Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

I 4 * 196?. január 89. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lakóbfzottság — egészeméiben Eltévedtem. A Wossinszky Mór utca C/3—E/3-as épületet keres­tem, de a szekszárdi új bérháza­kon véletlenül sincs házszám­tábla. Sok pénzbe kerülne, vagy rontaná az épület esztétikai össz­hangját, nem tudom. A tájéko­zódást mindenesetre megkönnyí­tené. Véletlenül kerültem így a C/4 ■—E/4-es épületbe, ugyanabban az utcában. A lakóbizottság munká­ja érdekelt. Becsengettem a föld­szinten az első lakásba. Fejken­dős asszony nyitott ajtót. — Ismeri a házuk lakóbizott- ságának elnökét? — Igen. A másik lépcsőház harmadik emeletén lakik. — Mit csinált már a házért? — Nem tudom, én egész nap dolgozom. Új játék : ki ismeri ? Az első lakó felelete adja az öt­letet: sorra járom a lépcsőházat, ahol a lakóbizottsági elnök lakik, és megkérdezem, mit tudnak a munkájáról, ismerik-e? Minden lakásba becsengetek, ahol fényt látok. Időpont: Délután fél öt. Első emelet 3 Szénfekete hajú fiatalasszony, csinos házi ruhában: — Én még nem olyan régen la­kom a házban. Tessék talán a házmestert kérdezni, az a szom­széd lépcsőház földszintjén la­kik — mondja nagyon készsége­sen. — Mikor költözött ide? — Tavaly nyáron. Úgy fél éve... Második emelet 5 Pici, őszhajú néni szemüvege mögül gyanakodva méreget: — Nem tudom, kérem. Nem is­merem. Az ajtó dörrenve csapódik. Második emelet 6 Pont a lakóbizottság elnökének lakása alatti szám. Kamasz fiú nyitja a kémlelő ablakot, az elő­szobából másik fiú figyel. — A lakóbizottság elnöke? Én nem ismerem. És te? Az ablak becsukódik, halk kun­cogás. Micsoda kérdések vannak! A szomszéd lépcsőháziban _______ C süggedek. Azért még elme­gyek a másik lépcsőházba. Elvég­re négy lépcsőházas ez az épület. Kettes lépcsőház. földszint — Az elnök? A Salamon. A harmadik emeleten lakik, a má­sik lépcsőházban. Mit ' tett a házért? Sokat segített, amikor volt az a herce-hurca a lépcsöház újrafestése miatt. Az építők nem akarták, vagy tudom is én, hogy volt de végül is. csak megcsinál­ták a szakemberek. Akkoriban sokat futkosott! Úgy tudom, ő intézte el, hogy mégis kifessék... Egyhangúlag Salamon János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának fő­előadója sokat jár vidékre. Elő­ször a feleségével beszélgetek. Ma is későn, hat óra tájban ér haza a családfő. Precízen fésült, ruháján nincs egy felesleges por­szem sem. Otthonuk jellemzője: kényelem és tisztaság. — Vidéken voltam akkor is, amikor megválasztottak. Állító­lag egyhangúlag. Ma már tudom, hogy miért. Mindenki örült, hogy nem őt jelölték. A feleségem mondja, mikor hazajöttem’: — Te lettél a lakóbizottsági el* nők. — Mit kell csinálnom, még nem tudtam. A népfrontbizottságtól jöttek és elmondták, de magam is körülnéztem a házban, és lát­tam, hogy lesz itt intézni való. — Kik a lakóbizottság tagjai? — Négyen vannak, minden lép­csőházban egy. De nem ismerem őket. Még sosem kerestek. — Mikor tartottak lakógyűlést? — Októberben akartam. __ •> "" — Még a témáját is legépeltet­tem a munkahelyemen, 31 pél­dányban. ahányan rajtunk kívül itt laknak. Minden lakónak bele­tettem a levélszekrényébe, az időpontját szombatra tűztük ki, amikor mindenki itthon van. Nem jöttek el, csak egy idős né­ni. — Szólt személyesen is? — A házmester sorra járta a lakásokat. — Mit tárgyaltak volna akkor? — Amivel később a lakók is felkerestek, mikor már a saját érdekükbe ütközött. A pincébe, a közlekedőutakra egyes lakók ré­gi bútoraikat zsúfolták össze. Néhányat! a lépcsőházi pihenőkre kirakták az asztali tűzhelyeket, amúgy meszesen, ahogy a kőmű­vesek hagyták. A mosókonyhát ugyancsak megtöltötték személyes dolgaikkal. Se mosásra, se egyéb célra nem használhatták a töb­biek. Amíg disznóölésre nem ke­rült sor, ez nem is tűnt fel sen­kinek. Akkor meg jöttek: „Te­tessem ki a bútorokat onnan!” Erről akartam a gyűlésen is, a közösséggel beszélni. Hiába, ha senkit sem érdekelt a házunk ügye... — Mi volt a lépcsőház újrafes­tésével? — Az építők úgy adták át, csak meszelve, de akkor örültünk, hogy költözhetünk. Egyéves ga­rancia volt a házra, bíztunk ab­ban, hogy addig megcsinálják. Aztán kiderült, hogy ők már megtérítették a festés költségeit a városgazdálkodási vállalatnak, mert nekik nem voltak szakem­bereik. Sok huzavonával járt. amikor a beköltözés után majd­nem két évvel végre ott tartot­tunk, hogy mégis kifesteti a vá­rosgazdálkodási vállalat a lép- osőházunkat, de a lakóknak vál­lalniuk kellett volna az előttük lévő lépcsőházrész takarítását. Volt, aki még ebbe se egyezett bele. — Hány lépcső jutott volna egy lakóra? — Nyolc, vagy tíz? Meg a korlát Nemtörődömség ? Közömbösség? Vagy az össze­tartás hiánya? — gondolkozom. Az első lakó jut az eszembe, aki így válaszolt a kérdésemre: „Nem tudom, mit csinál, én egész nap dolgozom.” Majd a két eme­lettel feljebb lakóra emlékezem, aki otthonossá varázsolta azt a tíz lépcsőből álló szakaszt, amely a saját ajtajukhoz vezet: maga fabrikált fatartókra zöldellő asz­parágusz cserepeket tett. Kis darab veranda. Példának szép, nem követte senki sem. Fusiműhely a közös raktárban NE DOBIÁ u levágott sertés, szőrét i tíg-kéút 5Töi*Tntért acaea (144) — Nem tudom, más házaknál hogyan sikerült kialakítani a kol­lektívát. Nyáron figyeltem a szomszédjainkat, azt a házat, ahol az AKÖV gépkocsivezetői laknak: még a korlátot is kifes­tették a városgazdálkodási vál­lalattól kapott festékkel. A lép­csőházukban is rend van, amit a miénkre, sajnos ritkán lehet elmondani. Ezek a kisebb bajok. Úgy tudom, egyszer még vereke­dés is volt, mert az egyik lakó fusiműhelyt rendezett be a kö­zös raktárhelyiségben. Motorokat javitgatott, volt satupadja, szer­számai. A másik, aki rendeltetés- szerű célra akarta használni, ki­szorult. összepofozkodtak. Megharagszanak ? _____ S alamon János arra kér, ne írjak meg mindent, amit elmon­dott, mert ő szereti a békességet, és nem kell, hogy megharagud­janak rá a lakótársak. Ö csak azt szeretné, ha a lakásajtón belép­ve, nem szűnne meg az érdeklő­dés, az otthonuk, a környezetük iránt, mert ez a ház mindenkié. Micsoda öröm volt, mikor beköl­töztek! Ma is hányán cserélnének azokkal, akik itt élnek, fürdőszo­bás kényelemben? Másutt is ilyen közömbösek-e az emberek? — kérdezi tőlem. — Lehet. Én csak ebben a ház­ban jártam — válaszolom, de nem teszek ígéretet, hogy hallga­tok, mert ha az igazságért meg­haragszanak, haragudjanak a la­kótársak. Ne Salamon Jánosra, az elnökre. Moldova» Ibolya Már a rómaiaknál is K. Gy-né mözsi olvasónk kér­dezi, bogy a rákbetegség mióta ismeretes az orvostudomány előtt? Forgassuk vissza képzeletünkben az idő kerekét jó néhány évszázaddal. A színhely: az ókori Kóma. amely nemcsak a kulturális és hadi élet központja ekkor, hanem a tudomá­nyok bölcsője is. Itt élt az orvos Ga- lenus, a római orvosi iskola meg­alapítója, akit gyakran felkeresnek a római polgárok, hogy betegségükre gyógyírt kapjanak. Galenus rendelője szerény. Men­tes minden pompától és csillogás­tól, de mivel is kápráztathatná el látogatóit, A mikroszkóp és a rönt­gen még a képzelet világában sem élt, csak a sebészkés szolgált az orvos kezében. Vágták az emberi tes­tet és imát mondtak az elhaltak lelki üdvösségéért. Galenus egy lépéssel tovább akart jutni- lázasan kereste, kutatta az okot, hogy miért nem tudja megállítani a női emlőn ész­lelt daganat növekedését? Galenus találóan ráknak nevezte el ezt a daganatot, amely felett a kékesen ét­tűnő visszerek a hosszú lábú tengert rákra hasonlítottak. Galenus óta az orvostudomány nagy léptekkel haladt előre. A rák elleni küzdelem harcosai ma a világ tíz rákkutató központjában kísérletez­nek, hogy felfedezzék e betegség hathatós gyógymódját'. A világsta­tisztika a jelenleg rákbetegségben szenvedők számát ötmillióra becsüli! Magyarországon évente közei 20 ezer ember hal meg rákban! A rák még szedi áldozatait, de a világon már 1700 kobaltágyú irányítja gyó­gyító sugarait a beteg emberre* a' rosszindulatú daganat sejtjeire. Az orvostudomány már évszázadok óta kutatja, keresi a rákosodás okát: mi okozza a sejtek kóros burjánzá­sát? Tény, hogy a rák nem mai ke­letű; már sok ezer éves emberi csontokban is megtalálták a csont­rák nyomait! Amerikai statisztikai adatok szerint a tüdőrák ma éven­ként több, mint 35 ezer amerikait öl meg. Az utolsó húsz évben meg­négyszereződött az áldozatok száma. A legutóbbi vizsgálatok szerint a napi két doboz cigarettát elszívó em­bernek az esélye 1:10-hez a tüdőrák kifejlődésére, mig a nem dohány­zó emberé 1:270-hez. Tény viszont az is, hogy a mai amerikai ember át­lagos életkora jóval magasabb, mint a polgárháború időszakában volt: a rák pedig főleg az idősebb emberek­nél jelentkezik. Milyen panaszok keltik a daganatos megbetegedések gyanúját? A hosszú ideje nem gyógyuló sebek; a növe­kedésnek indult szemölcs* vagy anyajegy: csomók a bőrben, vagy az emlőben: szokatlan időben, vagy helyről történő vérzés, váladék, fo­lyadék; a tarlós rékedtség, köhögés: nyelési zavarok, nehézségek; emész­tési zavarok, rendellenes, vagy vé­res széklet. A tünetek természetesen nem azt Jelentik, hogy rákja van az illető­nek, de 1— figyelmeztethetnek a be­tegségre! A rák keletkezésének tudományos okát az orvostudomány még nem ismeri, de nagyon sok részletkérdés és összefüggés birtokában van. Az utóbbi időben mind több szó esik a daganatok vírusos eredetéről. Mind ez ideig nincs bizonyíték arra, hogy az ember rosszindulatú daganatainak ke­letkezésében a vírusoknak szerepük lehet. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a rák nem fertőző beteg­ség, soha még rákos beteg hozzátar­tozójánál, Vagy, környezetében, vagy a daganatos betegekkel hosszabb ideig foglalkozó egészségügyi személyzet­nél, orvosoknál, fertőzés következté­ben fellépő rákot nem észleltek. Ha­sonlóan nincs bizonyíték árra, hogy a rák örökölhető. A hó, mint szemártalom Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisz- telt Négyszemközt! Ha a hő le­esik, akkor egész családunk szembeteggé válik. Gyulladásba jön a szemünk. Megdagad, fáj­dalmas, erősen könnyezik, nem bírjuk a világosságot. Nagyon szé­pen kérjük a Négyszemköztöt, szí­veskedjék megírni, mi ez? Ho­gyan lehet rajta segíteni. Az ér­tesítést nagyon szépen megköszön­jük. Tisztelettel: Egy szembajos család nevében, öreg olvasójuk”. Kedves Olvasónk! A fényártalom sok kellemetlenséget okozhat szeme­iknek. (Kötőhártya-gyulladás). Állan­dó idegen test érzést okozhat a szem­ben, az ibolyántúli (ultraviolett) su­garak hatására keletkező gyulladás (Conjunctivitis). Ezt az érzést elő­idézhetik erős napsütésben a hóról visszaverődő ibolyántúli " sugarak, elektromos hegesztés alkalmával ke­letkező ívfény, ha védőszemüveg nél­kül, vagy rosszul záró szemüveggel nézik, továbbá szemüveg nélkül töi'- ténő kvarcolás, ívfény, igen erős fényű lámpák, filmműtermek jupiter- láznpái. Hat-tíz óra múlva a szem kötőhártyái' kivörösödnek, a szem­héjak megduzzadnak, a szemben ide­gen test érzése támad, erősen köny- nyezik és kerüli a fényt. Hogyan védekezzünk? A szemártalmak meg­előzésére védőszemüveget használ­junk, amely a fényártalmakon kívül a por szemkötőhártya-gyulladást oko­zó hatását is kiküszöböli.. Vannak ultraviolett sugarakat elnyelő szem­üvegek is. A már kifejlődött gyulla­dás esetén a szemre hidegvizes boro­gatást teszünk, a beteget. elsötétített szobában helyezzük el..-A szemorvost minden esetben keressük tel!. A meg­felelő szemorvosi beavatkozással (szemcseppek), a kellemetlen tünetek gyorsan megszüntethető^. Gyógyítható-e a migrén? Kérdezi alábbi levelében D. i.-né olvasónk: „Az 1967* január 8-t számban írtak a migrénről. Na­gyon szeretném tudni, hogy mi is az a migrén, lehét-e gyógyí­tani, és, hogy van-e olyan gyógy­szer, amivel lehet csillapítani, niert ahogy tetszettek írni, ez a köz­érzetem nekem már tíz éve meg­van, és azóta kínlódom. Annyi orvosnál voltam, mégsem mond­tak úgyszólván semmit. Szíves­kedjen a »Négyszemközt az orvos­sal. kérésemre válaszolni. Előre is szépen köszönöm a szíves fel­világosításukat, maradok tiszte­lettel: D. L-né”. Kedves D. I.-né olvasónk! Az ön által említett cikkünkben a migrén­nel részletesen foglalkoztunk. Ha cikkünket előveszi. összes feltett, kérdéseire megtalálja benne a vá­laszt. Gyógykezeléssel nem foglalko­zunk. Mi helyes tanácsot, felvilágo­sítást és útbaigazítást nyújtunk ked­ves olvasóinknak. Most csak annyit, hogy a migrén, változatos formákban bármikor, rohamokban megjelenő; igen kellemetlen Idegbetegség. A be­tegség gyógyítható. Igen sok gyógy­szer áll rendelkezésünkre. Tanácsunk: keresse fel kórházunk ideggyógyász főorvosát, aki gyógyulását elő fogja segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom