Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

■n 4wrt«MN. 4 4MU|t KVZÜ1 FEJEZETEK VfiÓMt TÁL NAPLÓJÁBÓL A központi gépház egy részlet« 1961. január ÍOTNA SÜGYgf NEPŰ.fSAG Az egyház és a szexualitás A. katolicizmus négy elvét is vita tárgyává tették a vatikáni zsinaton A római katolicizmus négy nemi vonatkozású elvéről is vi­táztak a XI. vatikáni zsinaton: a házasságról, a papok és apácák cölibátusáról, a válás és a fogam­zásgátlás tilalmáról. Ha a Szent Pál székesegyházban nem is ha­toltak a kérdések legmélyére, an­nál hevesebb viták folytak a saj­tóértekezleteken, különbizottsá­gokban és főként a kulisszák mögött. ! A viták végeredménye csaknem teljes mértékben tagadó. Csak a szóbeli nyilatkozatok nyújtanak reményt változtatásokra, főként a fogamzásgátlás kérdésében. Még a vegyes házasságokat szabályozó egyházi törvény is csaknem olyan könyörtelen maradt, mint volt. Mind kevesebb fiatal vállalja a nőtlenséget A szexuális válság megoldásán fáradozó atyák háromszoros nyo­más alatt dolgoztak; cölibátusuk korlátozza a nemi kérdések he­lyes megítélését; Pál pápa ezek­ben a kérdésekben szélsőségesen maradinak bizonyult; s az egy­ház hagyományai, antiszexuál's dogmái szinte leküzdhetetlen akadályt jelentettek számukra. Cölibátusban megöregedett 2600 főpap és rendfőnök alkotta a zsi­natot. Egész életükben az egyház tanításait igyekeztek elfogadtatni a hívőkkel, senki sem várhatta el tőlük, hogy az önmegtagadás hosszú, gyötrelmes éveit egy­szerre fölöslegesnek nyilvánítsák. Pál pápa konzervativizmusa a ne­mi kérdésekben már milánói érsek korában is közismert volt. Első karácsonyi rádiószózatában és az ENSZ-ben 1965. október 4-én mondott beszédében is élesen tá­madta a születésszabályozást. A nemi kérdés egy egészen ár­talmatlannak látszó téma, az egy­kor oly fontos diakónusa intéz­mény életre keltésének tárgyalá­sakor merült fel először a zsina­ton. Különösen Dél-Amerikában van nagy szükség a diakónusok­ra. A korai keresztény egyházban a diakónusok megházasodhattak, s ezt a szokást pártolta a legtöbb latin-amerikai püspök is. Spell- mann bíboros állt a nemet mon­dók élére, s álláspontját Ottavia- ni és az egész szent hivatal a leg­különfélébb érvekkel támasztotta alá. A probléma lényege nyil­vánvaló: egymás mellé állíthat-e az egyház nős diakónusokat, meg fiatal papokat, s a papoktól még el is várja, hogy megtartóztatá­sukban boldogok legyenek? A cölibátus egész épülete össze­omlana. Sok püspök úgy véli, hogy a cölibátusnak tett legkisebb en­gedmény is az egész felborulását okozná. És ebben alighanem iga­zuk is van. Egyre kevesebb fia­talember vállalja a nőtlenséggel járó papi életet és a „kiugrók” száma is növekszik. Olaszország­ban legalább 15 000, Francia- országban 5000, az Egyesült Ál­lamokban 4000 volt pap él, akik elsősorban szexuális okok miatt szakítottak hivatásukkal. A zsinat tehát a dél-amerikai püspökök kétségbeesett kérése el­lenére is hajthatatlan maradt, s úgy határozott, hogy az újonnan megalakító diakónus! rendbe idősebb nős emberek felvehetők ugyan, de a fiatalokat illetően a cölibátus törvényének érintetlen­nek kell maradnia. Eltávolodás Ágoston filozófiájától A házasfelek szerelmi életének kérdésében az atyák egy lépéssel eltávolodtak Ágoston filozófiájá­tól: a nemi gyönyört nem tekin­tik többe bűnös dolognak, hanem természetes jelenségnek, amely hozzájárul az emberi boldogság­hoz és elismerték a házastársi szerelemnek a nemzéstől függet­len létét. Ezt az „érzelmi” hala­dást azonban nem követte semmi Az élő vizek tisztaságáért Világprobléma az ivóvíz, az édesvíz biztosítása, az ipar­telepek vízellátása. Érthető tehát, ha világszerte arra töre­kednek, hogy az élő vizek tisztaságát, szennyezetlenségét biz­tosítsák. Elvileg minden lakott helynek és ipartelepnek saját szennyvíztisztító-teleppel kellene rendelkeznie. Magyarországon már sok tisztítótelep épült, sőt, vidé­ken a budapesti szennyvíztisztító-telep tapasztalatait felhasz­nálva létesítettek kisebb berendezéseket. Az ország legnagyobb és legmodernebb szennyvíztisztító­telepét Budapesten, a kis Dvna-ág és a Soroksári út közti mélyedésben létesítette a Fővárosi Csatornázási Müvek. változás a házasságot és a szexu­ális magatartást szabályozó ká­noni törvényben. A haladók nem voltak elég erő­sek, hogy reformmozgalmat in­dítsanak a válás és a házasság kérdésében. Zoghbá, keleti riitusú egyiptomi érsek ment a legmesz- szebbre ős a legmélyebbre az újraházasodás és a házasságok érvénytelenítésének kérdésében, de beszéde másnapján már visz- szakoznia és magyarázkodnia kel­lett A pópa a születésszabályozás ellen A születésszabályazás kérdésé­ben a zsinati atyákat erősen szo­rongatta híveik világméretű lá­zadása a fogamzásgátlást tiltó egyházi törvények ellen. Különö­sen az amerikai püspökök voltak kényelmetlen helyzetben, az ame­rikai politika fordulata miatt. Míg Eisenhower 1959-ben a leg­élesebben elvetette a születéssza­bályozási, Johnson — az amerikai katolikusok nagy többségének he­lyeslése mellett — hatalmas ösz- szegeket szavaztatott meg, hogy az Egyesült Államokban és kül­földön is bevezethessék a szüle- tészabályozást. A zsinaton teológiai szempont­ból is támadták XI. Pius fogam­zásgátlást tiltó álláspontját, be­bizonyítva, hogy az, s vele az egyház százados állásfoglalása téves bibliamagyarázaton alap­szák. A Gene2ás könyvének 38. fejezete ugyanis elmondja, isten megölte Onant, mert — ahelyett, hogy utódot támasztott volna ha­lott bátyjának, elpocsékolta mag­ját Neves teológusok szerint ugyanis a leviátus törvényének célja az volt, hogy örökség útján megőrizze a földtulajdont, s is­ten Onant a zsidó örökösödési törvény megszegése miatt ölte meg. Pál pápa azonban mindent el­követett a reform ellen. A dön­tést kivette az atyák kezéből és |egy hónapig, titkolt összetételű ipápai bizottságra bízta. S amikor |a bizottság is hajlott a kompro- imdsszumra, két óvást emelő le­velet is intézett hozzájuk. Tilta­kozása azonban hiábavaló. Kato­likus házaspárok szerte a világon lalkalmazzák a fogamzásgátlást — nem várnak az egyház jóvá­hagyására. (Encounter) 'TllllllllllllllllllillllIIIIII lillIlllllllllllllllllllllillilMllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllllllllllilllllllllllllllllll A központi vezérlőterem — 34 — Ennek az embernek nyíltan megmondtam vé­leményemet konjunktúra, koncleső, hazafiatlan magatartásáról, és hogy nem kívánom az ő to­vábbi társaságát az én tisztjeim között, akikről példát vehetne. Emlékszem jól, hogy egy napon már kiadtam néhány bizalmas Guju Pának, hogy kapják le őt egy este, és a már megrendelt sze­kéren, melyet egy szegedi földbirtokostól kértem kölcsön, szállítsák a Tiszába, azokhoz hasonlóan, mint ahogyan a többi hazaáruló vörös kommu­nista kémekkel elbántak, akiknek a nevezett fo­lyó lett temetője. Emlékszem arra is, hogy Görgey György szdos rohant egy este, éppen az utolsó pillanatban hoz­zám, hogy ne tegyek semmit se ellene, mert sike­rült Magasházynak a száját betömni, amennyiben gróf Zichy Aladár és Károlyi között létrejött poli­tikai kompromisszum alapján nevezett tüzér­tisztet Horthy Miklós honvédminiszter segédtiszt­jének alkalmazták. II. köt. 7S—82. old. „MEGALAKULT AZ ETELKÖZI SZÖVETSÉG”« ps Az Etelköz! Szövetséget 1919. júliusában Szegeden szervezték meg.) Azután visszapillantva az elmúlt évtizedre, és végigmustrálva azokat az egyéneket, akiknek a történtek után ma már biztosan megállapíthatjuk — nemkülönben azon névsor alapján is, mely az ellenforradalmárok kezébe esett — szabadkőmű­ves mivoltukat, ráeszméltünk a következőkre: — 35 — Egy átfogó — országokat és népeket boldogí­tani akaró önzetlen programja a szabadkőműves­ségnek úgysem volt soha, csupán öncélú. Miként Oroszországban, azután itt minálunk, Magyaror­szágon, a kommün idején bemutatkozott — Marx tanainak hirdetésével és azoknak meghonosításá­val — egy olyan népi, társadalmi, gazdasági és erkölcsi zavart és káoszt szándékozott előidézni, amelyből a zsidó faj — diadallal a kereszténység fölött — megerősödve kerül ki. Ennélfogva ezen, főleg zsidó érdekeket szolgáló egyesület a keresztények közül, mint a példa mu­tatja, főleg olyanokat válogatott ki, akik a kellő intelligenciájuk mellett szuggesztív szónoki te­hetséggel is rendelkeztek, de előrejutásuk és egyéni jólétük tekintetében erkölcsi határokat, sőt még hazafiasakat sem ösmertek. Ezenfelül, mint látni fogjuk, értettek a külön­féle páholymesterek olyan közismert miniszte­riális hivatalnoki erők és tehetségek beszerve­zéséhez is, akük a közéletben súllyal és tekin­téllyel bírtak. Nekik többnyire egy kimagasló egyéniség kellett — csalinak —, egy ilyen az­után vonzotta a többi tagot. Sokan közülük ta­lán nem is sejtettek, hogy milyen, hazájukra vészthozó szövetségnek lettek tagjai, csak akkor, amikor arról lehullott az álarc. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva — éppen egy ilyen, ellen forradalmárok által tartott össze­jövetelen, melyen emlékezetem szerint jelen voltak dr. Eckhardt Tibor, Gömbös Gyula, dr. Kelemen Béla, dr. Siket Andor, dr. Förster Lala, — 36 —> Szilassy Cézár, Toókos Gyula, különítményemből pedig Giczey György és jómagam — de lehettek még mások is —, valaki — talán Eckhardt, de lehet, hogy Förster —, hivatkozva a már hábo­rú előtt Budapesten működő és Szemere Miklós által létesített Kultúrliga1* nevű antiszabadkő- műves egyesületre, ajánlotta .hasonlóan fehéren és rigorózusan keresztényen szervezkedni. Miután ezt az eszmét mindannyian el is fo­gadtuk, úgy gondolom, Eckhardt, valamint Siket Andor vállalkoztak egy ilyen szervezkedést szol­gáló memorandum kidolgozására, amelyben le­fektetik az alapvető direktívákat és föltételeket A magam részéről ezek után ebbe már nem is folyhattam be, mert több irányú elfoglaltságom távoltartott jó sokáig úgy Szege len, valamint később Siófokon, még később a Budapesten szé­kelő fővezéri központtól. De úgy látszik, a sze­gedi megbeszélésekből eredően mégis megalakult egy ilyen szabadkőműves-ellenes szerv, melyet Etelközi Szövetségnek (EKSZ-nek) neveztek d, és amelybe való belépésre kb. 1919 végén fel is lettem szólítva. MOVE-Ü NNEPÉL.Y Július 5-én rendezett a MOVE a délelőtti órákban a szegedi városi színházban egy mati­nét. Diendorfer Miksa alezredes, a helybéli MOVE elnöke, meleg szavakban nyitotta meg az ünnepélyt, a jelenlévő Horthy Miklóst is él­tetve. J *• 1906-ban alakult, nem nagy jelentőségű politikai egyesület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom