. Nem könnyű ezekkel a gyerekek­kel bánni. Jelenlegi körülmé­nyeik sem mondhatók teljesen rendezetteknek. Az épület sena alkalmas nevelőotthonnak. Ezek a körülmények tükröződnek a bi­zonyítványokban is. — Jártak itt a Il-es számú is­kola tanárai, hogy megbeszéljék a tennivalókat. Miben állapodtak meg? — Tulajdonképpen annyira el­húzódott a megbeszélés... Ök fel­sorolták a problémákat, szinte külön-külön, gyerekenként —, az­tán nem jutott idő a feladatok konkretizálására. Nagyobb törődést, odaadást A nevelőotthonban 21 ipari tanuló is él. Az ő átlagos tanul­mányi eredményük 3.93 volt fél­évkor. Ezért az eredményért el­ismerés illeti a gyerekeket, ta­nárokat és nevelőket egyaránt. De mi a helyzet az általános is­kolások körül? — Ahol ilyen magas a bukási arányszám, ott nemcsak a ta­nulók buknak meg — ismerik e4 gyakorló pedagógusok is. — Ott valami bajnak kell lenni. Okvetlenül, hiszen igaz, hogy nevelőotthonos, de nem csökkent szellemi képességű tanulókról van szó. A pedagógusok nem szeretik, ha beleszólnak munká­jukba. Mégis hadd tegyek egy megjegyzést. Ilyen esetben — akár kívülálló, akár gyakorló pe­dagógus szemével nézve, okvetle­nül nevelési, pedagógiai hibákra kell következtetni. Nem arról van szó, hogy ad­minisztratív módon engedjék át ezeket a gyerekeket, vágj*, hogy ilyen módszerrel kellett volna fél­évi érdemjegyüket osztogatni. De a nevelőotthon lakói — sőt ők talán fokozottan is! — nagyobb törődést, odaadást, korrepetálást igényelnének nemcsak az otthon* de az iskola pedagógusaitól is. MÉRV ÉVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom