Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
tOLksI ' EGYLh mAQ raotETARTAt KO «SPUKT« • NK7UJSAI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIL évfolyam, 42. szám ARA: 60 FILLER Szombat, 1967. február 18. Dunaföldvári riport 2—3. o. Motortekercselő üzem Regölyben 3. o, l Rádiómelléklet 5. o. A szaktanácsadás új módszerével többlettermést garantál az iregi kutatóintézet Testvéri szerződés Tizenkilenc esztendővel ezelőtt írták alá Moszkvában a magyar —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az akkori ünnepélyes aktus államközi megállapodás rangjára emelte népeink barátságát, amely tulajdonképpen már fél évszázaddal ezelőtt született, amikor magyar és orosz proletárok küzdöttek vállvetve a nagy október teremtette első szovjet állam védelmében. S a szovjet— magyar barátság felszabadulásunktól kezdve történelmünk alakító erejévé vált. Nem egészen két évtized telt el az okmányok aláírása óta, de a tizenkilenc esztendő nagyszerű változásai, a szocializmus alapjainak lefektetése, függetlenségünk szilárd védelme, helytállásunk az emberi haladásért folyó világméretű küzdelem első soraiban — mind ehhez, a barát-, sági szerződéshez, ennek szelleméhez kapcsolódik A szovjet népben nemcsak nagy, hanem önzetlen barátra találtunk. Együttműködésünk és barátságunk okmányának szelleme és betűi egyaránt a proletár internacionalizmus magasztos élvein s a nemzeti érdekek . kölcsönös tiszteletben tartásán alapszanak és maradandóan fejezik ki a szovjet és a magyar nép testvéri barátságát. Az elmúlt tizenkilenc esztendőben szüntelenül ápoltuk ezt a barátságot, hiszen a történelem tanított bennünket is arra, ez a testvéri szövetség előrehaladásunk biztosítéka, s ellenségeink legfőbb igyekezete éppen együttműködésünk ellen ’ irányult. Az okmányban rögzített elveknek megfelelően váltak széles körűvé kapcsolataink az élet minden területén. Megsokasodtak nálunk a „CCCP” jelzést viselő gépek és berendezések, iparunk a Szovjetunióból kapja a legnagyobb nyersanyagszállítmányokat — és megrendeléseket. Autóbuszaink, híradástechnikai, élelmiszeripari berendezéseink, hajóink nagy megbecsülésnek örvendenek a Szov- jetországban. Gazdasági kapcsolataink nemcsak üzemeink munkával való ellátottságát biztosítják, hanem népeink barátságának hordozói is. Együttműködésünk tükröződik pártjaink közös fellépéseiben, országaink külpolitikájában, a szocializmusért és a békéért folyó világméretű küzdelemben. A magyar nép, a szocialista közösség többi országával együtt, aktívan támogatja azt a harcot, amelyet a kommunizmust építő szovjet nép folytat 32 imperializmussal szemben, a vietnami nép megsegítéséért, a nyugatnémet revansisták terveinek meghiúsításáért, az atomfegyverek teljes eltiltásáért, a békés egymás mellett élés maradéktalan megvalósításáért. Hiszen ezek a célok és erőfeszítések a mi hazánk létérdekeit is szolgálják. Felemelkedésünk elképzelhetetlen a szovjet—magyar barátság ápolása nélkül. Ezt bizonyította immár a történelem, s a jövő ben is mindent megteszünk épAz iregszemcsei mezőgazdasági kutatóintézet az ország határain túl is ismert napraforgójáról. szójájáról, borsófajtáiról. De ismertek azok a módszerek, az a segítség is, amelyet a termelő- szövetkezeteknek nyújü Már az ország északi részében is egyre inkább teret hódít az iregiek által kidolgozott takarmánytermesztési rendszer. A kutatóintézet most újabb kezdeményezéssel lép a termelőszövetkezetek elé. Pénteken délelőtt 15 termelőszövetkezet vezetőit hívta meg az intézet és a megyei mezőgazdasági osztály, hogy közvetlen hangú tanácskozáson beszélgessenek az új módszerről, mégpedig arról; hogyan hasznosíthatnák még jobban a szövetkezetek az intézet szaktanácsait, hogyan szolgálhatnák azok a még nagyobb termés- eredmények elérését. Dr. Kurnik Ernő professzor, az intézet igazgatója elmondotta bevezetőként. hogy az elkövetkező években a világpiacon megélénkül a napraforgó iránti kereslet. Ez a kilátás, és a hazai ipar növekvő igénye azt kívánja, hogy az eddig eléggé mellékesen, sőt, mostohán kezelt napraforgó termesztésére, átlagtermésének növelésére több gondot fordítsanak a termelő gazdaságok. — Az intézet éppen ezért a következő ajánlatot teszi a termelőszövetkezeteknek: pontosan, mindenre kiterjedően kidolgozott termesztési utasítást ad, amely kiterjed az esetleges csávázásra, a minimális műtrágya-felhasználásra, a napraforgó-betegségek elleni védekezés módszereire és a kéthetenkénti ellenőrzésre. Követelmény viszont, hogy a napraforgó őszi mélyszántásba kerüljön. és ugyanarra a területre legalább négy éven belül ne kerüljön ismét. Mindezek figyelembevételével az intézet a legutóbbi három év átlagánál legalább két mázsával nagyobb ter- . mást garantál. Ha enné! nagyobb a termés, akkor az intézet a szaktanácsadásért megkapja a töSBletter- més egy részét, mondjuk 30 százalékát. — Hasonló feltételek mellett köthetnek megállapodást az intézettel á szövetkezetek borsóra, és a már ismert takarmányter- meszités alkalmazásával elért tejtermelés! többletre is. Palócz Tamás, a pincehelyi termelőszövetkezet elnöke máris kész volt az ajánlattal: — Négyszáz holdon termelünk évente napraforgót. Vállaljuk az üzem kereteibe beillesztett tanácsadási módszerekkel való termelést. A tavalyi átlagtermésünk 11 mázsa volt. További egy má- •»=a többlettermés utáni termés r-,/vt hajlandók leszünk az intések átadni, Széki János, az őcsényi Kos- I suth Tsz. elnöke így nyttattegaoi*;; — Nálunk három év átlagtermése 8,5 mázsa volt. A múlt évi termés tíz és fél mázsával fizetett. Mi olyan megállapodást szeretnénk. amelyben az intézet két mázsás többletet garantál, a két mázsán felüli többlet harminc százalékáért. Horváth István, a tengelici Petőfi Tsz elnöke: — Mi a legtöbb szövetkezetnél kedvezőtlenebb körülmények között termelünk napraforgót, homokos talajon, 7—8 mázsás átlagterméssel. Mi tíz mázsás termés elérését várhatjuk... Varga Imre, a szakcsi szövetkezet elnöke: — Bennünket elsősorban a borsó. és a tejtermelés érdekel. lenlevő kedvezően fogadta. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a szaktanácsadásnak ebbe a formájába a gyengébb termelőszövetkezetek közül Is be kellene vonni néhányat. — Most, kezdetben mintegy 25 szövetkezettel tudunk megállapodást kötni az általunk ajánlott módszerre — mondotta Kurnik professzor. — Lehetetlent természetesen ne kívánjon tőlünk senki. Úgy, és olyan feltételek között akarunk megállapodást kötni a szaktanácsadásra, a többlettermésre, ahogyan egyik vagy a másik közös- gazdaság reális adottságainak megfelel-. Március 2-íg elkészül a választók vég eges névjegy zéke A tanácsi végrehajtó bizottságok — egyhetes közszemlére tétel után — bevonták a választók ideiglenes névjegyzékét, s hozzáfogtak a szavazásra jogosultak végleges listájának összeállításához. A választók végleges névjegyzékét — a felszólamlások figyelembevételével a tanácsi végrehajtó bizottságok március 2-ig készítik el, s március 3 és 7 között ugyanolyan módon közszemlére teszik, mint az ideiglenes listát. A rendelet bizonyos esetekben módot ad a végleges lista kiegészítésére is. Ha például valaki az ideiglenes névjegyzék elkészítését követően állandó lakhelyét megváltoztatja, az új lakóhelye szerint az illetékes tanács végrehajtó bizottsá. gától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. Ha valaki már most bizonyos abban, hogy a választás napján állandó lakóhelyétől távol lesz, a tanácsi igazolás és a személyi igazolvány, alapján kérheti felvételét az ideiglenes lakása szerinti választókerület névjegyzé- I kébe. Az ajánlatokat valamennyi je13, 21, 31, 73, 82 Pakson pörgött a szerencsekerék Már jóval kilenc óra előtt zsúfolásig megtöltötték Pakson az érdeklődök a járási ifjúsági ház nagytermét, hogy tanúi legyenek a 7. heti lottósorsolásnak. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy nagyon sokan kiborultak a teremből, de nem mentek haza, mert legalább a hangosbeszélő útján kísérhették a bent történteket. A sorsolást Zenés pillanatfelvétel címmel élvezetes műsor előzte meg, Kovalik ' Károly játékvezetése mellett, valamint Tychó Mariann, Aradszky László, Korda György táncdalénekesek közreműködésével. Az igazi nagy szám mégis 10 órakor kezdődött. Erre az időre megtörtént az öt számhúzó kisorsolása, a számok ellenőrzése és berakása a szerencsekerékbe. Az izgalom a tetőfokra hág, s ennek megfelelően síri csend Farkas Károly paksi lakos lép a kerékhez és kihúzza az első számot: majd a másik kezével nyúl be a Nos, neki nincs igaza, mert az kerékbe, míg húzza a következő utolsó számot Szalai Pálné paksi számot: 31 S van humora, mert mielőtt kihirdetné ezt mondja: Ha fordítva lenne, azt hinném, újra a 13-ast húztam. A következő számot Bán Lidia húzta: 21 — Nem gilt — mondja mellettem egy borízű hang —, mindig csak szerencseszámokat húznak? lakos nem szerencseszámként húzta, de ha valakinek a második, vagy harmadik kihúzotthoz csatlakozik, mégis szerencsés: 82 És ezzel vége is a nagy izgalomnak, aki sokat nyert, nem jelentkezett, aki keveset, az még úgyse. Érthető tehát, hogy a jövő heti várakozás előtt szívesen vette a közönség a vigaszdíjat: a táncdalénekesek nívós, sok tapsot kapott műsorát.-i -e 13 — Ez a nap is jól kezdődik — szól elkeseredetten mellettem egy férfi: — Már nem lesz ötösöm — teszi hozzá. De néhány pilanat múlva újra perdül a szerencsekerék. Farkas Rozália bölcskei lakos emeli ki a következő számot: 73 — Nahát, ezt legutóbb is kihúzták — szólal meg mögöttem egy női hang, mérgesen. — Itt sem lesz ötös — gondolom. Némi élénkséget hoz a szorongó várakozásba a következő számhúzó, Hídvégi Pál paksi lakos. Először is úgy megkeveri a számokat, hogy néhányon azt suttogják: begyullad a szerencse- kerék. S van ideje játszani a mi idegeinkkel is, először as egyik,
