Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
■n 4wrt«MN. 4 4MU|t KVZÜ1 FEJEZETEK VfiÓMt TÁL NAPLÓJÁBÓL A központi gépház egy részlet« 1961. január ÍOTNA SÜGYgf NEPŰ.fSAG Az egyház és a szexualitás A. katolicizmus négy elvét is vita tárgyává tették a vatikáni zsinaton A római katolicizmus négy nemi vonatkozású elvéről is vitáztak a XI. vatikáni zsinaton: a házasságról, a papok és apácák cölibátusáról, a válás és a fogamzásgátlás tilalmáról. Ha a Szent Pál székesegyházban nem is hatoltak a kérdések legmélyére, annál hevesebb viták folytak a sajtóértekezleteken, különbizottságokban és főként a kulisszák mögött. ! A viták végeredménye csaknem teljes mértékben tagadó. Csak a szóbeli nyilatkozatok nyújtanak reményt változtatásokra, főként a fogamzásgátlás kérdésében. Még a vegyes házasságokat szabályozó egyházi törvény is csaknem olyan könyörtelen maradt, mint volt. Mind kevesebb fiatal vállalja a nőtlenséget A szexuális válság megoldásán fáradozó atyák háromszoros nyomás alatt dolgoztak; cölibátusuk korlátozza a nemi kérdések helyes megítélését; Pál pápa ezekben a kérdésekben szélsőségesen maradinak bizonyult; s az egyház hagyományai, antiszexuál's dogmái szinte leküzdhetetlen akadályt jelentettek számukra. Cölibátusban megöregedett 2600 főpap és rendfőnök alkotta a zsinatot. Egész életükben az egyház tanításait igyekeztek elfogadtatni a hívőkkel, senki sem várhatta el tőlük, hogy az önmegtagadás hosszú, gyötrelmes éveit egyszerre fölöslegesnek nyilvánítsák. Pál pápa konzervativizmusa a nemi kérdésekben már milánói érsek korában is közismert volt. Első karácsonyi rádiószózatában és az ENSZ-ben 1965. október 4-én mondott beszédében is élesen támadta a születésszabályozást. A nemi kérdés egy egészen ártalmatlannak látszó téma, az egykor oly fontos diakónusa intézmény életre keltésének tárgyalásakor merült fel először a zsinaton. Különösen Dél-Amerikában van nagy szükség a diakónusokra. A korai keresztény egyházban a diakónusok megházasodhattak, s ezt a szokást pártolta a legtöbb latin-amerikai püspök is. Spell- mann bíboros állt a nemet mondók élére, s álláspontját Ottavia- ni és az egész szent hivatal a legkülönfélébb érvekkel támasztotta alá. A probléma lényege nyilvánvaló: egymás mellé állíthat-e az egyház nős diakónusokat, meg fiatal papokat, s a papoktól még el is várja, hogy megtartóztatásukban boldogok legyenek? A cölibátus egész épülete összeomlana. Sok püspök úgy véli, hogy a cölibátusnak tett legkisebb engedmény is az egész felborulását okozná. És ebben alighanem igazuk is van. Egyre kevesebb fiatalember vállalja a nőtlenséggel járó papi életet és a „kiugrók” száma is növekszik. Olaszországban legalább 15 000, Francia- országban 5000, az Egyesült Államokban 4000 volt pap él, akik elsősorban szexuális okok miatt szakítottak hivatásukkal. A zsinat tehát a dél-amerikai püspökök kétségbeesett kérése ellenére is hajthatatlan maradt, s úgy határozott, hogy az újonnan megalakító diakónus! rendbe idősebb nős emberek felvehetők ugyan, de a fiatalokat illetően a cölibátus törvényének érintetlennek kell maradnia. Eltávolodás Ágoston filozófiájától A házasfelek szerelmi életének kérdésében az atyák egy lépéssel eltávolodtak Ágoston filozófiájától: a nemi gyönyört nem tekintik többe bűnös dolognak, hanem természetes jelenségnek, amely hozzájárul az emberi boldogsághoz és elismerték a házastársi szerelemnek a nemzéstől független létét. Ezt az „érzelmi” haladást azonban nem követte semmi Az élő vizek tisztaságáért Világprobléma az ivóvíz, az édesvíz biztosítása, az ipartelepek vízellátása. Érthető tehát, ha világszerte arra törekednek, hogy az élő vizek tisztaságát, szennyezetlenségét biztosítsák. Elvileg minden lakott helynek és ipartelepnek saját szennyvíztisztító-teleppel kellene rendelkeznie. Magyarországon már sok tisztítótelep épült, sőt, vidéken a budapesti szennyvíztisztító-telep tapasztalatait felhasználva létesítettek kisebb berendezéseket. Az ország legnagyobb és legmodernebb szennyvíztisztítótelepét Budapesten, a kis Dvna-ág és a Soroksári út közti mélyedésben létesítette a Fővárosi Csatornázási Müvek. változás a házasságot és a szexuális magatartást szabályozó kánoni törvényben. A haladók nem voltak elég erősek, hogy reformmozgalmat indítsanak a válás és a házasság kérdésében. Zoghbá, keleti riitusú egyiptomi érsek ment a legmesz- szebbre ős a legmélyebbre az újraházasodás és a házasságok érvénytelenítésének kérdésében, de beszéde másnapján már visz- szakoznia és magyarázkodnia kellett A pópa a születésszabályozás ellen A születésszabályazás kérdésében a zsinati atyákat erősen szorongatta híveik világméretű lázadása a fogamzásgátlást tiltó egyházi törvények ellen. Különösen az amerikai püspökök voltak kényelmetlen helyzetben, az amerikai politika fordulata miatt. Míg Eisenhower 1959-ben a legélesebben elvetette a születésszabályozási, Johnson — az amerikai katolikusok nagy többségének helyeslése mellett — hatalmas ösz- szegeket szavaztatott meg, hogy az Egyesült Államokban és külföldön is bevezethessék a szüle- tészabályozást. A zsinaton teológiai szempontból is támadták XI. Pius fogamzásgátlást tiltó álláspontját, bebizonyítva, hogy az, s vele az egyház százados állásfoglalása téves bibliamagyarázaton alapszák. A Gene2ás könyvének 38. fejezete ugyanis elmondja, isten megölte Onant, mert — ahelyett, hogy utódot támasztott volna halott bátyjának, elpocsékolta magját Neves teológusok szerint ugyanis a leviátus törvényének célja az volt, hogy örökség útján megőrizze a földtulajdont, s isten Onant a zsidó örökösödési törvény megszegése miatt ölte meg. Pál pápa azonban mindent elkövetett a reform ellen. A döntést kivette az atyák kezéből és |egy hónapig, titkolt összetételű ipápai bizottságra bízta. S amikor |a bizottság is hajlott a kompro- imdsszumra, két óvást emelő levelet is intézett hozzájuk. Tiltakozása azonban hiábavaló. Katolikus házaspárok szerte a világon lalkalmazzák a fogamzásgátlást — nem várnak az egyház jóváhagyására. (Encounter) 'TllllllllllllllllllillllIIIIII lillIlllllllllllllllllllllillilMllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllllllllllilllllllllllllllllll A központi vezérlőterem — 34 — Ennek az embernek nyíltan megmondtam véleményemet konjunktúra, koncleső, hazafiatlan magatartásáról, és hogy nem kívánom az ő további társaságát az én tisztjeim között, akikről példát vehetne. Emlékszem jól, hogy egy napon már kiadtam néhány bizalmas Guju Pának, hogy kapják le őt egy este, és a már megrendelt szekéren, melyet egy szegedi földbirtokostól kértem kölcsön, szállítsák a Tiszába, azokhoz hasonlóan, mint ahogyan a többi hazaáruló vörös kommunista kémekkel elbántak, akiknek a nevezett folyó lett temetője. Emlékszem arra is, hogy Görgey György szdos rohant egy este, éppen az utolsó pillanatban hozzám, hogy ne tegyek semmit se ellene, mert sikerült Magasházynak a száját betömni, amennyiben gróf Zichy Aladár és Károlyi között létrejött politikai kompromisszum alapján nevezett tüzértisztet Horthy Miklós honvédminiszter segédtisztjének alkalmazták. II. köt. 7S—82. old. „MEGALAKULT AZ ETELKÖZI SZÖVETSÉG”« ps Az Etelköz! Szövetséget 1919. júliusában Szegeden szervezték meg.) Azután visszapillantva az elmúlt évtizedre, és végigmustrálva azokat az egyéneket, akiknek a történtek után ma már biztosan megállapíthatjuk — nemkülönben azon névsor alapján is, mely az ellenforradalmárok kezébe esett — szabadkőműves mivoltukat, ráeszméltünk a következőkre: — 35 — Egy átfogó — országokat és népeket boldogítani akaró önzetlen programja a szabadkőművességnek úgysem volt soha, csupán öncélú. Miként Oroszországban, azután itt minálunk, Magyarországon, a kommün idején bemutatkozott — Marx tanainak hirdetésével és azoknak meghonosításával — egy olyan népi, társadalmi, gazdasági és erkölcsi zavart és káoszt szándékozott előidézni, amelyből a zsidó faj — diadallal a kereszténység fölött — megerősödve kerül ki. Ennélfogva ezen, főleg zsidó érdekeket szolgáló egyesület a keresztények közül, mint a példa mutatja, főleg olyanokat válogatott ki, akik a kellő intelligenciájuk mellett szuggesztív szónoki tehetséggel is rendelkeztek, de előrejutásuk és egyéni jólétük tekintetében erkölcsi határokat, sőt még hazafiasakat sem ösmertek. Ezenfelül, mint látni fogjuk, értettek a különféle páholymesterek olyan közismert miniszteriális hivatalnoki erők és tehetségek beszervezéséhez is, akük a közéletben súllyal és tekintéllyel bírtak. Nekik többnyire egy kimagasló egyéniség kellett — csalinak —, egy ilyen azután vonzotta a többi tagot. Sokan közülük talán nem is sejtettek, hogy milyen, hazájukra vészthozó szövetségnek lettek tagjai, csak akkor, amikor arról lehullott az álarc. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva — éppen egy ilyen, ellen forradalmárok által tartott összejövetelen, melyen emlékezetem szerint jelen voltak dr. Eckhardt Tibor, Gömbös Gyula, dr. Kelemen Béla, dr. Siket Andor, dr. Förster Lala, — 36 —> Szilassy Cézár, Toókos Gyula, különítményemből pedig Giczey György és jómagam — de lehettek még mások is —, valaki — talán Eckhardt, de lehet, hogy Förster —, hivatkozva a már háború előtt Budapesten működő és Szemere Miklós által létesített Kultúrliga1* nevű antiszabadkő- műves egyesületre, ajánlotta .hasonlóan fehéren és rigorózusan keresztényen szervezkedni. Miután ezt az eszmét mindannyian el is fogadtuk, úgy gondolom, Eckhardt, valamint Siket Andor vállalkoztak egy ilyen szervezkedést szolgáló memorandum kidolgozására, amelyben lefektetik az alapvető direktívákat és föltételeket A magam részéről ezek után ebbe már nem is folyhattam be, mert több irányú elfoglaltságom távoltartott jó sokáig úgy Szege len, valamint később Siófokon, még később a Budapesten székelő fővezéri központtól. De úgy látszik, a szegedi megbeszélésekből eredően mégis megalakult egy ilyen szabadkőműves-ellenes szerv, melyet Etelközi Szövetségnek (EKSZ-nek) neveztek d, és amelybe való belépésre kb. 1919 végén fel is lettem szólítva. MOVE-Ü NNEPÉL.Y Július 5-én rendezett a MOVE a délelőtti órákban a szegedi városi színházban egy matinét. Diendorfer Miksa alezredes, a helybéli MOVE elnöke, meleg szavakban nyitotta meg az ünnepélyt, a jelenlévő Horthy Miklóst is éltetve. J *• 1906-ban alakult, nem nagy jelentőségű politikai egyesület.
