Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

A a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. január 29. TOLNAI LAJOS 130 évvel ezelőtt született a költő, Író, szerkesztő, aki a XIX. század Végi magyar prózairodalom egyik jelentős képviselője. □ 2 1 k 5 6 r 7. i 9 10 í? j üt n □ s 4. ti 4S 46 47 Ö 48 b 10 24 □ 22 23 25 26 ff: 27 u ! 29 30 □ 11 1 5 3Í 3** Ej 1s~ □ 36 A __ 3 7 s 38 39 1 It 1 kO Et ír 2 k2 k5~ § kS k6 □ ki ki k9~ m £Ö~ 54 52 □ S3 Sk < SS 56 Q Sí I S8~ rn 6őr 64 ti 62 63 6* □ 65 <?€» 5 67 n ____. a &r ti □ _ D Vízszintes: 1. Tolnai Lajos 1935-Oen megjelent regénye. 13. Rosszul má­solt. 14. Megtiltja az eladást. 18. „Az” omladék-e? 18. Égtáj. 20. Ki­mondott mássalhangzó. 22. Ebben a regényében Tolnai a beáramló ide­gen tőke pusztító hatását mutatja be. 24. Mássalhangzó kimondva. 25. Védő 27. Textilanyagot kiké­szítettem. 28. Szabad töltéssel bíró atom. 29. Nem göröngyös. 31. A mozdony igéje is lehet. 32. Becézett női név. 33. Öregember. 35. Nek párja. 36. Rámutatva arra van szüksége. 37. Folyadék. 38. . . .poetica. 40. Ausztráliai futómadár. 41. Szovjet repülőgéptípus. 42. Népszerű táncdal- énekesnő keresztneve. 43. Viharos szél az Adriai-tenger északi részén. 45. Irodalmi műfaj (—’). 47. Fát ne­mesit. 50. Női név (—’). 52. Angol — fő­nök. 53. Moszatok. 55. Folyó Auszriá- ban. 56. Kártyalap. 57. Illeték (—’) 58. HÉP. 69. Edény. 61. Részvénytársaság - röviden. 62. Szatirikus műve az arisztokrácia lezülléséről. 65. MF. 66. Jegyzed. 67. Időszakok, korok. 69. Kettősbetű. 70. Ez a regénye egy bevándorolt cseh—morva legény meg­gazdagodásáról szól. Függőleges: 2. PE. 3. Település az Ohotszki-tenger partján. 4. Húros, pengetős hangszer. 5. Régen ilyen cím is volt f—’). 6. Ilyen az egyik szerszámgépen átvágott anyag. 7. A zenében az E-hang. 8. Kedvel. 9. Edényem. 10. Vérszállító „pályái”. 11. Német piros. 12. Félig kártyajáték T!) 15. Ebben a regényében az arisz­tokrácia erkölcstelen világát leplezi le. 17. Idegen női név. 18. Víz „lelő­helyei”. 19. A vízszintes i-ben sze­replő regénnyel egyldőben jelent meg. 21. Becézett női név. 23. ... dulla, település Ausztráliában. 24. Haza. 20. Népies alma. 28. Kezével 1elez. 30. Egyik, 1894-ben írt regé­nye, 32. Ebben a művében a nem­zeti függetlenségért emel szót. 34. Szaglószerve (+’)• 36. Egyik gyárunk névelős rövidítése. 39. Téli sport. 40. Kutya. 42. Piszok, leragadott szemét 44. Mezőgazdasági munkát végez. 46. Növény alkotórésze. 47. Puha fém (—’)• 48. LG. 49. Kísérő, partner. 51. Mohamedán pap, aki a mecsetben az imaszolgálatot vezeti. 53. Névelővel népies óvoda. 54. Kepét — más szó­val. 57. Az áramforrás pozitív sar­kával összekötött elektród (—’). 59. Szerb férfinév. 62. Menyasszony. 63. Békaporonty. 64. Ollós állat. 66. Lásd: vízszintes 41. sort. 68. ököl­vívásban a kiütést jelenti ez a két betű. Beküldendő: a vízszintes 1., 22., 62., és 70.. valamint a függőleges 15. 19., 30., és 32. számú sorok megfej-' tése. M. J. Beküldési határidő: 1967. február 2., déli 12 óra. Kérjük a borítékra rá­írni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: vízszintes 1.: Mellőle meg­szökik. kinek van, (folytatása) füg­gőleges 39.: Óh boldog farsangi Idő. Függőleges 23.: Tompa Mihály. A következők nyertek könyvjutalmat- Gyimesi Henrikné, Paks, Weisz Gyu­la, Tamási, Kárpáti János, Pince­hely, Megyeri Márta. Bonyhád, Mi- hali József, Kakasd. A megfej tőknek- nek a könyvet postán küldjük el. IIIIIIIIIIIIII ......mi......... ■ n HSÁN. 414{qutL KWzm FEJEZETEK VPÓNAY PÁL NAPLÓJABDL I AUTÓ—MOTOR Őrjárat a villamos hálózat körül A motor, a csuklók, a rugók, a len­géscsillapítók, a bowden-huzalok el­lenőrzése, kisebb hibák megszünteté­se nem okoz gondot a vérbeli autós­nak. Nyáron át is íigyeli és ápolja ezeket a szerkezeteket. Más azonban a villamos hálózat. Ettől a legtöbb autós kissé idegenkedik. Most azon­ban télen át kell néznünk ezt is, ne­hogy egy csatlakozócsavar lazulása, egy szorítórugó gyengülése kellemet­len helyzetbe hozzon bennünket az országúton, pont olyankor, amikor nem kívánkozunk a kocsi védeti bel­sejéből a zimankós külvilágba. Ha munkához látunk, célszerű, meghatározott terv szerint eljárni, mert ez nyújt biztonságot, hogy nem marad ki egyetlen fontos részlet sem az ellenőrzésből. Szabad keze van mindenkinek a sorrend megválasztá­sában, de legjobb az alábbi pontok szerint eljárni: Mindenekelőtt megnézzük az ékszíj használhatóságát és feszességét. Ha kell, megfeszítjük, az erősen kopott szíjat kicseréljük. Megszorítjuk az el­vezető csatlakozást. A vezetéket kö­vetve szemügyre vesszük a szigete­lésit. Ahol horzsoltnak látszik, szige­telőszalaggal körültekerjük, és tartó­bilincseket megszorítva megszüntet­jük a vezeték lengését, illetve súrló­dását és lehórzsolását. Ezt a vizsgálatot egyébként a to­vábbiakban is minden készülék veze­tékén végrehajtjuk. Nem kell meg­ijedni, nem sok munka adódik, mert jól elkészített szerelés esetén elég ritka a vezetéksérülés. Több figyelmet kíván a vezetékeket burkoló műanyagcsövek felülete. A védőcső törése, esetleg szakadása nemcsak olaj, piszok és nedvesség behatolásának enged utat, hanem elő­fordulhat. hogy elszakadt védőcső ránehezedik a vezetékre, húzza és Ki vezet jobban? A nyugatnémet autóiskolák oktatói­nak 107 tagú csoportja tartózkodott egy héten át New Yorkban, hogy tanulmányozhassa az amerikai gép­kocsivezetők szokásait és képességeit és azokat összehasonlíthassa a néme­tekével. Egyhangúlag megállapították, hogy a tengerentúli gépkocsivezetők sokkal fegyelmezettebbek a nyugat­németeknél. Véleményük szerint az amerikaiak sokkal jobban alkalmaz­kodnak a városi közlekedéshez, na­gyobb tiszteletben tartják az úttestek­re festett jelzéseket, zokszó nélkül engednek előzni más kocsikat és sok­kal szívélyesebbek. Az oktatók azt is megállapították, hogy az USA-ban jobban szervezett a közlekedés és az előírások is sokkal szigorúbbak, mint Nyugat-Németországban. hajlítja, holott éppen ettől kellene megvédenie. A feszültségszabályozón is huzzuk meg az összes csatlakozó-csavarokat, győződjünk meg arról, hogy egyetlen vezeték befogása sem laza. Mivel a szabályozó nyári üzemelés­re van beállítva, ajánlatos szakműhe­lyekben a beszabályozott feszültséget néhány tized volttal nagyobbra állíta­ni. hogy a téli többletfogyasztás ne az akkumulátor töltöttségének szám­lájára menjen. Különösen vonatko­zik ez olyan kocsikra, amelyek csak városban járnak, és ezért a dinamó nem pöröghet föl, nem tölthet sokáig. Az akkumulátor ellenőrzésénél ügyeljünk arra, hogy a folyadék szintje mintegy 10 milliméterrel a lemezek felső éle fölött legyen. Ha kevesebb, a hiányt desztillált (í) víz­zel pótoljuk. Az akkumulátor fedele tiszta és száraz legyen. A csatlakozó- kábelek sarui szorosan fogják az ak­kumulátor kivezetőcsapjait. Savmen­tes zsírral vékonyan bekenve men­tesítsük a fémrészeket a sólerakó­dástól. Végül vizsgáljuk meg az ak­kumulátor rögzítőszerkezetét. A tar­tály szorosan és mozdulatlanul álljon a helyén. A gyújtószerkezetnél fontos, hogy a megszakító alap lapja száraz és tisz­ta legyen. A legcsekélyebb zsír-, vagy olajnyomokat óvatosan töröljük ki. Ellenőrizzük a kalapács emelkedését (0,4 mm). Az elosztó fedelét kívül- belül töröljük tisztára, szárazra. Visz- gáljuk meg a csatlakozások megbíz­hatóságát mind az elosztón, mind a gyújtótekercsen. A csatlakozásokra húzott gumisapkák védenek a nedves­ség behatolásától. Ha elcsúsztak he­lyükről, helyezzük őket vissza. A modem, gyors közúti közlekedés elterjedésével sokán azzal érvelnek, hogy az országutakat szegélyező fák ma már csak romantikus közlekede- dési akadályok és jelentősen hozzá­járulnak a közlekedési balesetek szo­morú statisztikáihoz. Statisztikai adatok bizonyítják vi­szont, hogy a halálos gépkocsibalese­tek 29 százalékát külső hatás nélkül, egyedül a gépkocsivezető okozza. A „fa-balesetek” az összes halálos bal­esetek 6 százalékát teszik ki, ugyan­annyit, mint amennyit az egyéb szi­lárdan álló útmenti tárgyakkal (épü­let, korlát, lámpaoszlop, vezeték- oszlop s.tb.) való összeütközés okoz. A „fa-balesetek” esetében kimutat­ták hogy a gépkocsivezetők 51 szá­zalékánál a véralkoholszint 0,5 ezre­lék felett volt. A „fa-balesetek” al­A gyertyakábelek szabadon, ívben vezetnek az egyes gyertyákhoz. Elő** fordul, hogy menet közben valame-» lyik vezeték állandóan odacsapódik a motorház valamelyik éléhez. A szi­getelés ezáltal megsérül, a nagy fen szültség átüt, és kimarad a gyújtás. A gyertyakábelek helyes elhelyezésé­re tehát legyen gondunk. A gyújtógyertyákat tisztítsuk meg drótkefével. A körmök és a közép- elektród távolságát ellenőrizzük, illeti ve igazítsuk meg. Akkumulátoros gyújtásnál ez 0,6—0,7 milliméter. A fényszórók beállítását legjobb, ha minden ősszel ellenőriztetjük. Csak­nem minden szakműhely rendelkezik olyan készülékkel, melynek segítsé­gével piercek alatt pontosan be lehet állítani a fény kéve irányát. Itt is el­lenőrizzük a vezeték csatlakozó- csavarjait. Vizsgáljuk meg, hogy minden bi2* tosító szorosan áll-e a tartórugók kö­zött. Laza biztosító előbb-utóbb üzem-* zavart okoz. Tartalék biztosító legyen mindig kéznél a kocsiban. A jó hangú kürt életmentő az or* szágúton. Ha úgy véljük, hogy gyen­ge a jelzőkürt hangja, forduljunk szakemberhez, aki kürt állítócsavarjá­nak segítségével pillanatok alatt be­állítja a kívánt hangerőt. Az ablaktörlővel kapcsolatban ne felejtsük el, hogy őszi és téli időben gyakrabban van szükségünk rá. Ép* pen ezért célszerű a lengőkar tens gelyét cseppnyi olajjal ellátni. Ha nem akarjuk az ablaktörlő motort túlterhelni és kiégetni, jegyezzük meg. hogy száraz üvegen sohasem szabad járatni a lapátokat. Végül a fentiek értelemszerű aíb kalmazásával vizsgáljuk még meg azoknak a készülékeknek a szoros csatlakozásait és a vezetékek szige­telését, amelyek a felsorolásban nem szerepelnek, de kocsinkon hozzáfér* hetőknek látszanak. koholos eredetének az is bizonyítéka,, hogy a statisztikák főleg a bét végi forgalomban készülnek. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy nem a fák, hanem a gépkocsivezetők a balese­tek okozói. A gyors közlekedés azonban -való­ban megköveteli azt, hogy a fákat távolabb kell ültetni az útpadkától^ sőt a fák és az úttest közé bokorsori is célszerű telepíteni. Rossz lélektani hatást fejt ki a vezetőre az is, ha a fák túl közel vannak egymáshoz. Ezek figyelembevételével nálunk is megindult főútvonalaink fasorainak az átrendezése: az útpadkához közel eső fákat fokozatosan kivágják és távolabb ültetnek csemetéket. Ez vi­szont fontos munka, mert csak így ellensúlyozható a beton és a techni­ka túltengése a tájban. iimiiitiimiiiiiimimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiíimimiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiniiiiiiiiiifiiiiiniiimiimiiiHimimn Országúti fák — közlekedési balesetek — 100 — Friedrichnek szabadikőműves múltját csak jó­val később fedezték fel és lett köztudomású Ö volt a dél-ma gyarországi szabadkőműves pá­holynak a mestere, ő hozta azután kormányába a többi testvéreiket, úm. Schnetzer hadügymi­nisztert. Tánczos Gábor tábornokot (zsidó erede­tű), Csilléry Andrást, Bleyer Jakabot, Győri Ló- rándot stb. Úgyszintén senki sem tudta — de nem is gya­nította közülünk, ellemforradalmárofc közül ak­kor még — gróf Teleki Pál szabadkőműves sze­replését, ő mint egy békegalamb, hol ide, hol oda röpködött aeroplánon — és mindenhol, mindig minden kabinetben, azután megbízatá­sokban posszibilismek látszott, mivel a liberá­rancsnok szabályozza. A kivitel a parancsnokok ügyes­ségétől függ, akiknek az a feladatuk, hogy az Indu­lástól számított legrövidebb időn belül az alakulatok a kijelölt gyülekezési helyre beérkezzenek. A gyalog­menetnél a kézifegyvereket el kell rejteni. A rendelet a menetirányt Szeged—Mórahalom—öttökös—Kisszállás —Jankovác—Fajsz-útvonalban jelölte meg. A kijelölt gyülekezési helyek a fővezérlet és Madary őrnagy százada részére Siófok, a harmadik tiszti század ré­szére Enylng, a 4. tiszti század részére Tab, az 5. tiszti század részére Karád, a 8. tiszti század részére Lengyeltóti, Ráski ezredes és Klára alezredes parancs­noksága részére Balatonföldvár, a lova3tiszti század és a Slmonyi-huszárok részére Lepsény, a Moravek-szá- zad részére Budapest. (Lásd dr. Kelemen Béla: Id. mű, 471. old.) — 101 — lisofc ellene sohasem emeltek kifogást. Nyomban a vörösök bukása és menekülése után már repü­lőgépre ült Soós Károly tábornokkal együtt Bu­dapest felé. Visszajövet József fheg. nevében akarták visszarendelni a nyugat felé már elin­dult Bernátsky csapatait, amelyek már majd­nem a Dunánál voltak. Bernátsky azonban igen helyesen és gerincesen nem teljesítette ezen pa­rancsot, és meg sem állt Kaposvárig. De nem is fordult volna vissza tisztjei közül egy sem. Ezekután Soósinak nem maradt egyéb hátra, minit Horthy fővezérrel repülőgépen Siófokra repülni. Valótlan azonban Magasházy László szárnysegédnek azon állítása, mintha ó a repü­lőgépről egy fővezéri írásbeli parancsot dobott volna le az alattuk menetelő Bemátskynak: „a meg nem állásra, hanem a továbbmenetelésre”. Ilyen parancsot senki se kapott, de nem is ta­lálták meg, a meg nem állás tisztán Bernátsky spontán elhatározásából származott, tekintve tisztjeinek lelkes és meg nem alkuvó hangula­tára való tekintettel. Miként maga Diendorfer ezredes és tisztjei állítják, akik az említett csa­patok zömét képezték, ez Magasházynak csupán egy újabb kitalálása volt, mellyel személyét akarta fontosnak feltüntetni. Habsburg Józsefnek mint homo regiusnak tör­tént jelölése a szerbeket elhidegítette a magya­roktól, pedig milyen jól megállották volna he­lyüket mint szövetségeseink a románok ellen. — 102 — Már maga a Habsburg név nekik nem kon- veniált. II. köt. 193—196. old. KAPOSVÁR Gróf Hunyadi Ferenc és gróf Széchenyi József (gr. Széchenyi Andor Pálnak a fia), aki néhány hétig a tiszti századomnál szolgált Szegeden, sű­rű rí jártak a nyakamra: jöjjek és vessek véget a megyében a még mindig uralkodó kommunis­ta izgatásoknak. Ezek után különítményemet Siófokon külöm- vonatba rakattam, és Tabon keresztül — ahol megálltam, és szintén egy razziát tartottam — Kaposvárra érkeztem. Itten történt megjelené­sem általános kíváncsiságot, a nagyszámú zsi­dóságnál azonban nagy konsternációt keltett. A Szegedről Kaposvárra beérkezett csapatok — úm. Ráthfay és Ribiczey őrnagyok parancsmok- ságia alatt — nemigen nyúltak bélé, vagy job­ban mondva csak nagyon kényes kézzel avatkoz­tak ennek a városnak a kommün alatt erősem kompromittált és zsidó érdekeltségek által át­szőtt főúri és polgári társadalmába. Minden exponált gazembert, zsidó kommunista frátert legalábbis két vagy három gróf, ugyanannyi ne­mes földbirtokos pártfogolt vagy jártak el ér­dekében, ha lefogattam. Magára a főispánra, Svastich Imrére, a zsidók, nemkülönben a me­gyei hivatalnokokra, bírákra és a többi közéleti nagysásokra szintén nagy befolyást gyakoroltak, azonkívül ezen említettek egymást közt is ro­konságban voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom