Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

Tolna meg cd í\;ár VRAO raOtETARTAl EGYESÜLJETEK NUPUISAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA -ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 27. szám ARA: 60 FILLER Szerda, 1967. február í fi Tájékoztató a zárszámadásokról 3. o. ■1 Akikről az emléktábla szól... 4. o. Eltemették az űr­katasztrófa áldozatait 8. o. J Mezőgazdasági kenyvhónan Az állami gazdaságokat, a ter­mel őszö vetkezőtöket ma már gyakran 'nevezzük a hétköznapi szóhasználatban is üzemnek. Tel­jes joggal megtehetjük, mert az állami gazdaságok és a tsz-ek ma már többnyire mindenben megfelelnek annak a minimális követelménynek, amely az „üzem” elnevezés előfeltétele és velejáró­ja. Ahol sikeresen működnek a komplexbrigádok, ahol teljesen gépesítették a tehenészetet, vagy ahol évék óta érvényesül a ga- banabetakarításiban, a kukorica- termesztésben a komplex-jelleg, ott már az üzemágon bélül kez­dik megközelíteni a követelmé­nyek maximumát. Amíg azonban egy ipari üzemben megmásítha­tatlan törvény, hogy a munkás addig nem állhat a gép mellé, amíg nem szerezte meg a kellő tudásit, amíg a gyártmányok elő­készítéséhez szükséges ismeret­anyaggal nem rendelkezük, addig viszont a mezőgazdasági üzem­ben ma még más a helyzet. A dolgozó parasztok nem előre tanulták, hanem munka közben kénytelenek megtanulni azt a szakmát, ami a mezőgazdasági üzemben • nélkülözhetetlen, és amire régebben a kLspaxceílákon nem volt szükség. Az új ipari üzemben tehát kész szakmunkás- gárdát visznek, viszont a közös gazdaságokban, a volt egyéni gazdáknak, menet közben kell el­sajátítaniuk a tudnivalókat, ugyanúgy, mint néhány évvel ez­előtt a dunaújvárosi segédmun­kásoknak, akik ha maradni akar­tak, meg kellett tanulniuk az esz­tergályos, a szerelő, vagy a vas­öntő szakmát. A szakmai tudás jelentőségét a parasztemberek többsége nem vi­tatja és nem vitatta soha. A me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se óta elmondhatjuk, hogy egyet­len nagy, folyamatosan működő átképzés tanfolyam az egész ma­gyar mezőgazdaság. Amikor Bé­tán üzembe helyezték a baromfi- kombinát első lépcsőjét, előre gondoskodott a termelőszövetke­zet a szakmunkásokról. Helybéli asszonyok és lányok mentek el tapasztalatszerző tanfolyamra a szomszédos Baranya megyébe. De szokás mondani, hogy ismét­lés a tudás anyja, tehát számuk­ra is nélkülözhetetlen a szakiro­dalom, avagy a szaksajtó állandó és folyamatos tanulmányozása. A bátaszéfei Búzaikalász Termelőszö­vetkezetben sikeresen működik a komplex növénytermesztési bri­gád, de éLkéipzelheitő-e vajon ál­landó önművelő továbbképzés nélküli a minőségi munka? Alig­ha képzelhető el. Ugyanez vonat­kozik a tabódi gépesített tehené­szetre. Itt és még nagyon sok mezőgazdasági üzemiben, egy-agy munkahelyen már valóban ugyan­úgy törvény az - állandó jellegű továbbképzés, mint az ipari üze­meikben. A szakmaszerzés vele­járója. Viszont igényként jelent­kezik valamennyi termelőszövet­kezetben, mindegyik üzemágban az összes munkahelyen az az óhaj, hogy többet tudni, mert ki­zárólag az az ember képes a nagyüzem adta adottságok és le­hetőségek maximális kihasználá­sára, aki pontosan érti, hogy mi­kor miit kell elvégeznie és az a munka, amit végez, miként lehet intenzívebb, hatékonyabb, továb­bá, hogy mit miért kell csinálni. Távolról sem elegendő a fejő- gépekkel felszerelt istállóban csu­pán a fejögépék üzemeltetéséhez érteni Ez előfeltétel természete­sen, de roppant fontos az átlát biológiájáról, a takarmányok bél­tartalmáról, a korszerű takarmá­nyozásról, az istállók higiéniájá­ról és nem utolsó sorban magá­ról a tej kezeléséről is tudni a legszükségesebbeket, s az sem baj természetesen, ha ennél vala­mivel többet ismer az állatgon­dozó tehenész. Vagy nézzünk egy másik példát, egy időszerűt, a ka­lászosok tavaszi fej trágyázását. továbbmenve, a vegyszeres gyom­irtást. Másként dolgozik az a traktoros, aki ismeri a nitrogén- műtrágya növényzetre gyakorolt hatását, hatékonyságát, jobban dolgozik, mint az az ember, aki a fejtrágyázást elvégzi ugyan, de fogalma sincs róla, hogy mi an­nak a jelentősége. Néhányszor olvasná lehetett az újságban a tehenészetekben fe- hérjemérgezésrŐl, rosszul adagol­ták a karhamidot Minden eset­ben hanyagságról és feileiőtlenség- ről van szó, de nem utolsó sor­ban a hozzáértés hiányáról is. Mindenképpen érthető, hogy a parasztemberek körében megnőtt a mezőgazdasági szaklapok és szakkönyvek iránt a kereslet Egyre nagyobb számban ismerik fel ezek nélkülözhetetlenségét és hasznosságát. A megnövefkecbett igényeket, túlzás nélkül állíthat­juk, hogy maradéktalanul és tel­jes egészében kMégítd a Mező­gazdasági Könyvkiadó és a Me­zőgazdasági, Műszaki, az Aka­démiai és nem utolsó sorban a Kossuth Könyvkiadó. A hagyo­mányos februári Mezőgazdasági könyvhónap alkalmával is a szak­könyvek széles választékáit kí­nálják az olvasóknak. A Föld­művelésügyi Minisztérium hiva­talos lapja, a Mezőgazdasági Ér­tesítő külön közli az üzemi kézi­könyvtárak részére javasolt szak­könyvek és szaklapok jegyzékét A Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre leparello-szerű jegyzékben tájékoztatja tagjait az idén meg­jelenő mezőgazdasági szakköny­vekről. Ki-ki megtalálhatja a munka­körének, a beosztásának megfele­lő könyvet, illetőleg könyveket. S a Mezőgazdasági kömyvhánap- nak elsősorban abban van a je­lentősége, hogy a figyelmet, a ha­gyományoknak megfelelően, kon­centráltan irányítja rá a szak­mai képzés fontosságára, jelentő­ségére. Hogy mennyire megnőtt az ér­deklődés, arra jellemző a Magyar Mezőgazdaság című szaklap nép­szerűsége. 1963-ban még mind­össze 700 előfizetőt tartottak szá­mon Tolna megyében. Azóta az előfizetők száma megduplázódott. Döbröközre 50, Bátaszékre 40, Szedresre 27, Bölcskére 24, Duna- földvárra, a Virágzó Tsz-be 20 Magyar Mezőgazdaság jár. El­enyésző azoknak a tsz-eknek a száma, ahol lebecsülik a szak­lapok jelentőségét. Izmény, Kurd kivételével népszerű és (közked­velt a Magyar Mezőgazdaság. A Mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját stílszerűen tegnap Pécsváradan tartották. Vidéken. Bár sok jelét és nyomát még nem látjuk, de feltételezhető, hogy a Mezőgazdasági könyvhó­nap sem formában, sem tarta­lomban nálunk sem fog elmarad­ni a többi megye mögött. Annak mindenesetre örülni lehetne, ha a Mezőgazdasági könyvhónap méltó volna Tolna megye mező- gazdaságának híréhez és meg­szolgált rangjához. Uzemavatás Szekszárdon Átadták rendeltetésének a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységét A jelenleg átadott I. számú gyáregység után, létrehozzuk a II. számú gyáregységet, amely lehetővé teszi, hogy újabb termékek gyártását hozzuk le Budapestről Szek- szárdra. Nagy Józsefné, könnyűipari mi­niszter meleg szavakkal mondott köszönetét annak a kollektívának, amelynek jó munkája ered­ményeként ilyen rövid idő alatt megvalósították a tervet — Ennek a gyáregységnek pél­dája bizonyítja, ha valamit na­gyon akarunk, s azért közösen összefogva mindent meg is te­szünk, akkor munkánkat feltét­lenül siker koronázza. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter ismerkedik a gyáregység el­ső termékeivel. Mellette Csikesz Józsefné a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese, a háttérben K. Papp József a Tolna megyei Pártbizottság első titkára látható. Dicséret illeti mindazokat akiknek jó és gyors munkája, eredményeként ma itt kö­szönthetjük az új gyáregység üzembe helyezését, amelynek továbbfejlesztése lehetővé te­szi, hogy nemcsak Szekszárd, de egész Tolna megye egyik legjelentősebb ipari bázisává váljék. Az ünnepséget követő üzem­gyorsabb ütemű iparosítását mondott köszönetét a párt és-ta- szabtuk meg legfontosabb fel- nács vezetőinek azért a nagy- adaitunknak..arányú segítségért, amellyel le- , S két hónappal később jelentős hetővé tették, hogy szinte rekord- látogatáson Nagy Józsefné köny- állomáshoz érkezett a megye ipa- idő alatt üzembe helyezhették ezt uyűipari miniszter^ elismerőleg rosításának programja: január a gyáregységet. Beszédében töb- nyilatkozott a gyáregység mű- 31-én átadták rendeltetésének a bek között a következőket mon- szaki berendezéseiről. Hangsúlyoz- Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vál- dotta: to, hogy ebben a gyáregységben tolat szekszárdi gyáregységét _ Ez az új gyáregység kettős ,Ie"/efcfen ífbb fettételek mel­Az üzemben rendezett ünnep- -ólt szolgál, egyrészt elősegíti ^Sóznak az üzem munká­ság elnökségében foglalt helyet Budanest túlzsúfoltságának eny- s^)’, a0p^stlj zsúfolt anya­Nagy Józsefné, könnyűipari mi- (ütését, másrészt jelentősen hoz- vfáualáírnál. S éppen ezért bizto- niszter, K. Papp József, a Tolna zájárul a megye iparosítási prog- sltot,t 1S a gyáregység fejlesztése, megyei Pártbizottság első titkára, ramjának megvalósításához. amely nemcsak a megye, hanem Szabópál Antal, a Tcüna megyei A Fővárosi Óra- és Ékszeripari egyezősége & minden ^bizornval ít Vállalat nevében Winkler László kfdvSf h"t m"d í gv£ igazgato ugyancsak köszönetét egység fejlesztésében, mondott a megye vezetőinek a segítségért, amelynek eredménye- SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Teljesen felépült a szekszárdi mérőműszergyár Január 31-én, kedden volt a legesítő, valamint szociális ren- Mechanikai Mérőműszerek Gyára deltetésű helyiségeket foglal ma­új szekszárdi gyáregysége kiké- gában. zsefné, a Fővárosi Tanács vb- elnökhelyettese, dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács vb-elnök- helyettese, Várakozó Ferenc, a Könnyűipari Minisztérium illeté­kes képviselője, Illés György fő­mérnök, a Fővárosa Tanács ipari osztályának képviselője, Winkler László, a Fővárosi Óra- és Ék­szeripari Vállalat igazgatója és Molnár János, a vállalat szek­szárdi gyáregységének párt- ... . ............................. t itkára szító- es melegüzemenek atadasa. Molnár János megnyitó sza- 7’' uj -ePx megkezdődnek a próbaüzemeié­™ útin Sz.b6pé. Antal *, ^.bb üaemréant ­adta át az üzemet a Fő- , akárcsak a korábban már üzem­városi Tanács, illetve a Fővárosi , ,. I7rATT11-;„7T.c7ár " be helyezetteket — a legkorsze­óra- és Ékszeripari Vállalat kép- é é j ezelőtt^ megkezdett. 1-01,15 hazai és külföldi gyártmá- *elŐÍnf,- , , „ • f - nfmillTLr^tbLh^SS nyÚ berendezésekkel látták el. A — A fél év alatt, mintegy négy­millió forintos költséggel létest- Az utolsóként felépült üzem- . , , „ , ,, , tett üzem jelentősen elősegíti a épület galvanizáló, festő eloxáló !egesit° yezerleses nyugatnemet egye ipari fejlesztését, hiszen hőkezelő, széncsiszoló, hőre Iá- berendezésnek üzemi haszna­a következő években, mint- gyuló és keményítő, fémfröccs a*ba .e yezesenel jelen van aa egy 15—20 millió forintos be- műhelyrészeket, továbbá galván- angliai, illetve az NSZK-beK ruházassa!, közel ezer ember laboratóriumot és szennyvízsem- gyártó cég szakembere is. Az új csarnokokban szerdán galvánsor félautomata angol be­rendezésnek és a szemnyvízsem­A Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusán a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, K. Papp József elvtárs felszóla­lásában többek között a követke­zőket mondta: „.. .a megye általános fejlesz­tésének meggyorsítása és égető foglalkoztatottsági gondjaink le­küzdése érdekében a megye foglalkoztatását kívánjuk biz­tosítani — mondta többek között Szabó­pál Antal. Ezt követően arról be­szélt, hogy a környezet megfelelő átalakítása után ez az üzem lesz Szekszárd és Tolna megye egyik legjelentősebb ipari létesít­ménye. Ezután Illés György főmérnök ként ilyen hallatlanul gyors ütem­ben sikerült ezt a gyáregységet létrehozni. Beszédének további részében a gyáregység előtt álló feladatokról szólt — Olyan alkatrészek gyártását hoztuk Szekszárdra, retikülkeret, alumínium dísztárca és szem­üvegszár, amelyek most vannak fejlesztés alatt. Több százezres, sőt milliós nagyságrendű téte­lek gyártását kell biztosítanunk ezekből a cikkekből Szekszárdon. De már most vannak terveink a jövőt illetően.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom