Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1967. január 14. MIT MOND A § ? \ A gyermekek és a család védelme az alkoholista szülővel szemben Népünk állama az elmúlt évek során számos rendelkezést hozott a gyermek és a család védelme érdekében. Nagy gondot fordít a gyermek erkölcsi, politikai és anyagi ellátottsága biztosítására. A gyermek koránál fogva rászo­rul arra, hogy tartását más bizto­sítsa, így a gyermek fejlődésének anyagi alapját biztosítani kell. A családjogi tartási kötelezettsége­ket az 1952. évi IV. tv. (Csjt.) szo­cialista szellemben szabályozza. A fent említett célok alapelveinek figyelembevétele mellett az 1966. év október hó 15. napján hatály­ba lépett 1966. évi 27. tvr. rendezi dését veszélyezteti, munkabéréből (járandóságából) a fenti összeg le­vonását és a házastárs részére tör­ténő kiutalását rendelheti el a bí­róság — az ügyész által előter­jesztett indítvány alapján. Ilyen irányú indítvánnyal az ügyészséghez fordulhat az alko­holista házastársa, egyenesági ro­kona, vagy testvére, illetőleg a községi (városi) tanács egészség- ügyi állandó bizottsága, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, a gyámhatóság, a rendőr­ség, a munkahely (vállalat, szövet­kezet, intézet, stb.) igazgatója — vezetője — és szakszervezeti bi­az alkoholista szülő gyermekének zottsága, a Magyar Vöröskereszt­tartási kötelezettségét. A tvr. ki­mondja, „ha az alkoholista, iszá­kos életmódja következtében nem tesz eleget a vele egy háztartás­ban élő és tartásra jogosult gyer­mekével szemben fennálló tartási kötelezettségének, a bíróság el­rendelheti, hogy a más címen le­vont összegek után fennmaradó munkabérének (járandóságának) legfeljebb ötven százalékát a há­zastársnak vagy a gyermek gon­dozójának fizessék ki.” Azt az alkoholistát, aki rendsze­res és túlzott alkoholfogyasztás­ból eredő magatartásával család­ját, kiskorú gyermekeinek fejlő­nek a munkahely vagy lakóhely szerint illetékes szervezete, továb­bá az alkoholizmus elleni küzde­lem társadalmi bizottságai. Mint látjuk a tvr. széles körben kibővítette az eljárás kezdemé­nyezésére jogosultak körét. Ezzel a lehetőséggel az említett szemé­lyeknek, illetve szerveknek — amikor szükségességét látják — feltétlenül élniök kell. A helyes kezdeményezés eredményeként kettős célt érhetünk el: több pénz jut a család fenntartására és ke­vesebb az italra. Dr. Szigeth Ferenc szekszárdi járásbírósági elnök Kyolcvanezer párral több gumicsizma Kétszázharmincezer pár gumi­csizmát állítottak elő a múlt év­ben a Dunaföldvári Gumi-, Bőr­és Műanyag Védőlábbeli Ktsz-ben. A szövetkezet több, mint tíz éve gyártja a gumicsizmát, hulladék­sebb a női gumicsizma, ami már nem közületi megrendelésre ké­szül — az eddigi gyártmányokat, mint a bányászcsizmát, a kohász- védőbakancSot, az olajálló láb­beliket általában az iparban, bá­anyagok felhasználásával, és a nyászatban használták fel — ha­növekvő igényeknek megfelelően évről évre növeli a termelést. Ilyen nagyarányú termelés-növe­lésre azonban, mint az idén, ed­dig még nem került sor. Egy év alatt nyolcvanezer párral emelik a gumicsizma-gyártást, ez évben 310 ezer párat állítanak elő. Érdekessége az idei program­nak, hogy több újdonság szerepel nerh a kiskereskedelem hozza for­galomba. Az újfajta, női gumi­csizmából az idén hatvanezer pá­rat gyártanak. A termelés közel negyven szá­zalékos emeléséhez mindössze 56 fővel növelik a létszámot, alig húsz százalékkal. Jelentős lesz Tizenegy községben és Szekszárdon szerveznek barkácsműhelyeket | Megyénkben is egyre egészül, mert a hagyományos látszik akadálya például Báta­többet lehet, hallani a barkácsolásról, annak szépségeiről. Az ezer­mesterek, barkácsolók száma igen nagy megyénkben -is, de országo­san is egyre népesedik táboruk. Külföldön rendkívül sokan ked­velik ezt a szórakoztató időtöl­tést, szánté sportnak tekintik. Ál­líthatjuk, hogy a barkácsolás ma már világmozgalom. Mint a rádió­ból értesültünk, Franciaországban a megkérdezettek közül minden s®11 népművelési formák mellett újabb lehetőség nyílik a mű­szaki-technikai kultúra terjesz­tésére. A művelődési házak azért is élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, mert ismeretes, hogy a meglévő formák bővítését korunk fejlődő műszaki, technikai élete követeli meg. A művelődési házak készsége- hívnák szakembereket, hogy széken, Bomyhádon, Dombóváron, Dunaföldváron, Hőgyészen, Nagy- mányokon, Pakson, Pincehelyen, Szekszárdon, Tamásiban és Tol­nán. Amennyiben a szakkörök iránti érdeklődés bekövetkeztében a szakkörök száma elég nagy lesz, úgy jobban számíthatunk arra, hogy megyénkben is létrehozzák az ezermesterboltot. Ilyen bolt már több helyen van az ország­ban és igen jól segítik a barká­harmadik ember legkedvesebb előadásokat tartsanak a szakköri csoló ezermesterek anyagszükség­a barkácsolást je- tagok, érdeklődők részére. | Az iskolák időtöltésének löli meg. Amellett, hogy szórakoztató, a barkácsolás igen hasznos is. Na­gyon sok szép és praktikus tár­gyat, játékot készítenek el a barkácsolók. Olyan házi javítást is elvégeznek, amelyre sokáig hiába kellene várni a szerelőre. Barkácsolás közben megismer­kednek a különböző eszközök­kel, az anyagok tulajdonságai­val, és kézügyességük is fejlö- dik. A barkácsolók azon igyekeznek, hogy a tevékenységükhöz szük­séges kézi és kisebb gépi szerszá­mokkal rendelkezzenek. Ez nem szívesen se­gítik az létének, szerszámszükségletének kielégítését. Jávor — Kaiser ezermester-szakköröket, amennyi­ben az adottságaik engedik. A rendeletileg szabályozott módon, meghatározott időben átengedik a tanműhelyt. Azt is elősegítik, hogy Lapunk december 22-i számá­ban Barkácsműhely — órabérben címmel hasznos ötlet megvalósí­tására kértük az illetékeseket. Cikkünkre több válasz érkezett. Fentebb a megyei tanács két dol- az iskolai műhelyfoglalkozáso- gozójának hozzászólását közöltük, kát vezető pedagógusok, mint a Tolnai Fémipari és Szerelő a mozgalom Ktsz véleménye szerint a helyi­séghiány és iparpolitikai nézetek miatt nem tudnak barkácsmft- helyt a városba telepíteni, ugyan­is még más, a lakosság igényeit szakkörvezetők, élére álljanak. A szakköri munkához szakkör­vezetőt a művelődési ház biztosít. Olyan szakembert kér fel, aki az könnyű feladat, mert sok kisebb- iskolai tanműhelyben otthon van. kielégítő műhelyek felállításához __„______________ —---------„ A szakkör vezetője gondoskodik sem járulnak hozzá a megyei ta a különböző barkácsolás! művele- ^^HdTs^lkT teSnak nács illetékesei. A KISZÖV ter­A tagok havonként egytől tíz íio- melési osztályától kapott infor- rintig terjedően tagdíjat fizetnek mációból arra következtetünk. be a művelődési ház pénztárába, hogy a szolgáltató és egyéb mű- Ennek fejében szerszámokat, fű- k szervezését a knrábbi tott műhelyt kapnak. Sajat, vagy „ , , . közösen beszerzett anyagaikból pvekben is szorgalmaztak, de „te* dolgoznak, maguk részére. Kdállf- rület-elhatárolási szemlélet miatt’' tásokat is rendezhetnek, hogy elképzeléseik nem valósulhattak más is gyönyörködhessék készít­ményeikben, leleményes és szor­galmas munkájuk gyümölcsében: szép előszobafal, könyvespolc, hangszer, virágállvány, kalitka. tehát az idén a szövetkezetnél a benne. Ezek közül a legjelentő- termelékenység növekedése. vezésében. illllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllliilllllimillllllllllllllllllllllllillllllliiuA szakköri foglalkozásokat pedig Sfelszerelt iskolai tanműhelyekben Elehet megtartani. Ilyen foglalko- E zásokra a délutáni, vagy esti Eórákban kerülhet sor, hogy a ta- Enulók iskolai műhely-politechmi- Ekai foglalkozásait ne zavarja. E A művelődési házak szívesen t Shoznak létre ilyen szakköröket. FEJEZETEK PRÓNAV 7>AL NAPLÓJÁBÓL =Az eddigi tevékenységük ezzel kd­nagyobb szerszámra van szükség művele­tek elvégzéséhez. Az a törekvés, hogy még saját kis műhelyük is legyen, már nehezebben valósít­ható meg. A barkácsolók mozgalmára már több szerv felügyelt. szer számkölcsönző bolt nyílt az amatőr barkácsolók részére. A Tolna megyei Népújság 1966. december 22-i számában meg­jelent cikk felveti, hogy nálunk volna-e olyan szerv, amely vál­_______ ___________ _______ l alkozna az előbbiekhez hasonló akvárium, lemezjátszó, rádió, stb. kezdeményezés kivitelezésére. Az ezerm€ster-szakkörbe való Nos, van rlyen szerv. - tagfelvételt a művelődési ház Megyénkben a népművelési és igazgatójától kell kérni, aki a oktatásügyi szervek szakembe- szakkör beindításával, működésé­ret már régebben felfigyeltek a vél kapcsolatban felkeresi a já- barkácsoló-mozgalomra. Ezek a j-ási tanács népművelési felügye- szervek segíteni kívánják a tőjét. Elegendő számú jelentkezés mozgalmat: szakköröket hoznak esetén indulhatnak be a szak­létre a művelődési házak szer- körök, ha a beindulásnak nincse­fi W4*MN. fi fifiUlL KfifZfiL nek helyi akadályai. Egy-egy szakkör 15—20 taggal indulhat, de csak az vehető fel. aki már nem általános iskolai tanköteles. örvendetes lenne, ha minél több ezermester-szakkör kezdené nem meg... Egyébként, mint Samu Lajos osztályvezető közölte: A cikkben felvetett témát ötletes­nek és jónak tartják... A KISZÖV abban bí%ik, hogy az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban rugalmasabban fogadják fejlesz­tési javaslataikat illetékes szer», vek. A barkácsműhelyek ügyében a megyei tanács művelődésügyi osz­tályán tették a legtöbbet. Esze­rint tizenegy községi és Szekszárd városi művelődési otthonokkal vették fel a kapcsolatot barkács- szakkörök létesítésére. A szerve­zéssel kapcsolatos első intézke­dések e héten mar megtörténteit. meg hasznos működését. Minden Tehát a lapunkban megjelent ja- községben még nincsenek meg az vaslat a legjobb úton halad a előfeltételei, de indulásuknak nem megvalósulás felé. =iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiinini;iiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiin — 61 — És te, magyarok Nagyasszonya, évezredünk nagy eszménye, midőn az utóbbi hónapok gya­lázatos munkájától megfojtva új életért eseng nemzetünk, emeld fel azt sírjából! E századnak pedig, mely lázongó magyar ér­zelemtől áthatva küzd a sírbahullás ellen, légy anyja és éltetője! Diadalra vezesd zászlóját, és minden szent hazafias szándékát! Éljen a Prónay-század és nemzeti zászlaja — melyet a szent trikolórt gyalázó időben ragadott kezébe!” * Ezen gyönyörű beszéd, amelybe páter Zadra- vecz belevetette a lelkes hazaszeretetét, tüzét, az összes jelenlévőket faszcinálta41. Mayer Mária a 'ász ló elkészítésén fáradozó hölgyek ne­vében a zászló keresztlevelét, valamint Zadra- vecz által nevemre szóló zászlót felajánló levelet, a zászlórúd végén levő réztokba helyezte el. Páter Zadravecz ezután a zászlót a következő szavakkal adta át kezembe: „Menj, és hozzad vissza vele Magyarországot!” Miután én a zász­lót Taby Árpád fhgynák átadtam, aki erre a tisztségre mint a tiszti századnak legszebben ki­tüntetett tisztje lett kijelölve, egy 6 éves kis­leány, Solthy Erzsébet lépett elibém, és egy ked­ves kis verssel üdvözölt engemet, mint a tiszti századnak parancsnokát, s átnyújtott egy szép vi­rágcsokrot. Én hálából megcsókoltam ezt az ara­nyos szép kisbabát, aki azóta talán már mama, és hasonló nagyságú gyermekeit dédelgeti. 4i — megbűvölte. — 62 — Mindezek után én következtem. Ámbár akkor még katonás parancsok kiadásához inkább vol­tam szokva, mint ünnepi szónoklatok tartásához — azért mégis sikerült rövid, talpraesett sza­vakban kifejeznem úgy a magam, mint tisztjeim háláját és köszönetét mindazoknak, akik az ün­nepségen közreműködtek. Különösen kiemel- L tem a szegedi nők odaadó, buzgó fáradságát, amellyel létrehozták a különítményemnek szánt szép ajándékot, a szűzmáriás lobogót — amely most már meg is fogja hozni a gyümölcsét, mert megerősíti a hazaszeretetbe vetett hitünket, mellyel megindulni a vörös pokol ellen mát égtünk a vágytól stb. Tiszti századom — amely az udvar közepén a gyönyörű virág- és tölgyfalomb díszben ékeskedő kis tábori oltárt jobbra és balra falazta — mialatt páter Zadravecz a Miatyánkot elmond­ta, a megadott kürtjeire „imához ’ tisztelgett. Az „imához” elhangzott vezényszó után még befe­jezésül mindannyian lelkes torokkal elénekel­tük a Himnuszt — melynél szépen csendült ki a szegedi honleányok iskolázott és kellemes hangja.42 II. köt. 136—140. old. 4 Jellemző, hogy a Prónay-század zászlaját 1941). december 8-án a szegedi nagytemplomban dr. Glatt- íelder Gyula Csanádi megyéspüspök újra megszen­telte. Ezután Prónay Pál tisztjei élén elvonult a Ma­dách utcai Szent Gellért konviktusba, ahol 1919-ben a zászlóavatás történt, és ott emléktáblát leplezett le. — 63 — GÖMBCS GYULA TÁVOZÁSA SZEGEDRŐL A tiszti századom, zászlajának felavatása ké­pezte Gömbös Gyula és felesége Szegeden való tartózkodása alatt utolsó nyilvános szereplésü­ket. Miként már említettem, a franciák követelték távozását, mely néhány nap múlva be is követ­kezett. Az említett ünnepségen való részvétele — amelyen felesége a zászlóanya szerepét töltöt­te be — mégis elégtételül szolgált, és némileg kárpótolta őt azon ultimátumért, amellyel a franciák Szeged városának mielőbbi elhagyására kényszerítették. Véleményem szerint erre talán nem is lett volna szükség, ha a szegedi kormány valóban védelmére és sarkára áll. Azonban úgy Ábra­hám, sem Károlyi vagy Horthy nem bánták, ha távozik, mivel megelégelték ezen náluknál jóval fiatalabb vk. szdsnak fölényes és kioktatni akaró — idősebbekkel szemben pedig sokszor modor- talan és tiszteletlen viselkedését. Éppen ezért nem is vált tehát nehezére a demokratáknak őt a franciáknál alaposan bemártani, valamint őt >lyan valakinekbeállítani, aki nemcsak germa- nofil propagandát szít, hanem Habsburg Albrecht trópralépését is egyengeti stb. Gömbösnek szerencsétlenségére mániája lett és szokásává vált a hamis látszatok keltése. Szerette a hiszékenyeknél magát a megfelelő pó­zoló modorban sokkal fontosabb tényezőnek fel­tüntetni, olyan dolgoknál is, amelyeknél való­ban nem volt az — legalábbis mások szeméber.

Next

/
Oldalképek
Tartalom