Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
7 Kilépünk a világ elé A világorgánumok kultúrro- és József Attila orosz fordítását, energiaigazdagságát teszik átél” vatának olvasói mostaná- modem elbeszélőink francia an- hetővé. ban magyar nevekkel ismerked- tológiáját, József Attila és Rád- a közelmúlt években sok vita nek. A Madách Színház, a Pé- nóti Miklós francia, olasz, német, folyt arról: mivel vagyunk ex- csd Balett, az Állami Hangver- angol nyelvű kötetének vissz- portképesek. Nyugati” irodalmi senyzenekar, a Nemzeti Színház hangját. Németh László, Illyés irányzatok önállótlan átvétele és más magyar együttesek elő- Gyula, Füst Milán, Lengyel Jó- külsődleges utánzása, vagy pedig adásairól, vendégszerepléséről szó- zsef, Juhász Ferenc, Somlyó a magyar társadalom és történe- ,ló tudósításokat, kritikákat bőn- György, Simon István, Szabó sorskérdései felé forduló al- gésznek. A mi újságaink is őr- Magda, Fejes Endre és sok tár- kotói program biztosíthatja-e in- vendetes gyakorisággal adnak suk kedvező nemzetközi fogad- kább a, sikert? A vita eldőlt Az hírt magyar regények, irodalmi tatását. Az irodalmi sikerek mel- európai közvélemény hosszú éve- antológiák, kiállítások és filmek lett színjátszásunk, filmgyártá- ken át a "legkülönbözőbbfóru- küiföildi sikeréről. Az elismerő sunk és képzőművészetünk térhó- mokon az utóbbira szavazott Félvisszhang, közönség és kritika dítása is annak kimondására bá- reért heteden ül nyilvánította vé- élénk reagálása, a további ismer- torit, hogy az elmúlt évek na- leményét; a dekadencia, az el- kedésre bejelentett igény azzal gyón kedvező minőségi és meny- idegenedé», az ellensúly' nélküli bíztat, hogy végre sikerül a nagy- nyiségi változást hoztak a ma- pesszimizmus életérzését a sza- világ kulturális értékeinek csere- ^ar kultúra exportjába. Ez pe- kadék felé rohanás "szorongását .forgalmába kerülni. Az elmúlt dig a tények regisztrálásán túl Nyugat művészei mélyen élik át századokban — miközben a ma- már néhány következtetésre is módjuk van a felfedezés ere- gyar irodalom és általában a módot ad. Válaszolni segít a det-iségével foglalkozni. A szocia- müvészetek hazai műhelyei euró- kérdésre, hogy vajon mit vár tő- ksta országok? köztük ’ Magyaror- pai hatásokhoz, példaképekhez lünk a világ, mivel szerezhet to- szag művészedtől nem a nyugati igazodtak — Európa nagyon ke- vábbi híveiket Európában és a mesterek utánzását, hanem “azt veset ismert, s még kevesebbet többi kontinensen is a magyar várják, hogy saját világuk fölé fogadott el a legjobb ^magyar műveszet. tartsanak tükröt. Magukról és költők, írók és zeneszerzők alko- a párizsi magyar képzőművé- népükről az önállóság igényével tásaiból. Ez az egyoldalúság sok szett kiállítás iránti érdeklődés valljanak. Leghatásosabban ta- . jogos panasz forrása lett. Külö- méreted kellemes meglepetést Ián Sartre fejezte ki ezt az nősen a mi századunkban volt szereztek. A siker tanulságai is igényt. Prágai előadásában arról indokolt az a nézet, hogy a ma- hasznosak lehetnek. Ha megfe- szólt, hogy a kor nagy regényeit, gyár szedtem vívmányai több fi- lelő kenetről és igényes, csak a drámáit, filmjeit a haladó nyu- gyeimet érdemelnének. Hiszen fontosat kiemelő válogatásról gáti értelmiség ma Kelettől vár- üz első világháború előtt és után gondoskodunk, felfigyelnék ránk. ja. Fontos művek — mondta már nem egy-egy nagy egyéniség, a nagy európai kultúrkorszakok Sartre — ott születnek, ahol fon- hanem két-három nemzedék szí- magyarországi vívmányainak be- tos dolgok történnek. Ami pedig né-java vált érdemessé a nem- mutatása, a művészi események most a legfontosabb: a szocia- zetközi ^ felfedezésre. A magyar zsúfolt programját kínáló francia lista társadalom gazdasági megírok műveihez^ világirodalma mér- fővárosban is tömegeket vonzott, alapozása, építőinek anyagi és óévei is közeli tö knüka elfogult- Nemcsak a párizsiak, hanem a szellemi emelkedése. Az elkerül- ság nélkül megállapíthatta, hogy világ minden részéből érkező tu- hetetlen akadályok legyűrése, a a_ legérettebb, legeredetibb telje- listák is felfedezték: van egv szükségszerű ellentmondások fel- sítmények széles körű visszhang- kis ország a Dunánál, amelynek oldása. Erről szólnak, közvetlen ra méltóak. művészed elragadó szépségű gó- vagy közvetett jelentésükkel ehtiikus, reneszánsz és barokk al- hez a témakörhöz tartoznak az A visszhahg azonban sokáig kotásokat ha.evtak az utókorra, elmúlt évek kiemelkedő magyar elérhetetlermék látszott, a képzőművészeti hagyomány sikerei: a Rozsdatemető, a Húsz Alig néhány magyar költő és író Eurór»a előtti feltárását segíti a óra, a Hideg napok, a Szegény- heve-műve jutott túl áz ^ország- vizuális hatás közvetlensége. Két- legények és még néhány film és határon. S közöttük is hány volt sés'telen, hogy a betűnek nehe- regény, az érdemtelen, az olcsó ^sikerek zel>b visszhangot biztosítani. A arományosa. *ralan Petőfi volt párizsi siker mégis ennek fi— Fordított előjellel ugyanezt az az egyetlen, akiről érdeme sze- gyelembevéteie után’ is arra fi- igazságot erősíti a sikertelenség: lint tudomást vettek külföldön, gyelmeztet, hogy múltunk érté- drámairodalmunk és a legtöbb de meg © sem válhatott akkor kedvel szemben sem közömbös a idegen nyelven megjelenő manépszerűvé, olvasmányélménnyé, világ. Tőlünk függ. me «találj uk-e Sy®* regény csekély hatékonysá- Mellette két zeneszerző: Liszt es kincseink közvetítésiének korsze- semmi tmond ü filmjeink gyei Bartók reprezentálta az elit mu— rűen hatékony formáját, a kül— keresettsége, a modemeskedo veltségűek előtt Magyarországot, földi közönség igényedhez han- képzőművészek többnyire érthe- a magyar művészetet. Filmművé- g0^ módszereit. i® elszigeteltsége. A következteszetünk ■ alig volt, színházkultú- ’ tés ezek után kézenfekvő: a túránk és képzőművészetünk pedig juj ilvon törekvéseik és lehető- lághódítást ambicionáló magyar az irodalomnál is kevesebb lehe- ségek motiválják eredmé- művésznek nem kell kétfelé katőséget kapott a nemzetközi hír- nyeinket, a rólunk kérdezőit, ve- csintgatnia, nem kell különböző név kivívásához. Mindennek okai- lünk barátkozik kérdéseit. Ká- igények kielégítésének kompro- ról — főleg az irodalmi vonat- dár János kongresszusi referátu- mdsszumát keresnie. A külföldi és hozásokról — sokan és sokat ed- ma érintette ezt a problémát, s a hazai közönség lényegében mélkedtek. Polémiák is indultak, a legfontosabbat emelte ki: a ugyanazt várja. Határozott nem- csupán a diagnózis volt vitaiba- nemzetközi visszhangot kiváltó zeti jelleggel bíró, progresszív tatlan; nyelvi akadályok, társa- művek hatásának titka, hogy új célú és ihletű valóságábrázolást, dalmi különbségeik, történelmi utakra tért nép életét ábrázol- az élet javításának krónikáját, fejlődésünk megkésése és sajátos ják. Más szóval egy nagy törtévolta következtében áttörhetet- nelrni változás konfliktusait és DERSI TAMÁS len falakba ütközünk. Tnrwnni—— ■ ti— mt— ba——nwin—n-------------------------—-----B f.VYÍI 1ÓZSEF: Emlékezet Tiszta vagyok. Visszaverődik minden rokoníény két szememből. Hallgatag csillagok alatt kibailagok az életemből. Ami megőriz, meglehet És nem töri szét, amit én nem egyéb porba.it jeleknél, tétova ujjal odaróttam de előttük tán akkor is s néhány csillag emlékezik rám megcsendesül a kegyetlen szél. utolsó útján lefutóban. Ballada lányomnak Ahogy én az anyámat, úgy hagysz el te engem. Tillárom, tilL.rom. Nagy a világ, nagy a föld, szegény azt se tudja, hogy merre, hol keressen. F élesztendő eltelik, amíg egyszer lltom, tillárom, tillárom, de messze van, messze van, százesztendőn; ire van húsvétiéi karácsony. Arca egyre szomorúbb, szeme egyre mélyebb, — tillárom, tillárom. — nem lepne meg annyira, ha egy szombat délután nem is ismerném meg. Ahogy én az anyámat egymagába hagytam, tillárom, tillárom, úgy maradok én is itt. féllábbal a küszöbön keserű" magamban. ítélkezik az idő, ki mit érdemel meg. Tillárom, tillárom. Fejem felett nagy az ég. mellettem a jegenyék egymással perelnek. MADARÁSZ EMIL Öt éve hunyt el Madarász Emil, a neves költő és író. Több mint félévszázados irodalmi pályafutása alatt. igen változatos témakörben, különböző műfajú alkotások sorozatát bocsátotta olvasói elé. Tekintélyes életművének, művészi pályájának legfőbb jellemvonása a közösségért végzett munkával, a politikai harcokkal történt szoros egybefonó- dás. Századunk elején kapcsolatba került a munkásmozgalommal, első versei a Népszavában láttak napvilágot. Ez a pályakezdet egész életét meghatározza. A Tanácsköztársaság idején fontos megbízatással a fronton harcolt, majd emigrációba kényszerült. Előbb Bécsben élt, később, 1923-tól közel negyedszázadon át, 1946-ban történt hazatéréséig — a Szovjetunióban alkotott és dolgozott. írói tevékenységének első szakaszában adta ki a Város című novellás- és verseskötetét. Jelentős és termékeny íróvá csak a Szovjetunióban, az emigráció esztendeiben válik. Az egykori tanítóból hivatásos forradalmárrá érett költő életművének kialakulása semmiképpen nem lehetett könnyű és zavartalan. Az 1906. és az 1932. között elteli embér- öltönyi idő voltaképpen a forradalmárrá érlelődésnek, a tapasztalatok összegezésének, a témák és az élmények feldolgozásának kora Madarász művészi pályáján. Nevezetesebb munkái közül Csepel c. verseskötetében a hazától távol is a magyar munkásokra emlékezik. 1938-ban jelenik meg először az a műve, amely a legismertebb és legnépszerűbb: a Csihajda matróz című pyémája. 1942-ben jelenteti meg a Szégyeld magad magyar című, a második világháborúban játszott szomorú szerep fölött kesergő verseskötetét. A szülőföldtől elszakítottan is, nemcsak nyelvében, hanem műveinek tárgyában is magyar költő tudott maradni, aki egyben a Tanács- köztársaság bukása után elhallA Kosztolányi szavaival jellemzett helyzet: — néma gyermek minden kis magyar — történelmileg lezárt periódus. Mégis érdemes megemlíteni, hogy legyen mihez mérni a kialakuló új helyzetet, a sokfeiől érkező elismerés értékét. A sok jó próbálkozást és eredményt, amivel két évtizede találkozunk. Nemzetközi kapcsolataink fejlődésében, a magyar művészet méltó elismertetésében a hatvanas évek gyorsabb ütemet és nagyobb akció- rádiuszt biztosítanak. Mégsem volna helyes megfeledkezni az 1945-ös történelmi fordulat jelentőségéről. Arról, hogy a negyvenes és ötvenes években jelentek meg az első nagy példányszámú magyar- antológiák, regények, vers- és elbeszéléskötetek a Szovjetunióban. Orosz közvetítéssel jutott ed irodalmunk híre sok más országba is. Következő lépésként jelentek meg költőink és íróink a szomszéd népek nyelvén és a nyugati könyvkiadás fórumain. Jelzésképpen említem csak a nagy sikerű orosz Petőfit, a magyar költészet évszázadait, átfogó szovjet válogatást, a Csongor ... vala mint Az ember tragédiája, Ady] gattatott eszméknek lankadatlan hirdetője. 1953-ban itthon újból megjelent Csihajda címen, népies hangütésű, a Tanácsköztársaság emlékét idéző poémája végre eljutott azokhoz az olvasókhoz, akikre a távolból is gondolt és irodalmi életünkben és közvéleményünkben küzdelmes és példamutató pályájához méltó megbecsülésre tett szert. Kedvelt műfajából, a poémából még jó néhányat nyújtott át olvasóiknak: Tegnap és tegnapelőtt, Hűség, Árulás, A dohányszín-ruhás ember címűeket, amelyek a harcoló nép névtelen hőseinek arculatát rajzolják. Pályafutása vége felé írta. A kék ház című önéletrajzi elemekkel átszőtt regényét a századelő éveiről, bizonyítva, hogy az író a bensőséges hangulatú prózának is kiváló művelője. Madarász Emil életműve szocialista irodalmunk megbecsülendő értéke és tanulságos példája. WÉBER ANTÁé x
