Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
y I 1961. február 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Műszaki erdészet A betonúton megállunk néhány pillanatra, azon tanakodunk, hol is állt valamikor a Vas Gereben emlékfa, amely alatt megyénk író-szülötte a „Nagy idők, nagy emberek” című könyvének néhány részletét írta. Juhász Gyula szerint valahol a portásfülkéhez épített motorkerékpár-tároló helyén. — Errébb volt az, inkább az irodaépület előtt, nem messze a még lábon álló, két, több évszázados fától. Annak idején, tán harminc évvel ezelőtt a földméGyula, amelyre még a traiktor- kerék-gumiihoz hasonló bordázatot is hegesztettek. — Ezeket használjuk, a pótkocsi kereked alá téve olyan területen, ahol attól kell tartani, hogy a traktor fékje sem elég... Kajtár József, Wéber Ádiám, Iván László valamilyen szerkezet javításával foglalatoskodik. — Rönk-közelítő csőriét javítanak, amely Szuper-Zetorra van szerelve... A rönk-közelítő rőknél dolgoztam, mértem ezt az csőrié, erdesz-nyelvből lefordíterdőrészt is, de már akkor csak a maradványai voltak meg a híres fának. Villámcsapás pusztította el... — állítja Kenderes Gyula. A tény az, hegy ma már a helyét is elmosta az idő, mint ahogyan a mostani va. olyan szerkezet, amellyel járművekkel megközelíthetetlen vágásterületről vontatják a rönköket addig, ahonnan már tovább lehet szállítaná. A műhely nemcsak a környezete miatt ideális munkahely, ha- ezelőtt írt nagy időkről teremt. Például; szilárd burkolatú utakait. Ezek építése is a műszaki erdészetre hárul — Az elmúlt évben Gyulajon 1 800 000 forint költséggel építettünk erdei feltáró utat — mondja Kalmár István erdészetvezető. — Az idén a mucsi—závodi bekötőutat akarjuk megépíteni, hasonló értékben. Az útépítéshez 60 000 tonna követ kell elfuvaroznunk, illetve elfuvaroztatnunk a tamási állomásról Számunkra az lenne a legjobb, ha olyan ütemben érkezne a kő, hogy folyamatosan szállíthatnánk a már elkészített tükörbe, így csak egyszer kellene megmozgatni. Vas Gereben egy évszázaddal De hol nem azért is, mert számos, mo- .. . generáció is dem berendezés könnyíti meg a ahg - ismén Vas Gereben nevet, SZerelők munkáját A szervizes a történeteket, amelyeket irt a szekrény, gépek ólaj és zsírfeltöl- tamasi erdőről. Az immár egy tésére... Az elektromos próbáéi szazad előtti tamasi erdőről.. pad, dinamók, önindítök, elosztók, Amelyet akkor magas téglákén- feszültséfíszabáilyozók javításához, tes zart el az illetéktelenek eddi, transzformátorok, kondenzátorok akik csak egy-egy vadászaton, vizsgálatához, akkumulátorok töl- hajtokkent lephettek be a kapun... téséhez... Diesel-adagoló bemé- Az erdei tisztás megmaradt, rőpad> amely éppen ^ elmúlt van már az akkori idő a mostanitól, amikor az erdőt nemcsak favágók uralják, hanem traktorosok, szerelők, kőművesek, útépítőik, és az erdészek mellett gépész-. építészmérnökök, technikusok. Bl. I Tél SZŐLŐMETSZÉS A korszerű, magas művelésű szőlőültetvényekben télen is tudnak metszeni, mert ezekben a szőlőkben nem tesz kárt a fagy, (MTI-fotó — Bajkor József feiv^ egészen az elmúlt évig, amikor nehéz föld.munkagépek egyengették, vájták fel a talajt. Majd építőmunkásók ütöttek tanyáit, hogy helyet készítsenek a műszaki erdészetnek. Műszáki erdészet... Ezzel a kifejezéssel találkozva, bizonyára meglepődne a tamási erdőt meg- palásához. napokban érkezett, és még végleges helyére. vár. _— Az idén még felépül a mo- só-szervizépület, oda kerül majd a szerelőcsarnokból a szervizszekrény is — mondja Kenderes Gyula. — Azonkívül épül még egy vasvázas gépszín, a gépek táörökítő író. Az erdészet fogalma akkor kimerült a faállománnyal gazdálkodó erdészekkel, a fejszés favágókkal, a törzseket elszeke- rező parasztokkal. — Műszaki erdészet? Röviden; ez tartja kézben, irányítja az erdőgazdaság összes gépeit, gépi felszerelését, azonkívül magas- és Kint az udvaron kétkerekű, különleges jármű áll. A sárvédőjón hátul, a rendszámtábla helyén levő táblán ez áll: BNV 1966. Ott mutatta be a gyártó cég. — Úgy nevezzük; Zelop... zempléni lópótló. Csiuda tudja miért kapta a lópótló elnevezést, hiszen tulajdonmélyépítő részlege gondoskodik az kőppen a rönkrakodáshoz szűkerdőgazdálkodás egyéb fettételeiről — mondja Kalmár István, az erdészet vezetője. Igen... Az erdőgazdálkodásban is egyre nagyabb szerepeit kapnák a gépek. A kézifűrészes, fejszés fakitermelésit már háttérbe szárították a motoros fűrészek, a lovas fogatokat a traktorok. A gépek viszont több szakképzett embert, rendszeres javításukhoz megfelelő műhelyeket igényelnek. Ezért épült fel a vadaskerti erdei tisztáson, üdülőnek is ideális séges nehéz, fizikai, emberi erőt helyettesíti. Vontatóhoz kapcsolva csőrlővel rakodik, és önmagát üríti. Csak egy ember kell a kiszolgálásához, aki a rönkre erősíti a csörlő kötelét... — Két ilyen targoncánk éppen ma van bent Szeksaárdon vizsgára a közlekedésrendészetinél... A gépek növekvő térhódítása az erdészetekben környezetben a tamasi erdogaz- egyúttal újabb követelményeket is daság géptelepe. Hozzá kell ten- ni; saját erőből... Nagyon sok mezőgazdasági, sőt, ipari üzem is elfogadná azt a központi fűtéses öltözőt, mosdót, amely az itt dolgozó szerelők kényelmét szolgálja, és azt a műanyaglapos asztalokkal berendezett barátságos hangulatú ebédlőt, ahol a földművesszövetkezeti étteremből kiszállított ebédet elfogyaszthatják. Ideális maga, a szerélőműhely is. fénycsővilágításával, hatalmas üvegablakai vaL — Négy traktort javíthatunk itt egyszerre — mondja Juhász Gyula. — Itt végezzük az erdő- gazdaság összes gépeinek tervszerű karbantartását, javítását. Mert ha valahol fontos, akikor nálunk különösen az, hogy av járművek kifogástalan műszaki állapotban legyenek. Az erdőgazdasági traktorosoknak sókkal nehezebb körülmények között kell dolgozniok, mint a mezőgazdaságban dolgozó társaiknak. Utta- lan utakon, merek oldalakon kell jármok, ahol a legnagyobb teljesítményt ki kell hozná a gépből, ahol. minden pillanatban biztosain kell fogni a féknek... A hegesztőműhelyben egy, centiméternél vastagabb vaslemezből készült csúszkát mutat Juhász Előremutató vita Műszaki tanácskozás a bonyhádi zománcgyárban KÖZEL NÉGYÓRÁS TANÁCSKOZÁS után véget ért a Zománc^ ipari Művek bonyhádi gyáregységében a műszaki konferencia, egyöntetű voll a vélemény: régen volt már ilyen egészséges légkörű, előremutató vita a gyár műszaki és gazdasági vezetőinek tanácskozásán, mint ezúttal. A rövidre szabott, de ennek ellenére minden lényeges dologra kiterjedő beszámoló, amelyet Máthé Gyula vállalati főmérnök tartott, értékelte a tavalyi eredményeket és ismertette az idei feladatokat, különös tekintettel az eiső negyedévre. A vállalatra ebben az évben több nehéz feladat megvalósítása vár. amelyeket számos körülmény, mint például gyártmány- összetétel-változás, létszám-átcsoportosítás stb. nehezíti meg. S ami talán mindennél fontosabb, ez az év egyben készülődés az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére. A feladatok között elsősorban az alagútkemence üzemeltetésének beindítása — a tervek szerint e hó közepére várható — a pakuratüzelésre való áttérés, két szárító üzembe állítása jelenti a legnagyobbakat. A beruházások közül említést érdemel a szociális létesítmény és a készáruraktár bővítése. A későbbiek folyamán tervezik egy műanyag szerelvénygyártó részleg üzembe állítását is. Ugyancsak már ebben az évben megkezdődnek az előkészületek a második alagútkemence építésére. MINDEZEK AZT IGAZOLJÁK. hogy a Bonyhádi Zománcgyár kollektívájára ebben az évben, az előző éveknél lényegesen nagyobb és nehezebb feladatok várnak. S mint ahogy a műszaki és gazdasági vezetők felszólalásaiA FŐNÖK ASSZONV — Ugye három nap múlva kész lesz? — Jó, szivecském, jöjjön csak. Megcsináljuk. Elköszönnek. Aztán visszamegy az asztalhoz, dolgozni kezd a fö- nökasszony. A keze gyorsan mozog, tépi a tollat, varr ja a paplant. Dánai Jánosné, a szekszárdiak Steig Juliskája negyvenegy éve ül a varrógép mellett. 1941-ben tett mestervizsgát, akkor készítette első remekét a vizsgára. Két pehelypaplant. Azóta is azzal takaróznak. — Hiába, nincs idő újat csinálni — mentegetőzik, és oldalt fordul az asztaltól. — Mióta a szabó ktsz-ben dolgozom, elözönlőitek a vevők. A férjemnek nagynehezen csináltam tavaly két paplant ajándékba. De két német úgy könyörgött, hogy eladtam nekik. — A férje mit szólt ehhez? — Mit szólhattam volna — mentegetőzik az, és széttárja a karját. — A műhelyben én va- nyok a seaéd, Juliska a mester, ő parancsot Elnevetik magukat. — Jöjjön be a szobába — invitál Juliska néni. A szoba csupa kontraszt. Idős házaspár, modern bútorok, régi ház, tv az asztalon. — Mire emlékeznek a legszívesebben? Tavaly kaptam kétezer fo■ — legyint Juliska néni. — Azt hittem, átadhatom a fiataloknak a szaktudásomat. Sajnos, csalódtam. .. — Szóval mi csak paplanokat készítünk — vág közbe a férj. — A mai modem világban nemigen kell a dunna. Mi abból csinálunk paplant. Az ipariskolában rint prémiumot. Tudja, jólesik nincs paplanvarró oktatás. az elismerés. A ktsz vezetői minden összejövetelre meghívnak minket. Megbecsülnek, meg azt mondják, hogy nélkülünk nem lehet elképzelni a ktsz-t, mert olyan vidámak vagyunk. — Ez tényleg így van — helyesel Dánai bácsi. Mióta a ktsz-ben vagyunk. Nem keresem a nagy szavakat, de boldogok vagyunk. Nincs anyagi gondunk. — Reggel, amikor felkelünk — szólt közbe Dánainé —, nem kell messzire menni. Házon belül van a műhely. Nagy szerencse... — a lábára mutat —. Mire kimegyek, a segéd befűt a műhelyben, hogy ne fázzunk. Elnevetik magukat. — Öröklődik-e a szakma? — Nem. Nagyon bánt ez engem — Elég baj — sóhajtozik az asszony. — Sokan, szerencsére a szakmán lcívüliek azt vágják a szemembe, hogy ez nem szakma. Hát jöjjön ide, és csinálja. Majd befogná a száját. — Jöttek-e vissza vevők, véleményt nyilvánítani? — Sokan. De nem akarok mást mondani, csak azt: a múlt évben a Szovjetunióba kettőt, Nyugat- Németországba négyet, Belgiumba egyet, Svédországba kettőt vittek. — A munkában megértik egymást? — Örömmel csináljuk, hisz én a kenyerünk. Elköszönünk, ők visszaülnek aj asztalhoz. — álból kitűnt, érzik is ennek a nagy munkának súlyát. Különösen a tmk-részleg vezetőjének felszólalása tükrözte ezt A gyárban „tűzoltó” munka jellemezte eddig a karbantartok tevékenységét Az idén áttérnek a tervszerű megelőző karbantartásra Ez azt jelenti, hogy háromtagú csoportokat szerveznek, amelyek egy-egy gép időszakos felújítását, karbantartását végzi. Ezen túlmenően két háromtagú csoport az üzemeltetés közbeni hibákat hárítja el. Mindez nem kis nehézséget fog okozni az első időben, azonban a későbbiek folyamán feltétlen előrelépést jelent. A műszaki és gazdasági vezetők többsége felszólalásában választ adott a „hogyan tovább” kérdésre, amikor elmondta, hogy munkaterületén miként kívánja az 1967-es tervfeladatofe megvalósítását elősegíteni. SOK SZÓ ESETT a műszaka fejlesztésről is. Ebben az évben megkétszereződött a vállalat rendelkezésére bocsátott műszaki fejlesztési összeg, amely lehetővé teszi további új gyártmányok kikísérletezését, is. A műszaki konferencián többen arról beszéltek, hogy a jövőben alaposabbá, gondosabbá kell tenni a dolgozók tájékoztatását. Minden feladat megvalósítása előitt meg kell beszélni és ki kell kérni a dolgozók véleményét, akiknek tapasztalatait, javaslatait figyelembe kell venni. Szükség van erre, annál is inkább, mivel az elmúlt év tapasztalata bizonyítja, hogy azokon a munkaterületeken, ahol ezt megtették, jól és eredményesen tudták végrehajtani a tervfeladaitokat. A dolgozók tá- iékoztatása elsősorban a termelési tanácskozásokon folynak. Ez a műszaki konferencia alapot ad a termelési tanácskozást tartó művezetők beszámolóihoz. összegezve a tapasztalatokat, elmondhatjuk, hogy a Zománcipari Művek bonyhádi gyáregységében alapos, gondos elemző munkával vette kezdetét az éves tervfeladatok teljesítése. A parancsnoki kar valamennyi tagja tudja és érzi feladatának jelentőségét, s éppen ezért, bizakodva tekint az 1967-es esztendő elé. Sz. L,
